Felsőbányai Hírlap, 1916 (21. évfolyam, 1-26. szám)

1916-12-21 / 26. szám

FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP 218.680 embert (tiszteket is ideértve) tesz ki. Ez a szám azért nem lehet tulmagas, mert ro­mán hivatalos adatok alapján készült és mert számításba veendő november 1-ig 50,000 em­ber elvesztése fogságba jutás címén. De bár­hogyan is álljon a dolog, Románia veszteségét kerek összegben legkevesebb kétszázezer em­berre ..kell tennünk. Összegezve az ellenségeinket ért veszte­ségeket,, kiderült, hogy legalább 15 millió és egyszázezer embert vesztettek, ami bizonyára szörnyű vesztéséglista. Az európai kultúra „védői“. Német lapok, igy többek közt a Nord-deutsche Allgemenie Zeitung is, azt jelentik, hogy a francia gyarma­tokban erősen folyik a verbuválás a francia zászlók alá. Újabban angol jelentések számot adnak arról, hogy India mennyi ágyutölteléket szolgáltat az ententének. Eszerint 1915. március 30-ig a 159.861 főnyi színes indiai hadseregen kívül a háború folyamán 89.000 embert tobo­roztak és küldtek a frontra. Európán kívüli harctereken Anglia 200.000 indust vett igénybe, mig India védelmére jelentéktelenül kicsiny csa­patokat tartott vissza. Ezeket tartaléknak tekin­tették s szolgálattételre beosztották őket 190.000 főnyi indiai színes rendőrcsapatokhoz. Egyéb­ként igen jellemző, hogy a gyarmati angoi új­ságok maguk azt állítják, hogy a kolonális la­kosság a színes katonáknak a fehérekkel szem­ben való alkalmazását a legnagyobb mértékben vegyes érzelmekkel fogadja. Emellett egyáltalá­ban nem csinálnak titkot abból, hogy a derüre- borura kiképzett színes csapatok alkalmazása részben teljes csődöt mondott annyira, hogy vissza kellett vonni. A gyarmati entente-sereg- ben a legkülönfélébb külsejű és kultúrájú népek szerepelnek, hasonló társasággal legfeljebb Han­nibál táborában lehetett volna találkozni. A tarka tömeg legpompásabb csoportja mindenesetre abból a 600 ujkaledóniai harcosból kerül ki, akik a francia lobogó alatt harcolnak s akiknek lövészárokbeli szolgálataitól piramidális dicsősé­get vár a jövetelük fölött ujjongó francia sajtó. Hazájuk, Ujkaledónia még nem is olyan régen deportáló hely volt. A francia kormány a belső területre azokat szállította, akikről felmerült a gyanú, hogy meg akarnak szökni. A belső te­rületről ugyanis lehetetlen volt a szökés azon egyszerű oknál fogva, mert a benszülöttek a szökevényeket elfogták és megették. Ugyanilyen kiváló legények a Fidsi-szigetek benszülöttei is, akik az angol lobogó alatt küzdenek az európai kultuárért. Egyébként az a gondolat, hogy Né­metországot civilizálatlan népek segítségével próbálják letörni, nem uj keletű és nem is a mai világháborúban szülemlett meg. „A Goncourt testvérek naplója“ c. könyvében, melyről a minap emlékezett egy frankfurti újság, 1882-ből már­cius havából ez a megjegyzés található : „Gam- bette a mai ebéden nagy ékesszólással feltegette Skobelevnek, a vezérkari tisztnek azt a gondo­latát, hogy Ázsia összes harcias népeit Német­ország ellen kellene küldeni és hogy Németor­szágot széjjel kellene morzsolni eme megszám­lálhatatlan hordák rohamával, melyek a háborút még zsákmányejtés céljából űzik“. Ilyen ter­vekkel szórakoztak Párisban ebéd közben már 1882-ben. Mindennapos gyógyszereink. A háború mind­inkább odasodorja viharát mindennapos gyógy­szereink közé is s bizony sokszor kell otthagy­nunk a gyógyszertárat anélkül, hogy megszo­kott medicinánkhoz hozzájuthattunk volna. Nem külföldi készítményekről van itt szó, melyeket a mi laboratóriumaink is mindenkor képesek előállítani, hanem csak külföldi termékekről, melyeknek birtoklásában igazán ártatlan az en­tente, mint a kis gyerek, akinek a sors különös kegye folytán két nadrággal több jutott, mint a másiknak. Hogy azonban még se menjen ki a t. olvasó üres kézzel, főleg üres tárcával a patikából, összeállítottunk itt egy névsort, mely­nek segítségével a fogyóban lévő mindennapos gyógyszereket mindenesetre eredménnyel, sőt talán nagyobb eredménnyel pótolhatja. így, tiszta glycerint a bőrre kenni először is nem gazdaságos, másodszor nem hasznos; barnítja a bőrt s tulzsirossá teszi, ezért 4-5-ször annyi vízzel keverve ajánlható leginkább; ezért van fogyóban, mert zsirszármazék. A ricinusolaj In­diából vagy Olaszországból származik, azért ma alig van; helyette, valamint a szintén idegen eredetű hajtó pilulák, rhebarbara és senna (anya) levél helyett vegyünk phenolgtalein tablettát, keserű vizet, Seidlitz-port, hajtó mézet stb. A Japánból jövő kámfor hetyett a hazai eredetű menthol sokkal megfelelőbb s olcsóbb, mert huszadrésznyi is teljesen elegendő belőle, Kám­forspiritusz helyett kérjünk félszázalékos ment­hol-szeszt, mnlynek alkoholtartalma elég, ha 40 százalék is. Az olasz eredetű borax helyett al­kalmazzunk mosdóvizünkhöz szódabikarbónát. A lanolint teljesen pótolja a vazelin; a man­dulaolajat hajkenésre használni pazarlás, a sok­kal olcsóbb vazelinolaj megfelelőbb, nem romlik s a hajat kitünően konzerválja. Sokan mennek patikába finom ételolajakért, amelyek hozzánk Olasz- és Délfrancziaországból kerülnek, ahol olajjal még az elszakadt cipótalp is ünnepi ele­del; persze jó kell, hogy legyen ez, pláne mi­kor az eredeti csomagoláson ékes betűkkel ol­vasható, hogy „huite d’olive superfine“: tessék egyszer a hazai termésű napraforgó- és tök- magolajat megkóstolni s minden bizonnyal könnyű szívvel mond le a méregdrága s a nagy ut alatt megromlott talián olajról. Ha limonádé kell a betegnek, ép úgy megfelel a borkősav is, mint a drága és romló citrom. Jodoform helyett tes­sék csak szagtalan hintőport kérni sebre, mert a jód főleg franczia és angol készítmény; a gyógyszerész mindenesetre alkalmas pótszert fog helyette kiszolgáltatni. Cinkkenőcs és púder helyett keményítő és egyébb száritó szerek van­nak készen, tessék azokat kérni. A vattával spóroljunk, mert Amerika méregdrágán adja; pecsét-tisztitáshoz jó a rongy is, s ahol lehet, papírvattát használjunk. Ugyancsak a ruha- és bútortisztításnál nélkülözhetjük a terpentint is, mely helyett benzin és ez utóbbinál pet­roleum sokkal jobban megfelel. A gummi- fecskendőket és egyéb gummi-árukat tartsuk állandóan karbolos vízben (3%), akkor nem mennek tönkre. A fertőtlenítő szerek legna- gyobbrészben hazai készítmények, melyek kö­zött legolcsóbb a karból, ami porcellánfölddel keverten szappan alakban is szerepel és nagyon keresett cikk. A Malaga, Sherry s egyéb idegen gyógyborok helyett sokkal jobb a tokaji; hason­lóképen a francia és angol piperecikkeket is csak a javunkra cserélhetjük fel honi gyártmányokkal, melyeket a hazai gyógyszertárak szakértelemmel s lelkiismeretesen állítanak össze. Nem vét ellen­ben a hazafiság ellen az, aki továbbra is merészel kifejezetten „angol-tapaszt“kérni, mert az ép úgy nem angol, mint ahogy Hunyadi János és Rákóczi Ferenc sem a keserüviz feltalálása által lettek nemzeti hősökké. Jakabfalvy Árpád. Kiadó tulajdonos: Nánásy István. NANASV ISTVÁN KÖNYVNYOMDÁJA vállalkozik mindenféle könyv= nyomdai munkák, u. m. művek, irodai stb. nyomtatványoknak gyors, csinos és jutányos áron való elkészítésére. Nagybányán, Lakatos-u. i. szám. Nyomatott Nánásy István könyvnyomdájában Nagybányán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom