Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)
1915-09-30 / 20. szám
Kik fizetnek hadiadót Nagybányán? Tudvalevőleg mindazokra, akik évi 20.000 korona jövedelemmel bírnak, külön hadiadót vetnek ki. Szatmárvármegye területén az összeíró bizottság most irta össze az adófizetőket s Nagybányáról a következők vannak fölvéve a kiváltságosak listájába: Stoll Béla ügyvéd, takarékpénztári igazgató, Ludányi Bay Lajos orsz. képviselő, földbirtokos, takarékpénztári igazgató, Hoffman Árpád divaíkereskedő, Steinfeld Béla malomtulajdonos, Pokol Elek föld-, ház- és bányabirtokos, Harácsek Vilmos nagykereskedő, Platthy Géza divatkereskedő, Schreiber Kálmán liszt- és terménykereskedő, Lővinger Géza lisztes terménykereskedő. — Sajnos, nálunk senki. Lovag Stamirowski Tádé. A napokban itt járt a Legfőbb Lengyel Nemzeti Bizottság Magyarországi Delegátusa. A Lembergi Magyar-Lengyel Egyesület alapitója és elnöke. Gazdasági akadémiai tanulmányait Magyaróváron végezte s igy régi rokonszenv és barátság fűzi a magyar nemzethez. Ebből a nemes sym- pathiából kifolyólag 1908-ban megalakította a Magyar-Lengyel Egyesületet Lembergben. Az egyesület kebelében a lengyelség legjobb fiait látjuk: Baudurski, lembergi püspökkel és Haller, légionista ezredessel. Baudurski felszentelt lembergi püspök, a lengyel nép aranyszáju, rajongásig szeretett fia, kinek nevét minden lengyel ismeri és tiszteli. Haller ezredes, a lengyel légiónak egyik hősi ezredese és vezére, ki hónapokon át védte túlerővel szemben a magyar határt az élükön. Az egyesületrendezte több kiránduláson ismerhették meg a magyar résztvevők a lengyeleknek a magyarság iránti forró szeretetek A vérrel évszázadokon át megpecsételt és megőrzött magyar-lengyel testvériség ebben a bábomban jut leginkább kifejezésre s igy „A Legfőbb Lengyel Nemzeti Bizottság“ szerencsés választása lovag Stamirowski Tádét delegálta Magyarországba, ügyei és a magyarlengyel barátság megerősítésének vezetésére. Városunkba nemzeti küldetésben jött s innen folytatja magyarországi körútját. Itt látogatást tett Farkas Jenő polgármesternél, Pap Márton főszámvevőnél és Tomasovszky Imrénénél. A tizennyolcévesek október 15-én vonulnak be. Az 1897. évben született és a bemutató szemléken alkalmasnak talált népfölke- lők — amennyiben névszerint felmentve nincsenek - 1915. évi október 15-én tartoznak bevonulni az igazolványi lapjukon feltüntetett kiegészítési kerületi parancsnokság székhelyére. Ugyancsak október 15-én tartoznak bevonulni azok a hadiszolgáltatást teljesített hadimunkások, akiket időközben a hadimunkától elbocsátottak, de mint népfelkelőket a nemrég megtartott bemutató szemléken alkalmasnak találtak. Akinek Újvidékre kellene bevonulniok, hogy ha a közös hadsereghez osztattak be akkor, Újvidék helyett Szabadkán kell jelentkezniük. A gőz- vagy motorekegépészek és fűtök bevonulásuk elhalasztására november 30-ig engedélyt I kaphatnak. A bevonulási hirdetmény ezeken kívül figyelmezteti a bevonulókat meleg ruhával való ellátásra, a délelőtt 11 óráig való jelentkezésre és arra, hogy a katonai behívás iránt tanúsított engedetlenség két évig terjedhető börtönnel büntettetik. Szmik Atal igazgató mérnök Budapestről két napig körünkben időzött. Az ellenség által elpusztított felvidéki községek újraépítéséhez felajánlottak: Nayy Lajos ivén: Nagy Lajos, Nagy Lajosné, Nagy Lenke, Nagy Vica 5-5 K, felsőbányái ref. egyház 10 K, özv. Lévay Ferenczné 5 K, Szigyártó | József 1 K, Jancsó Janka 5 K, Lévay Ilonka 2 j K, özv. Vagnerné 1 K, özv. Hajdú Lajosné 5 ; K, özv. Lévay Zsigmondné 10 K, N. ‘N. 20 K, Nyisztor Irén 2 K, Nagy Károlyné, Újhelyi | András, Újhelyi Andrásné 10—10 K, Túri Ferenc, Koller Matild 1 -1 K, Illés Lukács 2 K, N. N. 1 K, Magyar László 5 K, Almásy János 1 K, Hajdú Sándorné, Lévay Károly 5-5 K. Összesen 132 K. - Salamon Mayer ivén: Salamon Mayer 3 K, Róth Lázár, Wieder Lázár 2—2 K, Novy j Salamon 1 K, Weisz Jenő, Weisz Sándor 2-2 K, Stern József, Hoffman László, Klein Sámuel 1 - 1 K, Grozinger N. 40 f., Ferencz Herman 1 1 K, Wégh Jenő 50 f., Kriegler Mór 1 K, Donén- | berg Jenőné, Bás Móricz 1 — 1 K, Salamon Lenke 50 f. Összesen 20 K 40 f. - Hadifelszerelésre ■ felajánlott Lévay Ferenczné egy vörösréz üstöt. FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP Újabb hadíkölcsön. A magyar állam a I hadviselés költségeinek fedezésére szükséges kölcsönért a legközelebbi időben — köztudomás szerint - újból polgáraihoz fordul. E felhívás bizonyára ismét kellő visszhangra fog találni, mert az első és második ilynemű emis- sió felemelő nagy sikere minden kishitű kétséget megdöbbentő módon bebizonyította, hogy e nemzet fiai megértik e történelmi idők intő szózatát és a réájuk háramló kötelességeket minden irányban nemes igyekezettel teljesitik. Dicső katonáink a harctereken egy egész ellenséges világgal vívnak titáni harcot és mond- hatlan szenvedések, rettenetes vér- és emberáldozat árán diadalmas, feltartóztathatatlan lendülettel haladnak előre. Győzelmeik a végső kibontakozást illetőleg a legszebb reményekre jogosítanak bennünket. Teljes azonban e siker csak úgy lehet, ha a gazdasági téren egyenértékű erőkifejtésről tud az ország tanúságot tenni és pénzügyi kitartása méltó lesz harctéri készségéhez. A magyar nemzet hazafias kötelességtelje- sitésébe és sokszor kipróbált áldozatkészségébe vetett hitünkre építve, ezúttal is bízunk e gazdasági erőpróba sikerében, de feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy az erre illetékes összes tényezők az emissió népszerűsítése érdekében kellően megtegyék kötelességüket. Meg kell értetni mindazokkal, kiknek anyagi helyzete kedvező, hogy nemcsak legelemibb hazafias kötelességüket teljesitik, ha a kibocsátandó ha- dikölcsönből jegyeznek, hanem teljes biztonság mellett nagy kamatra helyezik el pénzüket. Ä felvilágosítás e nagy munkájában részt kell venni mindazoknak, kiknek valamely szélesebb körre befolyásuk van és igy elsősorban az érdemes jegyzői kar minél intensjvebb közreműködését tartjuk kívánatosnak. Ok az ország népének természetes irányítói, vezetői, a viszonyokat, a rendelkezésre álló gazdasági erőket ők ismerik legjobban és igy az ő tevékenységük fokozhat leginkább eredményt. A harmadik német hadíkölcsön eredménye. Berlinből jelentik: A Voif ügynökség értesülése szerint a harmadik hadiköicsönre történt jegyzések összege 12 milliárd és 30 millió márkára rúg, amely összegben a kis részletjegyzések még nem szerepelnek. A katonák szabadságolása az őszi gazdasági munkára. Az év folyamán még teljesítendő mezőgazdasági munkára a honvédelmi miniszter a legénység szabadságolását rendelte el és pedig őszi szántásra és vetésre, talaj előkészítésére, a tavaszi vetésekhez, kukorica, cukorrépa és dohányszedésre, szüretre, len és kender készítésre. A legénység két hétig terjedő időre az illető munka végzetére fog szabadságoltatni. Félreértések kikerülése végett értesíti, hogy csak a harctér mögött állomásozó póttesteknél, intézeteknél és különböző alakulatoknál szolgáló legénység fog a katonai kiképzéshez és a menet zászlóaljak figyelembevételével szabadságoltatni. A szabadsági munkára j szükséges szabadság az illető egyének által ki- J hallgatáson (Reporton) személyesen előterjesz- j tett kérelemre minden kérvényezés és községi j bizonyítvány bemutatása nélkül fog engedélyez- ; tetni. Ellenőrzés gyakorlandó, hogy vájjon a [ szabadságolt legénység végzi-e azt a munkát amelyre szabadságoltatott. Aranyár. A nagyméltóságü m. kir. pénzügyminisztériumnak folyó hó 14-én kelt 102.489. j számú rendelete értelmében az aranynak kiló- gramonként 3700 koronára felemelt uj beváltási egység ára, folyó évi szeptember hó 6-tól kezdve lép érvénybe, tehát e naptól kezdve a felment egységár számítandó. Fiaink levelei a harctérről. 1. Kelt 1915. szept. 4-én. Az olasz harctér. Igen tisztelt Nagy tiszteletű Ur! (Nagy Lajosnak.) Kívánom a jó Istentől, hogy ezen pár soraim a legjobb egészségben találják a Nagytiszteletü ; urat és családját. Én hála Istennek elég jó egészséges vagyok. Tudósítom sorsunk felől az igen tisztelt Nagytiszteletes urat. Itt öten vagyunk felsőbányiak: Almási János, Krornpáczki Ignác, Fila János, Marosán János és én. A sorsunk 1 elég jó, a kosztunk elsőrangú, reggel feketekávé és szalonna, délbe húsleves és bor, este különféle étel és tea. Továbbá tudatom, hogy az ebédhez és früstökhöz kapunk egy kis olasz jókivánatot srapnellből, de fel se vesszük. Mi is felelünk rá, de legtöbbször ő bánja meg. Már úgy megszoktuk, hogy mikor legnagyobb az ágyutűz, akkor van a legjobb kedvünk. Mindennap találkozunk földiekkel, el-elbeszélgetünk, hogy iiogy mehet most odahaza a sors. Az Almási ur hoz egy-egy Felsőbányái Hírlapot, azt elolvasom s átadom a töobi földiknek és igy telik az idő. Közben hol egy gránát süvít, vagy egy srapnell robban, de már csak nevetünk rajta. Került a kezünkbe egy pár Pesti Hírlap is. Bizony az a teljes valóságot Írja, úgy ahogy itt van. Itt nem látni gondtól aggodalmas arcot, mind vígat, pedig sok öreg harcos van közöttünk. De mentői idősebb, annál edzettebb! Mindnyájunkat csak egy lelkesít, védelmezni a szép hazánkat, mert ennek párja nincs a világon. Igen tisztelt Nagytiszteletes ur, nagyon kérem, ha e levelem megkapja, tessék annyi fáradságot venni és Írni egy pár sort. Már egy hónapja, hogy hazulról nem kaptam egy lapot sem és csak az tudja, aki itt van, hogy hogy esik az, mikor egy levelet kap az ember. Egyéb újságot nem tudok írni csak még annyit, hogy a zászlót, amit Egerbe reám bíztak, remélem a jó Istentől, hogy dicsőségesen viszem haza és akkor a Nagytiszteletes urnák ajándékozom, mert megígérték, hogy az enyém lesz. Talán csak megsegíti a jó Isten a bátrakat. Őbenne bízunk, az Ő nevével száliunk harcba és reméljük, hogy nemsokára viszontlátjuk a mi szép hazánkat. Az Almási ur egészséges, jó egészséget kíván O is a Nagytiszteletü uréknak. Szépen nem tudok írni, mert egy kő az asztalom. Maradok a távolban bű hive, ifj. Kiss Sándor 2/12. népf. zlj, 5. század, II. szakasz, 19. hegyi dandár. Tábori posta 254. sz. II. Kelt 1915. IX/15. Igen tisztelt Nagytiszteletes ur! Kívánom a jó Istentől, hogy ezen pár soraim a legjobb egészségbe találja a nagytiszteletes ural és a kedves családját. Én bála Istennek elég jó egészséges vagyok. Igen tisztelt Nagytiszteletes ur, a hozzám küldött levelét megkaptam, melynek kimondhatatlanul megör- vendtem, különösen nagyon megürvendtem, különösen nagyon köszönöm a két szép imádságos könyvet, melynek itt nagy hasznát veszem, mert az enyém a sok esőzéstől már elázott s elron- gyolódott. Igen tisztelt Nagytiszteletes ur, tudatom, hogy ezen levelemet ágyudörgés mellett irom. Körülöttem csapkodnak a gránátok, srapnellek, de oda se neki, nem félünk tőle. A fegy- vertüzet meg már fel se vesszük. Már az első golyót megkaptam, a kabátom szakította keresztül s megakadt a nadrágszijba. De ez csak edzi az embert, hogy bátrabb, mérgesebb legyen a hűtlen olaszokra. Ha meg tizszerte nagyobb, erősebb lennének, még akkor sem teszi be a lábát egy se a magyar földre. Olyan nagy itt a lelkesedés, hogy le sem lehet Írni, a bajtársaim dalolva mennek a legnagyobb tűzbe. Azt leírni nem lehet, csak látni! A tisztjeink valóban atyailag gondoskodnak rólunk kivétel nélkül, mintha mindegyikünk saját gyermeke volna. Igen tisztelt Nagytiszteletes ur, az Almási János urnák átadtam a levelét és az egész szakasznak. Mondhatom, meghatva hallgatták, aki nem értette magyarul, megmagyarázták nekik. Bizony a mi szép hazánk csakis a jó Isten kalapján bokréta, mert nincs is olyan ország. Horváthországon, Stájerországon keresztül jöttünk, de egy se olyan, mint Magyarország. Szép Triesz is, de Budapest még szebb. Láttam a
