Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)

1915-11-25 / 24. szám

derűs, diadalmas, a melyet körülöttüuk és szö­vetségeseink lobogói körül láthat. Ez a fajta soha ki nem pusztul, nem pusztulhat, mert a peszimizmus oly betegség, amely a lélek belse­jében fészkel, mint búskomorságra való hajlan­dóság, a melyet még mosolygó külső körülmé­nyek sem tudnak gyökeresen meggyógyítani. Ez a hideglelésnek egy sajátos neme, a melykáni- kulás, nyári forróságban is m egrázza a szegény beteget, megvacogtatván fogait. Vilmos császár és a magyar honvé­dek. Egy aradi orvos, aki az északi harctéren teljesit szolgálatol, családjának irt levelében részletesen beszámolt arról a látogatásról, a melyet Vilmos császár még szeptember 3-án tett Krakkóban. A császár - írja az orvos - diszkisére tével nyolc automobilon érkezett meg délelőtt 10 órakor. Délután a császár meg­tekintette a világhírű Vielicke sóbányát, ahol érdekes epizód történt. A Steíánia-grotta előtt tizennyolc magyar katona állt sorfalat. Ezt a tizennyolc katonát, akik a német csapatokkal együtt küzdő honvéd ezredben verekedtek, vitézségükért a vaskereszttel tüntették ki. A mikor a német császár értesült arról, hogy a tizennyolc honvéd Vieliczkén van, kijelentette, hogy maga fogja mellükre tűzni a vaskeresztet. A császár negyed ötkor érkezett a sóbányához. Megérkezés után a vielieczkei katonai parancs­nok bemutatta a honvédeket, a kiket a császár németül üdvözölt. Az üdvözlő szavakat egy főhadnagy tolmácsolta a kitüntetett katonáknak. A beszéd után a császár maga tűzte fel a vi­tézek mellére a vaskeresztet. A szép aktus vé­geztével a honvédek elénekelték az „Isten áldd meg a magyart“, a mit a császár és kísérete hajadonfővel hallgatott végig. Téli ruhákról gondoskodjunk a kato­náknak. Az ősz hűvös szele már dühöngve száguld végig a letarolt rónákon, a kopár he­gyeken s még a város magas falai között is összehúzzuk magunkon kabátainkat. November­ben taposunk, itt az ideje, hogy gondoskodni kezdjünk harctéren levő katonáinkról, épp úgy mint a múlt esztendőben, amikor a nemzet ál­dozatkészsége annyi vitézünket mentett meg a télnek gonosz démonától, a fagyástól. Itt az ideje, hogy a szorgos női kezek újra kötni kezdjék a csukló és térdmelegitőket, hósapkákat, mert ta­lán az idén még többre lesz szükség. Dicsősé­ges seregeink diadalmasan nyomulnak előre az ellenség földjén, hősiesen tartóztatják fel az olaszok dühös támadásait, éppen ezért nekünk is gondoskodnunk kell róluk, hogy ezt az elő­nyomulást, ezt a hősies kitartást meg ne törje törje a természet ereje. Minden egyes szorgal­mas, odaadó munkáskéz egy-egy lépéssel viszi előre igaz ügyünket. Adományok a kárpáti falvak felépí­tésére. Pály Ede, Fizély Sándor 5-5 K, Bra- doíka Frigyes 4 K, Farkas Jenő, Bay Károly, Szellemi László, Bergfest Árpád, Puskás Ferenc, Minár Ignácné, Kilián Béla 2-2 K, Schultz Fe­renc, Háder Ferenc, Bernovics Emil, Máriás György, Lányi, Bónis Sándor, Pap Márton, Pap Kálmán 1-1 K. Összesen 36 korona. Gyűjtötte: Labina József. A tisztviselők segélyezése. A magyar kormány is belátta végre, hogy a jelen áldat­lan viszonyok között a tisztviseiői kar teljesen csődbe jut, ha segélyezésben nem részesül. Hi­szen a tisztviselői fizetés ma már csak egy ötödé ama értéknek, melyet a tisztviselő normális időkben fizetésképen kapott. A legközelebb ösz- szeülő országgyűlésnek lesz a feladata, hogy a lehetetlen állapotokon segítsen. A kormány nyolcvanhét millió koronának rendelkezésre va­ló bocsátását kéri a közszolgálati alkalmazottak­nak a háború hosszú tartama folytán szükséges segélyezésére. Ez összegből a kormány által egyes erre különösen reáutalt alkalmazottaknak már engedélyezett és be nem tudandó rednkivüli segélyeken felül, segélyben fognak részesülni az összes tényleges közszolgálati alkalmazottak, akik az államtól vagy az állam hozzájárulásával kapják illetményeiket. A nyújtandó segélyek az állami és ezekkel egy tekintet alá eső rendsze­resített alkalmazottakat, illetőleg általában az alkalmazottat 1916. jan. 1-én megillető fizetés természetével biró illetmények egy évi össze­gének húsz százalékában állapítja meg. Az igy számított segély azonban a tisztviselőknél, ta­nároknál, tanítóknál és az ezekkel egy tekintet alá eső alkalmazottaknál négyszáz koronánál, az altiszteknél és szolgáknál és az ezekhez ha­sonló mérvű illetmények élvezetében álló alkal­mazottaknál gedig húsz koronánál kevesebb nem lehet. Az óvónők, a kezelők a (kezelőnők) és dijnokok egyformán háromszáz korona egyszeri segélyben részesittetnének. Ugyancsak az élve­zett illetmények mérvére való tekintet nélkül négyszáz korona segély lesz engedélyezendő a községi és körorvosoknak, az 1912 évi XVI t-cz. határozmányai alá tartozó községi és hitfeleke­zeti elemi népiskolai tanítóknak és tanítónőknek, továbbá a községi és körjegyzőknek, háromszáz korona a segédjegyzőknek és kétszáz rendsze­resített állandó állásokat betöltő egyéb községi, közigazgatási alkalmazottaknak. Az engedélye­zendő egyszeri segélyek 1916. évi jan. 1-től kezdve egyenlő tiz havi előzetes részletben lesz­nek a tényleges szolgálat kötelékében álló al­kalmazottak részére kifizetendők s e segélyek amellett, hogy minden állami, törvényhatósági és községi adó alól mentesittetnek, sem lefog­lalhatok, sem átruházhatók vagy elzálogosítha­tok nem lesznek. Ezenfelül gondoskodni kíván a kormány arról is, hogy az 1912. évi LVIII. törvénycikk alapján államsegélyben részesülő törvényhatósági és rendezett tanácsú városok ugyanolyan egyszeri segélyben részesíthessék az alkalmazottaikat, mint aminő segélyek a fen­tiek szerint az állam által engedélyezendők lesz­nek ; s e városoknak e célból leendő látoga­tására a nyolcvanhét millió koronán felül meg­felelő további összeg rendelkezésére bocsátását szándékozik a kormány a törvényhozástól kérni. Bevonulási hirdetmény. A népfölkelésre kötelezetteknek az 1886. évi XX. illetőleg 1915. évi II. törvénycikk alap­ján történt behívása folytán az 1892., 1893., 1894. továbbá 1878., 1879., 1880., 1881., 1882., 1883., 1884., 1885., 1886., 1887., 1888., 1889., 1890. évben született, továbbá a népfölkelésről vagy a hadiszolgáltatásokról szóló törvény alap­ján kirendelt (igénybevett), de ezen szolgálat­ból időközben elbocsátott összes 1873-1897. évi születésű egyének (munkások, kocsisok, haj­csárok, stb.), ha a megtartott népfölkelési be­mutató pótszemlén népfölkelési fegyveres szol­gálatra alkalmasnak találtattak {315. évi december 6-án — amennyiben névszerint felmentve nincsenek — a népfölkelési igazolványi lapon feltüntetett m. kir. honvéd kiegészítő, illetőleg cs. és kir. kiegészítési kerületi parancsnokság székhelyére népfölkelési tényleges szolgálatra bevonulni tar­toznak. Ezen rendelkezés a cs. és kir. osztrák népfölkelés behívása folytán kiterjed mindazon fent említett években született osztrák állam­polgárokra, valamint bosznia-herczegovinai tar­tományi illetőségű egyénekre is, kik a magyar szent korona országai területén a folyó évben megtartott népfölkelési bemutató pótszemlén a népfölkelési fegyveres szolgálatra alkalmasnak találtattak. Mindazok az egyének, kik önkéntes belé­pés folytán a honvédségbe vagy a cs. és kir. közös hadseregbe (akár mint egyévi önkénte­sek is) fent megjelölt napig besoroztalak, te­kintet nélkül arra, hogy mely születési évfo­lyamba tartoznak, tényleges szolgálatra szintén 6915. évi december 6-án kötelesek bevonulni. A bevonulok bevonulásuk alkalmával le­hetőleg erős lábbelit, evőeszközt, tisztitó esz­közt, gyapjúból készült alsóruhát és lehetőleg gyapjúból készült harisnyát (kapcát) hozzanak magukkal. A bevonulás napján elfogyasztott élelemért 1 korona térítési összeg jár. A lábbeli és gyapjúból készült alsóruhák, amennyiben a katonai szolgálatban használha­tóknak minősíttetnek, értékük szerint meg fog­nak téríttetni. A bevonulás alkalmával a népfölkelési iga­zolványi lap birtokosa a vasutakon harmadik, (gőzhajón második osztályon ingyen utazik; ez a népfölkelési igazolványi lap azonban a vasúti-, gőzhajó-állomáson jóval a vonat vagy hajó el­indulása előtt az állomás jegypénztáránál lebé- lyegzendő. Azon behívott népfölkelésre kötelezett, aki a kitűzött határidőre és helyre be nem vonul, karhatalommal vezettetik elő s a katonai behí­vás iránt tanúsított engedetlenség megbünteté­séről szóló 1890. évi XXI. t.-cz. 4 §-a értelmé­ben két évig terjedhető börtönnel büntettetik. A m. kir. honvédségbe vagy a cs. és kir. közös hadseregbe önként belépni óhajtó nép­fölkelésre kötelezett a törvényes korlátok között a csapattest maga választhatja, a tényleges szol­gálatra történt bevonulása után azonban csak azon csapattesthez kérheti felvételét, a hová mint népfölkelési kötelezett beosztását nyerte. Azon népfölkelésre kötelezettek, kiknek a népfölkelési igazolványi lapjok szerint Újvidékre kellene bevonulniok, figyelmeztetnek, hogy a közös hadsereghez beosztottak ne Újvidékre hanem Pécsre, az oda áthelyezett cs. és kir. kiegészítési kerületi parancsnoksághoz, a hon­védséghez beosztottak pedig Újvidék helyett Szabadkára, a 6. honvéd gyalogezred pótzászló­aljához vonuljanak be. Kelt, Felsőbánya 1915. évi nov. havában. Farkas Jenő s. k. kir. tan. polgármester. 4189 — 1915. k. i. sz. Bérbeadási hirdetmény. Felsőbánya sz. kir. r. t. város tulajdonát képező alább felsorolt javadalmak és jogok 1916. évi január hó 1-től számítandó 3 esetleg 6 évre folyó év november hó 29-én d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó nyilvános árverésen haszonbérbe fognak adatni. Árverezni szándékozók kötelesek a kikiáltási árnak 10°/o-át bánatpénzül készpénzbon vagy óvadékképes értékpapírokban lefizetni. írásbeli zárt ajánlatokat a megfelelő 10% bánatpénzzel és 1 koronás bélyeggel ellátva a szóbeli árverés megkezdéséig nyújtandók be. Későbben benyújtott Írásbeli ajánlatok figyelembe nem vétetnek. 1 N A bérlet tárgyának megnevezése. Kikiáltási ár Bánatpénz K f K í 1 Korona-fogadó és korcsma......................... 20 00 200 2 Táncterem...................................................... 200 — 20 — 3 4. sz. bolt...................................................... 455 — 46 — 4 1. sz. rendőr-utcai bolt ............................. 17 9 — 18 — 5 3* sz. „ „ ............................. 63 — 7 — 6 V asúti felsőlakház......................................... 10 0 — 10 — 7 „ alsólakház......................................... 72 — 8 — 8 L isztelő malom............................................. 10 86 — 109 — 9 Epreskert ...................................................... 47 — 5 — 10 Gubaványoló.................................................. 6 — 1 — 11 Serházuti lakház......................................... 60 — 6 __ 12 U jvásártéri lakház......................................... 36 — 4 — A bérleti feltételek teljesítésének biztosítására óvadékul a megajánlott évi bérösszeg fele fizetendő. Az árverési feltételek a városi jegyzői hivatalban, a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Felsőbánya, 1915. november hó 20. Városi Tanács. Farkas Jenő kir. tan. polgármester. Nyomatott Nánásy István könyvnyomdájában Nagybányán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom