Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)
1915-10-14 / 21. szám
FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP A közgyűlés a kérelmet elutasította, mivel nevezett a malmot albérletbe adta ki és károsodást nem szenvedhetett. A tanács átteszi a Korpa Központ átiratát, mely szerint egyelőre 50 mm. buzakorpa a város közönsége részére kiutaltatott. Tudomásul vétetett. Olvastatott a helybeli kér. fogy. szövetkezet beadványa, melyben hatósági liszt árusitha- tására engedélyt kér; olvastatott tovább a hatósági búzakészlet beszerzésével megbízottak beadványa, melyben a további búzakészlet kieszközlésére egy magasabb tisztviselő kiküldését kérik. A közgyűlés a további búzakészlet kiutalásának személyes kieszközlésével Puskás Ferenc városi tanácsnokot megbízta s kimondotta, hogy a fogy. szövetkezet beadványa ügyében csak ezen kiutalás megtörténte után fog határozni. Egyben a közgyűlés r.-kapitányt utasítani határozta, hogy a maximális árak betartására szigorúan ügyeljen és az ezen árakon felül árusítókkal szemben felelősség terhe mellett járjon el; az addig bejelentett esetekben tett eljárásáról jelentést tegyen s a r.-kapitányt mulasztás terhelné, úgy ellene a fegyelmi eljárást megindítani határozta. A virills képviselők 1916. évi névjegyzékének összeállítása tárgyában bizottság kiküldése. A közgyűlés 1916. évi virilis képviselők névjegyzékének összeállítására Bradofka Frigyes elnök, Nagy Lajos, Máiker József tagokból álló bizottságot küldi ki, mely bizottságnak hivatalból tagjai: Spáczay Gyula mint v. főjegyző helyettes s Pap Márton adóügyi taeácsnok, főszámvevő. A városi közpénzeknek elhelyezésére a pénzintézet kijelölése. Amennyiben a községi törvény ez ügyben névszerinti szavazást ir elő, elnök elrendeli a névszerinti szavazást és felteszi a kérdést, hogy: mint eddig is, a felsőbányái takarékpénzintézetben óhajtja-e a képviselőtestület a városi készpénzeket elhelyezni ? Igennel szavaztak: Bradofka Frigyes, Újhelyi András, Pály Ede, Szokol Pál, Nagy Lajos, dr. Berks Aurél, Jékly Károly, Dimand Károly, Tanczer György, Vagányi Kálmán, Tury István, Hámori Nándor, Maiker József, dr. Csausz Károly, Háder Ferenc, Bernovits Emil, Pap Márton, Puskás Ferenc, Spáczay Gyula, összesen 20-an és igy a közgyűlés egyhangúlag, határo- zatilag kimondta, hogy a városi közpénzeket ezután is a felsőbányái Részvény Takarékpénztárban helyezi el. karavánunk propellereken a vasútállomásra, honnan külön olasz vonatunk, mely koránt sem oly piszkos és szűk, mint regélik, Róma, egyelőre Padova felé száguldott. Érdekes Venezi- ában a 3 km. vasúti hid a tengerbe építve 200 kőivre. Padova felé egész Rómáig mesterien épített vasúti vonal van: vagy 70 alagút viadukt merész kanyarodások s kőfalak. Festői elrendezés ; majdnem reklámszerüleg szép házaikat (nagyobb része emeletes) magas sziklára építik. Telve az útvonal régi várakkal, modernebb kastélyokkal. Közel fekvő városok láncolata az egész. Sziklára építkeznek, mert azt a kis földet, mit a völgy nyújt, meg kell beesülniök. Nagybirtokos, kinek akkora a földje, mint a mi volt kertünk. Szorgalmas nép. A szőlőt eper vagy fűzfa törzsre lugasszerüen kezeli, de alatta a földet nem hagyja üresen; zöldség, rizs, burgonya békésen megfér egymás mellett. A földből kiszedett kőből bekeríti kertecskéjét. Ez már termékeny föld a Karszt kopár szikláihoz képest. A hogy délnek megyünk, szélesbedik a látóhatár, termékenyebb a föld; de nincs az a troppikus, buja növényzet, mit képzeltünk; a cseresznyefa ép csak virágzott. Egyedül a narancs tüntetett a dél mellett és a hatalmas phő- nia és legyezőpálmák, melyekről majdnem megfeledkeztem. Pádovában vagyunk. Gyorsan elérve a villanyossal, áhítattal léptünk be a nagyméretű művészies Szent Antal templomba. Ép mise volt annál az oltárnál, hol a legnépszerűbb szent eltemetve van. Hő imát rebegtünk családunk boldogságáért. Érintettük a szent sirt, vásároltunk apró olvasókat s aztán vissza nyargaltunk gyalog a pályaudvarra. Padova nagy, szép város. Elegáns üzletekkel, közönséggel és sok virágkereskedéssel. (Vége köv.) Idegen telyröl bevonult „A" alosztálya felsőbányái illetőségű népikéiül. 701. Ávrám Gergely, 702. Almásy János, 703. Barkóczi Gergely, 704. Bányai Gyula, 705. Brezóczki Ferencz, 706. Bakó János, 707. Bakó Sándor, 708. Balázs Kálmán, 709. Balázs Pál, 710. Bozga Flóra, 711. Bakó Károly, 712. Bany- nyik István, 713. Brezóczki János, 714. Bakó József, 715. Cserei Farkas Gyula, 716. Csepregi Sándor, 717. Czinczás Pál, 718. Daubner Antal, 719. Derecskéi József, 720. Dákher Pál, 721. Doroghy Jenő, 722. Ember József, 723. Fábián József, 724. Fábián Károly, 725. Gudász Péter, 726. Gudász Lajos, 727. Gábor János, 728. Hajdú Lajos, 729. Holló Sándor, 728. Hitter Mihály, 731. Hitter János, 732. Kruppa József, 733. Kis József, 734. Kormos Sándor 735. Kuhajda Ferencz, 736. Kovács János, 737. Kaucserik Jáuos, 738. Kozák Béla, 739. Kerekes János, 740. Kovács Lajos, 741. Kovács László, 742. Krausz Márton, 743. Kerekes István, 744. Kruppa Márton, 745. Kosztróber János, 746. Liberáky Dezső 747. Lapsánczki György, 748. Libotyán László, 749. Lázár Sándor, 750. Lendeczki János, 751. Maris Mátyás, 752. Májdik Sándor, 753. Muzsek Károly, 754. Mostis Lajos, 755. Matyasovszky András, 756. Mihálcsik János, 757, Medvecz Ferenc, 758, Maternik András, 759. Májdik Lajos, 760. Májdik Károly, 761. Molnár László, 762. Mostis András, 763. Miklósicza István, 764. Nyisztor György, 765. Nyisztor Mihály, 766. Nagy János 767. Nuszbecher Salamon. 769. Nagy István, 769. Ojegár János, 770. Pável József, 771. Puskás Elek László, 772. Pap Márton, 773. Pacher Ferencz, 774. Prokáj János, 775. Prikop Gergola, 776. Pap György, 777. Rusiczki Antal, 778. Rettegi János, 779. Rusorán János, 780. Róth Pál, 781. Rusiczki György, 782. Rusiczki István, 783. Rusiczki Alajos, 784. Szabó István, 785. Sopp Szilveszter, 786. Strébeli József, 787. Sagyebó György, 788. Sulcz Vilmos, 789. Smil- lár Vilmos, 790. Strébeli Alajos, 791. Suiler Kálmán, 792. Szepacher Ferenc, 793. Szilágyi János, 794. Tanczer György, 795. Tersánczky Vilmos, 796. Tersánczky Győző, 797. Vékony Károly, 798. Záy Sándor. Két nyugalmazott tanítónk életrajza. i. Magyar (Haulik) László született Szatmá- ron, 1854-ben. Gimnáziumi és képezdi tanulmányait is Szatmáron végezte. 1872-ben a szatmári püspöki vikárius óhajára Felsőbányára került ideiglenes tanítóul. Ezt megelőzőleg a szatmármegyei tanítók részére rendezett póttanfolyam hallgatója volt. A gyakorlati év „dicsérettel“ való eltöltése után 1873-ban tanítói oklevelet nyervén, 1879-ben „7 évi sikeres működésének érdemeiért“ Felsőbánya város képviselő testületé által véglegesit- tetett. Tagja volt: a Szatmár egyházmegyei Irodalmi körnek; a Szatmár és Ugocsa megyei tanítói egyesületnek örökös nagyválasztmányi tagja s bíráló bizottsági tag; iskolaszéki tag és egyháztanácsos. A kir. tanfelügyelőség felhívása folytán részt vett a sárvári orsz. tejgazdasági tanfolyamon s azt jeles sikerrel végezte. Képesítést nyert az egyszerű és kettős könyvvitelből is Budapesten. Tevékeny részt vett a közügyekben mint városi képviselőtestületi tag s mint ilyen a regálé kártalanítása ügyében a tanács részéről kiküldött néh. Nyisztor Istvánnal együtt a képviselőtestület képviseletében közreműködött a pénzügyigazgatóság közvetítésével a pénzügy- miniszterrel való tárgyalásokban. A társadalmi életben: a Casino könyvtárnoka volt, majd jegyzője; a polgári Olvasó Kör és a Temetkezési Társulat elnöke; a Hitelszövetkezet ügyvivő elnöke; a helybeli Dal- és zeneegyesület, valamint a Műkedvelő Társulat működő tagja; a helybeli és több vidéki, valamint fővárosi lapnak munkatársa, illetve levelezője volt. Számtalan szegénysorsu tanítványának elő- haladásukban gyámolitója. Tapasztalatszerzés végett meglátogatta a párisi világkiállítást 1889-ben s résztvett a 850 magyar utazó társaságában Kossuth Lajos turini látogatásánál. 43 évi szolgálata után a Nm. Vallás- és közoktatásügyi miniszter „buzgó és érdemekben gazdag működésének elismerése“ mellett, valamint a kir. tanfelügyelő, szab. kir. Felsőbánya város képviselőtestületének és a városi tanács jegyzőkönyvileg kifejezett elismerése mellett nyugalomba vonult. 8 év óta a helybeli m. kir. bányaiskolában is teljesített szolgálatot. II. Jékly Károly, született Nyirbaktán 1843. október 29-én. Érettségi vizsgát tett a szatmári kath. főgimnáziumban 1864-ben. Turterebesen mint községi jegyző önállóan működött s egyidejűleg mint helyettes tanító megalakította a gyermekdalárdát az 1865. és következő években. 1868-ban Nagymajtényban működött mint községi tanító és zenekarmester. 1870-ben több község meghívta tornahelyiségének szervezésére. Nagymajtényban megalakította a fúvós zenekart is, mellyel fényes sikert aratott úgy az egyházban, mint a nyilvánosság előtt. 1872-ben nevelő volt Budapesten s mint magántanuló hallgatta a zeneconservatoriumban az összes zenei előadásokat. Résztvett mint virtuóz fuvolista a belvárosi templomban Liszt Ferenc által szerzett műmiseénekek előadásában; többször mint solo-énekes is kitüntette magát. 1874-bén a nagykárolyi rom. kath. iskolában tanitóskodott. 1874. május 1-től fogva Erzsébetbányára lett kinevezve tanítónak, orgonistának és zenekarmesternek, hol a románajku gyermekeket megmagyarositotta s többször gyermekszinda- rabot adatott a szegény, de jó tanuló gyermekek javára. Megalakította az iskolai takarékpénztárt is. Ezenkívül mint karnagy s orgonista nemcsak 24 tagból álló fúvó és vonós zenkart vezetett és tanított, hanem egy újabb „Bányász- mise-énekek“ szerzeményével a zenetudomány magasabb képzettségéről is dicséretes elismerést vívott ki magának. 1880-ban Máramarosszigeten magán utón letette a tanitó-képesitő vizsgát, mely alkalommal több koncert-darabot adott elő zongorán és hegedűn az összes tanárok előtt. 1886-ban Felsőbányára lett megválasztva tanítónak. Itt megalakította a legényegyleti és külön az intelligens dalárdát, melyekkel több ízben hangversenyt adatott; továbbá a magán bányászokból fúvós zenekart, mely 1887-ben egyesitett a kincstár az általa megalakított fúvós zenekarral, 1888-ban behozta az elemi iskolába a katonai gyakorlatot. 1886-ban szervezte felszólítás folytán Nagybányán a vonós és külön a tűzoltó zenekart. 1886-tól kezdve mai napig választott városi képviselőtestáleti tag. 1901-től a kaszinónak könyvtárnoka, 1908-tól a Temetkezési Társulat jegyzője, 1904-ben az orgonista elhalálozása után a tanítói állás megtartása mellett kineveztetett orgonistának s mint orgonista szervezte a templomi ének és zenekart. Több Ízben gyermekszindarabokat is adatott elő. Több elismerő s kitüntető bizonyítványa mellett még diszokmánnyal tüntette ki a kath. legényegylet, a nagybányai zeneegylet. Tanítványai 1895-ben nevenapján egy igen szép mozaik képpel lepték meg. Az általa kért nyugdíjaztatása alkalmával a vallás- és közoktatásügyi miniszter, Bodnár György tanfelügyelő Pemp Antal praelatus kanonok s még igen sokan üdvözölték. Nyugdíjba lépett — az orgonista állás megtartása mellett - folyó év szeptember 1-én. Különfélék. Őfelsége névnapja. F. hó 4-én Őfelsége névnapján a róm. kath. templomban hálaadó istentisztelet volt, melyen a hivatalok személyzete s a tanuló ifjúság vett részt. Gyászmise volt a r. kath. templomban az 1848/49- iki szabadságharcban és a most folyó világháborúban elesett honfitársaink lelki üdvéért. A vármegye közgyűlése. Népes volt a f. év szept. 30-iki vármegyei közgyűlés. A közlekedésnek megkönnyebbülése együvé hozta a bizottsági tagokat. Elnöklő főispán megnyitó beszédében rövid áttekintést nyújtott a 14 hónap óta tartó háborús időre - a mi vármegyénkben vonatkozásban. Megemlékezett a hóOktóber 6.
