Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)
1915-01-21 / 2. szám
Felsőbányái Hírlap Különfélék. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. A vármegyei közigazgatási bizottság pénteken tartotta meg rendes havi ülését Uosvay Aladár alispán elnöklésével, ki az njév alkalmából üdvözölte a megjelent tagokat, azon kívánságának adva kifejezést, vajha az újév hozná meg a haza boldogulását. Az alispáni jelentés felolvasása után az albizottságok alakíttattak meg. Ezt megelőzőleg dr. Falusi Árpád és Tóth Mór felszólalása folytán a bizottság felirat intézését határozta el a földmivelésiigyi miniszterhez a szállító eszközök regulása és fizetése tárgyában, kitől támogatást és orvoslást kér. A közigazgatási bizottság ugyanakkor alakította meg szakbizottságait. A szakbizottságok a következőleg alakultak meg: Fegyelmi választmány : Rendes tagok: Kende Zsigmond, dr. Falussy Árpád, Plachy Gyula, Kacsó Károly. Póttagok: Szuhányi Ferenc, Bodnár György. Ár vaüyyi felebbviteli küldöttség: Rendes tagok : N Szabó Antal, Tóth Mór. — Dr. Böszörményi Emil póttag. Erdészeti bizottság: Ilos- vay Aladár, Kacsó Károly, Plachy Gyula. Pótadó elleni felszólalási bizottság: Jékey Zsigmond, Tóth Mór, Madarassy Dezső, Jármy Andor. Adóügyi bizottság: Rendes tagok: N Szabó Antal, dr. Falussy Árpád, Jékey Zsigmond, Jármy Andor. Póttagok: Domahidy Viktor, Tóth Mór. A börtönvizsgáló bizottság múlt évi tagjai újra megválasztattak. Háborús Estély van tervezve f. évi február 2-ára a városi vendéglő nagy termében. Közreműködnek : Tomasovszky Imre, Kilián Bé- láné, b. Sintenis Ilonka, Nagy Károly, Háder Ferenc és a Jékly Károly vezetése alatt álló dalárda. Lesz felolvasás is. Házasság. Csausz Gabriellát Dr. Csausz Károly felsőbányái városi főorvos leányát, karácsony másodnapján vezette oltárhoz Papp László m. kir. erdőmérnök Budapestről. Mint tanuk: Malenszky Károly főbányabiztos és Bauer Gyula bányamérnök szerepeltek. A polgári esketést Farkas Jenő polgármester, a menyasz- szony nagybátyja, a templomi esketést Ditzig Béla nagybányai r. k. segédlelkész végezte, mint a családnak jó barátja. Esküvő után az ifjú pár Budapestre utazott. Jó szerencsét. Megrázó tragédia. Megrázó tragédiáról értesültünk, melynek sajnálatra s igazi részvétre méltó hősei a városunkban is jól ismert Lázár János lacfalusi állami tanító és tanító felesége. A kolozsvári Karolina kórház sebészeti klinikáján ugyanis Lázár János állami tanító a harctéren szerzett sebei következtében éppen akkor lehelte ki lelkét, mikor bajtarsai a román karácsony évfordulóját ünnepelték. Ugyanakkor vetett önkezével véget életének fiatal felesége, aki eljött falujából meghalni Kolozsvárra, hogy ne élje túl férje halálát s egy sírba aludja örök álmát élettársával. Lázár János a szatmármegyei Laczfaiu község állami iskolájának volt igazgató tanítója. A románlakta nemzetiségi vidéken törhetetlen hittel terjesztette a magyar nyelvet. Érdemei feltűntek felebbvalói előtt is és többször állították nyílt dicséretben pályatársai mintaképéül. A fiatal tanító a szintén szatmármegyei nagynyiresi iskola igazgatójának leányát, Pap Mariskát vette pár évvel ezelőtt feleségül, akivel ideális boidog családi életet élt. A részleges mozgósításkor bevonult. A harctéren oly derekasan küzdött, hogy közlegényből szakaszvezetőnek léptették elő. December 31-én a felsőmagyarországi A . . . s községnél ütköztek meg az oroszokkal s véres csata után Lázár János rohamra vezetle szakaszát Lázár már nem érhette meg a diadalt, mert roham közben egy golyó halántékon találta, mire összeesett a csatatéren. Temetésüket egyszerre tartották meg a Karolina-kórház kápolnájából, Kolozsvár közönségének óriási részvéte mellett. — A laczfalusi állami iskola gondnoksága a következő gyászjelentést adta ki: A lacfalusi ál- j lami elemi iskola gondnoksága őszinte és mély j fájdalommal tudatja, hogy hivatását buzgón teljesítő derék és jó tanítója Lázár János a kár- | páti harctéren kapott súlyos sebesülése folytán j a kolozsvári tábori kórházban f. hó 8-án hősi j halált halt. Halála magával ragadta szeretett | hitvesét Pap Mariskát is. Temetésük Kolozsváron lesz a mai napon. Felsőbánya 1915. január 9. Áldás emlékükre! A szeretet erősebb mint a halál. Alulírottak az ösz- I szes rokonság nevében fájdalommal s megtört szívvel tudatjuk, hogy az elfelejthetetlen férj, I szerető apa, vő, testvér, sógor és rokon Schnir Imre m. kir. b.-pénztáritok f. hó 18-án hajnali 1 órakor, fáradhatatlan és áldásos életének 40-ik és házassága 16-ik évében, rövid és békén viselt szenvedés után csendesen az Urban elhunyt. Drága kedves halottunkat f. hó 20-án délután 3 órakor fogjuk a róm. katli. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra helyezni. Az engesztelő szentmise-áldozatot f. hó 20-án reggel 9 órakor fogjuk az egek Urának íelajánl- tatni. Felsőbánya, 1915. január 18. Béke lengjen áldott porai felett! Schnir Imréné szül. Dächer Anna neje. Schnir Imre és Vilma gyermekei. I Dächer Mártonná anyósa. Továbbá testvérei sógorai és sógornői. A vegyes kohászati bizottság ülése. Múlt hó 30-án tartotta meg a vegyes kohászati bizottság szokásos évi ülését Fernezelyen, Farkas Jenő polgármester elnöklete alatt. A bizottság mindent a legnagyobb rendben talált s jegyzőkönyvi köszönetét szavazott Hullán János bányatanácsosnak s a fernezélyi kohó tisztviselőinek. A búza és rozskészletekre vonatkozólag a m. kir. földmivelésügyi miniszter rende- | letet bocsátott ki, melyben meghagyja, hogy mindenki csak annyi készletet tartson meg, a mennyire a maguk házánál szükségük lesz. A többletet bocsássák forgalomba a hadsereg s azok részére, kiknek búzára és rozsra szükségük van. „Áki rejtegeti a gabonát, amire a maga hazában és gazdaságában nincsen okvetlen szüksége“ — mondja a miniszter - „vétkezik a haza ellen és a£ ellenséget segíti, mert gyöngíti az ország gazdasági erejét.“ A hősi halált halt katonák özvegyeinek nyilvántartása. A közigazgatási hatóságok már legközelebb megkezdik a harcban elesettek családtagjainak nyilvántartását. A főváros területén a kerületi elöljáróságok fogják végezni e munkát, amelynek alápja a veszteségi kimutatás lesz,. Az elesett katonák hátramaradottjainak személyesen kelP'jel'éntkezniök az illetékes kerületi elöljáróságon és fel kell mutatniok a halálesetet közlő veszteségi kimutatás egyik példányát. Semmiféle más iratot, értesítést, hatósági igazolást a haláleset bizonyítására el nem fogadnák. Az elesettek _ családjairól törzslapok készülnek, amelyek majd a további segélyezés ■ és ellátás alapjául fognak szolgálni. A halálesetet követő első hat hónapon a család a rendes ! törvényszerű katonai segítséget kapja meg, - azontúl pedig az elesettek katonai rangjával arányban álló tartásdijat utalnak ki számukra. Külön jegy zék készül azokról a katonákról akiket a veszteségi kimutatás „eltűnt“-nek minősít, ezek hozzátartozói mindaddig a törvényes állami segítséget kapják, mig a háborúban eltűntek holttá nyilvánítási eljárása szabályozást nem nyer. Január 5-én megkezdik az újonnan besorozott és behívott népfelkelők családjainak ösz- szeirását is, ezek segélyezésének módja és mértéke csak az irás alapján készült statisztika eredményének ismertetése után fog megállapítást nyerni. Az elesettek és az újonnan behivottak összeírásának megkezdését hirdetményen közük a közönséggel. Hadi menetrend. Hivatalosan vesszük az értesítést, hogy a debreceni üzletvezetőség vonalain a múlt szerda éjféltől kezdve a hadi menetrend lép életbe. Változás a menetrendben. A vasúti menetrend további intézkedésig ismét megváltozott. Szatmár felé, egyelőre csak a reggel 5 óra után induló vonat közlekedik s onnan este 10 óra után érkezik, naponta egy vonat Felsőbányára. Szatmárról az esti vonat indul Budapestre s a reggeli 6 órás érkezik Szatmán-a. Az \g\4. évi húsfogyasztás Felsőbányán. A közvágóhídon levágatot: 350 szarvas- marha, 130 borjú, 2 bivaly, 3 bivalybornyu, 540 juh, 331 bárány, 6 kecske, 29 gödölye és 302 sertés. Mint közfogyasztásra alkalmatlan elko- boztatott 2 szarvasmarim és 6 sertés. A f. é. január 4-iki állatvásárra felhajtatott: szarvasmarha 300, eladatott 103, felhajtatott ló 120, eladatott 34, felhajtatott sertés 100, eladatott 22. A vásár jövedelme volt 8 K 38 f, kiadás levonásával 156 K 74 f. Schnir Imre. Az elesettek anyakönyvezése. Sándor János belügyminiszter rendeletet adott ki, melyben utasítja az illetékes községi és városi anya- könyvezetőket, hogy a szorosan vett Magyar- ország területén községi illetőséggel birt katonai egyéneknek, vagy a katonai kötelékbe nem tartozó, de a mozgósított fegyveres erőt követő polgári egyéneknek halálesete kizárólag a hadügyminisztérium által közölt hivatalos adatok alapján anyakönyvezendő. A halotti anyakönyvi kivonat az illető községi elöljáróságnak küldendő meg, amelyek azt haladéktalanul kiadják a haláleset fölvételre hivatott közegeknek. Ezenkívül a belügyminiszter körrendeletét bocsátott ki az elesett hadba vonultak kiskorú gyermekeinek fokozott gyámhatósági védelme iránt. A háború mérlege. Tisza István hatalmas beszédének méltatásával kapcsolatosan a német politikai világnak egyik előkelő alakja igy állapítja meg a háború mérlegét: — Nem nekünk volt arra szükség, hogy kijelentessék : hii szövetségesünkkel, a magyar és osztrák hadviselő féllel mi benső és testvéries harmóniában vagyunk. Az ellenfél rágalmaira kapott hatalmas feleletet. — A mi elleefeleink hasonló egyetértéssel ! nem dicsérhetnek, hiszen Anglia nem kívánhatja j az orosz hatalom tultengését, Oroszországnak I nem lehet kedves az angol világuralom újabb I megerősítése és Franciaország nem tekintheti jobb jövendője zálogának az Oroszországtól való függőséget. Ha az álltánt győzne is, alig élvezhetné diadala gyümölcseit, tagjai kénytelenek volnának egymás ellen fordítani a fegyvert. Hasztalan minden beszéd, oly erős, a népek jobbik érzésében gyökerező szövetség, mint Bismarck és Andrássy alkotása, még nem volt a világon. Mi meg győzhetetlenek vagyunk, még a háború változó eshetőségei közepette js nyugalommal hirdethetjük ezt az igazságot. És annál nagyobb nyugalommal tekinthetünk a jövendőbe, mert a mi Istenbe, még igazságunkba vetett hitünkkel és eddig való nagy sikereinkkel csak az ántánt csalódásai állanak szemben. Itt a mérleg! Várták, hogy egyes népek, nemzetek kebelében politikai íelforgatások és nemzetiségi felfordulások lesznek. Csalódtak. Ezt már ők is beismerik. A kettős monarchiában az atyuska hivó szózata kudarcot vallott. A magyarság soha egységesebb nem volt. Trieszt ködképében bíztak, hogy az olasz szövetségesünket felbillentik. Hol a ködkép? Eloszlott. Az olasz szövetséges rendületlenül semleges. A Balkánon Ígéretek és fenyegetések nem használtak. Kosarat kapott. Bukarest, Szófia és még Görögország is megtámadták az aktiv bele- avatkozást. Portugália habozik? Nos várjunk. És a japánok körül való utazás nem szégyen-e Európának? Törökország diadalmasan halad előre és sikeresen szervez az angol uralom ellen. Amerika semleges államok élére lép és óvást tesz Anglia kalózkodása ellen. Az óvásból egy kis furcsa bonyodalom is lehet. Nálunk tehát a nagy közönség tisztán és világosan látja a helyzetet. Hol van Németország lehengerlése? Berlin Bécs és a többi? Mi hűek maradunk a testvéri törekvésekben, az igazságban, amelynek zászlója alatt küzdünk és ha Isten is úgy akarja: győzni is fogunk. Háborús munka. Nemrégen alkalmunk volt beszélni egy kisgazdával, aki körülbelül a következőket beszélte: Vannak és pedig különösen az asszonyok között sokan, akik a háború tartama alatt segélyt kapnak és azt gondolják, hogy mivel ez a segély elegendő a megélhetésre, dolgozniok nem kell. Nem is mennek napszámba, hiába hívják őket, hanem élnek abból a pénzből, amit a kincstár fizet nekik. Pedig ez helytelen felfogás. Mert első sorban is nem tudják, mit hoz a jövő és nem lesznek-e nagyon is rászorulva a háború után arra, amit most mint hadisegélyt kapnak. Az állam bizonyára nem azért nyújtja ezt a segélyt, hogy munkátlanokat támogasson és mindnyájunk érdeke megköveteli, hogy ma még inkább dolgozzék az, aki dolgozni tud, mint béke idején! - Mi csak annyit mondhatunk, hogy ennek a gazdának igaza van és úgy önnönmaga, mint a haza ellen cselekszik az, aki a hadsegélyt engedélynek tekinti a henyélésre.
