Felsőbányai Hírlap, 1917 (22. évfolyam, 2-24. szám)

1917-03-29 / 7. szám

FELSOB ANYAI HÍRLAP zatlanul maradnak. A nikkel- és bronzérmek verete tekintetében módosítás szükége nem fo­rog fenn. Kinevezés. A megyés püspök kinevezte Krasznay Zsigmond nyug. plébánost Palócra kisegitő-leikésznek. A honvédelmi miniszter legújabb rendeletével tűzifa-, bánya, talp, donga, cellulosa, fa, faszén, mű- és haszonfa termelése céljából felmentett legénységbeli katonák, kiknek felmentése márc. 31-én lejár, hivatalból meghosszabbittassék. Halálozás. Ferenczy Károly festő, akadémiai tanár 1917. márc. 18-án Budapesten elhunyt. Vármegyénkben is széles körben ismerték, mi­után a nagybányai festőiskolának éveken át ta­nára volt. Honvédelmi miniszteri rendelet. A tölgy- és fenyőkéreg, valamint cserzőanyag kitermeléséhez szükséges munkásoknak a katonai, illetve a nép­felkelői szolgálat alul való felmentésüket a hon­védelmi miniszter elrendelte. A tölgykéreg terme­lése céljából legfeljebb 4 hét, fenyőkéreg terme­lése céljából legfeljebb 10. hét, tanningyártásra alkalmas tölgyhulladék és tuskófa termelése cél­jából legfeljebb 6 hét engedélyeztetik. Tilos a piros tojás. A Közélelmezési Hivatal elnöke, báró Kürthy Lajos, rendeletet intézett valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjé­hez, amelyben utasítja őket, hogy a közeledő húsvéti ünnepek alkalmából tilos a tojások min­denféle festése. A számlák nem kerülnek az uj bélyegfokozat alá. Az uj bélyegtörvény életbeléptetése óta a ke­reskedők bizonytalanságban vannak a különféle bélyegfokozatok miatt. Különösen azt nem tud­ják, hogy melyik táblázatba tartozik a számla. Tájékozásul közöljük, hogy a számlabélyeg az uj illetéktörvény dacára is teljesen változatlan marad és 100 koronán aluli összegeknél iven- kint 2 fillér, 100 koronánál nagyobb összegek­nél pedig ivenkint 20 fillér. Bélyegkötelesek azonban a 20 koronán aluli összegekről szóló számlák is, melyekről többen tévesen azt hit­ték, hogy bélyegmentesek. A nyári időszámitás. A belügyminiszter ér­tesítette a hatóságokat, hogy -a nyári időszámí­tást ez évben is elrendelik. Az erre vonatkozó rendelet meg is jelent; a belügyminiszter fel­hívta a hatóságokat, hogy az időszámitás élet- beléptetésére tegyenek meg minden előzetes in­tézkedést. A nyári időszámitás április 16-án lép életbe és egészen szeptember 17 ig lesz érvény­ben. A változás nem fogja érinteni a vasúti me­netrendet és a hivatalos órák beosztását. Mezőgazdasági érdekből márczius 31-ig fel- mentetteknek nem kell kérvényezniük a meg- j hosszabbítást, mert legközelebb idevonatkozólag [ felhatalmazás fog érkezni a járás főszolgabíró­jához. A gépészek felmentésének meghosszab- j látását kérő indokolt folyamodványok azonban j olőterjesztendők, valamint éppen úgy a honvéd­kerületi és katonai parancsnokságok által en- | gedélyezett gazdasági felmentések meghossza- bitására irányuló kérelmek is. Itt a hernyószedés ideje. Maholnap már életre kelnek ezek az apró bestiák, melyek a múlt évben annyira csúffá tették kertjeinket, lazáin­kat. Talán az elmúlt év szomorú tapasztalatain okulva igyekezni fog mindenki idejében és be­csületesen megtisztítani fáit, mert bizony egy jó gyümölcstermés soha annyira nem volt kívá­natos mint az idén, az élelmiszerek szükségé­nek nehéz napjaiban. Aztán ennek a munkának végzésére szükséges munkások száma sem apadt le, maga a munka is olyan időben teljesítendő, mikor még más téren nem lehet senki elfoglalva. A mozgósított nők és gyermekek. A íöld­mivelésügyi miniszter a vármegyék utján kör- j rendeletet intézett valamennyi járás, illetve köz- j seg vezetőségéhez és ebben elrendeli, hogy a j tavaszi és nyári mezőgazdasági munka sikeres j elvégzésére a hatóságok a területükön levő ; összes munkaképes embereket, elsősorban a j fölmentett gazdákat, sőt a nőket és gyermeke­ket is — korra való tekintet nélkül — rendel­jék ki és a található igús erőket is vegyék igénybe. A katonai szolgálat aló! felmentett gazda, aki saját mezőgazdaságában már befe­jezte a dolgát, köteles a hatóságnál jelentkezni, hogy a hadbavonnltak földjére rendelhessék. A hadsegélyes asszonyoktól, akik vonakodnak munkát vállalni, a hatóságok megtagadhatják a segítséget. Általában kimondja a rendelet, hogy a községekben minden munkaerőt az idei ter­més szolgálatába kell állítani és ennek érdeké­ben minden más munkát félbe kell szakítani. Intézkedik a miniszter a hadifoglyok munkaere­jének intenzivebb kihasználásáról is. Végül fel­hívja az alispánokat, hogy a közös nagy munka megszervezésébe vonják bele a gazdasági mun­kabizottságokat, falusi jegyzőket, lelkészeket, tanítókat, földbirtokosokat és a gazdasági egye­sületeket. Az adózók figyelmébe. A jövedelemadó, va­gyonadó és hadinyereségadóról szóló 1916. évi XXVI., XXVII. és XXIX. törvények tudvalevő­leg 1917. január elsején életbeléptek. Ezen tör­vények rendelkezései szerint akinek bárminő cí­men, bármilyen forrásból az 1916. évben 10,000 koronát elérő vagy meghaladó jövedelme volt, jövedelemadót ; akinek az összeírás idejében tiszta vagyona az 50,000 koronát elérte, vagy meghaladta, vagyonadót; végül akinek 1914., 1915. és 1916. évben, vagy ezek valamelyiké­ben összes jövedelme a 10,000 koronát megha­ladta, tekintet nélkül arra, hogy volt-e hadi nye- i’esége vagy nem: hadi nyereségadót köteles fizetni. A jövedelem- és vagyonadóra közös val- lornási iv, mig a hadi nyereségadóra nézve kü- i lön vaüomási iv adandó be 1917. március 31-ig a lakóhely szerint, illetőleg a községi elöljáró­sághoz, illetve a városi adóhivatalhoz. A vailo- mási ivek kikézbesitve nem lesznek, kötelesek azokat az adózók a községi elöljáróságtól, vagy városi adóhivataltól átvenni. Azok a vagyonadó fizetésére kötelesek, akiknek föld- és házbirtok­ban fekvő vagyonuk tiszta érléke — beleértve saját birtokuk mező- és erdőgazdasági üzemi tőkéjét is — a 100,000 koronát nem haladja meg és akiknek más vagyonuk nincs, az 1917. évre vonatkozólag vagyonadó fizetése iránti kö­telezettségüknek érintetlenül való fenntartása | mellett kivételesen felmentetnek a vagyonadóra j vonatkozó vallomásadás kötelezettsége alul. A | vallomások zárt borítékban is beadhatók. Ez í esetben azonban a nevet és lakóhelyet a bori- ! tékon pontosan ki kell tüntetni. A vallomások í átadójának kivánatára e vallomások benyujíá- j sáró! hivatalos elismervényt kell adni. Ha a val- j lomásra kötelezett a vallomást iveket nem tudná : kitölteni, a községi elöljáróság (városi adóhiva- i tál) köteles a toi bamondott vallomás alapján a vallomási iveket díjtalanul kitölteni s annak meg- | történtét hivatalból bizonyítani. Aki vallomását j az előirt határidőben, vagyis 1917. március 31-ig j be nem adja, pótlék fejében fizeti a kiszabás során megállapított jövedelemadónak 5 száza­lékát, a vagyonadónak 1 százalékát s a hadi nyereségadónak 10 — 25 százalékát. Vigyázzon mindenki a termésre! A belügy­miniszter rendeletben felhívta a hatóságokat, hogy a közönséget figyelmeztessék arra a ve­szélyre, amely az ország termését idegen álla­mok ügynökei részéről fenyegeti. A rendelet szerint megbízható értesülés van arról, hogy az ország fegyveres erejének megbénítása czéljá- ból, ellenséges államok ügynökei takarmány és élelmiszer készleteinket felgyujtás utján meg­akarják semmisíteni, szarvasmarha és lóállomá­nyunkat pedig takonykor terjesztésével igye­keznek kipusztitani. A tüzet 10-11 centiméter hosszú és 3-3 és fél cemtiméter átmérőjű ke­rek tokkal felszerelt hegyesvégü üvegcsővel idézik eiő. Az üveg valósziniileg folyadékot tar­talmaz és különböző számok jelzik rajta, hogy az üvegcsék gyúlékony anyag mellé helyezve hány órán belül kapnak lángra Az állatok meg­fertőzésére azt tervezik, hogy az ügynökök ku- takba és hatókba takonykór-baciilusokat dob­nak, fehér tablettákban, amelyek valamivel ki­sebbek az aszpirinnál ; ezekhez a tablettákhoz nem szabad pusztakézzel nyúlni. A miniszter el­rendeli, hogy ezt a készülő alattomos merény­letet a nyilvánosság tudomására hozzák és fi­gyelmezteti a közönséget arra, hogy aki ilyen dolognak tudomására jut, az tegyen azonnal je­lentést a hatóságnak, mert különben bűnpárto­lásért 5 — 20 évi súlyos börtönbüntetéssel sújtják. Az újonnan sorozottak bevonulása. A hivata­los lap a honvédelmi miniszter rendeletét közli, mely szerint a negyedik pótszemlén alkalmas­nak talált 1872— 1891. évbeli népfelkelők ápr. 16-án kötelesek bevonulni. Azok, akik a mára- marosszigeti kiegészítő kerülethez vannak be­osztva, Máramarossziget helyett Szatmáron tar- toznak jelentkezni. A nikkel húsz filléreseket még csak április 1-ig váltják be az állami pénztárak. Április 1 után pedig értékük legleljebb a bennük foglalt fém értékével lesz egyenlő. A kukorica uj betegsége. A föidmivelésügyi miniszter értesítette a törvényhatóságokat, hogy a tengerit egy uj fajta betegség támadta meg: a tengeri moly, melynek pilléje a kóróba, csut­kába és a csumába helyezi el tojásait és ennek pilléje tavasszal elhagyván ezt a téli szállását, az uj vetésű tengerit támadja meg. Ahol az állami rovartani intézet a tengeri moly jelenlé­tét megállapítja, ott annak irtása kötelező. A tojáskereskedést nem szabad korlátozni. Az Országos Közélelmezési Hivatal leiratban meg­állapítja, hogy a hatóságok megakadályozzák a tojáskereskedést. Ezért újra felhívja a figyelmet az idevonatkozó rendeletek pontos betartására. Egyes területek az ország határain belül nem zárhatók el a tojásforgalomtól s ilyen tilalmak hatálytalanok. Tojásszállitási igazolványi kérel­meket a belföldre, hacsak a tojás nem rekvirál- tatott, ki kell adni. Kzszükségleti célokra csak az Országos Közélelmezési Hivatal felhatalma­zása alapján lehet készleteket igénybe venni. A tojásbevásárlókat, ügynököket, sőt a helyi piacon eddig is tojáseladással foglalkozó kofá­kat és kufárokat a tojás összeszedésében nem szabad megakadályozni. Az eddigi maximális árakat hatályon kivül helyezi és utasítja a tör­vényhatóságokat, hogy a tojásárakat utólagos jóváhagyás mellett a „Budapesti Közlöny“-ben közölt nagykereskedői árakhoz képest kell újra megszabni. A kihágásokat a Budapesti Tojás­tőzsde árai alapján kell elbírálni. Harcztéri otthonokat a magyar katonáknak ! A világháború nagy tavaszi orkánjának árnyé­kában, a vérző Európa világtörténelmi lázának végső feszültségében drága magyar véreink nevével szólunk társadalmunk forró áldozatos szivéhez : teremtsünk otthonokat harcztéri kato­náinknak, bűvöljük a lövészárkok vérködös közelségébe mindazt a polgári kényelmet, mind­azt a testi-lelki pihenést, melegséget, amit hogy itthon, a kapunkat dörgető ellenségek minden nekiiramodása dacára megtarthattunk, élvezhe­tünk, az egyedül a mi harcztéri katonáink csodálatos hősiességének érdeme, dicsősége. Őfelségéik IV. Karolj' király és Zita királyné legfelsőbb védnökségével ílágyszívű királyunk legszemélyesebb kedvezményezésére és paran­csoló óhajára a ni. kir. honvédelmi minisztérium Hadsegélyező Hivatal intézi a mozgalom egységes vezetését és a Harcztéri Katonaotthonok Bizott­sága örömmel vállalta a társadalmi munkát e nemes akció támogatására. Adományt kérünk, ameljr a halál a rettentő világába hódolatunk, szeretetünk és gyöngédségünk üzeneteit viszi; könyveket, hangszereket, játékokat, levélpapírt, írószereket, faliképeket, evőeszközöket, virág­vázákat, egyéb dísztárgyakat kérünk, de lehetőleg pénzadományokat kérünk, mert csak igy áll módunkban az otthonokat egységesen és alkalmas tárgyakkal fölszerelni, kövessük filléreinkkel fenkölt királyasszonyunk példáját, aki a magyar katonaotthonok céljaira 120.000 koronát aján­dékozott. Mindezt azért tegyük, hogy odakünn a hareztoreken katonaotthonok alakulhassanak, ahol abroszos, virágos asztaloknál fiaink lelke megfürödhessék a jóérzésben, a szellemi élvezetek meleg áramában. Teremtsünk harcztéri otthonokat a magyar katonáknak, nemcsak a háború, hanem a béke jegyében is. Mert ezek az otthonok nemcsak arra valók hogy a fegyverek nagy pörlekedésébe a szeretet galambját röpítsék, hanem arra is, hogy ha majd, a várva-várt galamb végre megjelenik Európa égboltján, a hazakészülődés talán hosszú óráit olyan környe­zetben tölthessék katonáink, ahol visszatanulnak a békébe, ahol az igazi, a boldog otthont Ízlel­hetik. Otthon . . . mily szomorú édes szó ez a halál bátor jegyeseinek ! Mindenki, akinek puha otthona van, segítsen otthont teremteni messze harcoló véreinknek ! A Harcztéri Katona­otthonok Bizottsága nevében: Kriöhnrr, cs. és kir altábornagy. Csernoch János, bíboros hercegprímás. Két emberre egy liba. Az Élelmezési Hivatal elnöke elrendelte, hogy az izraeliták részére haj­landó a libahizlalás céljából beszerzett és rekviráit tengerit feloldani, még pedig két egyénre egy libát számítva és egy családra legfölebb négyet. Egy-egy libának tizenöt kilogramm kukorica jár. Kiadd laptulajdonos : Nánásy István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom