Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)

1915-07-22 / 15. szám

Felsőbányái Hairlp korona. Rozs: julius 10-tői julius 21-ig 31 K 50 fillér. Julius 22-től julius 31-ig 30 K 50 fillér. Augusztus 1 utáni időben 20 K 50 fillér. Árpa: julius 10-től kezdve 29 korona. Zab: ju­lius 10-től kezdve 28 korona. A fent hivatott rendelet értelmében az, aki a fent említett ter­ményekért megállapított legmagasabb árnál ma­gasabb árat Ígér vagy kér - amennyiben cse­lekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el és az 1914. évi 50. t.-c. 9. §-a értelmében két hónapig terjed­hető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő. A magyar föld termése. Az Isten áldá­sának számokban vaió megbecsülését ma kapja az ország a íöldmivelésiigyi minisztériumtól. Ezek a számok hatalmas és gyönyörű számok, tetézi reménységünket, a melyet a termő ma­gyar földbe vetettünk és felbiztatnak, megnyug­tatnak és megerősítettek bennünket. A földmi- velésügyi minisztérium elő számszerű becslése szerint Magyarország földjén (Horvátországot és Szlavóniát ide nem értve, 45,970.000 méter­mázsa búza, 12,9000.000 métermázsa rozs, 12,460,000 métermázsa árpa és 12,460.000 zab lesz az idén. A tavalyi terméshez hasonlítva az idei termést, a külömbség holdanként igy osz­lik meg: Búza holdankint átlag 7.02 mm. (5.8) rozs holdankint átlag 6.97 mm. (5.81), árpa hol- dankint átlag 6.63 mm. (7.47), zab holdankint átlag 6.63 mm. (6.86). A múlt évben a búzater­més Magyarországon 28,641.091 métermázsa volt. Az idén szinte kétszerannyi. Mennyi munka hozta ezt az istenáldást elő a háború évében, hány asszony, leány, gyermek és aggastyán verejté­kezett a magyar mezőkön . . . Az aratás ered­ménye még talán javítani is fogja előrelátható­lag a minisztérium feltételes becslését, a ked- yező időjárást tekintve a magyar gazdakörök az idén közel ötvemniiló métermázsa búzára számítanak. Háborús estély. A Felsőbányái Műked­velő Ifjúság 1915. évi julius hó 11-én (vasár­nap) a Korona-vendéglő nagytermében rokkant kotánink javára Háborús Estélyt rendezett. Szilire került: Mindnyájunknak el kell menni! Népszínmű dalokkal 3 szakaszban. Irta: Benke Tibor. Nyi­tány. Játszta: Tomasovszky Imréné úrnő. Prolog. Szavalta: Doroghy István. Személyek: Sebes János, falusi tanító Illés Lukács. Józsi, Juliska gyermekei Dimand József, Szalay Margitka. Kató, árva, Sebes húga Nagy Vicza. Vad Lő­rinc, Csausz Gyula. Csárdás gazda, Doroghy István. Csárdás gazda felesége Kozák Rózsi. Kis Bandi fiuk, jurátus Török Ágoston. Imre bácsi Hámori Ede. Dóka, Csicsa cigányok Ádám- csik Ferenc, Pap Antal. Pasics, Risztics szerb katonák Hámori Ede, ifj. Dimand Károly. Első honvéd Szabó Béla. Második honvéd Bugesch Árpád Rákóczi szelleme * * * Verbunkosok. Falusi nép. — Történik falun 1848-ban. Az elő­Közvetlenü! Dum előtt, a Remagneba ve­zető ut északi oldalán magányos sir látható, a keresztje koszorúkkal elborítva. Ott nyugszik egy kapitány, aki mikor a franciák a saját váro­sukat ágyuzták, kis csapatjával kitartott a tűz­ben és őrhelyén végre elesett. Emlékezete a Dunt megszálló seregben épen olyan eleven volt, mint a sírján a virágok, melyeket mindig felfí‘isitettek. Pedig csak egy volt a milliók kö­zött ! A német a világ legegyszerűbb dolgának érzi, hogy odaadja a vérét és meghaljon. Nem, az ilyen népet nem lehet legyőzni! Vacsora közben érkezett meg Widenmann tanár vezértörzsorvos. A kórházban járt, hogy barátunkról, báró Maltzahnról gondoskodjék, aki­vel automobilbaleset történt. Az autó egy ka­nyarulatnál felborult és teljes súlyával ráfeküdt Malzahn mellére. Nehány bordája betört, amihez lábtörés, agyrázkódás és idegsokk járult. Nagyon nyugtalanító volt az állapota, de az orvos re­mélte, felgyógyul. Sohasem felejtem el Widen­mann professzort. Beutazta az egész világot, nagyon otthonos Afrikába és közel volt már a Kilimandzsáró csúcsához, amikor a rossz idő visszatérésre kényszeritette. Közös barátaink voltak közel ős messze földön és még azután is, hogy a többiek a szobáikba vonultak, sokáig elbeszélgettünk még ezen az utolsó estén, ame­lyet a német birodalom trónörökösénél töl­töttem. adás általában nagyon jól sikerült. Mindenki teljes megelégedésre megállta helyét. A többi szereplők megbántása, vagy háttérbe tolása í nélkül ki kell emelnünk Nagy Viczát, Török Ágostont, Csausz Gyulát és Doroghy Istvánt. A jövedelemről, mi 200 K körül van, a jövő szám­ban adunk értesítést. A í. hó i2. s i3-iki országos vásár j nem nagyon látogatott volt, különösen a barom- j vásár a föllépett köröm- és szájfás és az e I miatt elrendelt zárlat miatt. Veszteségeink. Hősi halált halt Felsőbá- 1 nyáról a cs. és kir. 5-ik ezredből : Polncsek ; Ferenc a chomeirci és Gudász József őrmester I a krakói csatamezőn. Orosz fogságba estek : | Dub Sándor szakaszvezető és Molnár Lajos. ! Megsebesült: HamuthMárton.Betegek: Domokos : Sándor hadnagy, Fogarassy Alajos és Neuschli ! Albert. A m. k. 12. honvéd ezredből hősi halált j halt: Répászky Károly és orosz fogságba esett: Thaisz Mihály, Anka György; szerb fogságba : Juhász Sándor. A m. kir. 12-ik népfelkelő gy. ezredből elestek és hősi halált haltak : Kosztró- 1 bér János tizedes, Habina Adám és Deák Gyula | Ödön a kofubari csatában. Azonkívül meghalt Balázs Sándor hadapród és Róth Sándor. Habi­nát és Deákot a hivatalos kimutatás eltűnteknek veszi mostonáig. — HI. S. Használt bélyeget jótékony célra. A fegyveres haderőkhöz tartozott katonatisztek, valamint a háborúban elesett tartalékos tisztek után maradt özvegyek és leányárvák gondozá­sára felépítendő Erzsébet Otthon létesítendő egyesületünk azzal a bizalmas kéréssel fordul a hadi jólétintézmény iránt kifogyhatatlan bőke- züségü nagyközönséghez, hogy gyűjtsék össze a birtokukba kerülő már elhasznált s felülbélyeg­zett, nekik értéktelen magyar hadi postahélye- geket (valamint az árvízkárosultak javára kibo­csátott magyar postabélyegeket is) s küldjék azokat a következő cim alá: a Budapest-Buda- foki Erzsébet Otthon Egyesület irodájának, Bu­dapest, I. Budafoki-ut 4l/a. Tisztelettel kérjük, hogy csakis a fenti bélyegeket küldjék, mert a többinek semmi néven nevezendő hasznát nem vesszük. Csak arra kell ügyelnünk, hogy e hadi és árvízi bélyegeket teljesen épen vágják ki a borítékokból. Az igy hozzánk juttatott hadi- és árvizbélyegekkel ki-ki egy-egy téglával járulhat a napjainkban annyira halaszthatatlan Erzsébet- ; Otthon felépítéséhez. Egyben bizalommal ajánl- 1 juk mindenki meleg figyelmébe az ugyanazon j fontos célt szolgáló egyesületi sorsjegy akcion- I kát is, mely a katonai és polgári kormányható- 1 ságok legéberebb ellenőrzése alatt áll és szokat­lanul nagy nyereményesélyeivel páratlan a maga nemében. A nyeremények összértéke 80.000 ko­rona, a főnyeremény 14 kg. finom arany, a má­sodik 85 kg. finom ezüst öntvény stb. Egy sors­jegy ára 1 korona. A húzás f. év junius hó 5-én volt. Budapest, 1915. április hő 15-én Hadusfalvi Ludmann Gyula és Vértesi Weisz Ernő alíábor- nagyok, az egyesület elnökei. Magyarországi munkások rokkant és nyugdijegylete felsőbányái 3s=ik számú fi­ókja f; hó 18-án tartotta évi rendes közgyűlé­sét. A gyűlésen tárgyalták a központ évi jelen­tését 1914. évről, mely szerint a központi egy­letnek 1914. év végén 200.775 rendes tagja volt; 1914. év folyamán 24.248 uj tag iratkozott egy­letünkbe. A rokkantsági segélyben illetve nyug­díjban részesülő tagok múlt év végén 3302 vol­tak; 1914. év folyamán 810 tag lett nyugdíjazva; a legkisebb heti nyugdíj 8 K 10 f., a legmagasabb 13 K 77 f. volt. A nyugdíjban illetve árva se­gélyben részesülő árvák száma 791 volt. Alap- szabályszerü nyugdijakra és segélyekre 1914. évben kiadatott 1,431.024 K 31 f. A központ a törzsvagyonból 1,050.500 K hadikölcsönt jegy­zett a múlt év folyamán, mely összeg a f. évben jegyzett összeggel együtt 3.111 K-át teszen ki. A vagyon 1914. év dec. 31-én kitett 12,912.692 K 46 fillért; amely nagyobbrészt elsőrendű fő­városi pénzintézeteknél van elhelyezve 4% mel­lett. A havi 130 — 150 ezer korona nagyarányú nyugdijak fizetése mellett az egyleti vagyon is havonként 100—150 ezer koronával emelkedik. Mindezen adatokból a fiók meggyőződést szer- j zett, hogy a központ hivatásának mogfelelőleg jár el s az egyleti vagyont megfelelő módon gyümölcsözted s igy csak az egylet további megerősödése — gyarapodását biztosítja és se­gíti elő — a jelentést egyhangúlag tudomásul veszi, valamint a fiók évi jelentését, mely sze­rint a felsőbányái fióknál 1914. évben befolyt tagsági dij címen 6523 K 37 fillér; a rendes fizető tagok száma 508. 18 rokkantnak nyugdij- cimén ki lett fizetve 8121 K 71 fillér. 6 árvá­nak 108 K 66 filiér. A felsőbányái fiók külön alapja 3173 K 10 fillér, melyből hadikölcsönt jegyeztetett 2000 K névértékig; a különalap kamataiból a nyugdíj jogosultságot el nem ért tagok hátramaradt családjai rendkívüli segélye­zésére ki lett fizetve 1915. év folyamán 110 K. Határozatilag kimondta a közgyűlés, hogy ezúttal a Budapesten tartatni szokott évi küldöttek gyűlésére a felsőbányái fiók részéről küldöttet nem választ és költségkímélés szempontjából nem Küld, —- és a helyi választmánynak a múlt évre vonatkozólag megadja a felmentvényt a szokásos óvások mellett. Sp. - Gy. ­Németország gazdasági ereje. Nincs egyeilen állam se, amelynek gazdasági ereje olyan rohamosan fejlődött volna, mint épen Németországé. Igaz, hogy mezőgazdaságával párhuzamosan fejlődött ipara is, de hogy a je­lenlegi háborút olyan sikeresen küzdi meg, an­nak legfontosabb oka mégis az, hogy mezőgaz­dasági fejlődése terén sokkalta gyorsabb a ha­ladása, mint aminő gyorsan lakosságának száma szaporodik, amiből önként következik, hogy Németországban nincsen éhező ember, hogy katonasága oly kitűnő, olyan erőteljes, aminő egyetlen más államé sem. Az utóbbi 25 év alatt Németország gabonatermelése 40%-kal, bur­gonyatermelése 55%-kal, lakosságának száma pedig csak 30%-kal emelkedett. Termelő képes­ségének ezen óriási emelkedését jórészt annak köszönheti, hogy utolsó kisgazdája is megvan immár régen győződve arról, hogy csak dúsan trágyázott földek adhatnak nagy termést s ezért nemcsak rengeteg állatállományának trágyáját használja földjének javítására, hanem kb. 10-szerte több műtrágyát is, mint amennyit mi haszná­lunk. Maguk a németek azt tartják, hogy mező- gazdaságuk óriási fejlődését felerészben a mű­trágyának, egyharmad részben a kitünően meg­választott és nemesitett vetőmagvaknak s csak Vs részben köszönhetik a jobb talajmi velősnek. Vajha a mi gazdaközönségünk is tudatára ébredne annak, hogy a műtrágyák bőséges használata nélkül nagy terméseket elérni nem lehet. Amerikai levél. Buttyán Péter Ameriká­ban élő volt nagysomkuti községi rendőr aki már egy Ízben igen szép tanujelét adta a haza­szeretetének azáltal, hogy itthon maradt ágy­neműjét, bútorait és összes ingóságait a nagy­somkuti vörös keresztnek ajándékozta, a napok­ban levelet intézett Barna Benő községi jegy­zőhöz, melynek tartalmából kitűnik, hogy Ame­rikában élő testvéreink fájdalommal gondolnak arra, hogy a haza védelmére nem kellhetnek. Az általa hivatolt és egy ottani magyar lap­ban megjelent és a községi jegyzőhöz küldött cikkét nagy terjedelménél fogva nem közölhet­jük, röviden csak annyit említünk meg abból, hogy az említett amerikai lap Lukács László lacfalusi gör. katli. lelkész eljárását birálgatja és megveti azt, aki a lacfalusi pap ottan élő fiának tanácsát követi. A beküldött cikk igy végződik: „És ha mégis akadna soraik között, aki a lacfalusi hazaáruló pópa fiának tanácsát követő, annak nincs a magyar társadalomban helye, — annak pusztulnia kell a magyar egy­letekből ahol a második haza tisztelet - az édes haza szeretetét ápolják!“

Next

/
Oldalképek
Tartalom