Felsőbányai Hírlap, 1918 (23. évfolyam, 1-25. szám)
1918-09-03 / 18. szám
szóba állani ez ügyben. Gondoskodik a hatóság arról is, hogy a védekezéshez szükséges kátrányt érdekeltek beszerezhessék. (Jelenleg a Boczor-féle Felsőbányai-utcai vaskereskedésben kapható.) Rö- vidi dón belül számba lesz véve, hogy az irtást érdekeltek végrehajtották-e eredményesen s méltán lesz várható és követelhető ezek után, hogy mindenki megtegye kötelességét. Az irtásról szóló útmutatás a következő: Hogyan ismerjük mega vértetüt? A vértetü csak az almafát támadja meg; kivételesen és nagyon ritkán a körtefán is akad. Az almafának csak fás részein élösködik, még pedig a derekán és ágain, azonképen ez utóbbiak további elágazásain, a gallyon, a vesszőn és a fásodó véghajtáson is. Ha a fának fattyúhajtása van és ha e fán vértetü is él, akkor biztos, hogy ez a rovar a fattyúhajtáson is bővében lesz. Rendesen a fa sebes részein fordul elő, a melyek akár metszés, akár törés, vagy esetleg jégeső következtében keletkeztek. Az ilyen hely íorradásos s olyan dudorodás látható rajta, melyet a legtöbb kertészember „rák“-nak szokott nevezni. Ahol a vértetü letelepedett, ott azt a helyet sajátszerü hószinfehér gyapjas váladékával majdnem egészen betakarja. Legjobban látható ez a váladék tavasszal május és junius hónapok- j ban, valamint szeptember havában is néha, a mi- | kor az kivált az elálló ágakról és gallyakról valóságos kis pelyhek alakjában csüng le. Nyár derekán ez a gyapjú váladék már csekélyebb meny- nyiségü. Télen a vértetíitől okozott seb kékeshamvasnak fog látszani, de fehéres szine akkor is kirívó. Ezek a vértetü-foltok leginkább a fa szélvédte oldalán s a föld felé tekintő részén találhatók. Az almafa levelén, vagy a faderék sima és teljesen ép kérgén vértetü soha nincs. A faiskolában, vagy a hol a vértetves fák igen gyéren állanak és gyér a koronájuk is, akadhat a vértetü a föld alatt a gyökér nyakán és az oldalgyökereken is. Ha a vértetves foltról a fehér váladékot lefújjuk, lehorzsoljuk, akkor a kártevő rovart, a vértetüt, tömeges mennyiségben találjuk meg alatta, mert a vértetü e fehér váladéka alatt él, még pedig nem egyenkint, hanem kisebb folton száz-, nagyobb folton pedig ezerszámra. A vértetü szine hamvasbarna. Hogy biztosabban meggyőződjünk arról, vájjon ezen fehér váladék alatt tanyázó tetű valóban vértetii-e, nem kell egyebet tenni, mint azt szétnyomni. Ha piszkos vérszinü a folt, akkor biztosak lehetünk, hogy vértetüvel van dolgunk. Szabó Jenő, egyl. jző.- titkár. Különfélék. Kedves vendégei voltak Felsőbányának f. hó 1-én. Itt jártak Jékey Sándor főispán és neje azon megyei társasággal, mely őket az augusztus 31-iki jótékony hangversenyre is elkísérte Nagybányára. Kár, hogy a kirándulás a borús rósz idő miatt nem úgy sikerült, mint óhajtottuk. így csak a máramarosi útra kocsiztak ki a vendégek s a hódítói kirándulás elmaradt. Az ebédet, mi a Bóditónál volt tervezve, a Korona-vendéglőben fogyasztották el s azután visszautaztak Nagybányára. Kinevezés és megbízatás. A földmive- lésügyi m. kir. minister Tomasovszky Imre erdőtanácsosi címmel és jelleggel felruházott főerdő- mérnököt m. kir. erdőtanácsossá nevezte ki és egyúttal a háború tartamára megbízta a „Faérté- kesitő hivatal“ statisztikai és ellenőrzési osztályának vezetésével. Katonai kinevezések. A király marosvásárhelyi Thordai István cs. és kir. huszárőrnagyot alezredessé, — dr. Szentmiklósy Ödön cs. és kir. tart. segédorvost tart. főorvossá, — dr. Katz Izsó cs. és kir. tart hadnagyot tart. főhadnaggyá nevezte ki. Áthelyezés. A földmivelésügyi miniszter Fischer Károly kir. főerdömérnököt a szolgálat érdekében Nagybányáról a gödöllői m. kir. erdőhivatalhoz helyezte át és központi szolgálatba osztotta be. A „Szatmári Hírlap“ f. é. 34. számában a következő hirt tette közzé: „Példás határozatot hozott a napokban Felsőbánya városi tanácsa Farkas Jenő polgármester elnöklete alatt. A felsőbányái apácák, akik a város leánygyermekeit önzetlenül, önfeláldozóan tanítják, kérvényt nyujFE LSŐ BANYAI HÍRLAP tottak be a városhoz, hogy iskoláikba olcsó fát kaphassanak. És a nemes városi tanács, áthatva a tanügy nagy szeretetétől, a hála szent érzetétől a város gazdag erdeiből egy darabka fát sem szavazott meg azon előkelő gesztussal, hogy gondoskodjék az iskoláról a róm. kath. hitközség. Mintha bizony nem is Felsőbánya szab. kir. város gyermekei járnának az apácák iskolájába! Szolgáljon ez a gavalléros eljárás középülésre.“ A közlés folytán Farkas Jenő kir. tanácsos polgármester a következő sorok közlésére kérte fel Czumbel Lajost, a nevezett hírlap szerkesztőjét: Főtisztelendő Szerkesztő Ur! A „Szatmári Hírlap“ folyó évi 34-ik számában igen éles megjegyzéssel közli Felsőbánya város képviselőtestületének (és nem tanácsának) azon határozatát, j mellyel a felsőbányái apácák kedvezményes faadási kérését elutasította, de nem közli az elutasítás okait. Annak előrebocsájtása után, hogy Felsőbányának a háború kezdete óta állandóan előre nem látott kiadásai vannak s hogy ezeket csak terhes kölcsönök felvételével tudta rendezni és hogy jövedelmei is, épen az erdőüzemnél évről- évre csökkentek: a képviselőtestület azért sem szavazta meg a kért segélyt, mert Felsőbányának ! az egyházmegyei pénztárnál van egy oly alapja, melyből ezen segély kiutalható. — Értjük ezalatt a felsőbányái úgynevezett templompénztárt, ami mikor kezelésbe az egyházmegyei pénztárnak adatott át, világosan kiköttetett, hogy annak az egyházi kiadásokon felülmaradó jövedelme tani- tási, illetve oktatási célokra fordítandó. — Ez volt tehát oka annak, hogy az apácáknak, kiknek működése iránt különben teljes elismeréssel vagyunk, kérését a képviselőtestület nem teljesíthette. Még csak annyit tartok szükségesnek ineg- jegyezui, hogy a város minden évben tekintélyes összeggel járul hozzá a r. k. iskolák fentartásához. Kérem ezen soraimnak lapjában helyet adni. Tisztelettel Felsőbánya 1918. augusztus 24-én. A nevezett lap szerkesztője azonban a határozat indoklásának helyet nem adott. Szolgáljon ez az eljárás a lapnak és szerkesztőjénék is jellemzésére. Gyászhirek. Meghalt Szabó Norbert szatmári nagyprépost ez. püspök. Az elhunyt 1843- ban Huszton született. Felszentelték 1866. julius 20. Az egyházmegyei hivatalnál actuarius 1867. káplán Szatmáron, Nagybányán. 1869. plebános- helyettes Aknasugatagon. 1870. Szatmáron hitoktató, székesegyházi szónok, képezdei tanár. 1874. Szatmáron gimn. tanár és a püspöki udvar gondnoka. 1875. az egyházmegyei alapítványi pénztárnál segédpénztárnok, gondnok-helyettes. 1880. sz. sz. ülnök. 1884. tb. kanonok, 1887. kanonok, 1901. nagyprépost. — Szabó Norbert hosszú, kínos betegség után f. hó 24-én d. u. 2-órakor halt meg végelgyengülésben. A temetési szertartást és gyászmisét 27.-én d. e. 9 órakor Boromisza Tibor m. püspök végezte. Utána a holttesteit Akna- sugatagra szállítva a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Hosszas és kínos szenvedés után elhunyt Nagybányán, felső-eőri Fábián Lajos nyugalmazott bányafőmérnök, a veiesvizi bányaművek volt üzemvezetője. A család a következő gyász- jelentést adta ki: felső-eőri Fábián Lajos, Bözsi és Ilonka úgy a maguk, mint az alólirottak nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy drága gondviselő atyjok, a szerető testvér és rokon felső-eöri Fábián Lajos nyug. m. kir. bányafőmérnök, a nagybányai r. kath. egyház gondnoka, városi képv. test. tag f. év és hó 27-én d. u. 3 órakor üdvösségünkre rendelt szentségek buzgó felvétele és hosszas betegsége után 60 éves korában jobblétre szenderült. Drága jó apánkat f. hó 29-én d. u. 7* 7 órakor fogjuk a családi sírboltba eltemetni, mig jóságos leikéért az engesztelő szentmiseáldozatot szeptember hó 2-án d. e. 9 órakor fogjuk az egek Urának beinutattatni. Nagybánya, 1918. aug. hó 27. Szerető gyermekeid örök hálája és imája vezessen az egek honába! Özv. Weszely Jánosné és családja. Özv. Zajovits Jánosné és családja. Özv. Nemes Ferencné és családja, testvérei. Aliher Károly és családja, Almer Béla és családja, sógorai. Másnap követte a halálba leánya Bözsike: A gyászjelentés igy szól: A Mindenható bennünket kettős csapással látogatott meg, midőn jó édes apánk után 24 óra múlva elvesztettük rajongásig szeretett nővérünket Bözsikét, aki életének 24-dik évében hosszas betegség után f. hó 28-án d. u. 2 órakor az angyalok honába költözött át a halotti szentségek ájtatos felvétele után. Szelíd jó lelke oly csendben szállott el, mint amilyen angyali volt élete. Édes apánkkal együtt f. hó 29-én este 6 7* órakor temetjük halandó porhüvelyét a családi sírboltba. Szenvedésekben megtisztult leikéért szeptember 2-án d. e. 9 órakor mutattatjuk be az engesztelő szent misét. Nagybánya, 1918. augusztus hó 28. Lebegjen a te fehér lelked szüntelen közöttünk ! felső-eőri Fábián Lajos és Ilonka testvérei. Przibis- lawszky Ferenc m. kir. honvéd őrnagy vőlegénye. Almer Károly és családja. Almer Béla és családja nagybátyjai. Bommersbach Jusztin nevelő anyja, özv. Weszely Jánosné és családja, özv. Zajovits Jánosné és családja, özv. Nemes Ferencné és családja nagynénjei. A szatmári r. k. leánygimnázium igazgatójává a szatmári Püspök a Jézus Társaság tartományi főnökének beleegyezésével P. Tóth Mikét nevezte ki. Akiváló tudósban, akinek mineralogiái müvésztörténeti és asketikai munkái országos hírnévnek örvendenek, nagy erőt és értéket fog nyerni Szatmár városa. Rozsály-guttini kirándulás. Szenzációs turista eredményt ért el egy társaság, mely aug. 25-én Nagybányáról Fernezelyen és Feketepatakon át indult a Rozsályra. Miután az izvorai erdőtanyától kezdve bejárták a Rozsályt, a folytatólagos hegygerinc egész hosszában és pedig a Petricseán, Jezsurilén, Kománicselen, Paltyinon, Kőröshegyen keresztül, továbbá a magurai Farkas Jeuő-uton végig haladván, a Mlezsnica mezei menedék házban találtak éjjeli szállásra. 27-én az űsztö- vér Gutin nyugati részét: a szekatúrát és a Kakas- tarjét mászták meg, ezután a Hármas-forrásnál a műut mentén leereszkedtek Felsőbányára, ahová a legjobb kondícióban érkeztek. A társaság tagjai voltak: a lelkes turista, Bozsenik Béla főgimn. tanár vezetésével Székely Balázs, Bauer Károly, Ko- moróczy László és ifj. Székely Ferencz. Ugyan- ehez a sok fiatalos energiát követelő és rekordszámba menő sikerhez jutott a háború első évében, mielőtth adbavonult, a nagybányai sportsman : ifj. Bozsenik Béla, aki Szerencsi Zoltán lengyel légionárius és Székely Árpád társaságában a szóban forgó rozsály-guttini túrára páldát mutatott. Mindkét esemény méltó arra, hogy a Kárpát-egyesület évkönyveiben és az érdeklődök emlékezetében feljegyzésre találjon, ezért hozzuk köztudomásra. Eljegyzés. Junger Antal felsőbányái izr. hitközségi tanító leányát, Ilonkát eljegyezte Widder Samu birtokos Deszéről. Katonai kitüntetések. Bnkovszki Ferenc pót-tart. őrvezetö bronz vitézségi érmet kapott az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért. Huszár András Ferenc pót-tatr. árkász pedig a bronz vitézségi éremmel 2-szor és a Károly csapatkereszttel tüntettetett ki vitéz magatartásáért^ . és kiváló szolgálatáért. Pályázat. A posta távirda és távbeszélő kezelési szolgálatban való kiképzés céljából a m. kir. posta, távirda és távbeszélő hivatalokhoz növendékek vétetnek föl. A felvételért sajátkezüleg irt, ivenként 1 koronás bélyeggel felszerelt kérvénnyel szeptember 10-ig lehet folyamodni. A kérvény az illető posta-távirda igazgatósághoz címezve azon posta, távirda hivatalnál nyújtandó be, hová a folyamodó növendékké felvételét óhajtja. Bővebb felvilágosítást bármely postahivatal adhat. Szatmármegyét ketté osztják. A pesti lapok s a „Szamos“ fővárosi tudósítása alapján közöljük a bennünket oly közelről érdeklő hirt. Wekerle miniszterelnök-belügyminiszter a választó- kerületek beosztásáról szóló törvényjavaslat előtt a vármegyék uj területi beosztását akarja letár- gyaltatni. Mint Az Est értesül, a javaslat-tervezet már el is készült s a jövő héten már tárgyalás alá veszik a munkálatokat. Az eddigi munkálatok szerint Szatmármegyét két vármegyére osztanák. Az egyik volna Szatmár székhellyel és ide tartozna jelenlegi Szatmár vármegye hét járása és pedig a szatmári, erdődi, csenged, fehérgyarmati, avasi, szinérváraijai és nagybányai járások. A másik: Nagykároly vármegye lenne Nagykároly székhelylyel, ehhez csatolnák a Szatmármegyéből megmaradó nagykárolyi és mátészalkai járáson kívül a teljesen megszűnő Ugocsa vármegye halmii és nagyszőllősi járását, továbbá Biharból az ér- mihályfalvai és margittai járást. Ezzel együtt a főispáni kar teljes reorganizációja is tervbe van véve. A főispáni karban már az ősszel megtörténnek a változások. Kiadó laptulajdonos : Nenásy István. Fábián Lajos. T
