Felvidéki Méhész, 1917 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1917-12-01 / 8. szám

10 Felvidéki Méhész. most megláttam mégis elcsudálkozlam a bete- lelésnek ilyen szokatlan módján. Kiváncsi vagyok, mit látok itt tavasszal? Majd visszatérek reá, ha helyet kapok Szer­kesztő Űrtói a lap hasábjain. Borsa, 1917 november. Juhász Imre. (E rovatban útbaigazításért hozzánk fordulóknak adunk választ. Ha a kérdés sUrf/ős feleletet kíván levélben küldjük meg tanácsainkat, s amennyiben azok átalános érdeknek a feleletet e rovatban mégis inétejüle.) 16. kérdés. W. Béla, Tótraszlavicza. Ké­rem szíveskedjék alkalomadtán velem a Tólh- féle kaptár méreteit és formáját közölni. 16. felelet. Val amely kaptár nagyságáról legkönnyebben a keretmérelről szerezhetünk tudomást. A Tóth-kaptár keretmérete ez: a fölső keretléc: 31 cm, az alsó: 29 cm, az oldalléc pedig 21 és */2 cm nagyságú. Miután a keretek és a kaptár oldalfalai, homlokfala, teteje és aljdeszkája között ugyan­annyi a távolság mint az országosméretű kap­tár föntjelölt helyein, a Tóth féle kaptárt köny- nyen lerajzolhatja és elkészítheti magának. Az eredeti Tóth-kaptár núttal (horonnyal) készült, kijárója trapezalakú, ablakának oldal­keretei együttesen az egész ablakszélességnek (30 cm-nek) 1/í része. Ez fából készült, nem úgy, mint a Szabó-féle kaptár ablaka: parafá­ból. Az alsó két keretsort egy nagy, a fölsőt egy kis ablak zárja le. Ebbőt következik, hogy a kaptár háromsoros, melyből kettő a költőfé­szek, egy a mézür. A két osztályt egymástól Hanemann-rács választja el. Ma már négysoros Tóth-kaptár is készül. Elrendezése, kezelése kissé eltér a háromsoros­tól. Miután nagy az érdeklődés a kaptár iránt, a tél folyamán bemutatjuk azt. 17. kérdés. H. Endre, Drugetháza. 1. Mek­kora a Sőlér-féle keretléc szélessége, a kere­tek közötti távolság? 2. Milyen a Sőtér-kaptár nagysága? 3. Országos- és Sőtér-keretlécek hol szerezhetők be ? 17. felelet. Sőtér kaptárát »Eggelemes kaptár«-nak nevezik. Saját leírását itt adjuk: »Az egyetemes kaptár fiókokból van ösz- szetéve, amelyek az általam használt keretek­nek megfvlelőleg, minden irányban 25 centi­méter belvilágosságúak és egyenlő vastag­ságú deszkából készülvén, külsőleg is rendes köböket képeznek « »Ha a fiókot talpraállítva tekintjük, a jobb és baloldal fölső pártázatába vágott 7 milimé- ter mély félvölgyeletekben függenek a keretek, hátúi pedig 12 □ centiméter kiterjedésű, be­üvegezett ablak van, amelyet beleszabott és kallantyúval beszorított deszkatáblácska takar.« »E fiókok rendeltetése eredetileg az volt hogy keretekkel kitöltve és befödelezve, méz­kamrák gyanánt szolgáljanak a közönséges ka­soknál; később csináltattam hozzájuk fenék­deszkát, így fiatal anyák nevelésére, vagy kész­letben. tartására, majd gyöngébb ulórajok elhe­lyezésére használtam és mindezekre igen alkal­masoknak bizonyúllak.« »Ha egyik-másik fiókból elvettem az anyát és nem akartam, hogy másikat neveljenek a méhek, egyesítettem őket a szomszéd család­dal, a mi szintén könnyen kivihető.« »A meganyállanítolt és lefödelezetl fiókra ugyanis vékony léczekből készült és középeit rostaszöveltel kitöltött keretet teszünk, mely­nek egyik oldalán röpűlőlyuk van vágva és a szomszédos fiókot főiébe állítjuk.« »Ha legalább két napig röpködtek a mé­hek, a következő este bízvást kivehetjiík a re- kesztéket, nincs rá eset, hogy az anyát megtá­madnák az idegen méhek, a mi különben ter­mészetes is, mert a fölső fiókból kiröpűlők az alsó röpűlőlyukon át térnek vissza és kevered­vén az idegenekkel, az egész népség már az első napon ugyanazt a szagot ölti magára, míg a fölső fiókba, ahol az anya van, egyetlen méh sem téved az alsóból.« »így házasítottam össze néha 2 -3, sőt több családot is, egy vagy két fiókban és gya­kori eset volt, hogy az őszi berendezés alkal­mával annyi méhct és mézet találtam egyik- ben-másikban, hogy sajnáltam a családot föl­oszlatni, tehát tartalékképpen — esetleg 1—2 keret mézzel is fölsegítve beteleltem azt.« Miután a kitelelés sikerűit — írja Sőtér — eleinte gyöngébb családok fölerősítésére hasz­nálta föl a fiók népeit, de miután később azt látta, hogy a fiókok egymásra rakva magukban könnyen kezelhető és szépen jövedelmező méh- lakáshoz juttatták, tovább kisérletezett, s miu­tán szép eredményeket ért el, mintegy 25 évig ilyen fiókos kaptárakkal méhészkedett. A Sőtér-féle kaptárt kevesen ismerik, s ma márcsak igen ritka méhesben látható. Ezzel feleltünk a kérdés 1. és 2. pontjára. Miután levélben is válaszoltunk, a 3. pontra küldött útbaigazításunk megismétlését — mert nem átalános érdekű — fölöslegesnek véljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom