Felsőbányai Hírlap, 1918 (23. évfolyam, 1-25. szám)

1918-07-23 / 15. szám

FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP tékenyebb bűncselekmények kinyomozásának központi irányítása és esetleg közvetlen teljesítése végett. A m. kir. államrendőrség működési te- ! rületén a belügyminiszter mindenütt beje- | lentési hivatal szervezését rendelheti el, mely­nek teendőit a m. kir. állami rendőrség sze­mélyzete végzi. A m. kir. államrendőrség hatáskörébe fog tartozni valamennyi közigazgatási ügyben a szorosan vett rendőri szolgálat ellátása, valamint részben a rendőri büntető bírásko­dás is. A rendőri büntető bíráskodás ugyanis a törvényjavaslat szerint bifurkálva lesz, a szerint, a mint az illető kihágás elbirálása az államrendőrség vagy a közigazgatási hatósá­gok hatáskörébe tartozik. A szervezendő országos állami rendőrségnek egyáltalán lé­nyegileg azonos hatásköre lesz a budapesti m. kir. állami rendőrségével. A törvényjavaslat ezenkívül részletesen szabályozza a rendőri jog tartalma, továbbá a rendőrség személyzeti és szolgálati viszo­nyait és megállapítja a rendőrség személy­zetére vonatkozó főbb fegyelmi rendelke­zéseket. A m. kft. állami rendőrség őrségi sze­mélyzete szükség esetében a m. kir. csen­dőrökkel is megerősíthető lesz, a mi a csen­dőrlegénység egyes tagjainak ideiglenesen való odavezénylésével történik. A m. kir. állami rendőrség költségei egészen az államkincstár terhére esnek. A városok, melyekben a szervezés megtörtént, mentesülnek a rendőrség fentartási költsé­géhez való hozzájárulás kötelezettségei alól. Reméljük és várjuk, hogy ez a nagy­íontosságu törvényjavaslat úgy a haza, mint a közszolgálat javára mielőbb érvényerőre emelkedik. m. k. « Városi közgyűlés 1918. julius hó 10-óQ. Elnök: Farkas Jenő, kir. tan. polgármester, jegyző: Spáczay Gyula, közig, tanácsnok, h. főjegyző. Ahogy ötödször is felrezzentem, iszonyú éb­redés volt az! . . . Luka Bence rázott a válarnnál s reszketve hajolt hozzám: — Megettünk ég! Ugyanakor a főhadnagy is végigrohan a sánc vonalán s úgy ordított az emberek fülébe: — Föl! Föl! " Felugráltunk . . . Jaj, megettünk tűzben állt a város! A maradékházak a csűrök egymásután kaptak lángba s a láng fényénél, itt-ott pillanatra megvillant egy-egy orosz katonaköpenyeg . . . Olyan volt az hirtelen, mintha szokatlan polka­lépésében valami gonosz és bántó táncot lejtettek volna a házunk megett ... A második szakasz tájékáról valaki ezt kiáltotta most: — A muszkák gyújtogatnak! A főhadnagy kicsit idegesen, kapkodó han­gon parancsot kezdett osztogatni s a parancsszóra hirtelen visszafordítottuk a géppuskákat.. . Oldalt, a város legszélén most kigyult egy parasztház s rémes világba borította a szabad mezőt. A főhad­nagy magához intette Luka Bencét: —■ Nézd meg mi történik a házban? Luka Bence kenyerespajtásom valami hat honvéddel a ház felé rohant erre mi pedig sziv- szoronga figyeltünk ezalatt a város irányába, ahogy egyre növekedett, ágaskodott, repkedett a lángtenger, teteje csaknem a felhőket verte már s a lángtengerben őrültek módjára táncoltak, felvillantak, eltűntek, s csóvát hintegettek az oroszok . . . Azalatt bágyadt sípolással vagy szomorúan zümmögve messziről jött puskagolyók búglak el felettünk . . . Jobbfelől, Rudnik irányá­ból pedig egyre erősbödött az ágyuszó. De ezt is csak futólag sikerült kivenni, ha egy-egy szem- pillantásra elült a szél . . . Tanácstalanul borongtunk a sáncban, mert az orosz egyre soKasodott a hátunkban . . . Olvastatott a gazdasági és pénzügyi bizott­ság javaslata, mellyel indítványozza, hogy a most kibocsátandó VIII-ik hadikölcsönböl a meglévő pénztári készletek iigyelembevételével ezúttal is jegyezzen a város hadikölcsönt és pedig a bá­nyakárpótlási alapnál 4800 K-val 30.000 K n. é.; a hidalapnál 3200 K-val 20.000 K n. é. és igy együtt 50.000 K n. é. 5Va%-os hadikölcsönt. — Elnök a javaslatot tárgyalás alá bocsájtva az 1881. évi XXII. t.-cz. 59. §-a alapján elrendelte a név­szerinti szavazást és feltette a kérdést, kik fogad­ják el a javaslatot? Igennel szavaztak: Dimand Károly, Bradofka Frigyes, Háder Ferenc, Lévay Károly, Lányi Gyula, Jékly Károly, Maiker József, Pap Márton, Spáczay Gyula, dr. Csausz Károly, dr. Berks Aurél, Varga János és Stoll Béla ösz- szesen 13-an és igy a közgyűlés egyhangúlag a bizottság javaslatát elfogadta s határozatilag ki­mondta, hogy a bányakárpótlási alap javára 4800 K-val 30.000 K harmincezer K a hidalap javára 3200 K-val 20.000 Húszezer K 57s#/o-os hadi­kölcsönt jegyez és felhatalmazta a polgármestert, hogy tekintettel a jegyzési határidő rövidségére a határozat jogerőre emelkedésének bevárása nél­kül a jegyzést a pénztár utján mielőbb eszközöl­tesse. Jelen határozat jogerőre emelkedése után főispán ur utján a nagyméltóságu m. kir. belügy­miniszter úrhoz lesz jóváhagyás végett felterjesz­tendő. Olvastatott a Ganz-féle vilamossági r. t. beadványa, a villamos világítás egység árának 14 fillérre felemelése iránt a bizottság javasla­tával. A közgyűlés az ügynek tárgyalását jelen közgyűlés napirendjéről levenni s a határozat ho­zatalt mindaddig felfüggeszteni határozta, mig az ügynél érdekelt többi felek is határozataikat meg nem hozzák. A Ganz-féle villamossági r. t. be­terjesztette az 1917. évről a Vllt-ik üzemi évről szóló zárószámadást, mely szerint 1917. évi ja­nuár 1-től december 31-ig a vesztesség 79.079 K 15 fillér volt. A közgyűlés a felolvasott zárszá­madást tudomásul venni határozta. Olvastatott Szaszarán Ferenc felsőbányi la­kos kérelme földtér feladás iránt. A közgyűlés a javaslatnak elfogadásával a kért földterületet a megejtett névszerinti szavazás alapján egyhangú­lag feladni határozta azzal, hogy folyamodó a területtől nyugatra eső házakhoz 6 méter széles utat köteles a közlekedésre meghagyni s az épí­tendő ház külső falának 3 méter magasnak kell lennie; a terület az országút árkától északra 20 méter mélységben adatott fel, s annak kijelölé­sével a tanácsos bízatott meg; egyidejűleg kimon­datott, hogy folyamodó köteles az építési tervet az építkezés megkezdése előtt a tanácsoshoz be­mutatni Egyszer lihegve jött egy zászlós s azt mondja, hogy a baloldali Századunknak nyoma veszett. A főhadnagy boszus lett, mondani akar valamit, de ugyanakkor a magános ház felől visszarohan egy katona: — Főhadnagy ur, az önkéntes ur meghalt! — Melyik önkéntes ur? — rezzen össze a tiszt. — Luka Bence önkéntes ur. A főhadnaSy elszürkül, megrázkódik, vala­mit kiált felém, nem hallom ugyan, de három katonával lélegzethalva szaladok Luka Bence után . . . De akkorra mindenfelől kitört már a kava­rodás ... A Szán vizén túl megdördültek az orosz ágyuk s gyujtógránáttal kezdték paskolrii a városkát, ahol a szélben táncoló köpenyegek­ben gyújtogattak a saját katonáik . . . Egy bal­oldali házcsoport közt kattogva dolgoznak a gép­puskák s körül-körül tűz, rettentő tűz . . . Már a háznál vagyunk ... A küszöb előtt hányát borulva, hidegülő szájjal nyöszörög sze­gény Luka Bence pajtásom. Lehajlok hozzá: már alig van élet benne ... A ház teteje recsegve lángol, a küszöbön belül apró parasztlányka ül a földön s idegenül néz reánk, ahogy éppen fel­riaszthatták ... Az arca maszatos, mezítláb van s úgy látszik, itt felejtették . . . Egy katona kirántja a gyereket, s kiteszi a kertbe ... A ház mögül ugyanakkor sortüz csatlan fel . . . Átbukdácsulunk a lángoló kerítésen s a tűz iszonyú világánál tisztán látni, hogy az egyik utcá­ban magyar és orosz katonák szuronnyal vias­kodnak egymással . . . Most balról, de egész közelről uj sortüz fénye csap homlokon s pilla­nattal rá a főhadnagy rekedt vezényszava hal­latszik : — Tüzelj! Tüzelj! A tanács beterjesztette a 76.300/1918—IV.—b. B. M. rendeletre a város'i közigazgatási alkalma­zottak ruhasegélyröl szóló összesített kimutatást a bejelentésekkel és a bizottság javaslatával. A felolvasott kimutatás és javaslat után elnök elren­delte a névszerinti szavazást feltette a kérdést, kik fogadják el a kimutatást és a bizottság javasla­tát? igennel szavaztak: Bradofka Frigyes, Lévay Károly, Lányi Gyula, Kosztróber György, Tury István, Neubauer Leó, Pap Márton, Spáczay Gyula, Báthy Lajos, dr. Csausz Károly, Alexy Pál, dr. Berks Aurél, Csausz Károly, Háder Ferencz és igy 14-en az összes jelenlevők. A közgyűlés az előterjesztett kimutatást felolvasott javaslatnak megfelelőleg egyhangúlag elfogadta és miután az előterjesztett kimutatásban a közigazgatási alkal­mazottak ruhasegélye a hivatolt belügyministeri körrendeletben foglaltak szem előtt tartásával van­nak felvéve, az ott kitüntetett összegekben meg­állapította s a kimutatást elfogadási záradékkal j ellátva a bejelentésekkel jogerőre emelkedés | után a vármegye közönségéhez felterjeszteni határozta, egyidejűleg megbízta polgármestert, hogy a tisztviselőknek és igényjogosultaknak a közgyűlés által megállapított ruhasegély össze­get a határozat jogerőre emelkedése előtt kifizet­hesse és az erre megkivántató összeget a város folyószámlájára a helybeli takarékpénztártól köl- I csőn felvehesse. Olvastatott a helybeli irgalmas nővérek ! kérelme kedvezményes tűzifa megállapítása iránt. A közgyűlés a kérelmet a bizottság javaslatával megegyezőleg elutasítani határozta, mert a yáros- nak ezidőszerint sok előre nem látott kiadása van, melyek miatt kölcsönöket kellett igénybe venni s mert a róni. kath. templom pénztára ily kiadások fedezetére megfelelő alappal rendelkezik. Ezen alapnak u. i. egyik kifejezett rendeltetése, hogy az egyházi célokra tett kiadásain felül maradó összeg iskolai célokra fordítandó; tehát jelen esetben a felsőbányái r. kath. elemi leányiskola tűzifa szükségletét is ezen feleslegből kell besze­rezni. Olvastatott Orosz György vásárvámkezelő kérelme háborús segély kiutalása iránt. A köz­gyűlés a bizottság javaslatával megegyezőleg tekintettel arra, hogy a szorosabb értelemben vett közigazgatási alkalmazottakul nem vehető egyéb alkalmazottak a házi pénztár terhére más városoknál is részesülnek háborús segélyben, folyamodót az 1917. évi november hó 1-től 1918. december 31-ig terjedő időre az ide vonatkozó körrendelet szem előtt tartásával 400, azaz négy­száz korona háborús segélyben részesíteni hatá­rozta azzal, hogy az eddig esedékes részletek egy összegben az ezután esedékes részletek Átvágtunk a kerten, visszafelé futunk, a szá­zadunk ekkor már a házak között rohan előre s a házak és kertek között, az utcákon és a tere­ken megindul a dulakodás, harcolnak egymás ellen . . . Tízszer, százszor lebuktunk ezalatt s a főhadnagy kommandójára lövöldözni kezdtünk. ... A nagypiacon ráakadtunk jobboldali száza­dunk embereire . . . Maga a százados vezette őket puskával a kezében, de sapka nélkül . . . Lépésről-lépésre, minden terv és számítás nélkül folyt az utcai harc, a várost pedig minden oldal­ról vágta az orosz és a magyar tüzérség . . . Jött a virradat, keleten kicsit meghasadt a felhő s egy szünetre átbukkant rajta a nap rózsaszínű koro­nája . . . Mire féltiz lett, már messze-messze, a város határában rajtáztunk és groitoztunk, verej­tékezve és összeroggyanó térddel s «magyar és muszka közös csoportban menekült a két -— uj rajvonal között ... Hogy mi történt? Az történt, hogy éjjel hátrább rendelték a vonalunkat, mi azonban — összeköttetés hijján — ott maradtunk. Mire észrevettük magunkat, már át is ment az orosz s mire az uj sáncunkra vergődtünk el, éppen hetvenhárman maradtunk honvédek s vagy négyszázan oroszok . . . Igaz, hogy ijedtükben azok is szaladtak utánunk. Flalottak napja volt ekkor, mert november elseje volt . . . Délutánra ismét a sáncban őr­ködtünk, pontosan úgy, mint az előző estén, de ekkor már sokan hiányoztak a sorainkból. Hi­ányzott kebelbeli pajtásom Luka Bence is, akit úgy hagyunk el, temetetlenül, a pitvarajtó előtt, mert az utolsó percben nekünk, szegény élőknek is menekülni kellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom