Felsőbányai Hírlap, 1916 (21. évfolyam, 1-26. szám)
1916-08-03 / 16. szám
FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP sz. kir. város körzetéből kiegészülő Klobucár tábornok nevét viselő cs. és kir. 5. gyalogezred parancsnoka kiváló örömmel közlöm Méltóságod- dal a következőket: Ezredünk huzamos és ne- j héz ütközetek sorozata után tartalékba vonatott, hogy szükséghez képest további harcokra készen álljon. Ő cs. cs kir. Fensége, kegyelmes Urunk, Károly Ferencz József altábornagy trónörökösünk a legkegyelmesebben felhasználta ezt az alkalmat arra, hogy az ezred tisztikarát és legénységét magas jelenlétével kitüntesse. Julius 22-én délelőtt zivataros eső közepette állott az ezred a harcvonal mögött és várta a magas felebbvaló megérkezését. 11 óra 30 perckor délelőtt érkezett meg Ő cs. és kir. Fensége kíséretének közepette, amely kiséretnek élén bacsányi Csicserics Miksa altábornagy, hadtest- parancsnok ur állott. Alulírott adta le Ő császári és királyi Fenségének jelentését. Ezután 0 Fensége szemlét tartott az ezred felett. Minden tisztet és a legénységnek legnagyobb\ részét kegyes megszólításával tüntette ki. 0 cs. és kir. Fensége magyar és román nyelven érdeklődött a tisztek és az egyes katonák személyes viszonyai és haditettei iránt és a legmelegebb elismerés hangján nyilatkozott az egész ezred kiváló magatartásáról. A szemle után 0 cs. és kir. Fensége saját kezűleg tűzte fel az újonnan kitüntetett legénység mellére a vitézségig érmeket. Ezen szép és felemelő aktus után O cs. és kir. Fensége a legszivélyesebben vett búcsút ezredünktől, sok szerencsét kívánva a jövő küzdelmekhez. Az ezred tisztikara és legénysége alázatos hálával zárta szivébe ezen fenséges percek emlékét. Amidőn kiváló büszkeséggel és fölöttébb nagy örömmel van szerencsém ezt Méltóságodnak tudomására juttatni, maradok kiváló nagyrabecsülésem kifejezése mellett igaz tisztelettel, a harctéren, 1916. julius hó 23-án. Simel György, cs. és kir. ezredes, ezredparancsnok.“ Roger Casement leveleiből. i. A „Newyork Times“ leveleket közöl, amelyeket sir Roger Casement, a halálra Ítélt ir politikus Poultney Bigelow-hoz, az ismert angol hírlapíróhoz intézett két esztendővel ezelőtt. Bigelownak, mint a levelekhez fűzött megjegyzéseiből kitűnik, a levelekben megnyilvánuló rajongás, hazafiság és ideálizmus nem egyéb, mint „őrültségnek“ a jele. Úgy lehet, hogy azért tette | közzé a leveleket, hogy megértesse az angolokkal, hogy ne a vesztőhelyre, hanem inkább ideg- | szanatóriumba küldjék Casementet. A levelek közül, itt-ott kihagyásokkal, a következőket közöljük: válaszolták: Jó napot felség! Hurrá! Az iskola előtt, amelyet kórházzá alakítottak át, megállította lovát. A szeme hosszan megpihent egy mankóra támaszkodó sebesültön, akinek a feje be volt kötözve s akinek mellét a vaskereszt díszítette. Meglátszott rajta, hogy csak nehezen tud egyenesen állni, de a vastag kötés alól vi- j dáman, lelkesülten csillogott elő a szeme. Az j uralkodó megállította a lovát. No fiam hol sze- J rezted a vaskeresztet? — Lunevillénél felség. I - Es a mankókat? — Itt a lövészárkokban felség ezelőtt négy héttel. - Milyen sebet kaptál? — Srapnelszilánk fúródott a balcombomba. Mikor elvittek, emlékül a jobb lábamat is golyó érte. - No ez nem valami szép emlék. És ! miért van bekötve a fejed? - Ó az semmi felség. Csak két golyó ment bele. Egy a kopo- | nyámba, egy pedig az arcomba. A császár alig észrevehetően elmosolyodott. Csak?! De örülsz ugye, hogy most haza kerülsz ? Hová való vagy ? | Nürnbergbe felség. De nem akarok haza menni. | Először vissza akarom adni a kölcsönt a vörös j nadrágosoknak. A császár kacagott. Bravó fiam. Látom még elfér a melleden egy kitüntetés ! Azzal megfordult, mondott valamit egyik kísérőjének, a tiszt odaintett egy vadászt, akinek kis fekete doboz volt a hóna alatt. Kinyitotta j a dobozt és a császár kivett belőle egy első osztályú vaskeresztet. íme az első osztályú vaskereszt mondta a császár és felfűzte a rendjelet a katona mellére. - Jobbulást kívánok fiam és azután alapos legyen a revanche! Azzal tovább lovagolt. Newyork-City, 1914. augusztus 25. Kedves Bigelowi Nem vagyunk egyazon véleményen. Abban az állításban, hogy Németország 1898-ban tönkre próbálta tenni Angliát, angol hazugságnál egyebet nem láthatok. Hogy Németország ilyesmit tervezett, azt sohase bizonyították be, ellenben egész sereg bizonyíték van arra, hogy Anglia a múltban minden lehetőt elkövetett Amerika legyűrésére. De ami elmúlt, elmúlt. Ámde hogyha az Amerika elleni angolgyűlölséget megbocsátották és elfelejtették, miért akarják éppen a Németország elleni gyű- lölséget szítani, amelynek semmiféle alapja sincsen. Kétségtelen azonban, hogy Anglia Írországot tönkretette — erkölcsileg is, pénzügyileg is, fizikailag is. Az egész népet degradálta és demoralizálta, megfosztotta nyelvétől, kultúrájától, zenéjétől, mindentől, ami jó és nemes. A századok során, különösen a legutóbbiban, Anglia legalább 320 millió fontot préselt ki Írországból és a tengeren túlra kergette az íreket. Angliának Németország elleni mostani harca álszent és hazug. Csak az a célja, hogy tönkretegye a békés német versenyt. Anglia egyszerűen el akarja tenni láb alól Európának egyetlen nagy kereskedő népét, amelynek becsületességétől, tetterejétől tartott. Evégből már hét évvel ezelőtt átkozott szövetséget kötött két felfegyverzett utonálló- val. Minthogy egymagában képtelen arra, hogy döntő csapást mérjen nagy és nyugodt ellenfelére, két orgyilkos, két katonai zsoldost bérelt magának. Fizetségül Franciaország az algezirászi szerződés megszegése árán megkapta Marokkót, amely nem is volt Angliáé, az oroszoknak pedig kiszolgáltatták Észak- és Közép-Perzsiát, amelyekkel Angliának nem volt joga rendelkeznie. Ekképen követi el Anglia a legnagyobb bűnt emberemlékezet óta: Közép-Európa civilizációját meg akarja semmisíteni, a német kultúrát pedig az orosz tudatlanság és zsarnokság által kiszorittatni. Anglia, amely voltaképen nem is európai hatalom, mindig csak üzleteire és világkereskedelmére gondol, összeesküvést szőtt, amely Európát kiszolgáltatná az orosz és a francia millitárizmusnak, csakis avégből, hogy Anglia egymaga kerítse kezébe Európa egész tengerentúli kereskedelmét. Ez aljas egy viselkedés. Ami engemet illet, nem azért forgolódom itt New-Yorkban, hogy politikusokkal találkozzam, hanem azért, hogy becsületes ir honfitársaim segítségével megkíséreljem az általam össze- toborzott ir önkéntesek felfegyverzését. Különfélék. Jegyzőkönyv. Felvétetett 1916. julius 26-án a gazdasági és pénzügyi bizottság ülésében. Jelen voltak: Farkas Jenő kir. tan. polgármester elnöklete alatt Spáczay Gyula közig, tanácsnok, Puskás Ferenc gazd. tanácsnok, Pap Márton főszámvevő, Háder Ferenc pénztárnok, Ber- novits Emil ellenőr, dr. Csausz Károly ügyv. i orvos, Újhelyi András, Bradofka Frigyes, Míin- ' nich Sándor, Nagy Lajos bizottsági tagok. — 1. Elnök üdvözölve a megjelent bizottsági tago- | kát az ülést megnyitja. Előterjeszti, hogy tekin- j tettel a fokozódó drágaságra a főbb élelmi cikkek beszerzéséről helyén való lenne gondoskodni, | hogy igy a lakosság azokban hiányt ne szenvedjen. A szükséges pénz a felsőbányái részvény takarékpénztárból folyó számlára kölcsön felvehető lenne, moly azt 5% kamat mellett adja. A bizottság az előterjesztést helyesléssel elfogadja s a főbb élelmicikkek beszerzéséről gondoskodni a lakosság érdekében indokoltnak tartja s e végből javasolja, hogy a város az erre szükséges összeget a helybeli takarékpénztártól 5'/2%-os kamat mellett folyószámlára vegye fel. A beszerzendő élelmi cikkeket és azoknak egy- ; előre beszerzendő mennyiségét következőkben í állapítja meg: szalonna 25 mm., zsir 15 mm., \ rizs 3 mm., cukor 30 mm., kávé 1 mm., borsó ! 3 mm., lencse 3 mm., köles 3 mm., paszuly 2 í mm. s ezen élelmi cikkeket árusítás végett a fogy. szövetkezetnek átadni javasolja, mely azokat a beszerzési árhoz a kezelési költségeket, fogyást és szállítási költségeket hozzászámítva árusítaná. A beszerzési források és mérsékeltebb árak személyes utánjárása céljából ezen cikkek beszerzése végett Puskás Ferenc gazd. tanácsnokot Budapestre küldeni javasolja. 2. Polgár- ! mester bejelenti, hogy a belügyminiszter úrtól van a városnak engedélye arra, hogy a folyó kiadások fedezhetése végett a város 50.000 K kölcsönt vehet fel, azonban ezen kölcsön az előbb tárgyalt üzlet lebonyolitására fel nem vehető, így a közgyűlésnek javaslat teendő lenne, hogy a folyó évben a zárszámadásnál előállható hiányok fedezhetésére ezen 50.000 korona kölcsön igéidbe vehető legyen. A bizottság az előterjesztést egyhangúlag elfogadja s azt a közgyűlésnek elfogadásra javasolja. Jegyzőkönyv. Felvétetett Felsőbányán, 1916. évi julius hó 29-én, a hadsegélyső bizottság ülésében. Jelen voltak: Farkas Jenő kir. tan. polgármester, mint elnök, Spáczay Gyula közig, tanácsnok, Pap Márton adóügyi tanácsnok, dr. Csausz Károly v. főorvos, Bradofka Frigyes, Nagy Lajos tagok. 1. Olvastatott Waigandt Anna, a nagybányai vöröskereszt kórház gazdasági felügyelőjének átirata Felsőbánya város közönsége által kórházi célokra felajánlott felszereléseknek a nevezett kórház részére átengedése iránt. A bizottság, miután Felsőbányára katonai betegeket nem küldenek, a meglévő és az illető adományozók által ott hagyott fölszereléseket, szalmazsák és vánkoshuzatok, lepedők és fehérne- müeket stb. a nagybányai vöröskereszt egyletnek átadni határozza annyival inkább, mivel azok kórházi célra lettek felajánlva s ott is ugyanazon célt szolgálják. 2. Elnök előterjeszti, hogy Mészáros Istvánná, Ofcsár Mihályné s Juhász János segélyre szorultak, mivel a jelenlegi nehéz viszonyok között hosszabb ideig betegek voltak, Juhász János pedig mint hadimunkás teljesitett szolgálatot s mint munkaképtelen lett hazabocsájtva. A bizottság a városi pénztárkezelése alatt levő hadisegély alapból Mészáros Istvánné, Ofcsár Mihályné felsőbányái lakosoknak fejenként 10-10 K-t, Juhász János munka- képtelen egyénnek pedig 25 K-t megállapít és kiutal s azt, hogy elnök Obernauer Andrásnénak 10 K-t kiutalt, tudomásul veszi. A Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület is ünnepelte a főispánt kitüntetése alkalmából. A G. E. választmányi ülést tartott. Ezt az ülést felhasználta arra, hogy Csaba Adorján alelnök iránt érzett őszinte tiszteletét, nagyrabecsülését kifejezze. A kitüntetett főispánt dr. Böszörményi Emil ügyvezető alelnök üdvözölte. Üdvözlésében azon reményének adott a szónok kifejezést, hogy abban a nagy munkában, mely most e nehéz időkben az egyesületre szakad: Csaba Adorján, az alelnök és a főispán egyaránt aktiv részt fog venni és az egyesület tagjaival együtt fog dolgozni, valamint befolyásával az egyesület érdekét elő fogja mozdítani. A főispán megnyugtatja a választmányt, hogy azokat az eszméket, feladatokat, melyekről az őt üdvözlő szónok emlékezett — lelke egész erejével támogatni fogja. O, a főispán a múltban és jelenben mindig arra törekedett, hogy erősítse a nemzet gazdatársadalmát, mert akkor erősödni fog az ipar és kereskedelem is. Végre megköszönte a lelkes ovációt és megnyitotta a bizottsági ülést a folyó ügyek tárgyalására. Adományok. Pály Ede, Ferencz Mihályné és Nadler Farkamé sárgaréz, Kilián Béláné pedig sárgaréz és ólom tárgyakat adományoztak a hadsereg részére. — Brunner Károly, (Pribékfalu) a lengyel légionáriusok síremlékére 10 K-t adott. Személyi hírek. Farkas Jenő kir tan. polgtn. a városi lakosság élelmezése ügyében Szatmáron járt s ugyanezen ügyben Budapestre utazott. Dobos N. m. k. honvéd százados reganizáiás czéljából itt időzött. Ugyané célból ide érkezett 12 önkéntes Fock Ferencz, cs. és k. főhadnagy vezetése alatt. Kitüntetés. Dr. Moldován Jerenc honv. főhadnagy a katonai egészségügy körül teljesitett kiváló szolgálatáért a Vörös Kereszt hadié- kitményes II. oszt. díszjelvényével lett kitüntetve. Szaímár várni, törvényhatósága Csaba Adorján főispán elnöklete mellett folyó évi julius hó 22-én rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen az előadókon kívül alig jelent meg 5-6 bizottsági tag. A tárgysorozatból mint érdekesebbet megemlítjük, hogy Debrecen sz. kir. város közönségének átirata Debrecenből Budapestre és vissza egy gyorsvonatpár újra forgalomba helyezése tárgyában keresk. m. kir. miniszter úrhoz intézett feliratát, mint időszerűtlent nem támogatja, ellenben felír, hogy több és jobb kocsit bocsássanak rendelkezésre.
