Felvidéki Méhész, 1917 (1. évfolyam, 1-8. szám)
1917-05-01 / 1. szám
í Felvidéki Méhész. gazdákat megtántorító sonkolyos zsidók martalékául!... Egyesületünk 8 vármegyére kiterjedő körzetében csak enyhe számítással is legalább 5 millió korona értékű nemzeti vagyon pusziul el évenkint a méhcsaládok legyilkolásával. Ezt a középkorba sem illő őrűletes vandalizmust nem tűrheti tovább ölhetett kézzel egyetlen méhész sem! Egyesületünk elsőrendű kötelessége, hogy minden lehető eszköz fölhasználásával, s tehetségének és képességének minden makulányi erejével oda törekedjék, hogy az embertelenséget még az emlékezésből is kiirtsa, s a szégyenletes szokásra csábitó sonkolyosok fosztogatásai ellen törvényes védelmet sürgessen. Fontos célja egyesületünknek továbbá az odaható törekvés, hogy a földművelésügyi kormány részéről már korábban megkezdett az a jótékony akció, hogy a méhészet tanítása az iskolákban is meghonosúljon, eredményessé váljék. E végre azon iparkodunk, hogy a gazdasági népiskolák számára adományozott kaptárok benépesítését megkönnyítsük, az arra érdemes tanítók és Iskolák számára a méhtenyésztés műveléséhez szükséges anyagi segítséget és támogatást szerezzünk és nyújtsunk, s hogy a méhészkedés gyakorlati ismereteinek az elsajátítására szükséges eszközök, alkalom és mód biztosítása már a kisebbfokozatű gazdasági iskolában is meglegyen. Sürgős szükséget akarunk kielégíteni azzal, hogy a méhtenyésztés okszerű művelésére és a méhészkedés gyakorlásának a fejlesztésére szolgáló mintaméhest és méhészeti megfigyelő-állomást létesítünk, s méhészeti tanfolyamokat rendezzünk. Komoly szándékkal kell fáradoznunk azon, hogy a méhlegelőt javítsuk, új méhlegelőket létesítsünk, a mézelőfák és egyéb növények szaporításával és terjesztésével tervszerűen biztosítsuk méheink számára a jobb hordást. Életszükségünk az egyesület értékesítő szövetkezetének a megszervezése a végeit, hogy a közvetítő kereskedelem elkerülésével olcsóbb és mégis megfelelőbb eszközöket és felszerelést szerezhessenek az egyesület tagjai, mézükért pedig jobb árt kapjanak. Egyesületünk működésének a programjához tartozik még, hogy ügyeink előmozdítása végett helyi kiállítással és gyakorlati irányú előadásokkal kapcsolatos vándorgyűlést rendezzünk lehetőén minden évben, az egyesület körzetének más és más méhészeti középpontján Ezekben vázoltuk egyesületünk főtörekvéseit. Ezeknek a céloknak elérésére szervezkedtünk és indúlunk erős elhatározással arra az útra, melyen Fölsőma- magyarország méhészetének a fölvirágoz- tatásához jutni akarunk. Sorakozzék zászlónk alá Fölsőma- gyarország minden méhésze és a méhészet minden kedvelője, mert — amiként gyámoltalan és hamarosan elvesz ugyan az egymagára hagyott méhike, de sokezrének az egyakaratú és egvcéiú együtt- munkálása bámúlatosan nagyeredményű — tömörülés ad erőt és biztosítja a célt. AZ ELNÖKSÉG. Egyesületünk területén mintegy 14000 a méhészek száma. Felkérjük tagjainkat, hogy e szép számból egyesületünknek minél több hívet szerezzenek! Minél többen leszünk, annál több kedvezést biztosíthatunk tagjainknak. ÜTZegfíivó. Igazgatóválasztmányunk folyó évi május 23.-án délelölt 10 órakor a városháza kis termében ülést tart, melyre egyesületünk választmányi tagjait ezúttal is tisztelettel meghívjuk. Szatmárnémeti, 1917. évi május 7.-én, Nagy Géza báró Kende György főtitkár. elnökt
