Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)

1915-05-13 / 10. szám

államférfin, akiben megvannak azok a tulaj­donságok, amelyek ilyen szerephez szükségesek és aki talán nemsokára fel fog tűnni a horizon­ton. Tisza István gróf, Magyarország miniszter­elnöke. Sok közös vonása van Bismarck her­ceggel, azaz inkább brutális, mint kellemes, tel­jességgel gáncs és félelem nélkül valók, jelleme független, eszközeinek megválasztásában nem válogatós és ami fő, egyáltalában nem törődik a közvéleménnyel és a népszerűséggel. Ezek a tulajdonságok inkább arra való volnának, hogy féljenek tőle, semhogy szeressék. Bismarck rendszerét követte abban is, ahogyan Budapes­ten a parlamenti ellenzékkel elbánt s valahány­szor a nemzeti törvényhozásban vad túlzások­ban esett, mindig kész volt kardjával a becsü­let mezején elégtételt adni és pályafutása fo­lyamán számtalan párbajt vivott politikai ellen­feleivel és ezekből a párbajokból majdnem mindig mint győztes került ki. A magyarok neki köszönhetik, hogy Magyarország, amely ezelőtt alárendelt szolgája volt Ausztriának, most a ket­tős monarchiának fő alkotó eleme. Az is bizonyos, hogy Tisza gróf rendkívül fontos szerepet fog játszani abban a nemzet­közi kongresszusban, amely a háború megszű­nése után össze fog ülni s a mely nemcsak Európának, hanem Afrikának és Ázsiának tér­képét is meg fogja állapítani, éppen úgy, a hogyan a bécsi kongresszus tette, a mely a a Napóleoni háborúk után éppen 100 évvel ezelőtt ült össze. Tiszának a legközelebbi nemzetközi kongresszusban való szerepe teljesen független lesz attól, hogy Magyarország és Ausztria a háború végén milyen helyzetben lesznek. Fen­tebb megmutattam, hogy Talleyrand herceg a bécsi kongresszusnak legbefolyásosabb diploma­tája volt, jóllehet a teljesen levert és összezú­zott Franciaországot képviselte. Akár mit fog Tisza ezen a kongresszuson végbevinni, minde­nen rajta lesz az ő egyéniségének és hatalmas karakterének nyoma. Ezért Magyarországra és Ausztriára nézve rendkívül fontos dolog, hogy a kongresszuson legkiválóbb és legtapasztaltabb államíérfia kép­viselje, az az államférfiu, aki legmesszebb lát valamennyi között s kinek hire külföldön épp oly nagy, mint szükebb hazájában. A monarkiát ezen a kongresszuson olyan embernek kell kép­viselnie, akit nem lehet útjáról letériteni s a ki a legkiválóbb külföldi államférfiak és diplo­maták ellenében is érvényre tudja juttatni saját akaratát. A monarkiának oly férfiúra lesz szük- zége, aki értékelni tudja a helyzetet s előre meglátja a jövendő fejleményeket. De az Egyesült- Államoknak is nagy szerep fog jutni ezen a kongresszuson, mert a határozatok, a melyeket itt hozni fognak, irányítani fogják az amerikai nemzet jövőjét és végzetét évszázadokra és hogy ez az irányítás jó és üdvös legyen, erre csak egy ember alkalmas, csak egy diplomata tud a kellő magaslatra fölemelkedni s ez az ember Root Elihu volt szenátor. Különfélék. Kinevezés. Őfelsége a király Weisz Lajos iglói és Malenszky Károly nagybányai bánya- j kapitányokat a VII. fizetési osztályból a VI. fizetési osztályba nevezte ki. Előléptetés. A nagybányai vasúti állomás derék főnökét, Csordás Józsefet a kereskedelmi miniszter a VII-ik fizetési osztályba léptette elő. Grati látunk a jól megérdemelt előléptetéshez. Bányászati kinevezések. A király 5 Felsége, Csermely (Vodicska) István, Veress József és zarándi Knöpfler Gyula bányataná­csosokat főbányatanácsosokká nevezte ki. Ür- mössy Kálmán körmöczi pénzverdéi igazgatónak a főbányatanácsosi címet és jelleget adomá­nyozta. Városi közgyűlés. Folyó hó 8-án szom­baton d. e. 10 órakor rendes közgyűlés volt, melyen a belügyminiszter elutasító leirata a j város 50000 koronás lombard kölcsöne tárgyá­ban — tudomásul vétetett; az 1914. évi rendőr­ségi államsegély ügyében a belügyminiszteri leirat a rendelkezés szerint intéztetett; a keres­kedelemügyi miniszter elutasító leirata a kért országos vásárok ügyében — tudomásul vé­tetett; a város házipénztárának és egyéb ala­poknak 1914. évi zárszámadása elfogadtatott; a