Felsőbányai Hírlap, 1918 (23. évfolyam, 1-25. szám)
1918-01-08 / 1. szám
XXIII. évfolyam. 1. szám. ♦ 1918. Január 8. társadalmi közgazdasági, és vegyestartalmü lap. MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK KEDDEN. Előfizetési ára: Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő: Dr. Moldován Ferenc helyett FARKAS JENŐ m&mu^mmumacusemaamt**Viin .. Í A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő cimére Felsőbányára küldendőig. Vidéki előfizetési pénzek, reklamá I ciók és hirdetések Nánásy István kiadóhoz, Nagybányára inté- zendők. — NyilttéT garmond sora 40 fillér. mi BiiMBSrMizMriiiTii' i ■V'iTíMTTifléi^'áMgnln^tTéyiii^r^^ Kérjük t. előfizetőinket, hogy hátralékaikat és előfizetésüket mielőbb beküldeni szíveskedjenek, mert a hátralékosoknak a lapot küldeni nem fogjuk. Városi közgyűlés 1917. december hó 22-én. ///. Erzsébet szegény-ápoldánál: • 3.350 K 18 fillér bevétellel 3-268 K 88 fillér kiadással 81 K 30 filler maradvánnyal. IV. Nyugdíj-alapnál: 11.391 K 92 filler bevétellel 03.263 K 22 fillér kiadással 8.128 K 70 fillér maradvánnyal. Elnök: Farkas Jenő kir. tan. polgármester, jegyző: Spáczay Gyula közig, tanácsnok h. főjegyző. íT s 2. A városi 1917. és 1918. évi ■ költségvetés a lap múlt számában közölt gazdasági és pénzügyi bizottsági javaslat szerint egyhangúlag elfogadtatott és felsőbb jóváhagyás végett a vármegyei törvényhatósághoz föíterjesztetni határoztatok 3. A tanács beterjesztette a városi házipénztár és annak kezelése alatt álló többi alapoknak a bizottság által is felülvizsgált 1916. évi zárszámadást, mely f. hó 5—20-ig terjedő- leg, vagyis 15 napon át közszemlére kitéve és ellene sem észrevétel, sem felebbezés be nem adatott. A közgyűlés a bizottság javaslatával megegyezőleg a beterjesztett zárszámadásokat 1916. évre és pedig: 1. Házipénztárnál: 672.924 K 77 fillér bevétellel 659.440 K 92 fillér kiadással 13.483 K 85 fillér maradvánnyal. II. Bányakárpótlási alapnál: 21.812 K 66 fillér bevétellel 17.700 K 47 fillér kiadással _____________t----4.1 12 K 19 fillér maradvánnyal. V. Hiá-alapnál: 35 K 55 fillér bevétellel _ — K — fillér kiadással 35 K 55 fillér maradvánnyal. VI. Viktoria-alapnál: 8 K 14 fillér bevétellal — K — fillér kiadással 8 K 14 fillér maradvánnyal. •«. ■ i. -tarifa** »,-( A vagyonleltírt pedig: 1.417.824 K 85 fillér cselekvő vagyonnal 0.632.881 K 92 fillér szenvedő vagyonnal 785.992 K 93 fillér tiszta vagyonnal megállapította és élfogadta s. elfogadási záradékkal ellátva felsőbb jóváhagyásra a vármegyei törvény- hatósághoz fölterjeszteni határozta. 4. A tanács beterjesztette a ~ városi gazdasági ismétlő iskola 1918. évi költségelőirányzatát a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslatával. A közgyűlés a beterjesztett költségelőirányzatot a bizottság javaslata elfogadásával, ameny- nyiben abban a város által adott' tűzifa a bevételben és ennet vágatási költségei a kiadásban feltüntetve nincsenek, ennek pótlása végett a nevezett iskola vezetőségének visszaadni határozta. 5. A tanács beterjesztette azon indítványt, hogy amennyiben többször felmerül főleg a szükségleti cikkek beszerzésénél és kiváltásánál, hogy a városnak nagyobb összegre van szüksége, ami azonban ezen árucikkek árusításával rövid időközben megtérül; ilyen esetekben hogy mindannyiszor ne kelljen a képviselőtestületet egybehívni s erre engedélyt kérni „hatalmaztassék fel a íanácSj hogy esetenkint 50000 K-ig terjedhető kölcsönt vehessen fel folyószámlára.“ Az ipdit- vány tárgyalás alá bocsáttatott s miután ahhoz senki sem kívánt hozzászólni, elnök elrendelte a névszerinti szavazást s feltette a kérdést: kik fogadják el a tanács indítványát? Igennel szavaztak: Báthy Lajos, Pap Márton, Spáczay Gyula, Puskás Ferenc, dr. Csausz Károly, Lévay Károly, Lányi Gyula, Háder Ferenc, Kosztróber György, Vider Lázár, Hámory Nándor, Csausz Károly, Varga János, Nagy Károly, dr. Berks Aurél, Májer Salamon, összesen 16-an, vagyis az összes jelentkezők és igy a közgyűlés az indítvány egyhangú elfogadásával a tanácsot meghatalmazni határozta, hogy mindannyiszor, amikor annak szüksége indokod, 50.000 terjedhető kölcsönt vehessen fel folyószámlára a helybeli takarékpénztártól. 6. Olvastatott a gazdasági és pénzügyi bizottság indítványa, hogy a város a bányakárpótlási alapnál mutatkozó 2174 K. 94 f. készpénzből a szükséges összeggel bankkölcsönnel 9000 korona értékű hadikölcsön" kötvényt jegyezzen. Elnök a tárgyalást megnyitja, mintán az indítványhoz hozzászólani senki nem jelentkezett, a névszerinti szavazatot elrendelte és feltette a kérdést: kik fogadjáltiel az indítványt? Igennel szavaztak az összes" jelenlevők. Ennélfogva a közgyűlés határozatilag kimondta, hogy meg„A Felsőbányái Hírlap“ tárcája. A csehek. A Perényi Zsigmond báró képviselő meghatározása nemcsak elmés, hanem találó is. Az annexió nélkül való háborúval szemben a praktikus csehek mottója: a háború nélkül való annexíió. Persze nem a szent orosz birodalom, hanem Magyarország rovására, a melynek a testéből Stanek képviselő ur nem is három, hanem tizenhárom vármegyét „követel“ Venczel koronájának. A szám nem végleges Alkudni is lehet. De csak fölfelé. Ha vérbe nem kóstál. Prágában többet is hajlandók elfogadni. Mert vérezni, igy tapasztalták, a Stanek képviselő ur fajsorsosai, legalább ez ujabbb időben nem szeretnek. Ők a harcztereken politizálnak. A politikában azonban nagyszerű támadó szellemet mutatnak. A hóditó szándékról már bizonyosan Nikolaj Nikolajevics is régen őszintén lemondott. Stanek ur azonban még nem. Sőt, okkal feltehetjük, csak most jött meg hozzá igazán az étvágya. Szeretni cseh szövetségeseinket akkor se volt okunk, a mikor még kevesebb volt az ellenkezőre, mint mostan. Alig van nemzet, a mely- lyel ritkábban lett volna alkalmunk bár csak egy ideiglenes érzelmi közösségbe is kerülni, mint velük. Ellenben se a dürukruti csata nekik, se az abszolutizmus korszakában játszott szerepük nekünk nem az egyetlen történelmi emlék, a mely minden inkább, mint kellemes vonatkozású. Mindez azonban nem lehet ok arra, hogy az okosság parancsáról, a mely minden érdekelt mennyiség józan, tárgyilagos és igazságos megmérésére tanit, mellőzzük. Tisztán kell látnunk, hogy az oktalan és természetes elfogultság nagyon meg ne csalhasson bennünket. Az ellenségeinket éppen olyan jól kell ismernünk, mint a barátainkat. A legelső, a mit számításba kell vennünk a cseh népnek az a tragikus tulajdonsága,, hogy: kicsi. Az országa se nagy, de igy is több annál, hogy maga tele tudná lakni. A hat milliónyi lakosság közül csaknem egészen négy millió a cseh és a magában is tekintélyes német kisebbség mindenütt a határokon a maga fajtájának számban és kultúrában egyaránt hatalmas nemzet-tömegével érintkezik. Venczel fajtája fnég a maga politikai határai között is egy sziget. Politikai elhelyezkedése tehát szerencsének egyáltalában nem mondható. Politikailag fejlődőképesnek még kevésbbé. Mert körülötte azokat, a magukban szintén elszigetelt, nála számban kisebb vagy kultúrában elmaradottabb népeket, a melyek fölött az előkelőbb rokon, nagyobb erő vagy fejlettebb műveltség jogczimen hegemóniát gyakorolni lenne hivatva, hasztalan keresnők. Egy cseh irredentának adott, természetes vagy történelmi elemei nincsenek. A rengeteg mosz birodalom és a mindenható czár egykor^preszti^sé- nek anyagával Prága nem szolgálhat és soha nem is rendelkezett. Egy súlyos, jelentékeny és ezáltal vonzó cseh hatalom feltételei és lehetőségei egy- _ szerűen nincsenek. Ehhez az az egyetlen eszköze is teljesen hiányzik, a mely magukban kis népe-* két is aránytalan uradalomba tudott emelni. A tenger. A dürukruti katasztrófa adott történelmi mennyiségek logikus kikövetkezése volt, a mely által a valóság törvényei érvényesültek. Egy önálló, sőt hatalmi becsvágygyal teljes Csehország, ott, ahol van, meg nem állhatott és ha a kis nemzetek bizottságának uralomra jutó jelszavában valamikor talán meg is állhatna, csak kisebb lehetne annál is, a mekkora mostan. Ebben a tekintetben nem jól választották meg a cseh honalapítók azt a földet, a melyen véreiket megtelepitették. Igaz, hogy nem is fegyverrel foglalták el az idegen erő, Nagy Károly kardja volt az, a melynek oltalmában a vendégjogot első Ízben tulajdonosi joguknak proklamálták. Önálló életük szakadozó volt és legszélesebb kilendü- lésében se valami imponáló. A történelem csúcsán soha, egy pillanatig se állottak. De említettük, ennek megvoltak a maga egészen egyszerű és elháríthatatlan okai. Egy dadogóból lehetett Demoszthenesz. De egy törpéből egy világot emelő Atlasz nem lehet. Annál elismerésre méltóbb, hogy ez a maroknyi nemzedék hatalmas idegen tömegek és idegen kultúrák, mondjuk igy: ölelésében se végképpen el nem porlódott, se föl nem olvadt. Sőt bár a nemzeti élet teljes függetlensége nélkül, meglepő hevességben tudta megtartani csak igen távoli múlt emlékeiből táplálható nemzeti
