Felsőbányai Hírlap, 1916 (21. évfolyam, 1-26. szám)
1916-08-31 / 18. szám
vőlegénye: Morár Gábor; Bokros Kelemen, mátrai kőszedő : Papp Gyula ; Porciuncula, neje: Krizsán Erzsiké; Bokros Ferencz, fia : Petrován József; Lenke, szobaleány a grófnénál: Nagy Ilonka ; Szervácz Aurél gróf vadásza ; Dobes Béla. Színhely : Mátra tövében a gróf birtoka. Helyárak: I. hely 2 korona, II. hely 1 korona 60 f, III. hely 1 korona, Állóhely 60 fillér. Fe- lülfizetéseket köszönettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk. Jegyek előre válthatók Dobes Bélánál Alsófernezelyen és Kovács Gyula könyv- kereskedésében, Nagybányán. Kezdete este 8 órakor. Tekintettel a jótékonyczélra, a n. é. közönség szives támogatását tisztelettel kéri a rendezőség. Kuropatkin és az altiszt. Kuropatkin a japánorosz háborúban az oroszok balkezes fővezére, hat évvel ezelőtt kiadta önéletrajzát. Az orosz hadvezéreknél régi szokás, hogy hibáikat nem hajlandók beismerni s a természetszerűleg bekövetkezett vereség okait mindig másban keresték. így volt ez Kuropatkinnal is, aki a csúfos kudarcot az orosz hadsereg fegyelmezetlenségével és a legénységnek mesébe illő butaságával magyarázza. Ez utóbbinak illusztrálására Kuropatkin szóról-szóra a következő esetet mondja el: Az orosz-japán háború kitörése előtt néhány hónappal a nisnijnovgorodi garnizont lá togattam meg s ott egy altiszttel a következő beszélgetést folytattam: — Mondd meg, fiam, mit cselekszel, ha a harcztéren egy ellenséges katonával találkozol ? Az altiszt hallgat. — No, mit gondolkozol ? Agyonütöd, ugy-e — Igen, agyonütöm. — Hátha egy ellenséges csapatot veszel észre, akkor mit fogsz csinálni ? — Agyonütöm. — Nem. Az nem megy oly könnyen. Az altiszt kétségbeesetten hallgat. — Észrevétlenül visszahúzódói és parancsnokodnak jelentést teszesz. — Igen, jelentést teszek. — Na, jól van. Hátha egy kóbor tehenet pillantasz,meg a harcztéren ? — Észrevétlenül visszahúzódom és jelentést teszek. — Fenét! Megragadod a szarvát és a táborba vezeted. — A táborba vezetem. — Hátha velem találkozol ? — Megragadom a szarvát és a táborba vezetem. Tessék ilyen emberekkel csatát nyerni — fejezi be elbeszélését Kuropatkin. És mégis különös, hogy ezek a jámborok harmadik éve az európai kultúráért harczolnak. A harctérről. i. Az augusztusi nap heve tűz le a leborult, aratatlan kalászra, amely frontunk előtt hiába várja a sarlót, a pengő kaszát. Aránylag nyugalom van ezen a szakaszon, de jobbra tőlünk nagyon dörögnek az ágyuk. Úgy látszik, hogy a muszka tömegeket ismét a vágóhidra hajtják. Pedig, ha látná a cár, hogy a fiai mekkora kereszteket vetnek, ha fogságba kerülnek, nagyon meggondolná a dolgot. A magyar baka valósággal becézi az orosz foglyot és az orosz sebesültet. Az utolsó falat kenyerét oda adja neki, hogy ne panaszkodjon. S elbeszélget vele, hogy „Ugye nem jó a háború.“ „Vagytok-e még sokan ?“ Erre minden orosz azt mondja, hogy nagyon sokan vannak. De a magyar baka azt mondja neki: „Nem hiszem, sógor, mert már nagyon sokat láttam a fűbe harapni!“ . . . Majdnem minden baka tud legalább egy pár szót oroszul. Egy baka megkérdezi, milyen a mená- zsijok? Mit szoktak kapni? Hát bort, rumot kaptok-e? Nem! Soha! Látod mi majdnem mindennap kapunk s fölényesen mosolyog, mintha azt mondta volna: Tiz millió katona van még odahaza a kádernél. De parancs jön. Meg kell sturmolni a muszkát. Felkészül a század s előkerülnek a bajonettek. Hangosan kattan a bajo- nett a fegyveren s a muszkafoglyok elfordulva keresztet vetnek ... Ne Páne cigarette! Ne félj! Magyarországon jó! Ott én is szeretnék hadifogoly lenni . . . „Einzel abfallen, marsch“ . . . hangzik a kommandó s egy félóra múlva ugyanaz a baka támolyogva, vérző mellel megy a lövészFELSŐBÁNYÁI HÍRLAP árok véres rögein Magyarország felé . . . Megszűrt a disznó, az anyja ... és szemében a bosszú tüze ég! És talán még utoléri a foglyot és együtt mehetnek oda, ahol szép, ahol jó lenni: Magyarországba. Az oroszok nagyon félnek a mi támadásainktól. A kézi harcra nagyon gyenge és rendszerint, ha a mi hurránk felhangzik, elfut, vagy megadja magát, amelynek okát a fizikai és erkölcsi hanyatlásban kell keresni, j j Éjjel pedig idegesen, vaktába lőnek, úgy hogy j még éjjel sem lehet kibújni anélkül, hogy a se- j besiiiés (ez a jobbik eset) ott ne lebegjen körű- ' lőtte az embernek. És mindig magasan lőnek, úgy hogy láblövést csak akkor kapna az ember, | ha a fején járna. Tizennégy hónapja már, hogy j itt morzsolgatom a napokat én is; de sohasem J bánnám meg, hogy itt voltam, ha biztosan tudnám, hogy csak még egyszer is visszatérhetek í oda, ahonnan egy pici nemzetiszinü szallaggal } : ezelőtt tizennégy hónappal elindultam. Sokszor ! eszembe jut, hogy valamikor ott haladtam én is j a háborút éljenző bányász-zenés menet élén. És j | ezért most vezekelnem kell. Ha tudtam volna! . . . I ! II. Julius 30-ától alig telt nap, hogy a muszkát meg ne kentük volna . . . Teljes erejével tört ki itt a vad harc és folyik változó szerencsével. Augusztus 10 én a lovasság támadott j meg és a tizedik századot lekapcsolták a muszik. ! Engem is kisért már a kozák az uj haza felé, j de bizony én és egynéhány jó baka kivágtuk magunkat a kísérők közül s igy megmenekül- | tem, hogy tovább küzdjek és inkább itt szén- : védjék, mint ott, ahol az idő ólomlábon jár és a kenyér oly keserű . . . Tegnap két lovassági, ma három gyalogtámadást vertünk vissza a szé- j kely honvédekkel. A volt századom megszűnt s most a 14-ik századhoz lettem beosztva szakaszparancsnoknak. Kissé idegenül éreztem magamat, de megszoktam. Postát másfél hete nem kaptam, mivel a posta stratégiai okokból visz- szavonult . . . Hála Istennek elég jól vagyok, csak néha mérges vagyok a háborúra. Én már megkötném a békét . . . III. Majdnem két hétig tartó véres küzdelmek után két nap óta nyugalom honol szakaszunkon. Az augusztusi nap perzselőn tűz le reánk. Forró a föld s mi izzadva keresünk árnyas helyet, de nincs sehol ... Ma megünnepeltük szeretett királyunk születésnapját. Egy rövi beszéd, utána háromszoros éljen. Ennyiből állt az egész, mert többet nem enged a helyzet; de ez a kis ünnepség annál bensőbb, annál szívből fakadóbb volt. Fárasztó harcok után az álló harc minden előnyét élvezzük. Egész nap alszunk, ha a muszka tüzérsége is jónak látja, mert bizony ágyúzás alatt is aludni, ahoz is egy külön idegrendszer kell . . . Ilyenkor szidjuk a muszka keresztvízre tartóját is, dacára annak, hogy a mi tüzéreink sem jobbhk o tekintetben. Az uj századnál kezdem megszokni az embereket, de azért úgy elgondolom, hogy most én is porosz- kálhatnák a forró napon az uj káder felé . . . De jobb igy . . . b. j. szv. Kiadótulajdonos: Nánásy István. 941 — 1916. vh. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a magyarláposi kir. járásbíróságnak 1916. évi Pk. 1550/5. sz. végzése következtében Stoll Béla és dr. Stoll László ügyvédek által képviselt, a Felsőbányái Takarékpénztár r.-t. javára 200 K s jár. erejéig 1916. évi junius hó 20-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 1425 koronára becsült következő ingóságok, u. in.: csűrös istálló, málékas, sertésól, bivalyüsző, borjú stb. nyilvános árverésen eíadatnak. Mely árverésnek a magyarláposi kir. járás- bíróság 1915-ik évi Pk. 1550/9. számú végzése folytán 100 K tőkekövetelés, ennek 200 K tőkének 1913. évi szeptember hó 2. napjtó! járó 8°/o kamata és eddig összesen 85 K 05 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Csernefalva községben, adósok lakásán leendő megtartására 1916. évi szeptember hó 11-ik napjának délelőtti 11 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Magyarlápos, 1816. augusztus hó 22. Papp József kir. bir. végrehajtó. 942- 1916. vh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagybányai kir. járásbíróságnak 1908. évi Sp. II — 420/3. számú végzése következtében Stoll Béla és dr. Stoll László ügyvéd által képviselt Felsőbányái Takarékpénztár javára 290 K s jár. erejéig 1916. évi július 7-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 830 K-ra becsült következő ingóságok, u. ni.: széna, bivalyborju, csűrös istálló, nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a magyarláposi kir. járás- bíróság 1916-ik évi V. Pk. 1361/7. számú végzése folytán 120 korona 47 fillér tőkekövetelés részlet 240 korona tőkének 1912. évi február hó 14. napjától járó 8n/o kamatai és eddig ösz- szesen 39 korona 30 fillérben birófíag már megállapított költségek erejéig, Csernefalva községben adósok lakásán leendő megtartására 1916. évi szeptember hó 11-ik napjának d. e. 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Magyarlápos, 1916. aug. hó 22. Papp József. kir. bir. végrehajtó. liRNRSY I5TVRN villameröre berendezett könyvnyomdája és nyomtatványraktára, a „Felsőbányái Hírlap“ kiadója ## Tisztelettel értesítem a m. tisztelt közönséget, hogy négy gyorssajtóval és mindenféle segédgépekkel felszerelt könyvnyomdádban mindennemű e szakba vágó munka pontós elkészítésére jutányos árakért vállalkozom. ríHQYBRMYHN, Lakatos-utca 1. Telefon szám: 43. Nyomatott Nánásy István könyvnyomdájában Nagybányán.