gyámpénztárak 1914. évi zárszámadása és j Felsőbányái Hírlap ! mérlege szintén; a szervezési szabályrendelet ; módosítása iránti alispáni rendelet, a rendelet értelmében nyert elintézést; Pap Márton fő- ; számvevő és a. ü. tanácsnok kérelme a szerv. ; szabályrendelet módosítása és pótdijazása iránt - elutasittatot; özv. Hajdú Károlyné háza az I Erzsébet szegényápolda részére elfogadtatott; | özv. Tóth Pálnénak a kenyérszin béréből a já- i rulékok elengedtettek; Gyicsuk György és társai | a hegyeshegyi düliői-uti érdekeltségből kiha- i gyattak s tartozásuk leíratott; végül Szilágyi ! Ántal illetősége megállapittatott. Részletes le- ; Írást a jövő számban hozunk. A füstteien napi gyűjtés Hader Ferenc ivén 16 korona 50 fillér. Dukrét Gyuláné ivén 27 korona. Minár Ignácné ivén 17 korona és Prikob János ivén 9 korona 40 fillér, összesen tehát 89 korona 40 fillért eredményezett. A j pénzt már el is küldte a polgármester az I Auguszta alapnak. Áthelyezés. A m. kir. igazságügyi mi- j niszter L. Berksz Lajos nagysomkuti kir. járás- bírósági albirót a debreczeni kir. törvényszékhez | helyezte át. A bányászat köréből. A pénzügymi- ! niszter B. Kovács Géza főmérnököt és Urbán Mihály kapnikbányai főnököt bányatanácsosokká, Gretzmaeher Gyula segédmérnököt mérnökké i nevezte ki. H. Magyar hadi kölcsön kibocsátását \ határozta el a magas kormány. E második ki- ! bocsájtásnál a gyűjtőhelyek tekintetében hasonló eljárást követelik, mint az elsőnél vagyis a gyűj­tőhelyek a m. kir. adóhivatal, a helyi takarék- pénztár és a helyi Hitelszövetkezet lesznek, a I melyeknél már most lehet jegyzéseket esz- í közölni. Országos vásár. Folyó hó 10-én volt a barom- és 11-én a kirakó-vásár. Mind a kettő, különösen a baromvásár nagyon forgalmas volt. Természetesen az árak igen magasak voltak. A német katonák szántanak Fran- cziaországbün. Egy Gayler nevű amerikai azt írja a „Daily Mail“-ban, hogy egy német őrnagy kalauzolásával bejárta Sedan környékét. 75.000 hold földön elvégezték a mezei munkát, elvetették a búzát és más gabonanemüeket s különösen nagy területeket szántak burgonya- termelésre. A szántás és vetés munkáját nagy­részt az otthonmaradt nép végezte el, de csa­patok is dolgoztak. A német őrnagy - igy Írja Gayler — a következőket mondotta nekem: — Mire a polgárság hozzálát az aratáshoz vagy talán a betakarításhoz, a háború véget fog érni, ha azonban nem, akkor a német had­sereg fogja a termést betakaritni. Leírja az amerikai hírlapíró azt is, hogy látott a szántóföldeken tizenöt motoros ekét, amelyekkel német katonák dolgoztak. A Szerb kékköny, a szerb kormány diplomáciai okiratainak gyűjteménye jelent meg j magyar nyelven, „A világháború okiratai“ cimü j füzet-sorozat hatodik füzetében. A szerb kor- j mány okiratai valósággal izgató érdekességnek, \ mert a trónörökös meggyilkolásának napjától kezdve ismertetik a szerb diplomaták jelentéseit és tárgyalásait. A diplomáciai okiratok között valószínűleg a „Szerb kékkönyv“ fogja a legna­gyobb, legszélesebbkörü feltűnést kelteni, mert érdekességénél fogva ez a diplomáciai okmány- gyűjtemény világítja meg legélénkebben a háború közvetlen előzményeinek a történetét. A füzet ára 60 fillér, kapható minden könyvkereske­désben. Hírek a harctérről. Schopp László a m. kir. 12. honvédhuszárezredből hazánk védel­mében a Kárpátokban hősi halált halt. A cs. és kir. 5. ezredből fogságba került Rettegi Sándor; megbetegedtek Bodenlosz Ignác és Mihálcsik János, az elsőt Kolozsváron, a másodikat Lo- sonczon ápolják. A m. kir. 12. honvédezredből Pap Sándor és Smidtkó Mihály megsebesültek, Máriás István és Kis Ferenc megbetegedtek. A m. kir. 12. népfölkelő ezredből beteg Májdik György. A múzeumnak adakoztak : Almásy Pé­ter sárközi plébános: egy régi bankot, Szalay László egy Kossuth-érmet, egy Mária-érmet és j öt darab régi kulcsot. Fogadják a város köszö­netét. Farkas Jenő sk. polgármester. A pesszimisták. Jobbára férfiak bár legtöbbjük anyámasszony katonája. Mindenütt megtalálhatók. Nyomukba vezet vén asszonyos