Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)

1915-12-28 / 26. szám

FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP Csalán mint fehérnemű. Egy ismert tudós igen érdekes felfedezést tett a pamut­nak pótlására. Az erre vonatkozó kísérletek egy pestkörnyéki szövő és fonógyárban folytak és mint értesülünk — olyan kedvező erédményre vezettek, hogy most már több más gyárban is előállítják a csalánból készüit fehérneműt. Nem­régiben hivatalos híradás jelent meg arról, hogy a csalángyiijtést az ifjúságnak is figyelmébe ajánlják és a gyűjtés már több hónap óta igen szép eredményt ért el, úgy hogy a gyáraknak nagy csalánkészlet áll rendelkezésükre. Az uj találmányt illetékes helyen is figyelemmel kisé­rik és hasznosítani fogják. Keleti monda a gazdaságról. Az ara­boknak szép meséjök van a gazdaság terhéről, egy bölcs khádit, ki egész életében nem gyűj­tött kincseket meglátogatta egyik jó ösmerőse és csodálkozott, hogy nála minden olyan egy­szerű és hogy nincsenek kincsei. A khádi azt válaszolta : „Félek a gazdaság terhétől“ Láto­gatója mosolygott. Hogyan lehetne a gazdaság­nak terhe. A khádi ekkor oda adott almát egy mellette játszó kis fiacskájának, a kinek nagy lett öröme. Aztán odaadott neki egy másikat, a melylyel elfoglalta mind a két kis kezét. Az apa még egy harmadikat is adott. Azt a másikat a gyerek csak úgy tudta elvenni, hogy a másik kettőt az egyik karjával melléhez szorította. De a har­madik alma csakhamar elgurult és a gyermek sirni kezdett. íme, lásd — szólt a khádi, — ez a gyer­mek már nagyon gazdag. Két almával boldog volt, a harmadik már elkeserítette. Középiskolai tanárok a háborúban. Az Orsz. Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny egyik száma kimerítő cikkben számol el a ma­gyar középiskolai tanárságnak a háborúba való részvételéről. Eszerint a gimnáziumok, reálisko­lák és felsőbb leányiskolák tanitószemélyzeté- ből bevonult összesen 1023 tanár és igazgató, kitüntetést kapott 78 (közülük egyet háromszor, ötöt már kétszer tüntettek ki), hősi halált halt 81, megsebesült 101, fogságba esett 78, beteg volt 73. A katonai szolgálatot teljesítők közül gimnáziumi tanár 724, ami a 2251 főnyi összes létszámnak (beleszámítva egyúttal a 185 igaz­gatót) 24'34°/0-a, a reáliskolákból bevonult 183, ami a 403 főnyi tanári és igazgatói létszámnak 3l'23°/o-a s a leányiskolákból összesen 37 igaz­gató, hittanár és tanár. Az igazgatók közül be­vonult 9, a gimnáziumokból 1, a reáliskolákból 9 és 2 a leányiskolákból. Bevonult továbbá 86 gimnáziumi, 19 reáliskolai tornatanár. Magyar földmivelők az olasz fronton. Egy agrárius, aki jelenleg mint utászfőhadnagy szolgál az olasz harctéren, Írja a következőket: „Mi intézzük az összes erődítési munkálatokat. Igen gyakran vagyunk a legszélső fronton, azon­ban mindezideig nem igen tapasztalhattam a brigantik hősies támadását; a ravasz tálján fá­zik az erődítményeinktől. Nem igen tanácsos a támadás. Védelmi vonalunkat át nem törheti, pláne most a télen. Állásaink igen jók, még a gyalogsági lövészárkok is egészen várszerüek. Egyes előretolt állásaink kétezer méter magas­ságban vannak a sziklákba beépítve. A meg­figyelőállomások még ennél is jóvai magasabban. A csapatok szelleme kitűnő. Több magyar csa­pat is van beosztva. Derék alföldi legények, akik igen hamar megszokták a hegyi háború minden nehézségét és a nagy hideget. A szik­lákban robbantás által egész kis várszerü laká­sok vannak bevájva és a körülményekhez ké­pest modernül berendezve. Az élelmezés kitűnő. Tegnapelőtt kint voltam az egyik nagy magas­ságban fekvő gyalogsági állásban, hol magyar bakák védik ezt a szép országot, hosszabban ! elbeszélgettem egyik-másikkal és igazán büszke voltam és vagyok honfitársaimra. Nem ismernek ! ezek a derék agráriusok fáradalmat, bírják a I hideget, mintha itt a zord sziklás hegyek közt és nem az alföldi szép rónán születtek volna. A derék tiroli- bajtársakkal igen hamar össze­barátkoznak, szeretik és becsülik egymást. Mond­ják, hogy most visszaadták a derék osztrák­német sógornak a kárpáti látogatást. 23-án Frigyes főherceg tábornagy inspiciálta frontunkat, mindnyájunkkal igen szívesen elbeszélgetett és nagyon megvolt mindennel elégedve. Ez alkalom­mal igen sok harcost megszólított, többek között egyik jóképű honfitársunkat is. Az általános kér­dések és feleletek után azt kérdezi a főherceg tőle, meg van-é elégedve, nincs-e kérése, pa­nasza ? „Fenséges uram, mindennel meg va­gyok elégedve, jó sorom van, de már meg­untunk farkasszemet nézni a taljánnal, szeretnénk már egyszer azt a szót is hallani, hogy előre!“ — Megjön annak is az ideje, fiam, igy nyug­tatta meg a főherceg a derék vitézt és bucsu- záskor megszorította kérges kezét. A fronton az utóbbi időben nagyobbára csak ágyuharc van. Minden eredmény nélkül pazarolja a tálján a muníciót. Tegnap a front egyik részét jártam be, ez alkalommal igen megható jelenetnek vol­tam a tanúja. Az egyik előretolt és igen ma­gasan a havas sziklákban levő állásból egy­szerre csak furulyaszót hallok, figyelek és fi­gyelnek a körülöttem álló bakák is, hát halljuk, hogy odafönn a puszta egyik hős fia fújja: Is­ten áldd meg a magyart“, szótlanul hallgatjuk a régen hallott szent dalt, majd mintha csak kommandóra tennők, levesszük sapkánkat és kétezer méter magasságban, messze az édes hazától, távol szeretteinktől, csendesen mintegy maguknak dudoljuk, hogy „nyújts feléje védő­kart, ha küzd ellenséggel. Egyik-másik, köz­tük jómagam is, lopva letöröljük meghatott­ság okozta könnyeket. Itt érzi az ember igazán, hogy mi az magyarnak lenni! A kávé­házakban lebzselő „untauglich“ aranyifjuság idejöhetne az általuk nem egyszer lenézett de­rék, becsületes magyar földmivelőktől hazafisá- got tanulni. A háború után odakiáltjuk ám ezek­nek az uraknak, hogy le a kalappal a vitéz, föld- mivelő, a hős „paraszt“ élőit! Be kell jelenteni a tengeri készletet. A hivatalps lap december 12-én megjelent szá­mában a földmivelésügyi miniszter rendeletet közöl, mely szerint mindenki, akinek birtokában tengeri van, készletét folyó évi dec. 26-áig a városi hatóságnál jelentse be. A bejelentés kö­telező tekintet nélkül arra, hogy a tengeri saját termése-e, vagy sem s rekvirálva van-e, vagy sem. Ezeket a bejelentéseket az elöljáróságok a Haditermény rt.-nak megküldik. PT77VTY A mi NANASY ISTVÁN KÖNYVNYOMDÁJA vállalkozik mindenféle könyv­nyomdái munkák, u. m. müvek, irodai stb. nyomtatványoknak gyors, csinos és jutányos áron való elkészítésre. Nagybányán, Lakatos-u. i. szám. ALAPÍTVA: I892-BEÜ. TELEFON-SZÁM: 43. á M a 7TT K □ r,u ...—■ i Nyomatott Nánásy István könyvnyomdájában Nagybányán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom