Felsőbányai Hírlap, 1917 (22. évfolyam, 2-24. szám)

1917-10-11 / 21. szám

FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP családi pótlék kiegészítésekre megkivántató ősz- szeget addig is, mig az állam által megküldve lesz, a helybeli takarékpénztártól kölcsön vegye fel. Jelen határozat azonnal végrehajtható és csak birtokon kívül fellebbezhető. Olvastatott a nyugalomba helyezett városi közigazgatási alkalmazottaknak, valamint azok özvegyeinek és szülőben árváinak háborús segély­ben való részesítése tárgyában kelt 89800 II.—1917. B. M. sz. körrendelet és a főszámvevő által be­terjesztett kimutatás. A közgyűlés a főszámvevő által a körrendelet követelményeinek megfelelőleg elkészített és felolvasott kimutatást a bizottság véleményével megegyezőleg egyhangúlag elfo­gadni s abban feltüntetett összegeket háborús segélyül megállapítani és kiutalni egyhangúlag elhatározta s a kimutatást elfogadási és jóváha­gyási záradékkal ellátva a megyei törvényható­sághoz felterjeszteni határozta; polgármestert meg­bízta, hogy ezen háborús segélyek kifizetésére megkivántató összeget a helybeli takarékpénztár­ból kölcsön vegye fel. Jelen határozat azonnal vég­rehajtható és csak birtokon kívül fellebbezhető. Lévay Imréné férje, városi szám- és adó­tisztnek fa- és lakbérilletményét kiutalni kéri. A közgyűlés a bizottság javaslatával megegyezőleg a kérelemnek helyt ad s amennyiben nevezett mint törvényes felesége a fentirt illetmények él­vezésére jogosult — a házasságkötés idejétől, f. év május 28-tól kezdődőleg férjének mint városi szám- és adótisztnek tűzifa és lakbér illetményét kiutalni határozta. Olvastatott Szatmár vármegye törvényható­ságának 508/1917. bjkvi, 16016/1917. alisp. sz. vég­határozata a városi közigazgatási alkalmazottak ruhabeszerzési segélyét megállapító 68/1917. kgy. sz. határozat jóváhagyásáról. A közgyűlés tudo­másul vétetni s jogerőre emelkedés után a várme­gyei törvényhatósághoz beterjeszteni határozta. Olvastatott a hatódik hadikölcsönből 80000 korona névértékű kötvénynek lombard kölcsönnel való jegyzése ügyében hozott határozatot jóvá­hagyó 102375/1917.—IV. b. sz. B. M. rendelet. Tudomásul vétetett. Gusztáv bányatanácsos a pénzügyminisztériumba megy, helyébe vegyelemzőnek Fischer Károly főmérnököt nevezték ki Fernezelyről. A gép- és építészeti hivatal vezetésével Laczfalvi Ferencz bányatanácsost bízták meg, Kápolnai Pauer Vik­tor főmérnököt áthelyezte a miniszter Körmöcz- bányára a pénzverő hivatalhoz. A bányamérnök­ség vezetője Andera János főmérnök lett. Posch Adolf mérnök Kohóvölgyről Körmöcbányára ment, helyébe Waldner Zoltán segédmérnök jön Abrud- bányáról. Földes Béla köszöneté. Földes Béla át­meneti gazdasági miniszternek dr. Makray Mihály választási elnök tekintettel a kedvezőtlen közle­kedési viszonyokra posta utján küldte meg a mandátumot. Földes miniszter most a következő levélben mondott köszönetét: Nagyságos Makray Mihály polgármester urnák Nagybánya. Hálásan köszönöm a nagybányai választó- kerület hozzám való tántoríthatatlan ragaszko­dását, mellyel a lefolyt választás alkalmával a kerület mandátumát ismét reám ruházta. Remélem hogy abban a helyzetben leszek hazának most kezdődő és a béke jegyében megnyíló nagy kor­szakában nemzetünk rekonstruktiójához egy-egy építőkövei hozzájárulni, ami magában foglalja azt, hogy választókerületem gazdasági és kul­turális feladataival összefüggő fontos érdekeit előmozdíthassam. Én is úgy érzem, mint ahogy Nagyságod hozzám intézett ékes tollú és a legnemesebb felfogástól sugalt levele kifejezi, hogy köztem és Nagybánya között már nemcsak közjogi kötelék áll fenn, hanem az egymásiránti biza­lom, szeretetben, nagyrabecsülésben gyökerező mélyebb kapocs alakult az évek során. Ez a kapocs, amely büszkeséggel tölt el, mindenkor amellett fog tanúskodni, hogy egymást meg­értve mindenkor csakis a haza érdeke által vezéreltettük magunkat. Maradok kiváló tiszteletem tolmácsolásával Rendkívüli közgyűlés 1717. évi szeptember hó 25-én. Elnök: Farkas Jenő kir. tanácsos, polgár- mester, jegyző: Spáczay Gyula h. főjegyző, köz- igazg. tanácsnok. Napirend előtt elnök felemlíti, hogy dr. Föl­des Béla b. t. t. gazdasági átmeneti m. kir. mi­niszter ur a nagybányai választó kerület képvise­lőjéül lett megválasztva; ez alkalomból a város nevében üdvözölni és a város iránti jóindulatát jövőre is kikérni indítványozza. Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadni határozta. Olvastatott a nagyméltóságu m. kir. Belügy­miniszter urnák a városi közigazgatási alkalma­zottaknak újabb beszerzési előleg engedélyezése tárgyában kelt 94000/1V—1917. B. M. sz. körren­deleté s ennek alapján a városi főszámvevő által elkészített kimutatás. A közgyűlés a bizottság ja­vaslatával megegyezőleg a körrendelet határoz- mányainak megfelelőleg elkészített és felolvasott kimutatásban kitüntetett előlegeket egyhangúlag megállapítani és kiutalni, a kimutatást pedig jó­váhagyási záradékkal ellátva a törvényhatósághoz beterjeszteni határozza. — Egyidejűleg meghatal­mazza polgármestert, hogy az ezen beszerzési előlegek kifizetésére szükséges összegeket addig is, mig az állam által megküldve lesz, kölcsön- képpen vegye fel; továbbá az esetben, ha az újabb háborús segély kiutalása f. év november 1-ig meg nem történik, a fizetési előlegek levo­nását az esedékességtől egy évre eszközöltesse és az ideiglenes alkalmazottak részére, mivel ré­szükre beszerzési előleg nem volt megállapítható, f. év november 1-től kezdve az eddigi háborús segélynek megfelelő összeget havi részletekben kiutalhassa. Jelen határozat azonnal végrehajtható és csak birtokon kívül fellebbezhető. Olvastatott a m. kir. belügyminiszter urnák a városi közigazgatási alkalmazottak családi pót­lékának kiegészítése tárgyában kelt 90000/111. fő. 1917. B. M. számú körrendeleté és a főszámvevő által készített kimutatás. A közgyűlés a bizottság javaslatának megfelelőleg a főszámvevő által ösz- szeállitott és felolvasott kimutatást elfogadni s az ott kitüntetett családi pótlék kiegészítéseket ki­utalni egyhangúlag elhatározta és pedig a f. év julius 1-én esedékes összegeket előzetesen; a ki­mutatást pedig elfogadási és jóváhagyási zára­dékkal a vármegyei törvényhatósághoz beterjesz­teni határozta: polgármestert megbizta, hogy ezen Ignácz huszárkapitányokat; 1797-ben Munkácsy József századost és ugyanez évben középkeresz­tessé gróf Hadik Károly altábornagy rendi lovagot; 1800-ban középkeresztessé gróf Ggulay Ignácz vezérőrnagy rendi lovagot; 1801-ben középke­resztessé báró Szereday Antal rendi lovagot, lo­vaggá báró Domokos József dsidás kapitányt, Vécsey Péter alezredest, báró Szentkereszti Zsig- mond altábornagyot, Salamon Mihály vérteskapi­tányt, báró Révay Antal vezérőrnagyot, Fóky Zsigmond huszárkapitányt, Fedák Mihály ezredest, Károlyváros parancsnokát, Rakovszky Mihály őr­nagyot, gróf Degenfeld-Schomburg Frigyes alez­redest és Meskó József huszáralezredest; 1802- ben Pásztorhy Menyhért és Csorich Ferenc száza­dosokat, Simonyi József főhadnagyot és báró Luzsénsky Ferencz huszárkapitányt; 1806-ban báró Vécsey Ágost alezredest Bésán Károly Ka- konyi Ferencz huszárkapitányokat; 1808-ban kö­zépkeresztessé báró Mecséry Dániel vezérőrnagy rendi lovagot; az 1809—1810—1811. évek­ben középkeresztessé báró Meskó József vezérőr­nagy rendi lovagot, lovagokká Rogáts János szá­zadost, Bakonyi Imre, Andrássy Dávid és Mecséry János Károly ezredeseket, Máriássy András ve­zérőrnagyot, Nedeczky Antal huszárkapitányt és végül a nemesi felkelés tagjai közül Szily Antal inzurgens őrnagyot, Olgyay Boldizsár inzurgens kapitányt és gróf Esterházy Nép. János inzurgens ezredest; 1813-tól 1816-ig gróf Esterházy Vincze őrnagyot, Radiczky Károly vezérkari századost, Vlassits Ferencz vezérőrnagyot, Horváth Miklós Különfélék. Személyi változások a bányaigazga­tóságnál. Bertalan Miklós bányatanácsost a miniszter bányaügyi előadóvá nevezte ki, helyébe a Kereszthegyre Filkorn Imre mérnök jön. György huszárkapitányt és Szentiványi Károly ezredest. Az 1848—49-ik években az olasz csatatere­ken kapnak Mária Terézia-rendet magyar szár­mazású tisztek : Benedek Lajos altábornagy San Martinónál és Bacsey István őrnagy Vollánál. Itt­hon csak egy: báró Vevér Károly főhadnagy, Nagyszebennél 1849. február 24-én. Utoljára a boszniai hadjárat idején választ a rend uj vitézeket: egyet középkereszttel (Filip- povics táborszernagyot) és négy lovagkeresztest. Ezek közt is kettő magyar; gróf Szápáry László és gróf Vécsey László altábornagyok. Báró Fe- jérváry Géza, ki utolsóként maradt életben a rend vitézei közül, 1859. julius 24-ikén Solferi- nónál mint vezérkari százados szerzett érdemet a Mária Terézia-rend lovagkeresztjére. A Mária Terézia-rendnek, melyet néhai Fe­rencz József király újított meg 1914-ben, a világ­háború kitörésekor, uj magyar vitézei támadtak. Azok közt, kik most kapták meg a középkeresz­tet, túlsúlyban vannak a magyarok. A négy kö­zül három: Kövess, Arz és — nem magyar-e mindenekfölött ? — József főherceg. A lovag­keresztesek közt hat: Szurmay, somorjai Luka- sich, rényi Schariczer, Willerding tábornokok, Heim Géza százados és Csumin Artur tartalékos hadnagy. A Mária Terézia-rend dicsőségét kez­dettől fogva nem lehetett és soha sem lehet el­választani a magyar katonai dicsőségtől, —a —ly. Budapest, 1917. szeptember hó 22. Földes Béla. Személyi hírek. Muzsnay Béla hátszegi polgármnster itt járt. Lévay Ferencz huszár főhad­nagy szabadságra haza érkezett. Anka Oktávián hadnagy a galíciai harctéren orosz fogságba esett s erről orosz főidről értesítette szülőit. Katonák Felsőbányán. Voszotko János, százados 63 táviró és távbeszélő ezedbeli altiszt­tel s katonával itt tartózkodik. Uj főszolgabíró. A szept. 27-iki vármegyei közgyűlésnek kétségkívül a legérdekesebb pontja volt a fehérgyarmati főszolgabíró választás. Ezért igen népes volt a gyűlés s a nagy érdeklődés pezsgő alkotmányos jelenetekben nyilvánult meg. A három jelölt közül Kállay Szabolcs visszalépett s Dienes Dezsővel szemben igen nagy többség­gel győzött Tóth Tibor szolgabiró, Tóth Mór patóházai nagybirtokos fia, aki az esküt nyomban le is tette. A többi tárgyak iránt alig volt érdek­lődés, ellenben a győztes párton ősi szokás sze­rint „fecerunt magnum áldomás.“ Értesítjük a Szatmár vármegyei Hitelszö­vetkezeteket, hogy az „Északkeleti vármegyei szö­vetkezetek szövetsége“ évi szokásos rendes köz­gyűlését a kedvezőtlen vasúti közlekedés és drága fuvarok miatt ez idén nem tartja meg. Nyersbőrök kidolgozása. Nyers marha-, ló- és borjubőrök saját használatokra való kidol­gozására a tulajdonosok engedélyt nyerhetnek. Cserzési engedély csakis elhullott vagy kényszer­vágott állatok bőrökre adható és pedig kizárólag olyanoknak, akiknek a szóban levő állat állan­dóan tulajdonában van. Ily irányú kérvények dec. 31-ig vármegyei alispánhoz nyújtandók be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom