Felsőbányai Hírlap, 1916 (21. évfolyam, 1-26. szám)
1916-12-21 / 26. szám
FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP 218.680 embert (tiszteket is ideértve) tesz ki. Ez a szám azért nem lehet tulmagas, mert román hivatalos adatok alapján készült és mert számításba veendő november 1-ig 50,000 ember elvesztése fogságba jutás címén. De bárhogyan is álljon a dolog, Románia veszteségét kerek összegben legkevesebb kétszázezer emberre ..kell tennünk. Összegezve az ellenségeinket ért veszteségeket,, kiderült, hogy legalább 15 millió és egyszázezer embert vesztettek, ami bizonyára szörnyű vesztéséglista. Az európai kultúra „védői“. Német lapok, igy többek közt a Nord-deutsche Allgemenie Zeitung is, azt jelentik, hogy a francia gyarmatokban erősen folyik a verbuválás a francia zászlók alá. Újabban angol jelentések számot adnak arról, hogy India mennyi ágyutölteléket szolgáltat az ententének. Eszerint 1915. március 30-ig a 159.861 főnyi színes indiai hadseregen kívül a háború folyamán 89.000 embert toboroztak és küldtek a frontra. Európán kívüli harctereken Anglia 200.000 indust vett igénybe, mig India védelmére jelentéktelenül kicsiny csapatokat tartott vissza. Ezeket tartaléknak tekintették s szolgálattételre beosztották őket 190.000 főnyi indiai színes rendőrcsapatokhoz. Egyébként igen jellemző, hogy a gyarmati angoi újságok maguk azt állítják, hogy a kolonális lakosság a színes katonáknak a fehérekkel szemben való alkalmazását a legnagyobb mértékben vegyes érzelmekkel fogadja. Emellett egyáltalában nem csinálnak titkot abból, hogy a derüre- borura kiképzett színes csapatok alkalmazása részben teljes csődöt mondott annyira, hogy vissza kellett vonni. A gyarmati entente-sereg- ben a legkülönfélébb külsejű és kultúrájú népek szerepelnek, hasonló társasággal legfeljebb Hannibál táborában lehetett volna találkozni. A tarka tömeg legpompásabb csoportja mindenesetre abból a 600 ujkaledóniai harcosból kerül ki, akik a francia lobogó alatt harcolnak s akiknek lövészárokbeli szolgálataitól piramidális dicsőséget vár a jövetelük fölött ujjongó francia sajtó. Hazájuk, Ujkaledónia még nem is olyan régen deportáló hely volt. A francia kormány a belső területre azokat szállította, akikről felmerült a gyanú, hogy meg akarnak szökni. A belső területről ugyanis lehetetlen volt a szökés azon egyszerű oknál fogva, mert a benszülöttek a szökevényeket elfogták és megették. Ugyanilyen kiváló legények a Fidsi-szigetek benszülöttei is, akik az angol lobogó alatt küzdenek az európai kultuárért. Egyébként az a gondolat, hogy Németországot civilizálatlan népek segítségével próbálják letörni, nem uj keletű és nem is a mai világháborúban szülemlett meg. „A Goncourt testvérek naplója“ c. könyvében, melyről a minap emlékezett egy frankfurti újság, 1882-ből március havából ez a megjegyzés található : „Gam- bette a mai ebéden nagy ékesszólással feltegette Skobelevnek, a vezérkari tisztnek azt a gondolatát, hogy Ázsia összes harcias népeit Németország ellen kellene küldeni és hogy Németországot széjjel kellene morzsolni eme megszámlálhatatlan hordák rohamával, melyek a háborút még zsákmányejtés céljából űzik“. Ilyen tervekkel szórakoztak Párisban ebéd közben már 1882-ben. Mindennapos gyógyszereink. A háború mindinkább odasodorja viharát mindennapos gyógyszereink közé is s bizony sokszor kell otthagynunk a gyógyszertárat anélkül, hogy megszokott medicinánkhoz hozzájuthattunk volna. Nem külföldi készítményekről van itt szó, melyeket a mi laboratóriumaink is mindenkor képesek előállítani, hanem csak külföldi termékekről, melyeknek birtoklásában igazán ártatlan az entente, mint a kis gyerek, akinek a sors különös kegye folytán két nadrággal több jutott, mint a másiknak. Hogy azonban még se menjen ki a t. olvasó üres kézzel, főleg üres tárcával a patikából, összeállítottunk itt egy névsort, melynek segítségével a fogyóban lévő mindennapos gyógyszereket mindenesetre eredménnyel, sőt talán nagyobb eredménnyel pótolhatja. így, tiszta glycerint a bőrre kenni először is nem gazdaságos, másodszor nem hasznos; barnítja a bőrt s tulzsirossá teszi, ezért 4-5-ször annyi vízzel keverve ajánlható leginkább; ezért van fogyóban, mert zsirszármazék. A ricinusolaj Indiából vagy Olaszországból származik, azért ma alig van; helyette, valamint a szintén idegen eredetű hajtó pilulák, rhebarbara és senna (anya) levél helyett vegyünk phenolgtalein tablettát, keserű vizet, Seidlitz-port, hajtó mézet stb. A Japánból jövő kámfor hetyett a hazai eredetű menthol sokkal megfelelőbb s olcsóbb, mert huszadrésznyi is teljesen elegendő belőle, Kámforspiritusz helyett kérjünk félszázalékos menthol-szeszt, mnlynek alkoholtartalma elég, ha 40 százalék is. Az olasz eredetű borax helyett alkalmazzunk mosdóvizünkhöz szódabikarbónát. A lanolint teljesen pótolja a vazelin; a mandulaolajat hajkenésre használni pazarlás, a sokkal olcsóbb vazelinolaj megfelelőbb, nem romlik s a hajat kitünően konzerválja. Sokan mennek patikába finom ételolajakért, amelyek hozzánk Olasz- és Délfrancziaországból kerülnek, ahol olajjal még az elszakadt cipótalp is ünnepi eledel; persze jó kell, hogy legyen ez, pláne mikor az eredeti csomagoláson ékes betűkkel olvasható, hogy „huite d’olive superfine“: tessék egyszer a hazai termésű napraforgó- és tök- magolajat megkóstolni s minden bizonnyal könnyű szívvel mond le a méregdrága s a nagy ut alatt megromlott talián olajról. Ha limonádé kell a betegnek, ép úgy megfelel a borkősav is, mint a drága és romló citrom. Jodoform helyett tessék csak szagtalan hintőport kérni sebre, mert a jód főleg franczia és angol készítmény; a gyógyszerész mindenesetre alkalmas pótszert fog helyette kiszolgáltatni. Cinkkenőcs és púder helyett keményítő és egyébb száritó szerek vannak készen, tessék azokat kérni. A vattával spóroljunk, mert Amerika méregdrágán adja; pecsét-tisztitáshoz jó a rongy is, s ahol lehet, papírvattát használjunk. Ugyancsak a ruha- és bútortisztításnál nélkülözhetjük a terpentint is, mely helyett benzin és ez utóbbinál petroleum sokkal jobban megfelel. A gummi- fecskendőket és egyéb gummi-árukat tartsuk állandóan karbolos vízben (3%), akkor nem mennek tönkre. A fertőtlenítő szerek legna- gyobbrészben hazai készítmények, melyek között legolcsóbb a karból, ami porcellánfölddel keverten szappan alakban is szerepel és nagyon keresett cikk. A Malaga, Sherry s egyéb idegen gyógyborok helyett sokkal jobb a tokaji; hasonlóképen a francia és angol piperecikkeket is csak a javunkra cserélhetjük fel honi gyártmányokkal, melyeket a hazai gyógyszertárak szakértelemmel s lelkiismeretesen állítanak össze. Nem vét ellenben a hazafiság ellen az, aki továbbra is merészel kifejezetten „angol-tapaszt“kérni, mert az ép úgy nem angol, mint ahogy Hunyadi János és Rákóczi Ferenc sem a keserüviz feltalálása által lettek nemzeti hősökké. Jakabfalvy Árpád. Kiadó tulajdonos: Nánásy István. NANASV ISTVÁN KÖNYVNYOMDÁJA vállalkozik mindenféle könyv= nyomdai munkák, u. m. művek, irodai stb. nyomtatványoknak gyors, csinos és jutányos áron való elkészítésére. Nagybányán, Lakatos-u. i. szám. Nyomatott Nánásy István könyvnyomdájában Nagybányán.
