Felsőbányai Hírlap, 1918 (23. évfolyam, 1-25. szám)

1918-07-09 / 14. szám

FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP

legyenek. Alakítsák meg a kertészkedő csoportot s a megalakulást jelentsék be a Köz- élelmezési hivatalnál, amely a jövő tavasz- szal nekik is teljesen ingyen fog vetőmagot adni. A jövő tavaszig mindent nagyobb megerőltetés nélkül el lehet végezni s kora tavasszal mindenki a saját földjén fog dolgozni. Ezen előterjesztésem persze módosítható az adott körülmények szerint. A fentinek annyiban van reális értéke, hogy benne az itt bevált eljárásunkat röviden összefoglaltam. A föld az egyetlen érték most s annak megmunkálása biztos hasznot hajt. S minthogy a háború után több termelésre kell igyekeznünk azt hiszem sohsem késő ezen kertészkedő csoportot megalakítani. Ősszel majd beszámolok munkánk eredményéről. Addig is tisztelettel kérem az érdekelteket, hogy ezen théma fölött eszmecserét folytassanak. Trencsén. 1918. május 9.

Braneczky József.

mervén, több ízben kiküldték nemzetközi orvosi kongresszusokra, ahol részben a pénzügyi kormányt is képviselte. Neki köszönhető, hogy a felsőbányái bányaiskolában a rögtöni segély- nyújtás és egésszégtan tanszékét rendszeresítették, amelyre a pénzügyi kormány öt nevezte ki. A Vöröskereszt-egyesületnek már 35 év óta orvosa s legújabban a helybeli fiókkórházban 3 éven át díjtalanul, saját jövedelmének és egészségének feláldozásával szinte emberfeletti munkát végzett. Fáradhatatlan munkásságát a felsőbb elismerés a Vöröskereszt hadiékitményes II. o. díszjelvénnyel tüntette ki, miután egészségügyi működéséért már nehány évvel ezelőtt külön kir. kitüntetésben is volt része. 10 évvel ezelőtt nevezték ki m. kir. bányakerületi'főorvosnak. Legujabbi kinevezésének hire bizonyára nálunk is osztatlan örömet kelt. A 29 esztendő, melyet Nagybányán töltött, belekapcsolta az ő rokonszenves alakját társadalmi életünkbe is; benne nemcsak a komoly tudásu, lelkiismeretes orvost, hanem a minden szépértés jóért lelkesedő kulturembert a Magyar- országi Kárpát Egyesület keleti kárpátok Osztályának egyik kiváló tagját s a megértő jó embert becsüljük és szeretjük. Kinevezésekor őszintén üdvözöljük.

Dr. Kádár Antal.

Föntnevezett bányakerületi főorvost egészségügyi tanácsossá nevezték ki. Ezzel a kitüntető kinevezéssel (rajta kívül még csak a Selmecbányáit nevezték ki) lelkiismeretes munkában eltöltött 35 esztendős orvosi múltat részesített a királyi kegy a megérdemelt szép elismerésben. Az uj egészségügyi tanácsos gimn. tanulmányainak elvégzése után a gyógyszerészeti oklevelet szerezte meg, majd pedig 1875-ben az orvosi pályára tért át. Oklevelének megszerzése után azonnal kinevezték az egyetemre I. tanársegéddé, s ilyen minőségben önálló kutatásokat végzett. Mivel azonban úgy érezte, hogy a klinikai levegő ártalmára van egészségének, vidékre kívánkozott. Ki is nevezték Óradnára kincstári orvosnak 1883-ban. Ott nemcsak orvosi teendőit végezte, hanem lelkes buzgalommal nagy társadalmi működést is fejtett ki, nevezetesen akkor megalakult Erdélyi m. közműv. egyesületnek (Emke) nagy szolgálatokat tett, úgy hogy közügyekben való buzgólkodásá- ért Bánffy Dezső báró _ kinevezte tb. vármegyei főorvosnak 1885-ben. Óradnán 6 évig működött, majd Rézbányára, Kapnikbányára s végül Nagybányára került, hol 29 év óta működik. Ez idő alatt főleg a bánya-és kohó munkások egészség- ügyi viszonyainak javításán fáradozott és a munkásjóléti intézmények felsőbb engedéllyel való létesítését igyekezett kieszközölni. Értékes munkaerejét és tudását a felsőbb hatóságok is felisdolatban járok-kelek közietek, csak képzeletben vagyok köztetek és behunyt szemekkel nrende- gélek az Árok, az Él, a Hegyeshegy, a Nyugati bánya és más kiránduló hely felé vezető utón.

De hát „Lássuk a medvét“! — mint az alföldi atyafi mondta, mikor először volt színházban és megunta a sok beszédet és várta a látványosságot.

IV.

Mily örömmel vettem 1865-ben a Felsőbányán történt kinevezésemről kézbesített okmányt. Dunaföldváron tanitóskodtam akkor. A hir elter- jedtével igazgatóm minden ékes szólását elővette, a városi elöljáróság is mindent elkövetett, hogy ott maradjak. Igazgatóm még a hajóállomásra is kijött, mikor indulni készültem és kérését megismételte. „Hordássá vissza minden föladott holmiját ! Minden költségét megtérítem. Fizetését is fölemeljük!“ — voltak utolsó szavai... És hiába ! Pedig ott 950 forint fizetésem és igen szép mellékjövedelmem volt, főleg zongoratanitásért. Mily nagy összeg volt az akkor, mikor a kenyér 5 krajcár, a hús 6 krajcár, a kétszobás lakás, utána félholdnyi termőszőlővel évi 40 forint volt. De hát a szabad királyi város-cim vonzott és elmentem Felsőbányára 420 forint fizetést és failletményért, abban a reményben, hogy intelligens közönség vár rám, ott sokat tanulhatok és szorgalommal anyagi körülményeimet is rendben tarthatom.

Nehéz volt akkor az utazás. Nyíregyházáig volt vasút, de Felsőbányára onnan már kocsin kellett utazni. Legszokottabb volt a delizsánc. Fel ültem tehát a delizsáncra. Ezt a szörnyeteget most már nem igen ismerik. Az hordta a postát.

Különfélék.

Plachy Gyula, miniszteri tanácsos, a vármegye általánosan tisztelt és becsült pénzügyigazgatója Jancsika fiával szabadságidejét itt tölti. Ember Péter kőszénbányai főtiszt, Richweisz Ferenc keresk. miniszteri iparfelügyelő nejével Ember Margittal, Puskás László főhadnagy bank- igazgató és Spáczay Zoltán hadnagy pár napig itt időztek.

Házasság. Nagy Ernő katonai szolgálatban álló. mérnök, ref. lelkészünk Nagy Lajos fia házasságot kötött junius 12-kén Kolozsvárott Miklós Mancikával. Boldogság kisérje frigyüket!

Városi közgyűlés lesz f. hó 10-kén a város hadikölcsön jegyzése és más ügyekben.

Az 1918. évi termés biztosítására és zár alá vétele ügyében eljáró bizottság elnökévé Puskás Ferencz gazd. tanácsnok, jninisteri kiküldötté Anka János g. k. esperes lelkész, hatósági kiküldötté Nagy Károly, ref. tanító s a termelők képviselőjévé Lévay Mihály biztos neveztettek ki. A Hadi Termény r. t. főbizományosa: a nagykárolyi hitelbank s ennek átvevő közege: Weisz Móricz, nagybányai lakos.

Hadikölcsön jegyzések 1918. junius 12 tói 27-ig a helybeli takarékpénztár r. t.-nál: Gábor Ilona 1.000 K, Ádámcsik Gyula 2.000 K, Herzsa bányatársulat 10.000 K, Wolf Mihály

Hatalmas födele bárka volt. A vezető fülkéjében voltak elhelyezve a kisebb küldemények. A nagyobb csomagokat a kocsi tetejére rakták. Micsoda zöty- tyenések, félrebillenések lepték meg az utast, aki a kocsi belsejében foglalt helyet. Szerencsétlenségemre utitársam volt egy asszony, gyermekével. Ez az egész utón rakoncátlankodott, bőgött ; anyja nem tudta elcsititani. így zötyögtünk Szatmárig. Tovább az nap nem ment a delizsánc. Csak másnap-. De nem zavart ez engem, mert Haas Mihály püspök, igazgatóm által meghagyta, hogy Szatmáron keresztül utaztomban jelentkezzem nála.

Dobogó szívvel léptem a püspöki épületbe. Apüspök azonnal fogadott, még pedig e szavakkal:

Ahá! Itt a szökött katona! De most már nem szökik meg tőlem!

Kellemesen leptek meg e szavak. Mert az előtt, mikor mint helytartósági tanácsos előtt jelentkeznem kellett, csak bizonyos, hivatalos formalitással beszélt velem, most azonban valóságos atyai szeretettel fogadott. Ebédre is ott marasztalt.

Itt meg kell jegyeznem, hogy már többször találkoztam vele. Ő volt a népiskolák ura, az ő kezében mozogtak a tanítók, akiket a Helytartó- tanács nevezett ki. És ő megkívánta, hogy minden, a Helytartótanács által kinevezett tanító, mielőtt állását elfoglalja, nála bemutatkozzék. Én már három ízben jelentem meg nála ilyen minőségben. Első ízben mint kinevezett pesti tanító. De mivel még nem voltam 20 éves, mert a madám két évvel később halászott ki a Dunából, nem foglalhattam el állásomat. Haas azzal bocsátott el, hogy mivel reáliskolát is végeztem — ami akkor ritkaság volt a tanítók között — és oly J

10.000 K, Porosz Ármin 10.000 K, Jakab Mór

5.000 K, Maiker József 5.000 K, Nyisztor Erzsiké

2.000 K, Davidovits Dezső 2.000 K, Dóra István

2.000 K, Derczeni Sándor 2.000 K, Wégli Jenő

2.000 K, Almássy Cornél 2.000 K, Dála Demeter

2.000 K, Dr. Csausz Károly 12.000 K, Süssner Ferenczné 5.000 K, Lévay Károly 6.Ó00 K, N.-bányai egyházmegye 8.000 K, Zazula Sándor

10.000 K, Nagy Lenke 15.000 K, Alexa Tódorné

1.000 K, Bónis Sándor és neje 20.000 K, Jakab Mór 5.000 K, Boczor Lajos id. 2.000 K, Boczor Lajos ifj. 2.000 K, Anka Viktor 2.000 K, Szokoly Dezső 2.000 K, Gör. kath. Egyház 10.000 K, Mi- kóla Gyula 5.000 K. Felek jegyzése 162.000 K. A takarékpénztár r. t. 1.000.000 K, összesen 1,162:000 K.

Péter-Pál napi gyűjtés a Magyar Szent Korona Országai Vöröskereszt Egylete javára adakoztak : Farkas Jenő 5 K, Báthy Lajos 2 K, Dr. Csausz Károly 4 K, ifj. Csausz 4 K, Ember Péter 2 K, Puskás 4 K, Bugesch M. 1 K, Lőrinc Editke 80 fill., Kosztróber György 2 K, Fizély Sándor 5 K, Labina János 2 K, Schultz Ferenc 2 K, Almásy Kornél 2 K, Wider Samu 4 K, Szász Béla 1 K, Kilián Béla 2 K, Róthstein Nővérek 2 K, Kuszkó Viki 1 K, Bradofka Frigyes 5 K, íNikmann 5 K, Lányi Gyula 2 K, Jeremiás 1 K, Dr. Tóth Gábor 5 *K, Szigyártó József 2 K, Bra- viánu Aurél 1 K, Ilia József 1 K, Bónis Antalné

1 K, Dácsek Péterné 2 K, Vigyikán Anna 1 K, Papp Gyula 1 K, Jakab Mór 2 K, Alexy Pál 1 K, Volf Mihály 5 K, Porosz Ármin 5 K, Jakab Mór 3 K, Szokoly Dezső 3 K, Végh Jenő 2 K, Jakab Ferenc 5 K, Hajdú Sándor 20 K, Pap Márton 3 K, Fogéi M. 2 K, Spáczay Gyula 3 K, N. N. 1 K, Pap Erzsiké 2 K, Dr. Szokol Pál 3 K, Róth Lázár 2 K, Grün Leopoldné 2 K, Donnenberg Jenő 5 K, Arady Mór 2 K, Stern József

2 K, Novy Salamon 2 K, Hoffmann 2 K, Salamon Májer 2 K, Friedmann Ferenc 4 K, Boldán Györgyné 1 K, Dr. Berks Aurél 2 K, Klein Sámuel 3 K, Ferenc Mihályné 3 K, L. Sándor 2 K, Sárközi Lajos 3 K, Háder Ferenc 2 K, Schultz Franciska 5 K, Vajcsuk Paula 2 K, Labdáczky Mariska 2 K, Séra Rózsi ka I K, Fógel Berta 2 K, Illés Antal 3 K.

A Károly Király nyaraltatás költségeire özv. Süssner Ferenczné, Szokoly Dezsőné és Fogéi Izidor 20—20 K-t. adományoztak. Egy- egy leány eltartására vállalkoztak Szalay, László, Lupán Athanáz és Dácsek Péterné. — Ez ügyben nagyobb értekezlet volt f. hó 4.-kén a városházán Farkas Jenő kir. tan. polgármester elnöklete alatt.

Katonai előléptetés. Őfelsége a király Burkárt Ferenc bányamérnök — főhadnagyot századossá léptette elő.

kitűnő oklevelem van, de egy évig Győrött tanító is voltam, menjek egy évre vidékre — a helyeket is megmondta, sőt vizitkártyát is adott — egy év után jelentkezzem újra, addig állásomat, kinevezésemet föntartja# és elfoglalhatom a piaristák épületében elhelyezett állásomat. Csakhogy egy év múlva már mint szolnoki főelemi tanító jelentkeztem nála. No ki is kaptam tőle.

Azzal bocsátott el, hogy a jövő évben Pesten akar látni. Még Szolnokra is irt nekem ez ügyben. De én nem Pestre, hanem négy év múlva Dunaföldvárra mentem és nála ismét jelentkeznem kellett. Ekkor már esztelennek nyilvánított, aki fényes jövőmet eljátszom. Különösnek tetszett, hogy e négy év alatt többször is értesítést kért rólam igazgatómtól. .

Eközben Haas szatmári püspök lett. Innen van, hogy szökött katonának nevezett.

— Hanem, megálljon csak, majd most kisül, miért nem ment Pestre. Minden mozdulatáról jelentést tétetek magamnak . . .

Ezzel bocsátott el és még egyszer megemlítette, hogy ebédre elvár.

El is mentem. Boldoggá tett, hogy egy püspök, aki különben is oly nagy ember, ily szeretettel, jósággal fogad.

Hanem drága volt az az ebéd!

Négy oklevelet szereztem életemben. Az első a képezdei oklevél, amely tanítóvá képesített. A második az uj tanitásmódban való jártasságomról szólt. Mert akkor, 1857-ben szűnt meg a silabizálás, helyétel foglalta ahangoztatás, melyet az irvaolvasás, majd a fonominjikai módszer váltott föl. A harmadik diplomámat főelemi tanítóságra szereztem, mert akkor voltak elemi és főelemi tanítók. Ez utóbbiaknak külön képesítő