Felsőbányai Hírlap, 1916 (21. évfolyam, 1-26. szám)
1916-03-16 / 6. szám
FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP amelyek nem járnak folytonos lázzal. És ha a helyes kezeléssel annyira javult a beteg állapota, hogy lázatlanná vált, akkor talán a leghelytelenebb, hogy megfeleli táplálékától el- vonassék. A másik ok, amely a tuberkulózis ügy szempontjából kiváló fontosságúvá teszi a tej- kérdést, hogy a fejlődő lény pótolhatatlan, a természettől, e célra hivatott tápszere a tej. Behring óta átment a köztudatba, hogy a legtöbb gümőkóros betegség kezdete a gyermekkorba nyúlik vissza. Ha most megfosztjuk a gyermekvilágot a neki megfelelő élelmiszertől, azzal mindenféle betegséggel szemben való ellenálló képességét csökkentettük. Az igények leszállításával szemben van egy másik ut is, amelyen a kérdés megoldásához juthatunk: a termelés fokozása. Amig minden lehetőt meg nem tettünk a többtermelés érdekében, amig tulajdonképpen nincsen jogunk senkitől sem azt kívánni, hogy a legszükségesebb élelmicikkekről a köz érdekében mondjon le. De nagy nemzeti érdek is, hogy a megfeszített munka idején, a háború izgalmai közepette népünk jól táplálkozzék, féleg pedig a jövendő nemzedék ne szenvedjen hiányt. A tejtermelés fokozásának a müveit külföldön, elsősorban pedig Németországban nagyon jól bevált módja a kecsketenyésztés, amelyet — sajnos — mi magyarok nagyon elhanyagoltunk és e mulasztásunkat, dacára a mostani parancsoló háborús szükségletnek, nem pótoltuk. A kecsketej tápláló érték dolgában vetekszik a tehéntejjel. A nálunk elterjedt hit, hogy ize, szaga kellemetlen volna, onnan ered, hogy az állatokat piszkos helyiségben tartják és ezek szagát nyeli el fejés közben a tej. Határozott előnye a kecskének a tehénnel szemben, hogy nem hajlamos a tuberkulózisra és igy a gyermekek táplálása szempontjából igen nagy jelentőséggel bir. Maga a kecsketartás a tehéntartással szemben, a mai háborús nehéz viszonyok között any- nyi előnnyel bir, hogy fontos nemzetgazdasági érdek e kérdésnek minél szélesebb körökben való propagálása. Táplálék tekintetében a kecske egyike a legigénytelenebb állatoknak. Megeszik minden utszéli gazt, gyomot, konyhahulladékot, úgy hogy egyes kecskék tartása még a legszegényebb családnak is módjában van, mivel nem igényli azt a drága takarmányt, mint a tehén. A kecske szsporasága különösen a tejhiány gyors pótlása szempontjából bir jelentőséggel, mivel a kecske évente kétszer ellik és igy az állomány hasonlíthatatlanul rövidebb idő alatt szaporítható mint a tehénállomány. Szövetségesünk, Németország különösen nagy gondot fordít a kecsketenyésztésre és ma már európai hirü a jó tejelőképességre kitenyésztett „tejelőkecske“ három-hat liter tejet ad naponta. A kecsketartással szemben tanúsított ellenszenv onnét ei’edt, hogy az őrizet nélkül hagyott állat éppen azon oknál fogva, hogy nem válogatós táplálékában, olyasmit is elrágott, ami nem volt neki szánva: a fák leveleit, bokrok gyönge hajtásait, stb. A kecskék őrzéséről természetesen gondoskodni kell, de erre igen sok megoldás kínálkozik, amelyek közül már múlt évben ajánlottuk a rokkantak ilyen irányú foglalkoztatását. De az őrzés kérdése olyan részlet, amely egy kis jóakarattal megoldható. A háború okozta hiányok pótlása úgy a jelennek, mint az eljövendő békének legfontosabb feladata. A kecsketenyésztés hazánkban elhanyagolt ügyének fellendítése úgy gazdasági, mint népélelmezési szempontból az újjáépítés nehéz munkájának igen fontos részlete, amelynek mielőbbi valóraváltását nemzetgazdasági és közegészségügyi érdekeink követelik. Á M. Ö. K. E. Keleti Kárpátok Osztályának jelentése 1915.-ről. Elnök : Gróf Teleki Pál, ügyvezető alelnök: Farkas Jenő, másod alelnök : dr. Rencz János, titkár: dr. Moldován Ferenc, pénztáros: Háder Ferenc, jegyző : Schultz Ferenc. A múlt évben a világháború miatt semminemű turistikai tevékenység nem volt s emiatt a tervezett útjavítások, utjelzések, és menedék házjavitások, sem voltak keresztül vihetők. Az osztály tartott egy választmányi ülést október 24-én s azután ugyanazon napon tartotta meg közgyűlését is, Felsőbányán a városháza tanácstermében. — A közgyűlésen csak felsőbányái tagok jelentek meg és ennek következtében és idegen jelentkezők híján nem tartatott meg az uj márama- rosi útra és Bódi-tóhoz tervezett kirándulás sem. A központnak Tátrafüreden tartott közgyűlésén, miután gróf Teleki Pál elnök a harctéren volt, ügyvivő alelnök képviselte az osztályát. A tagdijak sem folytak be olyan arányban, mint kívánatos lett volna, minek oka szintén a nagy világháborúban keresendő. Zárószámadás 1915-ről. Bevétel 946 K 40 f. Kiadás 365 K 69 f. Maradvány 581 K 31 fillér. Költségelőirányzat 1916-ra. Bevétel: 1443 K 50 f. Kiadás ugyanannyi. Farkas Jenő ügyv. alelnök. Különfélék. Katonai kitüntetések. Király ő Felsége, Mády János kapnikbányai bányafőmérnöknek m. kir. honvéd főhadnagynak és dr. Wagner József népfölkelő főorvosnak az ellenség előtt tanúsított vitéz és önfeláldozó magatartása elismeréséül a Signum laudiust, Nemetz János tartalékos főhadnagynak pedig szintén az ellenség előtt teljesített kitűnő és önfeláldozó szolgálata elismeréséül a koronás arany érdemkeresztet adományozta a vitézségi érem szailagján. Farkas Jenő m. kir. honvédtüzér hadapród zászlóssá léptettetett elő s a tábori ágyús ezredtől tarackos ezredhez helyeztetett át. Március 15. Délelőtt a református templomban volt ünnepi istentisztelet, melyen Nagy Lajos lelkész szép beszédben emlékezett meg a nagy napról. Ünnepélyek voltak a rom. kath. és ref. iskolákban is. Este zártkörű Kaszinóestély volt a vendéglő éttermében, miről a jövő számunkban fogunk Írni. Csiky György, vármegyei főállatorvos üdülés végett hosszabb időre ide érkezett. Teljes javulást kívánunk ! Kertész György nyug. gazdasági felsőbb iskolai tanár a polgármester és dr. Csausz Károly ügyv. orvos látogatása végett itt járt. A hernyózás a város területén a legszigorúbban elrendeltetett s az ellenőrzéssel a rendőrkapitány felügyeletté alatt a vártizedosek bízattak meg. A városi gyümölcsösök hernyózása a gazdasági elemi iskola növendékei által megindult. Háborús kaszinóestéiy. Hosszú szünet után fvlyó hó 5-én a felsőbánvai derék műkedvelők ismét egy nagyon sikerült zártkörű hadiestélyt rendeztek a vendéglő éttermében, mely alkalommal a város szine-java összegyűlt, hogy egy kedélyes estét töltsön el. A műsor, mint mindig, nagyon különböző számokból állott. Érdekesebb lett Lévay Ferenc huszár főhadnagy azon ötlete által, hogy ő minden számot humoros, vagy magyarázó szavakkal vezette be. Az első darab Reinhold Cis A. moll Impromtu-ja volt. Előadta zongorán Farkas Giziké ügyes játékkal a finom nüancokat kiemelve. Nagy gyakorlatokra mutatott, hogy a nehezebb helyeket is érvényre juttatta. Ézt követte a „levél“ Farkas Imrétől; a monoiogot Szalai Babi adta elő kedvesen és hatásosan. Ezután Nagy Károly énekelte az „Utolsó üzenet“ és „Kárpáti harci dal“ cimü dalokat Nagy Károlyné zongora kísérete mellett, szépen és érzéssel. Lévay Ferencz a „Harctéri élményeim“ cimü felolvasásában pompásan kidomborodott a sneidig magyar huszár, ki minden nagyzás nélkül, egyszerűen a rideg valósághoz ragaszkodva, beszéli el a győzelmes küzdelmet, a lehangoló visszavonulást, és végre, a mindent összetörő előnyomulást, a Strupáig. Az igen nehéz melodrámát a Cens- tochani legendát“ nagy hatással szavalta Dimand József, zongorán kisérte Pircsi Rozsika, ügyesen emelve ki egyes kimagasló részeit, gyakorlott játékával. „Elsején“ cimü darabban Nagy Károlyné ügyesen adta a havi pénzzel mindig elégületlen háziasszonyt; Lévay Ferenc pedig a többet már nem fizethető férjet jó humorral játszotta. — Végre a „Leányok“ cimü színdarabban Pap Frzsike és Elluska a szobalányokká vedlett pajkos házikisasszonyok szerepeiben igen ügyesek voltak. - Nagy Károlyné, minta szigorú mama volt, és igen helyesen adta Dimand József is a meglepett háztüznézőt. — Az előadás után még hosszabb ideig együtt maradt a társaság, melyet a vendéglős Nagy György jól kiszolgált. — Dicséretesen kell megemlékeznünk a mérsékelt árakról, ami a mai zsaroló körben ritka eset. - Az estély anyagi sikere szintén jó eredménnyel járt a bolgár vörös kereszt javára. Jegyárakból befolyt: 60 K. Jegyeiket megváltották: Dr. Csausz Károly és neje 2 K, Papp Lászlóné 2 K, Bay Károly 2 K, Schultz Ferenc 1 K, Kilián Béla 4 K, özv. Lévay Zsigmondné 2 K, ifj. Lévay Sándor 1 K, Bónis Sándorné 1 K, Schnier Imréné 1 K, Maiker József 1 K, Draveczky Károly 3 K, ifj. Vagányi Kálmán 1 K, Jékly Károly 1 K, Koller Matild 2 K, Faul- vetter János 2 K, Tury István 3 K. összesen 30 K. Felül fizetlek: Bradofka Frigyes, Fizély Sándor 4-4 K, Róth Lázár 3 K, dr. Tóth Gábor, Farkas Jenő, Münnich Sándor, Háder Ferenc, Varró Margit 2-2 K, Várady János, Nagy Károly, Puskás Ferenc, Pap Márton, Pircsy Kálmán, Kriegler Jakab, Mikola A. Gyula, Salamon Májer 1-1 K, N. N. 10 f. összesen 29 K 10 f. összes bevétel 119 K 10 f. Ezzel szemben a kiadás zongorahangolás, világítás, takarítás meghívó hordás, napszámbér stb. 25 K 20 f. Tiszta bevétel tehát: A bolgár vöröskereszt javára 93 K 90 f. Münnich Sándor. Nagybánya város takarékpénztárán nál. 1915.-ben a betét 230 ezer koronával emelkedett s a visszleszámitolás csak 45 ezer koronával csökkent. Az intézet 500 ezer korona ára búzát vásárolt a város részére s a liszt ellátást teljesítette, 200 ezer K hadikölcsönt jegyzet s a betéteket is igyekezett előzékenyen kiadni azoknak, akiknek szükségük volt. A kamathátralékot nem hajtották be, csak ahol az intézet különös érdeke követelte. A hadba vonultak iránt a legnagyobb figyelemmel voltak. Az intézet 22 millió 367 ezer K bevételi s ugyanannyi kiadási forgalmat mutatott föl s ez óriási forgalom mellett mindössze 65056 K 60 f. a múlt évi nyereménye, ami kétségkívül azt igazolja, hogy méltányosan bánt a nagy közönséggel. Uj kölcsönt nem adtak ki. A legtöbb jövedelem a kamatokból volt 334.542 K 45 í. Van a takarékpénztárnak 500.000 K alaptőkéje 78.000 annuitási, 108.000 tartaléktőkéje. A betétje 2,357.280 K 12 f. Készpénze 54.189 K 06 f. volt december 31-én. Váltótárcája 2,308.442 K. Jelzálog és értékpapír kölcsön 3,760.648 K. Megjegyzendő, hogy a váltók nagyobb része is jelzáloggal van biztosítva. Az intézet ezekben a nehéz időben is 49.000 korona hasznot ád a városnak. Bizony nagy kár, hogy mikor a nagybányai városi takarékpénztár alapításával egy időben néhány polgár az itteni városi takarékpénztár alapítását is tervbe vette, a terv az akkori hatóságnál süket fülekre talált. A derék románok. Egy haditudósitó leveléből : Az ezredparancsnok egy csésze friss tejjel vendégelt meg, azután befogatott és szives fáradozással kalauzolt a román körzetben. Beszélni persze nem tudtam a jó románokkal, de azt megállapíthattam, hogy mind jól táplált egészséges, erős emberek, s hogy a fényes kitüntetésben sincs hiány. Az ezredes szigorú, katonás fegyelmet tart közöttük, de az eredménnyel meg is lehet elégedve. A hogy jártam a bakák közt, s beszéltem nehány magyar tiszttel, teljesen megértettzm azt a sok dicséretet, a melyet az ezredről hallottam. Csak egy pél- eát mondok: a katonák minden étkezés előtt megmossák a kezüket, minden harmadnap fehérneműt váltanak és minden héten fürödnek. Az ezredes még a gszikológiájukat is megmagyarázza : — A román katona más mint a magyar, tehát másképp is kell vele bánni. A magyarban több a virtus, ebben több az engedelmesség. Annak a jó szó kell, vagy a biztatás, ennek pedig parancs, külömben nem tudja, hogy mit csináljon. De ha tudja a feladatát, akkor a végrehajtásban igazán kiváló. Derék, jó nép ez s ha vigyázz rájuk az ember, a legjobb katonákkal is fölveszik a versenyt ... És én még még hozzátehetem: szép faj, szép emberanyag . . . az olaszok, ha összekerülnek velük, ugyancsak szégyelhetik magukat, hogy erkölcs, jellem és fizikum dolgában ennyire elmaradtak latin testvéreik mögött. Beszélgetés a negyvenkettes föltaláló] Aval. Egyik berlini újság munkatársa Szófiában találkozott Ranzenberger tanárral, a negyvenkettes mozsár föltalálójával és érdekes beszélgetést folytatott vele a tüzérségi harcokról.
