Felvidéki Méhész, 1917 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1917-08-01 / 4. szám

8 Felvidéki Méhész. Tekintetes Szerkesztő Ur! Közeledik az idő, midőn a méhész szá­mot kell hogy vessen gazdaságának állapotával, t. i. mi volt a mézhozam és mily állapotban vannak méhei, hogy a reményben kedvezőbb jövő évet jobban és célszerűbben kiaknázhassa. Ezév március—júliusi időközben igen sok változatosságot tapasztalhatott a megfigyelő mé­hész. Márciusban a családok kitűnőek voltak, már április—májusban reménytelenül legyön- gűltek, pár nap alatt az akácvirágból ismét fölerősödtek, hogy fölösleg mézet is adtak, sőt a hordás tovább is szépen folyt úgyannyira, hogy július 5.-én másodszor pörgettem átlag családonként 9 kgr. mézet. Az első és második pörgetés átlag 15 kgr. volt. Mily nagy külömbség mézelésben vidéken­ként! Az alig 4 km.-nyire, a bükkalján fekvő, Szinfalu község vasúti állomás-elöljárója, amig én kétszer, ő 3-szor pörgetett és 8 családtól 180 kgr.-ot. Nála most is van hordás, nálam már nincs és nem is lesz, miután itt akác után % herefé­lék a legfőbb mézelők, a mik ez évben, a nagy szárazság miatt, teljesen hiányzanak. Ha az idő igy tart és jobbra nem fordúl, elkerülhetetlen lesz az etetés, hogy családjaim jól telelhessenek, miután mézelés hiányában, a meghagyott kész­letet fogyasztják. A két szomszédos község mézelési külömb- ségből, következtetjük, hogy méhállományunk arányában javítanunk kell a méhlegelőt is és legfőbbképpenmézeiőfák és cserjék ültetése által. Szamoslippó, 1917. julius hó 19.-én. Nagy Péter, áll. isk. ig, tanító. A kristálycukor szükségessége kérdésen és vitán felül áll. Mindenfelől pörgetésről, azaz a méhek szempontjából felesleges mézről lehet hallani, éppen azért a cukoretetés nem annyira a mé­hek, mint a méhész érdekében kell megvalósí­tani. Tapasztalatból tudom, hogy a megfelelő módon feletetett denatúrált cukrot a méhek szívesen raktározzák el ősszel, tavasszal pedig úgy a szükségből, mint a serkentő etetésre tel­jesen alkalmas. Ez idő szerint a teleléshez ele­gendő méz mutatkozik. A cukornak mégis igen nagy hasznát vennők, felérne az egy kisebb­szerű pergetéssel. Ha minden családtól a télire való mézből elveszek csak 2 kgr-ot 30 korona értékben s adok be helyette 3 kgr. cukrot 2 liter vízzel fel­főzve, — tehát 5 kgr. pótlást — 3 kor. érték­ben, családonként 27 koronát nyerhetünk anél­kül, hogy káros következményektől kellene tar­tanunk. Nincs kizárva, hogy tavasszal, korai al­kalmas idő esetén ismét vehetnénk el egy-egy kgr. mézet érlékesitésra, mert derűs napokon e helyett 2 kgr. főzött cukrot könnyen lehet feletetni. Cukorra a méhésznek mindég, most pedig sokszorosan szüksége van. Lázári, 1917. julius. Bakos István. Tekintetes Szerkesztő Úr! Dacára a május havi rettentő szárazság­nak, vidékünkön a rajok — ha késtek is — de nem maradtak el; úgy a szomszédos méhészek­nél, mint nálam is június első napjaiban jelent­keztek az első rajok, s mivel az orosz invázió folyamán földúlt méhészetem fölújítása a cé­lom, a jelentkezett második rajokat is örömmel fogadtam. Június hó szeszélyessége azonban nagy agódásra adott okot. A nagy hőség és a szeles időjárás miatt alig voltak képesek méheim a napi szükségletet behordani, s igy az építkezés is csak lassan haladt. Július hó már sokkal kedvesebboek mutatkozott be. Mindjárt az első hetében többször kaptunk kiadós esőt; erre az időre esett a hársfa virágzása, melyet a méhek kettőzött szorgalommal iparkodtak kihasználni. S bár ll.-étől megint nincs esőnk, az éjszakai lehűlések folytán bőven van harmat, s a még le nem kaszált erdei rétek, a herefélék, külö­nösen a vidékünkön nagyobb mennyiségben el­vetett tatárka elég jó legelőt nyújtanak. Ha még e hónapban jótékony esőt kapunk, remélem lehet, hogy a mostani kielégítő gya­rapodás mellett a gyengébb II. rajaim is tele­lésre képesekké fejlődnek, az anyatörzsek pe­dig felesleget is hordhatnak be. Alsóodor, 1917. julius hó. kiváló tisztelettel: Krivka Sándor, tanító. — Augusztusban mézelő növények: jó vidéken, kiadós eső után a tisztes fű, a haj­dina, a hanga, az üröm, a réti virágok és a hegyvidéken az epilobium. Augusztus már sze­gény a mézelésben, s csak az Alföldön, ahol a tisztesfű hazája van, s a Fölvidék erdős részein, ahol meg az epilobium van otthon, lehet csak jobb hordásra kilátás. A két szélsőség közé eső vidékünkön — sajnos — nincs mit reményle­nünk augusztusban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom