Felsőbányai Hírlap, 1916 (21. évfolyam, 1-26. szám)

1916-11-23 / 24. szám

FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP tenni! Egy pár drákói szigorral alkalmazott bün­tetésnek meg lenne a jó hatása!) Nincs tehát más tere a szélesebb körű közhírré tételnek, mint a „közvélemény ostorainak“ - a lapoknak hasábjai. A rendőrség az elitéltek neveit azok költ- j ségére a helyi és a nagybányai valamelyik lap­ban tétesse közzé. Most akként módosítjuk még pedig a lap legfeltűnőbb helyén s a legnagyobb betűkkel. Hiszen az uzsorások hada — mint a ; tapasztalás szomorúan bizonyítja — nem a leg- j szegényebb emberek sorából kerül ki, akiket j az éhség, a nyomor visz rá a rut bűnre, hanem 1 a jómódúak, gazdagok, milliomos hírben álló j egyének sorából. Hadd fizessék meg jó áron j tulajdon alávaló cselekedetük közhírré tételét s j önmaguk megszégyenítését. Sség^enlaps'a weSek I Köí önfélék. A lap tisztelt előf izetőihez és olvasói­hoz. A papírok és a munkabérek állandó \ emelkedése folytán abba a helyzetbejutottam, hogy a lapot, csak áldozatokkal tudom fenn- ! tartani. Tisztelettel kérem, tehát a lap előfi- j zetőit, hogy az előfizetési hátralékokat meg­küldeni s a lap olvasóit, hogy az előfizetők közzé beállani szivekedjenek, mert ha a lap kiadására kellő támogatást nem kapok, kény­telen leszek a lapot beszüntetni, A kiadó. Meghalt a kEs’áíy. Lapunk zártakor vesszük a távirati értesítést, hogy dicsőségesen uralkodó királyunk 1. Ferencz József Ő Fel­sége meghalt. Áldás emlékére! Személyi hírek. Dr. Erdélyi Zoltán rendőr- kapitány, a közélelmezési hivatal megbízottja f. hó 20-án itt járt és azon zabmennyiségnek, mely a lóállomány ellátására, továbbá a vetéshez szükséges zabmennyiségen felül található requi- rálását elrendelte. — Farkas Jenő kir. tan. pol­gármester a városok kongreszusa állandó választ­mányának ülésére s a polgármesterek értekez­letére Budapestre utazott. — Galgóczy Sándor tüzérhadnagy és Anka Oktávián zászlós rövidebb szabadságra ide érkeztek. Uj róni. kaíh. s. lelkész. Tamás Ignác lel­készt, ki az oláh betörés folytán Háromszék megyéből, Gelenczérről Szatmárra menekült, a szatmári püspök az itteni r. kath. plébániához osztotta be. Gyászistentisztelet volt folyó hó 19-én a r. kath. templomban a világháborúban elesett hő­sökért, melyen a hatóságok is megjelentek. Egy derék, becsületes pol- | gártársunkat vesztettük el j Likker Károlyban, ki folyó hó 16-án váratlanul, mondhatni pár percnyi szenvedés után, hirtelen elhunyt. Mint nyugalmazott tisztviselő költözött ide s nagyon kedveit, hasznos tagja lelt a tár­sadalomnak. Pontos, szorgalmas tagja volt a városi képviselőtestületnek s a takarékpénztár igazgatóságának. Legutóbb mint a szegény is­kolás gyermekeket segélyező egyesület elnöke fejtett ki hasznos tevékenységet. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. Áldás emlékére! A család gyászljelentése ez: Alulírottak úgy a magunk, mint az összes rokonság nevében is, I szivünk legmélyebb fájdalmával tudatjuk, hogy a felejthetetlen jó testvér, sógor és rokon Lik­ker Károly nyug. erdészeti számvevő életének 73-ik évében, folyó hó 16-án este fél 9 órakor rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. Felejt­hetetlen drága halottunk földi maradványai folyó hó 18-án, délután 3 órakor fog a róni. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra he­lyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat ugyan­aznap reggel negyed 8 órakor a helybeli rőm. kath. templomban fog az egek Urának bemutat- tatni. Felsőbánya, 1916. évi november hó 16. ! Legyen nyugalma csendes és emléke áldott! j Özv. Zachariás Istvánná szül. Debreczenyi Ilona, Debreczenyi Dénes és neje Veres Margit, Deb­reczenyi Vilma férjezett Orosz Jánosáé, Debre­czenyi Bálint, Likker János, Likker Ilona férj. Trojtli Józsefné, Likker Iza férj. Neibaur Ervinné, Likker Gizella, Málika, Ödön, Margit, Irma, Jo­zefa unokái. Maiker Józsefné szül. Likker Szi­dónia testvére. Maiker József sógora. Likker Károly. Jegyzőkönyv. Fölvétetett a „Szegénysorsu iskolás gyermekeket segélyző egyesület“ folyó hó 15-én tartott rendes gyűléséről. Jelen voltak: Likker Károly elnök, Nagy Lajos, Pap Márton, Spáczay Gyula, Mikola A. Gyula, Nagy Károly, Dimand József. 1. Elnök jelenti, hogy alapsza­bály szerint a tisztviselők mandátuma lejárt, kéri az uj választást megejteni. Elnök lett egyhangú választással: Likker Károly; olelnök: Spáczay Gyula; pénztáros: Mikola A. Gyula; jegyző: Di­mand Károly; a választmány tagjai: Farkas Jenő, Bradofka Frigyes, Pap Márton, Pály Ede, Nagy Lajos, Anka János, Dimand József, Nagy Károiy, Várady János. 2. Elnök kéri az évi segélyösszeg megállapítását, jelentve, hogy a várostól kapott összeg, az egyesületi vagyon kamata, adakozás és tagsági dijak összesen 1100 koronát tesznek ki. A tanulók számát véve alapul arányosan el­osztva a kath. iskoláknak 947’56 K, a ref. isko­lának 152*44 K utaltatik ki. 3. Elnök kéri az alapszabályok fölolvasását, hogy esetleges mó­dosítások eszközölhető!; legyenek. Az alapsza­bályok fölolvasása után a jelenlevők úgy hatá­roztak, hogy változtatást eszközölni fölösleges volna, miért is mindenben maradtak a régebbi alapszabályok. 4. Dimand József bemutatja a czégektől bekért cipőmintákat. Miután igen erős és már a gyakorlatban itt helyben is bevált fa- talpu bakancsot találták a legmegfelelőbbnek, elhatároztatott, hogy a folyó évben a szegény- sorsú gyermekek cipővel láttatnak el. Gyűjtések és adományok. Sirvilágitás meg­váltás címén 100 koronát gyűjtött s adott Új­helyi Andrásné a tüdőbeteg katonák javára s ugyanazon célra Pály Ede 120 korona 16 fillért. A felsőbányái katonák családtagjai javára ada­koztak Fii a Sándor szakaszvezető, a nagy és kis ezüst vitézségi érem tulajdonosa 7 K 50 f-t és Fi la József 8 koronát. Haláleset. Pethe Lajos bányamérnököt sú­lyos veszteség érte: édes anyja, özv. Pethe Györgyné f. hó 4-én elhunyt. Pethe Lajos — ki a felsőbányái bányahivatalnál van alkalma­zásban — a háború kezdete óta, mint tüzér­főhadnagy katonai szolgálatot teljesít. A család gyászjelentése a következő: Alulírottak, fájda­lomtól megtört szivvol tudatjuk, hogy forrón szeretett jó anyánk, illetve nagyanya és rokon özv. Pethe Györgyné szül. Huber Emilia f. évi november hó 4-én d. e. 10 órakor, hosszú szen­vedés után, életének 71-ik évében az Urban csendesen elhunyt. A megboldogult földi ma­radványai f. hó 6-án, délután 3 órakor fognak a farkasréti temető halottasházában a róm. kath. egyház szertartásai szerint beszenteltetni és az ottani temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Budapest, 1916. november hó 4-én. Áldás és béke hamvaira! Vargha Józsefné szül. Pethe Mariska, Pethe Kálmán, Dr. Pethe György, Pethe Lajos gyermekei. Pethe Kálmánná sz. Gyön- gyössy Erzsiké, özv. Pethe Viktorné szül. Eng- lert Terézia, Pethe Lajosné szül. Onczay Mar­git menyei. Vargha József veje. Kajaba Margit, Vargha Lajos, Telek Jánosné szül. Vargha Er­zsiké, Vargha József, Pethe Géza, Pethe László unokái. Nem kell a papirbankó! A piacon egyre sá- pitoznak a falusi asszonyok : — Jaj, csak azzal a papirkétkoronással ne fizessenek! Nem veszem el! Mert otthon se veszi el a boltos. Azt mondja: — Nincs annak semmi értéke. Ném veszik el tehát az osztrák-magyar bank papírpénzét. Ide jutottunk tehát s ez a derék népnevelő munka a falusi boltosok re­meke. Igazán kiáltanunk, üvöltenünk kell ebben az országban: — Ki itt az ur uíóvégre is? Hát már ihin- den hatalom, gazdagság, vezetés a kis boltosok és a hadsereg szállítók kezébe összpontosul? Ezek után keli-e a lapoknak lázitani, Íri­szen az ilyen esetek látása, hallása felbőszíti a hazafias kötelességét teljesítő népet. Adjunk paprikát a tyúkoknak. Hogy tyúkjaink télen is sokat tojjanak, ami különösen a mos­tani árak mellett megbecsülhetetlen előny, ke­verjen az ételükbe minden harmadik-negyedik napon egy kávés kanálnyit, ettől aztán szorgal­masan tojnak, de többet ne adjunk belőle, mert izgató hatása van. Kérelem. A háború által okozott nyomor­nak egyik következménye az, hogy állami isko­lás szegény tanítványainknak a nélkülözése na­gyobb, mint valaha. Ruhahiány miatt sokan szen­vednek. Ezt szeretnék némileg enyhíteni s ezért tisztelettel keressük meg ezúton is a város kö­zönségét és arra kérjük, hogy szegény íanil- ványaink részére használt ruhákat, leginkább gyermekruhákat, esetleg ruhák szerzésére pénzt ajándékozni legyenek szívesek. Az általános szükségben is a gyermeki vidámságot segítse­nek felszabadítani, a nélkülözést enyhíteni. Az adományokat, melyek lelkiismeretes felhaszná­lásáról gondoskodni kötelességünk, a városhá­zára kérjük beadni. A szegény' iskolás gyerme­keket segélyző egyesület elnöksége. Majláth püspök újabb levele Révaihoz. Az er­délyiek nagy szivü püspöke ismételten levelet irt Révainak és Erzsiké leányának. A két levél szószerint igy szó! : „Kedves Révai ! Köszönöm szives figyelmét, hogy leg­újabb kötetét nekem megküldötte. Mindig jól esik tiszta költészetének nemes hangjaiban gyönyörködnöm s melegen óhajtom, hogy annak forrása: a hivő és hite szerint élő em­ber idealizmusa még évtizedeken át ki ne apadjon. „Aranyos Erzsiké“ pedig hozzon az Ő jó szüleinek a jövőbe is sok bensőséges, igaz örömet. A kis családra Istentől áldást kér Majláth erdélyi püspök. Budapest, 1916. XI. Erzsikének egy képes lapra a következő­ket irta: „Aranyos Erzsikének áldását küldi Gusztáv Károly erdélyi püspök. Budapest, 1916. XI/15.“ Fel kell jelenteni a visszaéléseket. A legfon­tosabb probléma minden kérdés között, mely a nagyközönséget mostanában foglalkoztatja a köz- ! élelmezés ügye. A hatóságokat is, meg lapunk szerkesztőségét is naponta a panaszok halma­zával árasztják el a legkülönbfélébb visszaélések miatt, melyeknek kiderítése s az ellenük való erélyes intézkedés — sajnos majdnem lehetet­lené válik ezért, mert a panaszok rendesen névtelen levelek alakjában érkeznek vagy pedig a panaszosok nem hajlandók azokat megnevezni, akik a visszaélést elkövették, mert attól tarta­nak, hogy mint feljelentők kellemetlenségeknek lesznek kitéve. A közönségnek ez az érthetetlen tartózkodása azonban igen nagy kárára van a közérdekeknek, amely megkívánja, hogy ezekben a nehéz időkben - amikor az élelmiszerek beszerzése amúgy is a legnagyobb gondokat okozza a háztartásoknak — minden visszaélés, uzsoráskodás, meg nem engedett nyerészkedés akár az árak, akár valamely élelmiszer minő­sége avagy élelmicikkeknek ki nem szolgáltatása s visszatartása tekintetében elkövetett visszaélés­ről van tehát szó, feltétlenül tudomására kell azt hozni a hatóságoknak, melyeknek legjobb intenciói is iliuzóriusokká válnak, ha feljelentés nem történik. Akiknek panaszuk van, forduljanak bátran akár Írásban, akár személyesen városunk polgármesteréhez vagy rendőrkapitányához, akik minden felszólalást készséggel meghallgat­nak s ne tartsanak attól, hogy nevük az ilyen ügyekkel kapcsolatban forgalomba kerül. A ha­tóság, ha tényleges visszaélésről van szó, hiva­talból fogja az eljárást mindazok ellen megindí­tani, akik semmivel nem menthető nyereség- vágyból még jobban megnehezítik a közélel­mezés gépezetét. Védekezzünk a hólyagoshimlö ellen. Oltassuk be magunkat. A háborút nyomon követni szo­kott betegségek közül a hólyagoshimlő ország­szerte fölütötte fejét. Városunkban is fordult elő néhány hólyagoshimlős megbetegedés. Mi­vel a hólyagoshimlő az összes fertőző betegsé­gek között a legundoritóbb, a ragyának neve­zett maradó torzítással jár s mivel veszélyes­sége szinte a koleráé után következik, mindent el kell követnünk, hogy városunk polgársága ettől az irtózatos bajtól megóvássá!;. Semmiféle ragadós betegséggel szemben sincs olyan kitűnő védőíegyverünk, mint a hólyagoshimlő ellen. Ez a védőfegyver, köztudomás szerint: a védhirniő- oltás. Ezzel meg lehet előzni a bajt. Ajánljuk tehát mindenkinek, aki újra nem oltatta magát, vagy aki ujraoltatta ugyan magát, de az ujra- oltás óta hat év eltelt s azoknak is, akiknél a korábbi ujraoltás sikertelen maradt, oltassák be magukat mennél előbb védhimlővel. A város

Next

/
Oldalképek
Tartalom