Felsőbányai Hírlap, 1918 (23. évfolyam, 1-25. szám)

1918-09-03 / 18. szám

szóba állani ez ügyben. Gondoskodik a hatóság arról is, hogy a védekezéshez szükséges kátrányt érdekeltek beszerezhessék. (Jelenleg a Boczor-féle Felsőbányai-utcai vaskereskedésben kapható.) Rö- vidi dón belül számba lesz véve, hogy az irtást érde­keltek végrehajtották-e eredményesen s méltán lesz várható és követelhető ezek után, hogy mindenki megtegye kötelességét. Az irtásról szóló útmuta­tás a következő: Hogyan ismerjük mega vértetüt? A vértetü csak az almafát támadja meg; kivételesen és na­gyon ritkán a körtefán is akad. Az almafának csak fás részein élösködik, még pedig a derekán és ágain, azonképen ez utóbbiak további elágazásain, a gallyon, a vesszőn és a fásodó véghajtáson is. Ha a fá­nak fattyúhajtása van és ha e fán vértetü is él, akkor biztos, hogy ez a rovar a fattyúhajtáson is bővében lesz. Rendesen a fa sebes részein for­dul elő, a melyek akár metszés, akár törés, vagy esetleg jégeső következtében keletkeztek. Az ilyen hely íorradásos s olyan dudorodás látható rajta, melyet a legtöbb kertészember „rák“-nak szokott nevezni. Ahol a vértetü letelepedett, ott azt a he­lyet sajátszerü hószinfehér gyapjas váladékával majdnem egészen betakarja. Legjobban látható ez a váladék tavasszal május és junius hónapok- j ban, valamint szeptember havában is néha, a mi- | kor az kivált az elálló ágakról és gallyakról va­lóságos kis pelyhek alakjában csüng le. Nyár de­rekán ez a gyapjú váladék már csekélyebb meny- nyiségü. Télen a vértetíitől okozott seb kékes­hamvasnak fog látszani, de fehéres szine akkor is kirívó. Ezek a vértetü-foltok leginkább a fa szélvédte oldalán s a föld felé tekintő részén ta­lálhatók. Az almafa levelén, vagy a faderék sima és teljesen ép kérgén vértetü soha nincs. A faiskolában, vagy a hol a vértetves fák igen gyéren állanak és gyér a koronájuk is, akad­hat a vértetü a föld alatt a gyökér nyakán és az oldalgyökereken is. Ha a vértetves foltról a fehér váladékot le­fújjuk, lehorzsoljuk, akkor a kártevő rovart, a vértetüt, tömeges mennyiségben találjuk meg alatta, mert a vértetü e fehér váladéka alatt él, még pedig nem egyenkint, hanem kisebb folton száz-, nagyobb folton pedig ezerszámra. A vértetü szine hamvasbarna. Hogy biztosabban meggyőződjünk arról, vájjon ezen fehér váladék alatt tanyázó tetű va­lóban vértetii-e, nem kell egyebet tenni, mint azt szétnyomni. Ha piszkos vérszinü a folt, ak­kor biztosak lehetünk, hogy vértetüvel van dol­gunk. Szabó Jenő, egyl. jző.- titkár. Különfélék. Kedves vendégei voltak Felsőbányának f. hó 1-én. Itt jártak Jékey Sándor főispán és neje azon megyei társasággal, mely őket az au­gusztus 31-iki jótékony hangversenyre is elkísérte Nagybányára. Kár, hogy a kirándulás a borús rósz idő miatt nem úgy sikerült, mint óhajtottuk. így csak a máramarosi útra kocsiztak ki a vendégek s a hódítói kirándulás elmaradt. Az ebédet, mi a Bóditónál volt tervezve, a Korona-vendéglőben fogyasztották el s azután visszautaztak Nagybá­nyára. Kinevezés és megbízatás. A földmive- lésügyi m. kir. minister Tomasovszky Imre erdő­tanácsosi címmel és jelleggel felruházott főerdő- mérnököt m. kir. erdőtanácsossá nevezte ki és egyúttal a háború tartamára megbízta a „Faérté- kesitő hivatal“ statisztikai és ellenőrzési osztályá­nak vezetésével. Katonai kinevezések. A király marosvá­sárhelyi Thordai István cs. és kir. huszárőrnagyot alezredessé, — dr. Szentmiklósy Ödön cs. és kir. tart. segédorvost tart. főorvossá, — dr. Katz Izsó cs. és kir. tart hadnagyot tart. főhadnaggyá ne­vezte ki. Áthelyezés. A földmivelésügyi miniszter Fischer Károly kir. főerdömérnököt a szolgálat érdekében Nagybányáról a gödöllői m. kir. erdő­hivatalhoz helyezte át és központi szolgálatba osztotta be. A „Szatmári Hírlap“ f. é. 34. számában a következő hirt tette közzé: „Példás határozatot hozott a napokban Felsőbánya városi tanácsa Farkas Jenő polgármester elnöklete alatt. A felső­bányái apácák, akik a város leánygyermekeit önzetlenül, önfeláldozóan tanítják, kérvényt nyuj­FE LSŐ BANYAI HÍRLAP tottak be a városhoz, hogy iskoláikba olcsó fát kaphassanak. És a nemes városi tanács, áthatva a tanügy nagy szeretetétől, a hála szent érzetétől a város gazdag erdeiből egy darabka fát sem szavazott meg azon előkelő gesztussal, hogy gondoskodjék az iskoláról a róm. kath. hitközség. Mintha bizony nem is Felsőbánya szab. kir. város gyermekei járnának az apácák iskolájába! Szolgáljon ez a gavalléros eljárás középülésre.“ A közlés folytán Farkas Jenő kir. tanácsos polgármester a következő sorok közlésére kérte fel Czumbel Lajost, a nevezett hírlap szerkesz­tőjét: Főtisztelendő Szerkesztő Ur! A „Szatmári Hírlap“ folyó évi 34-ik számában igen éles meg­jegyzéssel közli Felsőbánya város képviselőtestü­letének (és nem tanácsának) azon határozatát, j mellyel a felsőbányái apácák kedvezményes fa­adási kérését elutasította, de nem közli az eluta­sítás okait. Annak előrebocsájtása után, hogy Felsőbányának a háború kezdete óta állandóan előre nem látott kiadásai vannak s hogy ezeket csak terhes kölcsönök felvételével tudta rendezni és hogy jövedelmei is, épen az erdőüzemnél évről- évre csökkentek: a képviselőtestület azért sem szavazta meg a kért segélyt, mert Felsőbányának ! az egyházmegyei pénztárnál van egy oly alapja, melyből ezen segély kiutalható. — Értjük ezalatt a felsőbányái úgynevezett templompénztárt, ami mikor kezelésbe az egyházmegyei pénztárnak adatott át, világosan kiköttetett, hogy annak az egyházi kiadásokon felülmaradó jövedelme tani- tási, illetve oktatási célokra fordítandó. — Ez volt tehát oka annak, hogy az apácáknak, kiknek működése iránt különben teljes elismeréssel vagyunk, kérését a képviselőtestület nem teljesít­hette. Még csak annyit tartok szükségesnek ineg- jegyezui, hogy a város minden évben tekintélyes összeggel járul hozzá a r. k. iskolák fentartásához. Kérem ezen soraimnak lapjában helyet adni. Tisztelettel Felsőbánya 1918. augusztus 24-én. A nevezett lap szerkesztője azonban a határozat indoklásának helyet nem adott. Szolgáljon ez az eljárás a lapnak és szerkesztőjénék is jellem­zésére. Gyászhirek. Meghalt Szabó Norbert szat­mári nagyprépost ez. püspök. Az elhunyt 1843- ban Huszton született. Felszentelték 1866. julius 20. Az egyházmegyei hivatalnál actuarius 1867. káplán Szatmáron, Nagybányán. 1869. plebános- helyettes Aknasugatagon. 1870. Szatmáron hitok­tató, székesegyházi szónok, képezdei tanár. 1874. Szatmáron gimn. tanár és a püspöki udvar gond­noka. 1875. az egyházmegyei alapítványi pénz­tárnál segédpénztárnok, gondnok-helyettes. 1880. sz. sz. ülnök. 1884. tb. kanonok, 1887. kanonok, 1901. nagyprépost. — Szabó Norbert hosszú, kínos betegség után f. hó 24-én d. u. 2-órakor halt meg végelgyengülésben. A temetési szertartást és gyászmisét 27.-én d. e. 9 órakor Boromisza Tibor m. püspök végezte. Utána a holttesteit Akna- sugatagra szállítva a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Hosszas és kínos szenvedés után el­hunyt Nagybányán, felső-eőri Fábián Lajos nyugal­mazott bányafőmérnök, a veiesvizi bányaművek volt üzemvezetője. A család a következő gyász- jelentést adta ki: felső-eőri Fábián Lajos, Bözsi és Ilonka úgy a maguk, mint az alólirottak nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy drága gondviselő atyjok, a szerető testvér és rokon felső-eöri Fábián Lajos nyug. m. kir. bányafőmérnök, a nagybányai r. kath. egyház gondnoka, városi képv. test. tag f. év és hó 27-én d. u. 3 órakor üdvösségünkre rendelt szentségek buzgó felvétele és hosszas betegsége után 60 éves korában jobblétre szenderült. Drága jó apánkat f. hó 29-én d. u. 7* 7 órakor fogjuk a családi sírboltba eltemetni, mig jóságos leikéért az engesz­telő szentmiseáldozatot szeptember hó 2-án d. e. 9 órakor fogjuk az egek Urának beinutattatni. Nagybánya, 1918. aug. hó 27. Szerető gyerme­keid örök hálája és imája vezessen az egek honába! Özv. Weszely Jánosné és családja. Özv. Zajovits Jánosné és családja. Özv. Nemes Ferencné és családja, testvérei. Aliher Károly és családja, Almer Béla és családja, sógorai. Másnap követte a halálba leánya Bözsike: A gyászjelentés igy szól: A Mindenható bennünket kettős csapással látogatott meg, midőn jó édes apánk után 24 óra múlva elvesztettük rajongásig szeretett nővérün­ket Bözsikét, aki életének 24-dik évében hosszas betegség után f. hó 28-án d. u. 2 órakor az angya­lok honába költözött át a halotti szentségek ájtatos felvétele után. Szelíd jó lelke oly csendben szál­lott el, mint amilyen angyali volt élete. Édes apánkkal együtt f. hó 29-én este 6 7* órakor temetjük halandó porhüvelyét a családi sírboltba. Szenvedésekben megtisztult leikéért szeptember 2-án d. e. 9 órakor mutattatjuk be az engesz­telő szent misét. Nagybánya, 1918. augusztus hó 28. Lebegjen a te fehér lelked szüntelen közöttünk ! felső-eőri Fábián Lajos és Ilonka testvérei. Przibis- lawszky Ferenc m. kir. honvéd őrnagy vőlegénye. Almer Károly és családja. Almer Béla és családja nagybátyjai. Bommersbach Jusztin nevelő anyja, özv. Weszely Jánosné és családja, özv. Zajovits Jánosné és családja, özv. Nemes Ferencné és családja nagynénjei. A szatmári r. k. leánygimnázium igaz­gatójává a szatmári Püspök a Jézus Társaság tartományi főnökének beleegyezésével P. Tóth Mikét nevezte ki. Akiváló tudósban, akinek mineralogiái müvésztörténeti és asketikai munkái országos hír­névnek örvendenek, nagy erőt és értéket fog nyerni Szatmár városa. Rozsály-guttini kirándulás. Szenzációs turista eredményt ért el egy társaság, mely aug. 25-én Nagybányáról Fernezelyen és Feketepata­kon át indult a Rozsályra. Miután az izvorai erdőtanyától kezdve bejárták a Rozsályt, a folytató­lagos hegygerinc egész hosszában és pedig a Petricseán, Jezsurilén, Kománicselen, Paltyinon, Kőröshegyen keresztül, továbbá a magurai Farkas Jeuő-uton végig haladván, a Mlezsnica mezei mene­dék házban találtak éjjeli szállásra. 27-én az űsztö- vér Gutin nyugati részét: a szekatúrát és a Kakas- tarjét mászták meg, ezután a Hármas-forrásnál a műut mentén leereszkedtek Felsőbányára, ahová a legjobb kondícióban érkeztek. A társaság tagjai voltak: a lelkes turista, Bozsenik Béla főgimn. tanár vezetésével Székely Balázs, Bauer Károly, Ko- moróczy László és ifj. Székely Ferencz. Ugyan- ehez a sok fiatalos energiát követelő és rekord­számba menő sikerhez jutott a háború első évében, mielőtth adbavonult, a nagybányai sportsman : ifj. Bozsenik Béla, aki Szerencsi Zoltán lengyel légionárius és Székely Árpád társaságában a szó­ban forgó rozsály-guttini túrára páldát mutatott. Mindkét esemény méltó arra, hogy a Kárpát-egye­sület évkönyveiben és az érdeklődök emlékeze­tében feljegyzésre találjon, ezért hozzuk köztu­domásra. Eljegyzés. Junger Antal felsőbányái izr. hitközségi tanító leányát, Ilonkát eljegyezte Wid­der Samu birtokos Deszéről. Katonai kitüntetések. Bnkovszki Ferenc pót-tart. őrvezetö bronz vitézségi érmet kapott az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért. Huszár András Ferenc pót-tatr. árkász pedig a bronz vitézségi éremmel 2-szor és a Károly csa­patkereszttel tüntettetett ki vitéz magatartásáért^ . és kiváló szolgálatáért. Pályázat. A posta távirda és távbeszélő kezelési szolgálatban való kiképzés céljából a m. kir. posta, távirda és távbeszélő hivatalokhoz nö­vendékek vétetnek föl. A felvételért sajátkezüleg irt, ivenként 1 koronás bélyeggel felszerelt kér­vénnyel szeptember 10-ig lehet folyamodni. A kérvény az illető posta-távirda igazgatósághoz címezve azon posta, távirda hivatalnál nyújtandó be, hová a folyamodó növendékké felvételét óhajtja. Bővebb felvilágosítást bármely postahi­vatal adhat. Szatmármegyét ketté osztják. A pesti lapok s a „Szamos“ fővárosi tudósítása alapján közöljük a bennünket oly közelről érdeklő hirt. Wekerle miniszterelnök-belügyminiszter a választó- kerületek beosztásáról szóló törvényjavaslat előtt a vármegyék uj területi beosztását akarja letár- gyaltatni. Mint Az Est értesül, a javaslat-tervezet már el is készült s a jövő héten már tárgyalás alá veszik a munkálatokat. Az eddigi munkálatok szerint Szatmármegyét két vármegyére osztanák. Az egyik volna Szatmár székhellyel és ide tar­tozna jelenlegi Szatmár vármegye hét járása és pedig a szatmári, erdődi, csenged, fehérgyarmati, avasi, szinérváraijai és nagybányai járások. A másik: Nagykároly vármegye lenne Nagykároly székhelylyel, ehhez csatolnák a Szatmármegyéből megmaradó nagykárolyi és mátészalkai járáson kívül a teljesen megszűnő Ugocsa vármegye halmii és nagyszőllősi járását, továbbá Biharból az ér- mihályfalvai és margittai járást. Ezzel együtt a főispáni kar teljes reorganizációja is tervbe van véve. A főispáni karban már az ősszel megtör­ténnek a változások. Kiadó laptulajdonos : Nenásy István. Fábián Lajos. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom