Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)
1915-05-27 / 11. szám
Felsőbányái Hírlap fiai. Száz csatában legyőztük a több mint tiz milliós muszka hadsereget, csak most május két hete alatt kétszázezret fogtunk el belőle. Fut az ellenség Galíciából, csapataink a sarkában. Przemyslt körülkerítettük, tőle északra, keletre, nyugatra és délre mindenütt megverjük az oroszt. Német szövetségeseink velünk együtt is, meg külön is verték a muszkát, a franciát, az angolt és a belgát. Török szövetségesünk is diadalmasan állta meg a helyét a sok ellenséggel szemben. Győzelem koszoruzza fegyvereiket mindenfelé, mindegyik ellenségünkkel szemben. Hát az olaszokkal szemben is majd csak győzelemre segít minket saját vitézségünk és az igazságos Isten, aki megbünteti az árulókat és hitszegőket. i. m. Az 1915. éYi mire. 8-iki közgyűlés határozatai. A kir. belügyminiszternek 35.354/1915. III. c. sz. leiratát a folyó kiadások fedezése végett 50.000 K függő kölcsön felvétele ügyében a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. A m. i kir. belügyminiszternek 28.172/915-XIII. számú ; leiratára a közgyűlés a bizottság javaslatával megegyezőleg egyhangúlag elhatározza, hogy j az 1914. évre kiutalt rendőrségi államsegély j maradványából 300 koronát szakoktatási célokra, az ezután fennmaradó összeget pedig a rendőr- j ség ruházata (600 K), tűzifa járandósága (678 K), 1 villanyvilágítása 35 K és az utcai tizedesek fi- ■ zetése (120 K) költségek fedezésére fordítja. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 35.925/1914 - VI. számú leirata, mely szerint Felsőbánya városnak két újabb országos állatvásárnak engedélyezése iránti kérelme nem teljesíthető, tudomásul vétetett. Vármegyei alispán 4709/915. számú rendeletére, a közgyűlés a bizottság javaslatával megegyezőig egyhangúlag elhatározta, hogy az alispáni rendeletnek megfelelőleg a városi szervezési szabályrendeletet módosítja és a 252. §-ként következő szöveget veszi fel: „A város szerződött és egyébb alkalmazottainak és pedig: Il-ik kocsisnak, fürdőkezelőnek, gyepmesternek, járványkórházi szolgának, kéményseprőnek, ápol- : da felvigyázónak, vizműfelügyelőnek, vásárvám- 1 kezelőnek, erdősuhanc- és szolgának, fogy. adókezelőnek, vágóhíd kezelőnek, esetleg jövőben felfogadandó alkalmazottainak, tekintettel az 1907. évi XIX. t.-c. 10. §-ának rendelkezésére, illetményeit a betegség igazolása esetén, a betegség kezdetétől számítva 20 héten át kiutalja; ennek leteltével illetményeink beszüntetendők ugyan, de a szolgálatból csak akkor bocsáthatók el, ha további három hónapon belül szolgálattételre nem jelentkeznek.“ — Ennek következtében a szerv, szabályrendelet 252. §-a 253-ra másítandó, illetve módosul. A közgyűlés a gazdasági és pénzügyi bi- i zottság javaslata elfogadásával a beterjesztett 1914. évi zárszámadásokat egyhangúlag a kö- { vetkezőleg állapította meg és hagyta jóvá és pedig: I. A házipénztárnál: 418,118 K 19 fillér bevétellel 418,118 K19 fillér kiadással, semmi maradvánnyal. II. Erzsébet szegényápoldánál: 6186 K 77 fillér bevétellel, 468S K - fillér kiadással, 486 K 77 fillér maradvánnyal. III. Bányakárpótlási alapnál: 121,236 K 68 fillér bevétellel, 120,652 K 24 fillér kiadással, 586 K 44 fillér maradvánnyal. IV. Nyugdíj-alapnál: 53,215 K 72 fillér bevétellel, 52,132 K 84 fillér kiadással, 82 K 80 fillér maradvánnyal. V. Hidalapot: 1815 K 74 fillér bevétellel, 1815 K 74 fillér kiadással, semmi maradvánnyal. VI. Viktoria-alapot: 758 K 37 fillér bevétellel, 750 K 23 fillér kiadással, 6 K 14 fillér maradvánnyal. VII. Községi közmunkát: 1661 K 21 fillér bevétellel, 1656 K 30 fillér kiadással, I 3 K 90 fillér maradvánnyal. VIII. Az 1914. évi j mérleget: 1.122,111 K 98 fillér cselekvő, 318,339 K 20 fillér szenvedő, 803,772 K 78 fillér tiszta cselekvő vagyonnal. A közgyűlés a véghatározat egyhangú elfogadásával a város gyámpénztárá- ; nak 1914. évi zárszámadását és mérlegét tárgyalás alá véve, a mérleget 48.259 K 59 fillér i fedezéssel a gyámoltnak és gondnokoltak köve- j telését 32,455 K 32 fillér összeggel és igy a tartalékalapot 15,804 K 27 fillérrel megállapította és elfogadta, egyidejűleg a 7 éven felüli ■ gyermekek gondozása költségének fedezetére ! az 55.2000/903. B. M. körrendelet 118. §-ában foglaltakhoz képest a tartalékalap jövedelméből 699 K 20 fillér összeget határozott fordítani. Pap Márton adóügyi tanácsnok és főszámvevő kérelmére a közgyűlés a gazd. és pénzügyi bizottság javaslatának elfogadásával egyhangúlag határozatiig kimondja, hogy kérelmét teljesíthetőnek nem találja, mivel a számvevői állás úgy a régibb, mint az uj városi szervezési szabályrendeletben a városi adóhivatal vezetése és ellenőrzése kötelességével volt és van egybekötve. A most érvényben levő szervezési szabályrendelet 101. §-a ugyanis igy rendelkezik: j „A főszámvevő közvetlenül a polgármesternek j és tanácsnak van alárendelve. A főszámvevő, mint a városi adóhivatal főnöke annak működé- j sét irányítja, az ügymenetet és munkarendet megállapítja, a hivatalhoz érkezett ügydarabokat, valamint az egyéb teendőket az adóhivatali személyzet között felosztja, az elintézett ügydarabokat felülvizsgálja és aláírja; az adóhivatali ügykezelés és hivatali rend fenntartása felett őrködik.“ — Az 1805. évi szabályrendelet 10-ik fejezete pedig igy rendelkezett: „A főszámvevő mint az adóhivatal vezetője ellenőrzi, hogy a városi adótiszt a városi adóhivatalt illető adóügyekben hivatali teendőjét a törvény és szabályrendeletek által előirt módon szakszerűen és pontosan teljesítse. — Ezenkívül végzi mindazon ; teendőket, melyek törvényrendeletekvagyfellebb- valók által a számvevői hatáskörbe utaltatnak.“ Tehát adóhivatalra való felelőssége a régi sza- i bályrendeletben is megvolt és még aszerint ; kötelessége volt a törvényrendeletek és feilebb- valók által hozzáutalt dolgokat is végezni. — Az ügyforgalom és szaporodása nemcsak kérelmező hivatali ügykörében, de a közigazgatás minden ■ ágazatában a fejlettebb viszonyokkal fokozatosan | szaporodott, ennek megfelelőleg a régi állapot- I hoz képest kérelmező fizetése is emeltetett; s a városi adóhivatalnál a személyzet is szaporítva lett és z eidő szerint a régi egy alkalmazott helyett ma már három egyén áll kérelmezőnek rendelkezésére és végzi adóhivatali teendőit; jóval nagyobb városban sem végzi több tisztviselő a számvevői és adóhivatali teendőket, mint itt; a város egyéb hivatalánál pedig nem történt személyszaporitás. A pótöijazás iránti kérelme sem volt teljesithető, mert a szám- és adótisztnek hadbavonulása tette szükségessé az állás helyettesítését; a hadbavonulásokkal felmerült helyettesítések tárgyában kiadott 147.500/914. sz. belügyminiszteri rendelet pedig kifejezetten elrendeli, hogy a hadba vonult tisztviselők helyettesítése akként látandó el, hogy e címen jutalomi helyettesítési dij egyáltalán nem adható, amint a polgármester és közig, tanácsnok sem kapnak semmit a főjegyző helyettesítéséért. De pótdjazásra a főszámvevőnek azért nem lehet igénye, mivel 1895. évben ugyanazon teendők ellátása mellett, évi fizetése 1400 korona, lakpénze pedig 220 korona volt s kapott évenként 30 m3 tűzifát; a mai évi járandósága pedig a fizetés 3200 korona, lakpénze 400 korona, lakpénz-pótlék 140 korona, személyi-pótlék 800 korona, családi-pótlék 312 korona és 96 m3 tűzifa; tehát 3242 koronával és 16 m3 tűzifával több mint 1895. évben volt. Özv. Hajdú Károlyné felsőbányái lakos kérelmére az Erzsébet szegény-ápoldának felajánlott házra megkö-tött szerződést, a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata és szerződés felolvasása után a közgyűlés névszerinti szavazással elfogadta. Özv. Tóth Pálné kenyérszinbérlőnek kérelmére bér elengedéséért a közgyűlés a bizottság javaslatával megegyezőleg tekintve a háborús óllapot okozta nehéz megélhetési viszonyokat folyó évre a bérösszeg után esedékes járulékokat 17 K 10 fillér azaz tizenhét korona 10 fill, összeget a bérösszegből elengedni határozta. Útjavítási költség fejében a közgyűlés a Dicsük György terhére irt 6 K, a Májer Jakab terhére irt 11 K 82 fillér, a Burján János terhére irt 6 K összeget törülni határozta, mivel ezen ösz- szegek tévesen lettek nevezettek terhére kiróva és mert a hegyeshegyi dűlői utat nem is használják. Végül a közgyűlés Felsőbányán 1S65. jan. 22-én született Szilágyi Antalt felsőbányái illetőségűnek elismerte, mivel nevezett szülei Felsőbányán ingatlannal bírtak és itt adót fizettek. Szilágyi Antal pedig az iratokból kitetszőleg mint állami erdőőr ezideig máshol illetőséget nem szerzett. hogy kalandokba bocsátkozzék. De jöhet idő, hogy védelemre szorul és erre elő kell készülnie ! Okait is adja a felkészülés szükségességének : — Minden szomszédunknak többé-kevésbbé fedezve van a háta ; van Pyrenousok, Alpesek- jiik, Kárpátjuk - avagy barbár törzsek laknak mögöttük, a kiktől nincs mit tartaniok. Mi nagy és erős hatalmak kellős közepén élünk; keleti és nyugati szomszédainknak csak egyetlen oldalon kell ellenünk frontot csinálniok, nekünk mindenfelé; ők képesek arra (és meg is teszik) hogy már béke idején hadseregük legnagyobb részét középpontositsák határaink ellen, mig a mi ezredeink egyformán vannak elosztva a birodalom egész területén. És bár mi nem félünk ettől a veszedelemtől s bár, ha ellenségeink csakugyan veszedelmet látnak Németországban, a maguk szempontjából igazuk is van — nekünk okvetlenül számolnunk kell ezekkel a viszonyokkal. De vájjon kihúzta valaha a német a kardot hüvelyéből másért, mint hogy a saját bőrét védelmezze vele ? Különben is - teszi hozzá - a háború csak folytatása a politikának, más eszközökkel. Én a béke biztosítására csak egy lehetőséget látok, azt, ha Európa szivében egy olyan hatalom áll fenn, mely - a nélkül, hogy maga hódítani akarna — elég erős arra, hogy szomszédait a háborútól eltiltsa. Ezért hiszem, hogy ha ez az álom valaha testet ölt, csak Németországtól jöhet . . . Milyen boldog idők lesz- ; nek azok, mikor az államoknak nem kell többé bevételük legnagyobb részét exisztenciájuk biztosítására forditaniok, a mikor már nemcsak a kormányok, de a pártok és a népek maguk is meg lesznek győződve róla, hogy még egy győztes háború is többe kerül, minta mennyit hoz, hiszen azt csak nem lehet nyereségnek nevezni, ha anyagi javakat emberi életek árán vásárolunk! Ez igazán felsőrendü erkölcsi világnézetről tanúskodó sorokat méltán egészítik ki Moltke következő szavai a háborúról: — Ki merné tagadni, hogy minden háború, még a győztes háború is, szerencsétlensége a népnek, mely vívja. Sem uj föld, sem uj tartomány, sem a milliárdos hadisarc nem tudja visszaadni az elesetteket s felszántani a gyászoló családok könnyeit. Ám ki képes arra a mai világban, hogy e kényszerű szerencsétlenség alól ki vonja magát ? Iktassuk még ide azokat a ma is nagyon időszerű és a mai háború által különösen igazolt sorokat, melyekkel Moltke a semlegesség í kérdését megvilágította : — Kis államok talán még lehetnek sem- | legesek : talán rábízhatják magukat nemzetközi garanciákra. Ám a nagy állam csak a maga ere- ! jéből élhet, s csak önmaga által állhat fenn. Csak akkor töltheti be létezésének célját, ha el | van tökélve és fel is van készülve rá, hogy létét, szabadságát, jogait megóvja és megvédelmezi. Fegyvertelenül hagyni egy országot, a kormányok legnagyobb bünéül számit. Végül álljanak itt azok a szavak, melyekkel a nagy hadvezér a jó hadsereg lélektanát máig is érvényesen kodifikálta : — Tekintély felfelé, engedelmesség lefelé, egyszóval: fegyelem, ez a hadsereg lelke. Csak a fegyelem teheti a hadsereget azzá, a mivé lennie kell a hadsereg fegyelem nélkül csak költséges, de a háborúhoz nem elégséges, sőt a békében is veszedelmes intézmény. Ám távolról sem csupán és kizárólag büntetésekkel lehet a fegyelmet a hadseregben föntartani! Ehhez az ember nevelése is hozzátartozik. Az iskola utáni nevelés még fontosabb, mint az iskolai nevelés, hozzászoktatása a katonának a rendhez, a pontossághoz, a tisztasághoz, az engedelmességhez és a hűséghez, egy szóval: a fegyelemhez. Ez a fegyelem tette lehetővé számunkra, hogy három háborút fejezhetünk be győzelmesen . . . Ez a fegyelem, ezek a katonai erények — látjuk a háború minden epizódjából, — szent örökségképen szálltak át a nagy Moltke-röl a mai német harcosokra is. Ez fogja lehetővé tenni, hogy a három háború után ezt a negyediket, a legvéresebbet is diadalmasan fogja befejezhetni a hatalmas és erős német nemzet a hasonló szellemtől áthatott szövetségesek baráti oldalán.
