Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)

1915-03-04 / 5. szám

nem táplált, példányképe volt a jóságnak, ne- ineslelküségének. Városszerte általános a rész­vét az elhunyt családja iránt. A m. kir. bánya- kapitányság tisztikara külön gyászjelentésben tudata szeretett főnökének elvesztőt. Sorozás. F. év február 18-án tartatott meg az 1891., 1895. és 1896. évi hadkötelesek soro­zása szép eredménnyel. A sorozóbizottság tagjai voltak a katonaság részéről: Rónai Ferencz rn. kir. honvéd alezredes, dr. Sefcsik Alajos főorvos és Mahr Sándor m. kir. honvéd főhadnagy. Ér­dekes, hogy dr. Sefcsik 3 hónapig, Mahr pedig 2 hónapig volt a harctéren s most a sorozáson pihenik ki harctéri fáradalmaikat. A bizottság polgári tagjai: Farkas Jenő polgármester és 1. Bay Károly rendőrkapitány voltak. Ebédre a bi­zottság tagjai Farkas Jenő vendégei voltak. Hivatalos intézkedések a drágaság ellen. A polgármester bejelentette az alispánnak a városnak augusztus elejéig való szükségleteit és pedig búzalisztben 1000 mmban, árpalisztben 1000 mmban, tengeriben 800 mmban és bur­gonyában az uj burgonyáig 300 mmban. A Ta­nács utasította a kiküldött bizottságot, mely Puskás Ferenc, gazd. tanácsnokból, Háder Ferenc pénztárnokból és Varga János állatorvosból áll, hogy állapítsa meg azokat az élelmiszereket, amelyeket a város polgárságának ellátására be kell szereznie s hívja fel ajánlattételre az élel­miszer kereskedőket. Úgyszintén intézkedett a tanács aziránt is, hogy hasson a rendőrség oda, hogy a gazdasági szakbizottság rendőri intéz­kedéseit az élelmiszerárusok szigorúan betartsák. Elsősorban is ébren fog vigyázni a rendőrség arra, hogy az élelmiszereket és baromfiakat vi- szontelárusitók az elővásárlási tilalmat át ne hágják. A viszontelárusitóknak e tilalom szerint hétköznapokon délelőtt 10 óra, hétfőn és csütör­tökön a vásár napján pedig délelőtt 12 óra előtt vásárolni nem szabad. A legszigorúbban fog a rendőrség vigyázni arra is, hogy a piacon kívül ne vásárolhassanak a viszontelárusitók és hogy igy a falukról behozott termények a piacra be is kerüljenek. Szervezte a vásári biztosok intézményét is. Ennek tagjai: Puskás Ferenc, Varga János, Almássy Kornél v. tiszt és Pap Kálmán vásárvámkezelő. A vásári biztosoknak kötelességük lesz ellenőrizni, hogy az eladásra kerülő lisztet a maximális áron túl el ne adják. Nagy jelentőségű a tanács azon elhatározása, mely szerint a piaci biztosokkal nemcsak a ga- bonanemüek eladási árát fogja ellenőriztetni, hanem az összes egyéb élelmiszerek árait is. A bizottság a leghatározottabban készen áll arra, hogy az élelmiszeruzsora minden fajtáját kér­lelhetetlenül üldözni fogja, amihez egy még I augusztusban kiadó;t miniszteri rendelet értel­mében feltétlenül joga van. Az élelmiszerek vá­rosi árusítása nagy tőkét igényei, miért is az a terv merült fel, hogy fel fogják szólítani a város fogyasztó közönségét, hogy nyugta mellett fi­zessen be a város pénztárába szükségleteinek megfelelő összeget s ezért a város által beszer­zendő élelmiszerekből megfelelő mennyiséget fog kapni. Az eladásnál a beszerzési ár és mér­sékelt kezelési költség lesz az alap. A húsra vo­natkozólag a tanács megbízta Spáczay Gyula v. tanácsnokot, ki már foglalkozott a házinyul te­nyésztéssel, hogy kísérelje meg minél több há­zinyul, illetve házinyulhus beszerzését. Arra vo­natkozólag, hogy a város által forgalomba bo- csájtott élelmiszereket miképen fogja a hatóság a közönséghez eljuttatni, még nincsen pozitív megállapodás. Valószínűleg azokat a szövetke­zetnek és kereskedőknek fogja a hatóság kiadni. Kezelés és elárusilás végeit a közönség itt is figyelmeztetik, hogy ha árak drágasága, és az árak mennyisége és minősége ellen kifo­gása van, panaszával forduljon a rendőr kapitányi kivalalhoz. Rácz Pál a következőket irta a polgár- mesternek: „Igen Tisztelt Polgármester Úr! Nagyon kérem, méltóztassék a szerkesztése alatt álló lapban üdvözletem kifejezését közzé­tenni mindazok számára, kiktől - hirtelen el­utazásom miatt - személyesen el nem köszön­hettem. Szívességét hálás köszönettel veszem s egyben szives üdvözletem küldöm az igen tisztelt Polgármester urnák és b. családjának. A Nagyságos Asszonynak kezeit csókolom. Családom szív. üdvözletét küldi. Ungvárt, 1915. febr, 15. Őszinte tisztelője lláez Pál kincst. tanító.“ Felsőbányái Hírlap Március 15-ike alkalmából március 14-én este a ref. iskola vezetősége a városi vendéglő nagytermében háborús estélyt fog rendezni az elesett tanítók családjai javára. A múzeumnak adakoztak: Weisz Jenő egy hadi levelezőlapot, Nopcsa Etelka 1 érmet, 1 jancsi pénzt, egy bankót és 5 régi pénzt, Szilágyi Sándorné egy ezüst pénzt. Az adomá­nyokat a város nevében köszöni: Farkas s. k. polgármester. Kitüntetések. Ü felsége a király Gretz- macher Gyula és CsüclÖr Gyula zászlósnak az északi harctéren az ellenség előtt teljesített kiváló szolgálataiért az I-ső osztályú nagy vitéz- ségi érmet adományozta. — Dr. Bohatiel Coriolán nagybányai ügyvéd, a 12. sz. honvéd gjr. e. hadnagya az északi harctéren az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásának elismeréséül a II. oszt. ezüst vitézségi érmet kapta a hadi- ékitményekkel. Egy nagyon csúnya szokás kezd lábra- kapni városunkban, a névtelen levelek írása. Hol úri embereket, asszonyokat és leányokat támadnak a levélírók, hol a polgármestert és a városi tisztikart sértegetik. Nem gondolják ezek a levélírók, hogy olyanok, mint az orgyil­kosok, kik hátulról szúrják le áldozataikat. A kinek panasza van, álljon elő nyíltan s ha a hatóság nem orvosolná a bajáit, felsőbb hatóság elé fordulhat panaszával. Névtelen iratokat a hatóság figyelembe nem vehet, de arra nézve intézkedni fog, hogy alaptalanul | gyalázkodók megkapják megérdemelt bünteté- ! tésüket. A rendőrség már nyomon van. A vármegyei törvényhatósági bizott- 1 ság utolsó közgyűlésen tárgyalta Abauj-Torna vármegye közönségének azon átiratát, mellyel a magyar nemzet önálló államiságának és had­seregének haláltmegvetö hősiességének háttérbe áliitása ellen a m. kir. kormányhoz intézett felirat támogatását kéri. A -bizottság az állandó választ­mány véleményével megegyezőleg az alábbi határozatot hozta: „A törvényhatósági bizottság az állandó válaszmány véleményével megegye­zőleg ezen átirat tárgyalása kapcsán lelkesedés­sel ragadja meg az alkalmat arra, hogy felira­tot intézzen a m. kir. kormányhoz, a kormány bölcs intézkedéseit kérvén arra nézve, hogy a ! magvar nemzet egységét, államalkotó erejét fényesen bizonyító, az egész háború alatt tanu- I sitott, sohasem csüggedő lelkes magatartás, pá­ratlan áldozatkészség, az egész világot bámulatba ejtő hősiesség által kimutatott, a nemzet további ! önálló fejlődését az el nem maradható győzelem i után biztosítani hivatott hazafias erények ér- j vényre emeltessenek és az azokat elhomályosí­tani vagy kisebbíteni akaró, bárhonnan jövő törekvések visszautasittassanak.“ A bizottság ezen határozatához N. Szabó Antal a következő I indítványt terjesztette elő hazafias, szép beszéd | kíséretében: „Amidőn Abauj-Torna vármegye törvényhatóságának hazafias szellemtől s kato­náink hősiességének dicsőítésétől áthatott átiratát magam részéről is teljes mérvben elfogadásra ajánlom, tekintettel arra, hogy magyar nemze­tünk önérzetének ezen megnyilatkozásához az erkölcsi alapot dicső katonáinknak a szeretett haza védelmében kifejtett halálmegvető hősies­séget nyújtottak, indítványozom: hogy ezért Szatmárvármegye törvényhatósága hadseregünk­nek elismerését és köszönetét egyidejűleg fel- iratilag fejezze ki.“ A bizottság az indítvány értelmében feliratilag kéri a m. kir. kormányt a vármegye közönsége elismerésének és köszöne­tének kifejezésére. A huskérdés. A Házi nyúl tenyésztők Or­szágos Szövetségének (Budapest, Csillaghegy) választmánya ülésén foglalkozott, a német íöld- inivelési miniszternek a mezőgazdasági kamarák­hoz intézett leiratával, amelyben fölhívja ezek figyelmét a házinyultenyésztés fontosságára. A háború szükségletére ugyanis föláldoztuk marha- állományunk nagy részét s igy előreláthatólag nagy hiány fog beállani a húspiacon. Mig a marha csak 4 év malva válik reprodukáló állapotba, a házinyul már egy néhány hónap alatt szolgáltat­hat nagymennyiségű vágó állatot. A házinyul­tenyésztés nagy jelentősége tehát fokozott mér­tékben lép most előtérbe. Felszólítja ezért a Szövetség az összes nyultenyésztőket és gazdá­kat, hogy a nemzeti érdekre való tekintettel fo­kozott mértékben fogjon a tenyésztéshez. A maga részéről minden tekintetben rendelkezésére áll az érdeklődőknek. Köszönettel vette tudomásul ezenkívül a választmány a m. kir. honvédelmi minisztérium hadsegélyző hivatalának leveléből, hogy nemcsak a Szövetség maga átengedte gereznáit katonáink céljaira, hanem tagjai ezen a téren is áldozlak a haza oltárán. El kell fogadni a német pénzt ig. Teleszky János pénzügyminiszter rendeletet adott ki, melyben utasítja az adóhivatalokat, hogy a fizetéseknél ezután fogadják el a német pénzt is. A miniszter megállapítása szerint a márka értéke normális viszonyok között 1 korona 17 fillér, most azonban 1 korona 24 fillérre emel­kedett az árfolyama. - A rendelet egy másik pontja szerint 80 pfenniget 1 korona értékben kell elfogadni. Felsőbányán e hó 1-én meghalt a kincstárnak egy derék tisztviselője, aki több mint négy évtize­den keresztül hűségesen szolgálta a bányakincs­tárt. Régebben Nagybányán volt a veresvizi bányánál s mintegy 15 év előtt jött ide Felső­bányára szertárnoknak, a Konczvald András utódjául. Mindenütt megfelelt kötelességének s hivatását tisztességesen betöltötte. Hónapok óta azonban nehéz betegségben esett. Közben Csillik is helyettesítette, aki a napokban szintén elpi­hent s most hétfőn jobblétre szenderült ő is, mielőtt meglátta volna hazánk megújhodását, megerősödését, amiért egyik derék fia ott küzd a harcmezőn és kitüntetést is nyert. Nagy csa­ládot, kiterjedt rokonságot hagyott hátra, gyer­mekei azonban már mind felnőttje. Temetése csü­törtökön délelőtt 10 órakor lesz. Maradjon áldás­ban emlékezete. A család gyászlapja igy hangzik: Özv. Kováts Gyuláné szül. Ketney Ilona neje ; Jenő, Olga, Kornélia és Gyula gyermekei; Strom- mer Julia menye; Bodnár Ferenc veje; Bodnár Andor cs Sárika unokái és az összes rokonság- nevében mély fájdalommal tudatják, hogy a leg­jobb férj, legdrágább apa, após, nagyapa és ro­kon : dalnoki és kovásznai Kováts Gyula m. kir. szertárnok f. év március hó 1-én este 7 órakor, életének 68-ik és boldog házasságának 27-ik évé­ben, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, csendesen elhunyt. Drága halottunkat folyó hó 4-én, délelőtt 10 órakor fogjuk a róni. kath. vallás szertartása szerint a felsőbányái sirkertbe örök nyugalomra helyezni. Áldott jó lelke üdvéért a szentmisét f. hó 3-án reggel 11 órakor fogjuk az Egek Urának bemu­tatni. Felsőbánya, 1915. március hó 2. Legyen áldott emléke ! Nyugodjék békében ! Takarékosság - a háborúban. Az egyre növekedő drágaság arra ösztönzi már Németor­szágban is a kormányt, hogy a táplálkozás cél­jaira olyan anyagot állittson elő, amelyek pótolják a felfokozott szükséglet következtében beállott hiányokat. Legújabban azt a rendeletet adta ki a porosz belügyminiszter, hogy a konyha­hulladékoknak állati táplálék gyanánt való feldol­gozását kell megkezdeni. Ennek a rendeletnek nyilván az a célja, hogy Németország állatállo­mánya lehetőleg olyan terményekből táplálkozzék, amely termények nem használhatók az emberi táplálkozás céljaira, vagyis hogy a tengerit, árpát, burgonyát ne az állatok fogyasszák, hanem az emberek. Érdemes lenne nálunk is foglalkozni a konyhahulladékok értékesítésének kérdésével, mert igy talán az állati tápláléknak olyan anya­gát lehetne előállítani, amelynek segítségével más, az emberi táplálkozás céljaira alkalmas anyagot pótolhatnánk. Németországban figyelmeztették a lakosságot például arra is, hogy a burgonyát is gondosabban hámozza, mert a hámozás követ­keztében a burgonya '/c része kárba vész, ami 14 millió tonna évi fogyasztásnál 2 millió tonnát tesz ki. Ha a kenyér és gyümölcsmaradékkal takarékoskodunk, ebből legalább '/terét - ha nem V6-ét - a táplálkozási anyagoknak, mint uj anya­gokat tudjuk megszerezni magunknak. De nem­csak az emberi táplálkozásnál kell takarékoskodni, takarékoskodni kell az állatállománynak takar­mánnyal való ellátásánál is; a háború szinte rákényszeríti a gazdákat, hogy csökkentsék az állatállományt s az olyan állatokat, amelyek az emberek elől megeszik a táplálékot le kell vágni, mint ahogy Németországban levágtak egymillió darab marhát s még több sertést. A gyáripar gondoskodjék a gyümölcs és főzelék konzerválá­sáról; az amberi táplálkozás inkább több növényi anyagot fogyasszon s ne állati anyagokat. A zsírral is takarékoskodni kell. Rubner berlini tanár meg­vizsgálta a berlini csatornavizet, hogy annak Kovács Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom