Felvidéki Méhész, 1917 (1. évfolyam, 1-8. szám)
1917-12-01 / 8. szám
Felvidéki Méhész. 13 Debizony télen annál veszedelmesebb méh- ellenség a harkály. Szívósan, naphosszat kopá- csolja a kaptár, vagy a kas oldalát, mig ki nem fúrta. Azon át pedig könnyen hozzájut szegény bogarakhoz. Mondanunk sem kell, hogy a megtámadott család a folytonos háborgatások miatt elpusztul. Beszélik, hogy a harkály egész méheseket tönkre tehet. Bőségesen indokolt tehát az a figyelmeztetés, hogy tekintetünk télen át is a méhesen legyen, nehogy gondosan bele- lelt méhcsaládaink a hideg állandósúlásakor az erdőből a házak tájékára behúzódott harkályok áldozatai legyenek. — Mézeskalács. Főzzünk meg egy tél kgr. mézet barnára, s forrázzunk le vele egy fél kgr. lisztet és keverjünk közé 4 fillér árú liamuzsírt, 4 fillér árú sót — az utóbbiakat azonban előbb olvasszuk föl viz- ben — továbbá 4 fillér árú fahajat és 4 fillér értékű szegfűszeget — mindkettőt porrátörve és megszitálva —• azután az egészet gyúrjuk lágy tésztává, s tegyük liszttel behintett formákba és előbb tojással kenve, nyomjunk a tetejébe mandulát, mogyorót, vagy diót, s lassú tűznél süssük halvány pirosra. P. B. A TISZÁNTÚLI MÉHÉSZEGYLET HIVATALOS KÖZLÉSEI Félreértések elkerülése végeit figyelmeztetjük egyesületünk tagjait, hogy e rovatban közöllek csak a Nagyvárad székhellyel megalakult »Tiszántúli Méhészegylet ( tagjaira vonatkoznak. — A Fölsömag'yarcrszág'i Méhészegyesület elnöksége. 1. Fontos értesítés. A háborús állapot miatt a nyomdai költségek állandóan és szertelenül emelkednek. Ebből folyólag az Erdély- részi Méhész-Egyesülel kénytelen a Méhészeti Közlöny árát a jövő esztendőre fölemelni. Az emelés tagdijunkhoz viszonyítva olyanfoku, hogy azt egyesületi működésünk megbénulása nélkül nem fogadhattuk el. Sajnálattal jelentjük tagjainknak, hogy a Méhészeti Közlöny, melynek fejlődése szivünkhöz nőtt és amelyet szeretettel vettünk mindig a kezünkbe, a folyó év végével megszűnik hivatalos lapunk lenni. Gondoskodtunk azonban, hogy tagjaink ezentúl se maradjanak szaklap nélkül: 1918- ban a tagsági dij lejében, ingyen és bérmentve, fogják kapni id. Boczonádi Szabó Imrének Újpesten kiadott »Méhészet« cimü lapját. Ez a gondosan szerkesztett és pontosan megjelenő szakújság eddig is rendszeresen ismertette egyesületi életünket, az uj évben pedig hivatalos közlönyünk lesz. Fogadjuk az uj lapot olyan szeretettel körünkbe, mint a mily nehezen válunk meg a régitől. 2. Szózat — azokhoz, akiket illet. Még mindig vannak, akik az egyesülettel szemben adósak. Ezeket a hátralékos tagtársakat külön írásban kérjük meg függő ügyeik rendezésére. Ne haragudjanak ezért reánk, de azt larljuk: Nemcsak a melleknél, hanem a méhészeknél is szép a rend! Gondolja meg minden egyenes észjárású méhész, hogy a nem szubvencionált szegény méhészegyesület'ek — szinlugy a szaklapok — nem élhetnek meg a levegőből. Nem csak a háborúhoz, az ő küzdelmeikhez is pénz kell. Tenni, küzdeni, harcolni valónk pedig hőven van. A kényelemszeretet és nemtörődés, az irigység és önzés, az elfogultság és vaskalap, a nagyképp ludákosság és tartalmatlan refoimerkedés, a gerinctelen szakszerűség karöltve a kevés- dohányu, mézesmadzagos és terrorizáló vezérkedéssel soha nem képzelt mértékben és ártalommal terpeszkedik a magyar méhészet berkeiben. Legyünk résen, méhészteslvérek! Támogassuk az önzetlen, dolgos egyesületeket és nem kevésbbé a független, szókimondó szaksajtót. Föl a szivekkel, és elő — a tagsági és előfizetési koronákkal! Ne csak túl a Tiszán, hanem országszerte — mindközönségesen! 3. Tagmozgalom. Tagjaink száma október hónapban 88 uj jelentkezővel szaporodott. Létszám október végén 1488: Lapzárlakor tagjaink száma már: 1515. Kelt Nagyváradon, 1917. november közepén. Az Elnökség. _niá\ m(Myvar(>zsa ^ Uisllß vetőmagot (sok virágport és mézet ad) adagonként 40 fillér (porló- és csomagolási díj) árban i_3 szívesen küldök méhészlársaimnak. Suseó Ferenc, SaS; aJÓ"iva,ali Makó. ffliűiéppréstj Boczonádi keretnek megfelelőt, WG* megvételre üereseü. Színes ajánlatot kér: Szőcs %)ávid, 1-3 községi jegyző — Királydarócz.
