Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)

1915-05-27 / 11. szám

Á munkakerülők és zsarolók.

Várady Árpád, Kalocsa nagynevű érseke legutóbb kiadott főpásztori levelében erősen korholó hangon emlékezik meg a munkakerülőkről, akik az államsegélyt arra használják föl, hogy napjaikat munkátlanságban, tobzódásokban töltsék el, e kárhozatos magaviseletükkel nagyban hozzájárulva ahhoz, hogy hadisegély forrásaink kimerüljenek s országunkra az Ínség és gyötrelem napjai virradjanak.

A főpásztor mélyen elítélő hangon emlékezik meg azokról is, akik elrejtik az élelmiszereket, hogy azokat az Ínség növekedésével még nagyobb uzsora árakon adhassák el a szü- kölködőknek.

A főpásztori levélből, mely méltó arra, hogy az ország összes templomainak szószékeiről kihirdessék s megmagyarázzák, közöljük a következőket :

Valamint a béke idején a kenyérkereső apák és fiuk nehéz munkájának gyümölcse nem arra való, hogy az szükségtelen dolgokra, haszontalan cifraságokra, könnyelmű költekezésre elfe- cséreltessék, vagy a család egyes tagjai henye munkátlanságát előmozdítsa: úgy az állam is a hadisegélyt legkevésbbé sem szánta arra, hogy az itthonmaradt családtagok vétkes pazarlást folzíassanrk, gondtalan semmittevésben töltsék napjaikat és munkakerülőket neveljen.

Az ilyen élosdíek bűnt követnek el saját véreik ellen, mert nem törődnek azzal, hogy a szomorú jövő mit hoz számukra, nem gondolnak arra, hogy kenyérkeresőjüket talán soha többé viszont nem láthatják, vagy súlyos betegen, esetleg, mint munkaképtelen rokkant fog családjába visszatérni s mily jó lenne akkor, ha legalább egyelőre lenne annyijok, hogy a nyomorúság azonnal tanyát ne verjen közöttük, ezt pedig csak úgy lehet biztositani, ha az állam adományával gondos takarékossággal élnek és kezök munkájával azt még gyarapítani is igyekeznek. De bűnt követnek el az államsegélyből élősködő munkakerülők nemzetük és hazájuk ellen is, mert ha a csatatéren küzdő hőseink helyett az itthonmaradtak nem igyekeznek főleg a gazdasági munkát elvégezni, akkor az áldott hazai föld csalánt és bojtorjánt fog teremni s akkor nem fogjuk elkerülni az éhínséget.

Ez esetben ki fog merülni a hadsegély forrása is s a gondtalan és könnyelmű életet az ínség gyötrelmei és siralmai fogják felváltani és a harctéren vérző fiaink kezéből nem az ellenség fogja a fegyvert kicsavarni, hanem az ínségtől és éhségtől kimerült vitézeink lankadt kezéből önként fog a fegyver kihullani.

Helyesen cselekszik az állam, midőn nem tűri tovább, hogy az ily élősdiek a nemzetet továbbra is megrabolják saz államsegélynek a munkakerülőktől való elvonásával most már a gyakorlatban is érezteti, hogy az ilyenekkel szemben kérlelhetetlen szigorúsággal fog eljárni.

A hadisegély a törvény értelmében csak azokat illeti meg, akik arra tényleg rászorulnak s fenntartásukról másképpen nem gondoskodhatnak. Az állam azonban a törvény ezen rendelkezése dacára nem vonja meg a hadisegélyt azoktól, akiknek számára az már utalványoztatok dacára annak, hogy az illetők becsületes munkával hadisegély nélkül is fenntarthatnák magukat és családjukat. Az állam ezeket tehát becsületes munkájukért a hadisegély meghagyása mellett jutalomban részesíti. — De nem érdemel kíméletet az, aki kerüli a munkát akkor, mikor a gazdasági munkák elvégzése életkérdés a nemzetre.

Ugyanezen alkalommal rá kell mutatnom azon fontos intézkedésekre is, melyek a közélelmezés biztosítása végett szükségesnek bizonyultak.

Nem látunk a jövőbe.

Az aratás ideje még messze van s nem tudjuk, hogy gazdag rónáinkon mekkora lesz az Isten áldása. De íéltve, hogy Isten szent áldásával aranykalászos vetéseink bőven fogják megtölteni magtárainkat, akkor is az aratásig, illetve az uj termés betakarításáig s felhasználásáig csakis nagy takarékosság, okos beosztás mellett s minden fényűzés mellőzésével tudunk úgy katonáink, mint az itthonmaradlak élelmezéséről gondoskodni.

Miután pedig egyesek ezen Ínséges időt arra használták fel, hogy felebarátjuk nélkülöFELSÓBANYAI HÍRLAP

I zéséből maguknak minél nagyobb hasznot biztosítsanak s készleteiktől csak hallatlan árakon I voltak hajlandók megválni s ezen céljuk elérése végett többen készleteiket rejtegetni szándékoztak addig, míg nyomorgó embertársaiktól az elérhető legnagyobb űrt zsarolhatták volna ki; az állam, amelynek amúgy is kötelessége gondoskodni arról, hogy polgárai mások lelketlen kapzsisága miatt a megélhetés lehetőségétől meg ne fosztassanak, kénytelen volt a közélelmezés biztosítása végett rendelkezésre álló készleteket számbavenni, s azok felhasználását biztositani.

Mig az állam azzal polgárainak élelmezését biztositani igyekszik, addig a készletek tulajdonosaival szemben is nagylelkűen jár el, mert a készletekért oly árakat biztosit, amily árakra azok rendes viszonyok melleti egyáltalán nem számíthattak volna.

Körlevele végén az érsek ama reményének ad kifejezést, hogy hívei között kevesen akadnak olyanok, akik felebarátaik kényszer- helyzetét kihasználják és elrejtik azt, amihez Isten áldása juttatta őket. Majd felkéri papjait, hogy jóakaró figyelmeztetéseit közöljék a hívekkel és a tanítókkal karöltve minden módot és alkalmat használjanak fel arra, hogy a híveket kellően felvilágosítsák s e jóakaró figyelmezte- | léseket saját érdekükben elfogadják és kövessék.

Különfélék.

Gyűjtések és adományok. Fémadomány ok a hadseregnek: Özv. Lánczky Gyu- | láné vörösréz 5'750 kg., Dr. Berks Aurél vörös- | réz 4'250 kg., Farkas Jenőné vörösréz 4’500 kg. és sárgaréz 2’250 kg., Boczor Lajos vörösréz 2'250 kg. és sárgaréz P250 kg,, Bernovits Emil vörösréz 0’400 kg. és sárgaréz 0'400 kg., Bradofka Frigyesné vörösréz 4’500 kg. és sárgaréz L500 kg., Bartos Janka ón 0 850 kg. és sárgaréz 1 kg., Dr. Szoko! Pál horgany és vörösréz 2 600 kg. és ólom 9'450 kg., Dravetzky Károly ón 700 gr. vörösréz 750 gr. és sárgaréz 1 '200 kg., Dr. Csausz Károly vörösréz 14'40 kg. sárgaréz 3 kg., özv. Hajdú Sándorné ólom 2.900, Rusiczky Ferenc sárgaréz 1 kg., Lévay Sándor vörösréz 3‘500 kg. és sárgaréz 2'200 kg., Város vörösréz 1'540 kg. és ólom 14'200 kg., Farkas Jenő ón 1 kg. 490 dkg. s a fogyasztási szövetkezet ólom 6 kg. — A felsőbányái elesettek emlékére adakoztak Tóth Károly v. k. igazgató Budapestről 10 K-át Balázs Ferenc kén- savgyári tisztviselő Brassóból 20 K.

Katonai kiuevezések. Őfelsége a király Boromisza Tibor festőművész, dr. Vass Gyula, dr. Ajtai Nagy Gábor ügyvédek, hadnagyokat főhadnagyokká nevezte ki. Szabó István főgimn. tanár, tart. hadnagyot, Szabó Adolf ny. kir. erdőigazgató fia márc. 1-sői hatállyal, főhadnaggyá, ifj. Farkas Jenő tüzérönkéntes pedig hadapródjelölt tűzmesterré neveztetett ki.

Jancsó Janka. Már 30 éve működik városunkban mint óvónő s ez idő alatt mindenkinek őszinte nagyrabecsülését és teljes tiszteletét érdemelte ki. Ennek adott kifejezést az állami óvoda felügyelő bizottsága, midőn Gábor Józsefné indítványára Farkas Jenő polgármester, bizottsági elnök vezetése mellett folyó hó 24 én (nevenapján) melegen üdvözölte az óvónőt s egy emléktárgyat adott át neki.

A 21-36 éves népfelkelőket újra sorozzák. Az 1914. év október 1-től december 31-ig végrehajtott bemutató szemlék, amelyekben az 1878-tól bezárólag 1894. évig — 1891. év kivételével - terjedő korosztályokba tartozó népfelkelésre kötelezettek soroztattak, olyan eredményekkel jártak, amelyekből kitűnik, hogy nem mindenütt alkalmaztak egyenlő mértéket az alkalmatosság megítélésénél. Eközben olyan különbségek jöttek létre, amelyeknek igazságos kiegyenlítése feltétlenül szükséges, hogy az általános védkötelezettség elvének megfelelően az összes védőképes polgárok egyenlő elbánása biztosittassék a fegyveres szolgálatra és a haza védelmére való igénybevételénél. A katonai hadvezetőség ezért a fenti években született, népfelkelésre kötelezettek uj sorozását rendelte el, amennyiben egyes közigazgatási kerületekben az előbbi szemle eredménye ezt szükségessé teszi. Az uj szemlére azok tartoznak megjelenni, akik a közös hadseregben, a haditengerészetben, a landwehrben, vagy a csen- I

dőrségben, vagy pedig a népfelkelésben ez idő szerint még szolgálatot nem teljesítenek és 1878-tól bezárólag 1890-ig, avagy pedig 1892., 1893. és 1894-ben születtek, tehát azok is, j akik a népfelkelői szolgálatra való előző szem- | lénél fegyveres népfelkelői szolgálatra alkalmasnak találtattak, a bevonulásnál, vagy azóta azonban mint alkalmatlanok szabadságoltattak. Áz uj szemle május 25-től junius 15 ig lesz megtartva.

Kérlelhetetlenül kell üldözni az uzsorát. Igen szigorú rendelet érkezett az uzsora üldözésére vonatkozólag. A rendeletben a miniszterhangoztatja, hogy a háború következtében sok helyen gombamódra léptek fel az uzsorások, akik embertársaik szorult helyzetét kihasználva meg nem engedett hasznot biztosítanak maguknak. A miniszter az ilyen uzsorások üldözését a legszigorúbban elrendeli. Egyben utasítja a királyi ügyészeket, hogy a vádat teljes súllyal képviseljek s a büntetés kiszabásánál hivatkozzanak a háború okozta nehéz helyzetnek önös érdekre való kihasználásával elkövetett bűncselekmény aljas voltára és a szegények védelmében rejlő fontos állami érdekekre. A tárgyaláson szorgalmazzák a törvény teljes szigorának alkalmazását. A miniszteri rendelet va- lószinüleg sok uzsorásnak el veszi a kedvét a további üzelmektől.

Köszönet. József kir. herceg Szanatórium Méltóságos asszonyom! Az 1915. évi tagdijak fejében beküldött 120 koronát megkaptam s a róla szóló pénztári elismervényt van szerencsém mellékelten megküldeni. Köszönetéinél teljesen Sz. egyesületünk érdekében való szives fáradozásáért és a színdarab megszerzése iránt intézkedni fogunk. Fogadja Méitóságos Asszonyom kiváló mély tiszteletem nyilvánítását Lukács György s. k. v. b. t. t. orsz. képviselő, egyesületi elnök. Méltóságos Újhelyi Andrásáé uraszonynak Felsőbánya.

Szmik Antal, a magyar béke-egyesületről tanulmányt irt „Világháború és békemozgalom“ címmel. Nagyon értékes füzet. Kár, hogy nem tudjuk, hogy hol és mily árban kapható. Szerző kiadása.

Plébánosi kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter kegyúri jogánál fogva, Anka János kovási gór. kath. lelkészt Felsőbányára, plébánossá nevezte ki.

Haláleset. Arkosi Geley Lajos dr. a za- latnai főbányahivatal főorvosa, ki régebben Kapnikbányán, a nagybányai bányakerületben is szolgált, — pár nap előtt hirtelen elhunyt.

Tűz. Múlt hét szeredáján harangkongatás verte fül Nagybánya nyugalmát. Délelőtt tiz óra tájban a tűzoltó őr tüzet jelezett a Postarét utcában. Szellemi/ László felsőbányái főmérnök háza gyűlt ki, hol ezidő szerint Szeleczky erdőmérnök lakik. Alig 15 pere alatt a fedél teljesen leégett, megmenteni nem lehetett, Makray dr. és Widder tűzoltóparancsnokok a személyzettel mindent elkövettek. így is kiváló szolgálatot tettek a szomszédoknak, kiknek házát sikerült megmenteniük. A tűz a kéményből keletkezett.

Mibe kerül a világháború? Hantos Elemér dr., országgyűlési képviselő igen érdekes tanulmányban mutatta ki, hogy mibe kerül a világháború. Eszerint nekünk a háború naponként 24 milliónkba kerül, Németországnak 48 milliójába, ami összesen 72 milliót tesz ki- Angliának 36, Franciaországnak 35, Oroszországnak 45, Belgiumnak, Szerbiának és Montee negrónak összesen 8 millióba, ami az ententt hatalmaknál egy összegben napi 200 milliój tesz ki.

Az államsegély megvonható. Illetékes helyen megállapítják, hogy a bevonuitaknak olyan családtagjai, akik a hatóság jelentése szerint megfelelő munka vállalásával biztosíthatnák megélhetésüket, nem tarthatnak igényt a törvényszerű segélyre. A miniszterelnök körrendeletét intézett a hatóságokhoz, akiknek kötelességévé tette, hogy hívják fel a helyi hatóságokat arra, vonják meg az államsegélyt mindazoktól, akikről beigazolást nyert, hogy megfelelő gazdasági munkára felszólittattak s azt visszautasították. Ennek a rendeletnek az az intenciója, hogy ne támogassa az állam a dolegkerülőket és hogy mindazok, akik itthon maradtak, vegyék ki részüket a gazdasági munkából.