Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)

1915-09-16 / 19. szám

Pladány felé 8'44 p.-kor. 2) 1706. érk. Pladány felől este 711 p.-kor. Msziget felé 7'20 p.-kor. 3) 1707. érk. Msziget felől este G'57 p.-kor. in­dul Pladány felé 7'12 p.-kor. 4) 1708. érk. Pla­dány felől reggel 5'52 p.-kor, indul Msziget felé 6-07 p.-kor. 5) 1713. érk. Kháza felől éjjel 3‘10 p.-kor, indul Debrecen felé 3 24 p.-kor. G) 171G. érk. Debrecen felől d. u. 1.26 p.-kor. ind. Kháza felé 1'38 p.-kor. Nyugdíjazott tanítók. Jékly Károly és Magyar László róni. kath. tanítókat saját ké­relmükre a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter folyó hó 1-től kezdve nyugalomba he­lyezte és ennek alkalmából 40 évet meghaladó buzgó és eredményekben gazdag működésűkért elismerését fejezte ki nekik. E kitüntető nyilat­kozathoz a kir. tanfelügyelő a maga részéről is csatlakozva, azon hő óhajának adott irásbafog- lalt kifejezést, vajha nevezettek a jól megérde­melt nyugdijat minél hosszabb ideig élvezhet­nék és továbbra is lelkes munkatársai marad­nának a magyar népoktatás szent ügyének. A kiérdemlik tanférfiakat mi is szívesen és mele­gen üdvözöljük. A háborús estély f. hó 4-én általában jól sikerült. A pogramon, melyet a lap múlt számában közöltünk, annyi változás történt, hogy a „Kozák '-ban Csausz Gyula helyett Péter kato­nát Árkosi Béla játszotta. Totnasovszky Imréné úrnő tanítványai darabjaikat mind nagyon jó! adták elő. Nemcsak a tanítványok hozzátartozói, hanem a közönség is szívesen hallgatta előadá­sukat. Természetes, hogy Tomasovszkyné úrnő a tanítványok hozzátartozóitól sok köszönetét, a közönségtől pedig sok gratulációt kapott. Ennek adott kifejezést Farkas Jenő, polgármester is az estély utáni összejövetelen. A fiatal műked­velők is mind nagyon jól játszottak s a közön­ség elismerését érdemelték'ki."Nagy Károly is­mét nagyon szépen énekelt; Árkosy Béla dalai is tetszettek. Eladatott 32 drb I. hely 64 K, 20 drb II. hely 20 K, 2 drb III. hely 1 K 20, 49 drb állóhely 19 K 60 í. Felülíizettek: Fizély Sán­dor 10 K, Bradofka Frigyes 3 K, dr. Tóth Gá­bor és Farkas Jenő 2—2 K, Pap Márton, Nagy Károlyné, Vagányi Kálmán és dr. Berks Aurél 1 - 1 K, Pap Kálmán 60 f, N. N. 20 f. Jegyeiket j megváltották: dr. Csausz Károly 4 K, Róth Lázár és neje 4 K, Bauer Gyula, Nagy Lajos, Likker Károly, Janky Árpád, Adámcsik Gyula, Illés Lukács, Varga János és dr. Szokol Pál 2-2 K, Schnitz Ferencz, Janky Attila és Rumpold Jó­zsef 1-1 K. Az összes heveiéi volt 153 K 80 '■ f. Összes kiadás 26 K 60 f, a tiszta jövede- i lem tehát 127 K 20 f. Gyűjtések és adományok. Spáczay Gyula gyűjtése utazási igazolványokért 11 K 13 f. Róth Lázárné katona ágyneműre 4 K. Mihál esik Pál az áldozatkészség szoborra 2 i K. Beküldőitek továbbá hadicélokra: Lévay j Sándor 10*5 kg. vörös rezet, özv. Lévay Fe- j renezné 1 kg. vörösrezet, 1*2 kg. sárgarezet, 3'7 j kg. ónt, Csegregi Mariska 3*4 kg. vörösrezet, özv. Szász Lajosné 2 1 kg. ónt, Hajdú Istvánná j 1 kg. vörös rezet, 1 kg. sárga rezet, 0'9 kg. ónt és Kupás Jakabné 0 8 kg. ónt. Szereiéin do- ! mányra: Stoll Béla 4 K, Farkas Jenő 45 dkg. dohányt, Szilágyi Sándorné tépést. Lesz=e téli háború? Meghallgatják-e az j intő pápának könyörgő, felelősséget hirdető sza- I vait ? Ki tudná ezt megmondani? A lelkekben, millió szivekben ott van a felelet: vessenek végett. Es mégis téli háború- j ról Írnak ellenségeink és akarnak fenyegetni ; minket, akik igazunknak elismerése és jogos j védelmünknek, diadalmas csatáinknak méltó és dicsőséges békekötés árán - igenis véget ve­tünk a háborúnak. Hiszen a védelmet addig kell folytatnunk, mig magunknak teljes békét biztosítunk és elégtételt. Egyet azonban leszögezhetünk. Azt, hogy a téli háború nem kizárólag fenyegető ellenség­től függ. Azt tapasztalhatták ellenségeink eddig is, hogy sok-sok minden nem sikerült, a mivel minket, magunkat, szabadságunkat, hazánk föld­jét meg akarták semmisíteni, illetőleg elrabolni. Hogy mi sem ijedünk meg egyhamar. Hogy ná­lunk nagy erkölcsi erő van, mert nálunk az igaz­ság. A mi térfoglalásunk nagyobb, holott ők Berlinről, Bécsről, Budapestről, az Alföld meg­semmisítéséről álmodoztak. Nos hát most arról Írnak, hogy ellensé­geink a bekövetkező téli háborúban remény­kednek. De hát mélyedjünk el csak egy kissé a téli háború kérdésében. Húsz millióra teszik n jelenleg küzdő ka­tonák számát. Megbízható katonai szakértők becslése szerint, ha ez a háború eyy évig tart, a katonák 75 százaléka esik el. Vagyis 16 hó­nap alatt valamennyi harcos megsebesül, vagy clhal. A végleges leszámolás, a végkimerülés meg azt követeli, hogy 40 millióra akarják emelni a harcosok számát. Világos, a fentebbi szakértő számítása sze­rint, hogy ennek dacára véget kell vetnie ennek a harcnak, ha csak fegyverbe nem akarjuk szó­lítani az anyákat és leányokat is. Hiszen ez az őrület már motoszkál az anglius fejében, ahol rettenetes csalódásainak extázisában már nőket is képeznek ki a gyilkolás kegyetlen mestersé­gére. Nőket, a kiknek hivatása nem gyilkolni, hanem életet teremteni. Minket éltet a hit, hogy el jő még a téli háború előtt a világos pillanat, mikor a mi ellen­ségeink fognak felkiáltani: „Elég, elég 1“ CSARNOK. Levelek a harctérről. I. A Dnycszter-front mentén harcoló magyar csapatoknak feledhetetlen tüntetése volt aug. 5-én Varsó és Ivangorod eleste alkalmából. 5 én délelőtt érkezett a teléfon-hir: „Varsó elesett!“ kora délután pedig: „Ivangorod elesett!“ Le­írhatatlan öröm, leírhatatlan boldogság szállta meg szivünket „végre“ egy lépéssel ismét előbbre vagyunk ! . . . A szatmári 5-ös bakák két ba- talionja van most tüzvonalba; elhatároztuk, hogy este tudtára adjuk az oroszoknak is, mert előt­tük bizonyára elhallgatták ezt. Borús, esőre álló csiliagtalan volt az est. 9 órakor a fronton lévő összes ágyuk (84) sortüzet adott le az orosz swarmléniára. Úgyszintén egy század fegyver sortüzet adott, amely után háromszoros „hurráh“ kiáltás következett. A muszkák nem tudván, miről van szó, támadást vártak s idegesen szo­rongathatták a fegyvert! Mikor elült a zaj, a csöndes éjszakában megcsendült a „Himnusz,“ majd a „Szózat“ és az erdőkoszoruzta hegyek visszhangoztatták, hogy : „ Megbünhődte már e nép a múltat s jövendőt“. . . A világitó raké­ták misztikus fénnyel vonták be a lövészárko­kat . . . Majd mindennap szöknek át csopor­tonként hozzánk a muszkák és előadásukból határozottan az orosz hadsereg demoralizáltsá- gára lehet következtetni. Némelyik már most azt a kívánságát adta elő, hogy háború után is Magyarországon szeretne maradni. Itt mcst ugymondva harctéri nyugalom van, de ha meg­indulunk, fut a muszka, pedig itt is robbanó golyóval lőnek a „disznók!“ Olyan sok érdekes múzeumba való dolgokat tudnék küldeni; saj­nos, a tábori posta nem visz 3 - 4 kiló srapnel­hüvelyeket, de más kisebb dolgot sem. Élelme­zésünk kitűnő; mindennel el vagyunk látva. Ez- rediink uj lobogót kapott, mert több ütközet­ben „halált megvető bátorsággal rohant az ellenségre!“ 8-10-en vagyunk nagy- és felső­bányái fiuk együtt. Itt van Csausz Dodó kadét is. Fogadja Nagyságos Polgármester ur kiváló tiszteletem kifejezését s vagyok kész hive és szolgája: Bodenlősz Ignác 5. gv. e. 10. feld- kompania. Lövészárokháza, 915. augusztus 3 án. II. Nagyságos Farkas Jenő polgármester ur­nák Felsőbánya, Komitét: Szakmar. Nagyságos Polgármester Ur! Bodeniosz Nácihoz intézett kedves levelét, mint Cenzor átolvastam s az abban küldött — a harctéren küzdő felsőbányái gyerekekhez szóló becses s jóleső megemléke­zését - Nácim — szóval birtokon kívül — .át­vettem. Fogadja Nagyságád úgy magam, mint az itt levő összes felsőbányaiak nevében ezen kedves megemlékezésért hálás köszönetemet. Kedves fiának a katonai téren elért gyors és sikeres eredményéhez szívből gratulálok. Teg­napelőtt óta erősen zavarjuk a muszkát a határ felé. Remélhetőleg pár napon belül már Gali- czia területén sem lesz egy szál orosz sem. Nagyságos asszonynak kézcsók. Gizikét, a Pol­gármester urat, az egész kedves Felsőbányával együtt szívélyesen üdvözli alázatos szolgája: Podelenszky János R. U. O. I. R. 5. 13 komp. feldpost. 92. U. i. Csausz Dodót 31/Vili án el­fogták. II!. Nagyságos Farkas Jenő Urnák, polgár- mester, Felsőbánya, Ungárn. 1915. augusztus hó 30. Nagyságos Uram! Szives és kitüntető sorait éppen muszkaüldözés közben kaptam meg, - hálásan köszönöm. Ma reggelre értük utói a futóbandát, amely egy nagyobb folyó azaz inkább patak túlsó részén, a már előre elkészített állásában erősen védekezett. Azért hiszem azonban, hogy ma éjjel lesz alkalmam pirosra fösteni vitéz bicskámat. A Dnyest- tertől rövid pihenőkkel folyton üldöztük a fehér cár csemetéit . . .! A Felsőbányái Hírlapot na­gyon köszönöm; jól esett olvasnom egy pár otthoni hirt. Szives Ígéretét a lapküldésre vo­natkozólag nagyon szépen köszönöm. Fogadja Nagyságod ismételten köszönetemet szives so­raiért és vagyok mindenkor kész hive : Boden­iosz Ignác cs. és kir. 5. gy. e. 10, feldkompagni tábori posta 92. IV. llodculósz Ignácz cs. és kir. 5-ik gyalog­ezred 10. századbeli gyalogos tábori lapjáról: Meghívó. Az osztrák-magyar és a szemben álló orosz válogatott csapatok f. hó 7-én d. u. 4 órakor Dekungvár tánctermében műsoros hang­versenyt tart, melyre ezennel meghivatik. Megjelenés: tábori fölszerelés és lehetőlegtóbb adag egyéni bátorság és fehérnemű. Műsor: 1. Ünnepi megnyitó, tartja: Negyvenkcitős Já­nos. 2. Ott ahol a Dnyeszter vize bug. Énekli a vegyes férfi énekkar. (Nagyon megható). 3. A muszka tyúkot lop. Monolog. Nagy hatással előadja Simory Jenő bajtársunk. 4. „Gépfegyver keringő.“ Ezt, hogy ki fogja lejteni, most még nem lehet tudni. 5. Most kezdődik a hangver­seny! Minden vegyes működő tag beleszól perszo óriási a dallamok tömege, melyből tábori Taraczk Jenő tenorja és stanislaui Feldkaubit-z Zoltán mély basszusa hatásosan kiemelkedik. 6. „Hősi halál.“ Szabadon előadva. Rendkívül mulattató jelenet sirás nélkül. 7. A sebesültek csataordi- tása. Eredeti (nem betanulás.) 8. Közben egy felgyújtott falu Nérói látványa. 9. Meglepetésül minden vendég egy pár szépen fejlett hadibo­garat kap emlékül. 10. Béke siralmak: Erről meg én tartok szives előadást. Ha nem sikerül arról nem tehetek, mert már sokaknak nem si­került. Mire az egész közönség hangos hurráh! ordításokkal egymásnak ront . . . függöny.

Next

/
Oldalképek
Tartalom