sápitozásuk. Természetrajzi alapon maradva, minden mondásuk kuvik tojás, melyből vész- hirek kelnek. Nem beszédesek. Egy-egy kifeje­zésükben benne van a hadviselés elitélésének, az ijjedségnek, féltésnek, a csüggedésnek egész világa. Beszélhetsz neki diadalról, bizakodásról, nemzeti közös akaratról, elháríthatatlan kény- szerűségről — mind hiába. Arcuk meg sem rebben. Az édes irgalom pírjának nyoma sincs rajta. Vonalai szögekké idomulnak s mértani bizonyossággal jósolják a veszedelmet. Csak a fajtájuk szereti őket. Ingerültséget, elkedvet- lenedést váltanak ki belőlünk. S éppen az utóbbi lehetőség miatt veszedelmesek is. Kerüljük őket ! . . . A titkos jelszó. Egy német és egy fran­cia ember beszélget a háborúról. „Mondja csak - kezdte a francia - hogy van az, hogy ti németek minden háborúból győzelemmel kerültök ki ?“ „Tudod, annak az a magyarázata — vála- szolá a német — hogy van nekünk egy titkos jelszavunk, amit magunkkal viszünk a harctérre és azzal győznünk kell!“ Erre tágra nyílt a francia szeme. Szerette volna megismerni azt a titkos jelszót. Sürgette is mindjárt a németet, hogy árulja el neki azt. | Nem sokáig kellett várnia. „Az a vers — mondá a német — mely minket minden csatába elkísér, ez: Erős várunk nekünk az Isten És fegyverünk ellenség elleni „Óh ha nekünk is volna ilyen jelszavunk“ — sóbajtá a francia. „Ti mindjárt csak a második versen kez- j ditek“ — mondá gyorsan a német. „Hogy van az?“ — kérdé kíváncsian a francia. Nincsen nekünk semmi hatalmunk Mivel neki ellene álljunk . . .“ — világositá fel a német. Mennyi a veszteségünk? Egy szorgal­mas számoló kiszámította, hogy mennyi a 150 veszteségi lajstromban foglalt veszteségünk ösz- szege. A számítás szerint elesesett 3540 tiszt és 63.640 főnyi legénység; megsebesült a tisztek közül 12.275, a legénységből 347.479; hadifog­ságba jutott 1644 tiszt és 44.919 főnyi legénység. Tehát az összes elesettek száma 67.189, a sebe­sülések száma 359.744, a hadifogságbaesettek száma pedig 46.563. Ezek szerint márc. 27-ig megjelenő veszteséglajstromban az összes vesz­teség: tisztekben 17.468, legénységben 356.028, summa summárum 373.496. Persze a sebesültek között vannak olyan esetek, akik többször sze­repelnek a lisztában, mivel többször megsebe­sülve és meggyógyulva újra és újra visszatértek a harcmezőre. Huszonnyolc golyó. A napokban kár­páti harcokból sebesült szállítmány érkezett Debrecenbe. Volt köztük egy Urzick Pál nevű német katona is, akinek a testében egyszerűen huszannyolc golyó volt. A sebesült annyi sebe ellenére is igen vidám volt és először is azzal a kérdéssel fordult az orvosokhoz, hogy mikor térhet vissza a harctérre. A bátor katonát a műasztalra tették és az orvosok e kis golyó­raktártól megszabadították. A golyók szeren­csére nem sértettek nemesebb részeket és igy teljesülni fog a derék német vágya, hogy pár hét múlva visszatérhet á harctérre. A huszon­nyolc golyó gépfegyverből származott. Triesti általános biztositó társulat (Assicu- razioni Generali) Budapest, V., Dorottya-u'ca 10. és 12. A »Közgazdaságt rovatában közöljük a Triesti általános biztosító társulat (Assicurazioni Generali), e legnagyobb, leggazdagabb és legrégibb biztositó intézetünk mérlegének főbb adatait. Teijes mérleggel a társulat mindenkinek, aki e célból hozzá fordul a legnagyobb készséggel szol­gál. Az intézet elfogad: élet-, lűz-, szállítmány, üveg- és betörés eileni biztosításokat. Közvetít továbbá: jégbiztosításokat a Magyar jég- és viszont­biztosító r. t., baleset- és szavatossági biztosítá­sokat az Első o. általános baleset ellen biztositó társaság, valamint kezességi és óvadékbiziosiiá- sokat, eltulajdonítás, lopás, hűtlen kezelés és sikkasztás elleni biztosításokat és versenylovak, telivérek és egyéb értékesebb tenyészállatok biz­tosítását a »Minervát általános biztositó részvény- társaság, valamint áru és utipodgyászbiztositáso kát az Európai áru és podgyászbizfositó részvény­társaság számára. A felsőbányái ügynökség; Hoff man Herman, Róth P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom