Felsőbányai Hírlap, 1918 (23. évfolyam, 1-25. szám)
1918-05-28 / 11. szám
FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP vatalban hetek óta készül már az uj termésrendelet. A lényege az, hogy a termést már a csép- lésnél zár alá veszik, de ezentúl ez a zár alá vétel sokkal szigorúbb lesz és a rendelet egyes intézkedései módot nyújtanak a hatóságnak arra, hogy a legszigorúbb ellenőrzést gyakorolják. Kimondja a rendelet, hogy a „cséplőgépből kihulló mag már közszükségleti célokra igénybe vétetik“ és kötelezi a cséplőgéptulajdonosokat arra, hogy időről-időre ők is pontosan jelentsék be a községi elöljáróságoknak, hogy mely gazda részére milyen mennyiségű gabonát csépeltek. Szabad vásárlás nem lesz. A termelőnél senki sem vásárolhat. A rendelet határozottan kimondta, hogy még a közélelmezési minisztérium sem állíthat ki vásárlási igazolványt. Erre az intézkedésre azért van szükség, hogy megakadályozzák a múlt évihez hasonló visszaéléseket. Ellenben megengedi a rendelet azt, hogy a község területén termett gabonából a község ellátatlan lakosai egész évi szükségletüket megvásárolhassák, de a szükségletet nem a termelőnél szerezhetik be, hanem a Haditermény bizományosainál. Az uj rendelet megváltoztatja a fejadagokat is és ugyanazokat a fejkvótákat lépteti életbe, amelyek 1916. augusztusában érvényben voltak. Eszerint a havonként igényelhető lisztmennyiség mindenki részére 7.50 kg., őstermelő férfi munkásoknál 12 kg., őstermelő női munkásoknál 10*50 kg., őstermelő gyermekeknél 9 kg., ipari férfi munkásoknál 10*50 kg., ipari női munkásoknál 9 kg., az utóbbiak hozzátartozóinál 8*40 kg. Megengedi a rendelet, hogy azok a gazdák, akiknek augusztus 17-ike előtt szükségük van már az uj termésből származó gabonára, bizonyos mennyiséget a községi elöljáróság engedélye alapján be fog számíttatni az illetők részére visszahagyandó mennyiségbe. A rendeletet kiegészíti a végrehajtási utasítás, mely több irányban tartalmaz majd intézkedést, az intézkedések közül a legfontosabb kétségkívül az lesz, amely megengedi, hogy az egyes beszerzési csoportok saját tagjaik évi szükségletét a Hadi- terménynél beszerezhessék. A cipőrendelet. A hivatalos lap szombati száma közli azokat a rendeleteket, melyeket a cipőuzsora megszüntetésére irányulnak, az egyik rendelet intézkedik az egyes borfajták fölhasználásáról és forgalombahozataláról. A rendelet értelmében a fölajánlási kötelezettség kiterjed mindazokra a bőrökre, melyek lábbeli készítésére alkalmasak. A másik rendelet a polgári lakosság cipőszükségletének fedezéséről intézkedik és fontosabb pontjai a következők: Május tizenötödikétől cipőket a fogyasztók részére csak cipőutalvány ellenében szabad eladni. Az utalvány kiállításáért a hatóság csak megfelelő illetéket szedhet. Mérték után cipőket junius 30-ig még szabad készíteni, a megrendelők névsorát azonban be kell jelenteni az illetékes hatóságnak. A meglevő cipő készleteket birtokosai átadni tartoznak a miniszteri meghatalmazott által esetleg kijelölt személyholdvilágos, csillagos éjszaka volt. Illattal telitelt enyhe szellő lebegett körülöttünk. Jó bor, jó cigányzene mellett hogy is ne jparadtunk volna ! ? Egykor a vendéglős kijelentette, hogy elfogyott a savanyúvize. A savanykás sikárlói bort sava- nyuviz nélkül nem igen lehet inni. Kérlelésre fogtuk a dolgot, hogy teremtsen elő a föld alól is még 5—6 üveg bikszádi savanyuvizet, amit megígért és negyedóra múlva diadallal jelenti, hogy van „viz.“ Rendben van a dolog. Egy okkal több a tovább mulatásra. A pirkadó hajnalnál észrevesszük; hogy — kezdünk csendesen kijózanodni. Kutatjuk az okát? Megállapítjuk egyértelműen, hogy a szabályszerűen bedugaszolt üvegekben sós viz volt asztalunkra hozva. Természetes, hogy a csalafintaság felett méltatlankodtunk. Erre ő azzal nyugtatott meg, hogy ő szótíogadott nekünk. A szó szoros értelmében a föld alól is kerített vizet, mert a viz valóbán a kertje dombja alatt fakadt csörgőből való. Aztán másrészt — úgy mond — tekintettel volt az egészségünkre is. Nem akarta, hogy a bor, mely kedvre is dérit, végtére a földre is térit — megártson; mert hát fődolog az egészség és erre a fiatal ember érdekében neki kötelessége ügyelni. Az érvelésbe belenyugodtunk. Mansek halála óta (1910) nincs virsli; nincs virsliestély. De „flékenezés“ sincs. A flékent, nek vagy hatóságnak. A polgári lakosság cipőszükségletének megállapítása végett minden törvény- hatóság területén vármegyei népruházati bizottságot kell alakítani, ezek a bizottságok viszont a helyi viszonyokhoz képest járásonként vagy községenként népruházati kirendeltségeket, (helyi szerveket) létesihetnek. A cipőutalványhoz való igényjogosultságot ezek a bizottságok, illetve helyi szervek fogják meghatározni. Férficipőket ezentúl legfeljebb tizenhat centiméteres szárral szabad készíteni. Az uj cipőárak a következők: Munkáscipő teljes bőranyagból. Férfi cipő 54, 60 és 66 korona; női cipő 51, 57 és 63 korona. Fűzős cipő teljes bőranyagból. Magasszáru férfi (szeges) 68*25, (varrott) 77 korona, férfi félcipő 64*50 és 73*25 korona, magasszáru női cipő 65, 75 és 74*80 korona, női félcipő 62 és 70*75 korona, magasszáru gyermek-, fiú és női cipő nagyság szerint 37*20, illetve 43*50 koronától 49*50, illetve 58*30 koronáig. Varrottcipő mérték után rendelve, teljes bőranyagból. Férfi magasszáru cipő 140, 150 és 165 korona, férfi félcipő 130, 140 és 150 korona, női magasszáru cipő 135, 145 és 160 korona, női félcipő 125, 135 és 150 korona. Szögestalpu cipő, mérték után, teljes bőrből. Férfi vagy magasszáru cipő 120, 130 és 145 korona, férfi vagy női félcipő 110, 120 és 135 korona. Szegestalpu raktári cipő, teljes bőrből. Férfi magasszáru 95, férfi félcipő 80, női magasszáru 92, női félcipő 88 korona. A lényegesebb javítások ára a következő: Férfi vagy női fejelés talpalással szeges 38 korona, varrott 46 korona, fiú- vagy leánycipőfejelés talpalással szeges 30 korona, varrott 38 korona, gyermekcipő 25 korona. Férfitalpalás szeges 10 korona, varrott 14 korona, női cipő szeges 9 korona, varrott 13 korona. Férficipő sarokjavitás 4 korona, női cipő 3 korona 60 fillér. A rendelet május tizenötödikén lépett életbe és érvénye nem terjed ki Horvát- Szlavonországra. Gyógynövényt a hadseregnek! Harmadik éve már, hogy a m. kir. honv. minisztérium Hadsegélyző Hivatala megindította már eddig is szép eredményeket elért gyógynövényakcióját, melynek célja egyrészt a beteg katonáknak olcsó gyógyteákat adni, másrészt a nagyközönség figyelmét felhívni egy olyan nyers anyagra, amely sok millió korona értékben megy tönkre csak azért, mert resteljük kinyújtani kezünket a természet nyújtotta kincsekért. Hazánk talán a világ leggazdagabb gyógynövény termő földje és mi mégis milliókat dobunk ki évente e cikkekért a szorgalmas külföldnek. Hát még ha azt a sok teát, szappant, hajvizet, illat- és gyógyszerkülönlegességet vesszük, amit a gyógynövényekből készítve nyakunkba varr a külföldi ipar és kereskedelem. Ne nézzük ezt ölhetett kezekkel, hanem fogjunk hozzá azonnal, mert inár virágzik az illatos kamilla, nyílik a bodza és a hársfa és a mezőn az értékes ezer jófü. Mindenikből óriási mennyiségek kellenek, hiszen sem orosz tea sem mely Erdélyben divatos, Kuhajda Antal bátyám cimeztette meg és tette népszerűvé. Ezen ép oly ízletes mint könnyen emészthető eledel, ami nem más (ha valaki netán nem ismerné) mint a juh hasából vágott vékonyrész. Ezt megmossák, savát borját megadva, parázs szén felé helyezett vaspléh-rácson, vagy palacsintasütőn — kevés zsir mellett — tenyér nagyságú darabokban megsütik. Ha elkészült, mit az összezsugorodás jelez, foghagymával megkent, téglaalaku deszkalapokra helyezik. A befalatozásnak lehetőleg gyors egymásutánban kell történnie ; mert a kissé fagy- gyuval bevont flékenezés hamar kihűl, — hogy ne mondjam — megfagy s ekkor már nehezebben csúszik le ezen kitűnő borkorcsola. Kuhajda Antalról szólván, meg kell említenem, hogy egyszer egy krajcár erejéig hogyan csapta be a zsidókorcs'márost. Erdélyből hazajövet mint vándorló betért egy falusi korcsmába és egy verdung pálinkát, kért. Megiszsza és kérdi: mi az ára? — Annyi krajcár ahány ujja van -— volt a felelet. Kuhajda ki vesz a zsebéből és átad 4 kracjárt. Hát nem tudja, hogy az ember kezén öt ujj van? Tudom. De nekem csak négy ujjam van. Igaza volt. A középujját amputálták. Fentebb említettem, hogy Anti és Boldi halálával a város utolsó cigányzenészei tűntek el. Azóta nincs egy szál cigány zenész se. vegyi utón előállított izzasztószer nem kapható elegendő mennyiségben. Aki sohasem gyűjtött gyógynövényt elegendő, ha ezeket szedi és szárítja, minél nagyobb mennyiségben, hisz nincsen falu, ahol ne lenne hársfa vagy bodza, ahol ne teremne a réten ezer jófü. Aki ismeri a gyógynövényeket az gyűjtsön a fentieken kívül a kertben zsályát, menthát, majoránnát és vörös mályvát, a mezőn zsurlót, ökörfarkkóróvirágot, zilizt, székfüvirágot, ezerjófüvet, a szántóföldön anyaro- zat, pipacsot, az erdőn beléndek levelet, szederlevelet, páfránygyökeret, nadragulyalevelet stb. A legjobb, ha mindenki csak egy-kétfélét gyűjt, de szép tisztán szedve, jól kiszárítva és minél nagyobb mennyiségben. A Hadsegélyző Hivatal a gyógynövényeket kívánatra be is váltja, vagyis .egy kilón felüli mennyiségnél a beküldő óhajára kifizeti annak árát. Kis szorgalommal aprópénzre válthatjuk a sétára vagy szórakozásra szánt időt-. Minden gyógynövényt tartalmazó csomagot a posta ingyen továbbit a Hadsegélyező Hivatal Budapest, V., Akadémia utca 17. címre. Aki a gyógynövényekről bővebbet akar tudni, küldjön be 50 fillér postabélyeget a fenti címre és kérjen útmutatót. Meghívó. A Szatmár-nagybányai vasút részvénytársaság részvényeseinek XXXV. rendes közgyűlése f. évi május hó 24-én pénteken délután 4 órakor a Magyar Vasúti és Hajózási klub üléstermében Budapest. VI. Csengery-utca 68. földsz. tartatott meg a következő tárgysorozattal: 1. Az igazgatóság és felügyelőbizottság 1917. évi jelentése. 2. Az 1917. évi mérleg és zárószámadás beterjesztése, a mérleg megállapítása és határozathozatal a tiszta nyereség hováforditása tárgyában. 3. Az igazgatóságnak és felügyelőbizottságnak adandó felmentvény iránt való határozat- hozatal. 4. Az igazgatóság és végrehajtóbizottság tiszteletdijának megállapítása. 5. Felügyelőbizottság választása és tiszteletdijának megállapítása. 6. A m. kir. államvasutakkal kötött üzletkezelési szerződés póthatározmányának jóváhagyása. A várost a közgyűlésen Farkas Jenő kir. tan. polgármester megbízásából Hollós Oszkár kir. tan. igazgató képviselte. A dohány pótszerei. A dohányos ember tüdejében, ha szenvedélyét nem elégítheti ki, erős hiányérzet támad, mely ép oly kínzó, mint az éhség vagy szomjúság érzete. A központi hatalmak területén nem terem elég dohány a szükségletek fedezésére s ezért már ennél az élvezeti cikknél is pótszerekhez, illetve szaporító szerekhez nyúltak. A magyar állami dohánygyáraknál ugyan nem tudunk erről, de a magánkézben lévő német gyárak egész nyíltan alkalmazzák már a pótszereket. Leginkább a komlót alkalmazzák e célra, melyet dohánymódra dolgoznak föl s mely különböző vegyi anyagokkal kezelve, állítólag elég jó füstölő anyagot szolgáltat. Az utóbbi időben a német dohánygyárak több mint 20.000 mázsa komlót használtak föl erre a célra. A hársfa porzói Minek is volna? Kinek kell ma cigány? Kinek áll lelkiállapotával összhangban a mulatság? Ki tudja ma, bizonyos lelkiszorongattatás, hazánk és nemzetünk jövő sorsa iránti hazafias aggodalom nélkül e sorsdöntő napokban — magát ősszintén átengedni a borral és cigánnyal való mulatságnak ? Csak a háborús konjunktúrákat felhasználó hadimiiliomosok és árdrágítóknak, akikre a vérzivatarban bőven hullott aranyeső, van szükségük cigányzenére, mulatságra, hogy bor és cigány mellett hazug kedvvel, mámorral az embertársaik vére szívása miatt a felébredő és furdaló lelkiismeret vádló szavát elaltassák. Majd ha ez a borzasztó világégés elmúlik, ha hős fiaink és testvéreink az emberfölötti háborús küzdelemből győzelmesen.valamikor hazakerülnek és őket a hosszú és kínos távoliét után ismét viszont látjuk és örömtől duzzadó kebelünkre ölelhetjük : lesz okunk a mulatásra. Akkor lesz itt cigány ismét! A nap bölcsőjénél: keleten már béke van. Nyugaton is talán — ha a jelek nem csalnak — már dereng a béke hajnala, amely a vérben és vagyonban a haza oltárára helyezett súlyos áldozatok ellenértéke fejében egy szebb, jobb és boldogabb jövőt fog deríteni édes hazánkra és nemzetünkre. Adja Isten. Úgy legyen! egyezzünk hadi
