Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)

1915-05-13 / 10. szám

államférfin, akiben megvannak azok a tulajdonságok, amelyek ilyen szerephez szükségesek és aki talán nemsokára fel fog tűnni a horizonton. Tisza István gróf, Magyarország miniszterelnöke. Sok közös vonása van Bismarck herceggel, azaz inkább brutális, mint kellemes, teljességgel gáncs és félelem nélkül valók, jelleme független, eszközeinek megválasztásában nem válogatós és ami fő, egyáltalában nem törődik a közvéleménnyel és a népszerűséggel. Ezek a tulajdonságok inkább arra való volnának, hogy féljenek tőle, semhogy szeressék. Bismarck rendszerét követte abban is, ahogyan Budapesten a parlamenti ellenzékkel elbánt s valahányszor a nemzeti törvényhozásban vad túlzásokban esett, mindig kész volt kardjával a becsület mezején elégtételt adni és pályafutása folyamán számtalan párbajt vivott politikai ellenfeleivel és ezekből a párbajokból majdnem mindig mint győztes került ki. A magyarok neki köszönhetik, hogy Magyarország, amely ezelőtt alárendelt szolgája volt Ausztriának, most a kettős monarchiának fő alkotó eleme.

Az is bizonyos, hogy Tisza gróf rendkívül fontos szerepet fog játszani abban a nemzetközi kongresszusban, amely a háború megszűnése után össze fog ülni s a mely nemcsak Európának, hanem Afrikának és Ázsiának térképét is meg fogja állapítani, éppen úgy, a hogyan a bécsi kongresszus tette, a mely a a Napóleoni háborúk után éppen 100 évvel ezelőtt ült össze. Tiszának a legközelebbi nemzetközi kongresszusban való szerepe teljesen független lesz attól, hogy Magyarország és Ausztria a háború végén milyen helyzetben lesznek. Fentebb megmutattam, hogy Talleyrand herceg a bécsi kongresszusnak legbefolyásosabb diplomatája volt, jóllehet a teljesen levert és összezúzott Franciaországot képviselte. Akár mit fog Tisza ezen a kongresszuson végbevinni, mindenen rajta lesz az ő egyéniségének és hatalmas karakterének nyoma.

Ezért Magyarországra és Ausztriára nézve rendkívül fontos dolog, hogy a kongresszuson legkiválóbb és legtapasztaltabb államíérfia képviselje, az az államférfiu, aki legmesszebb lát valamennyi között s kinek hire külföldön épp oly nagy, mint szükebb hazájában. A monarkiát ezen a kongresszuson olyan embernek kell képviselnie, akit nem lehet útjáról letériteni s a ki a legkiválóbb külföldi államférfiak és diplomaták ellenében is érvényre tudja juttatni saját akaratát. A monarkiának oly férfiúra lesz szük- zége, aki értékelni tudja a helyzetet s előre meglátja a jövendő fejleményeket. De az Egyesült- Államoknak is nagy szerep fog jutni ezen a kongresszuson, mert a határozatok, a melyeket itt hozni fognak, irányítani fogják az amerikai nemzet jövőjét és végzetét évszázadokra és hogy ez az irányítás jó és üdvös legyen, erre csak egy ember alkalmas, csak egy diplomata tud a kellő magaslatra fölemelkedni s ez az ember Root Elihu volt szenátor.

Különfélék.

Kinevezés. Őfelsége a király Weisz Lajos iglói és Malenszky Károly nagybányai bánya- j kapitányokat a VII. fizetési osztályból a VI. fizetési osztályba nevezte ki.

Előléptetés. A nagybányai vasúti állomás derék főnökét, Csordás Józsefet a kereskedelmi miniszter a VII-ik fizetési osztályba léptette elő. Grati látunk a jól megérdemelt előléptetéshez.

Bányászati kinevezések. A király 5 Felsége, Csermely (Vodicska) István, Veress József és zarándi Knöpfler Gyula bányatanácsosokat főbányatanácsosokká nevezte ki. Ür- mössy Kálmán körmöczi pénzverdéi igazgatónak a főbányatanácsosi címet és jelleget adományozta.

Városi közgyűlés. Folyó hó 8-án szombaton d. e. 10 órakor rendes közgyűlés volt, melyen a belügyminiszter elutasító leirata a j város 50000 koronás lombard kölcsöne tárgyában — tudomásul vétetett; az 1914. évi rendőrségi államsegély ügyében a belügyminiszteri leirat a rendelkezés szerint intéztetett; a kereskedelemügyi miniszter elutasító leirata a kért országos vásárok ügyében — tudomásul vétetett; a város házipénztárának és egyéb alapoknak 1914. évi zárszámadása elfogadtatott; a gyámpénztárak 1914. évi zárszámadása és j

Felsőbányái Hírlap

! mérlege szintén; a szervezési szabályrendelet ; módosítása iránti alispáni rendelet, a rendelet értelmében nyert elintézést; Pap Márton fő- ; számvevő és a. ü. tanácsnok kérelme a szerv.

; szabályrendelet módosítása és pótdijazása iránt - elutasittatot; özv. Hajdú Károlyné háza az I Erzsébet szegényápolda részére elfogadtatott;

| özv. Tóth Pálnénak a kenyérszin béréből a já- i rulékok elengedtettek; Gyicsuk György és társai | a hegyeshegyi düliői-uti érdekeltségből kiha- i gyattak s tartozásuk leíratott; végül Szilágyi ! Ántal illetősége megállapittatott. Részletes le- ; Írást a jövő számban hozunk.

A füstteien napi gyűjtés Hader Ferenc ivén 16 korona 50 fillér. Dukrét Gyuláné ivén 27 korona. Minár Ignácné ivén 17 korona és Prikob János ivén 9 korona 40 fillér, összesen tehát 89 korona 40 fillért eredményezett. A j pénzt már el is küldte a polgármester az I Auguszta alapnak.

Áthelyezés. A m. kir. igazságügyi mi- j niszter L. Berksz Lajos nagysomkuti kir. járás- bírósági albirót a debreczeni kir. törvényszékhez | helyezte át.

A bányászat köréből. A pénzügymi- ! niszter B. Kovács Géza főmérnököt és Urbán Mihály kapnikbányai főnököt bányatanácsosokká, Gretzmaeher Gyula segédmérnököt mérnökké i nevezte ki.

H. Magyar hadi kölcsön kibocsátását \ határozta el a magas kormány. E második ki- ! bocsájtásnál a gyűjtőhelyek tekintetében hasonló eljárást követelik, mint az elsőnél vagyis a gyűjtőhelyek a m. kir. adóhivatal, a helyi takarék- pénztár és a helyi Hitelszövetkezet lesznek, a I melyeknél már most lehet jegyzéseket esz- í közölni.

Országos vásár. Folyó hó 10-én volt a barom- és 11-én a kirakó-vásár. Mind a kettő, különösen a baromvásár nagyon forgalmas volt. Természetesen az árak igen magasak voltak.

A német katonák szántanak Fran- cziaországbün. Egy Gayler nevű amerikai azt írja a „Daily Mail“-ban, hogy egy német őrnagy kalauzolásával bejárta Sedan környékét. 75.000 hold földön elvégezték a mezei munkát, elvetették a búzát és más gabonanemüeket s különösen nagy területeket szántak burgonya- termelésre. A szántás és vetés munkáját nagyrészt az otthonmaradt nép végezte el, de csapatok is dolgoztak. A német őrnagy - igy Írja Gayler — a következőket mondotta nekem:

— Mire a polgárság hozzálát az aratáshoz vagy talán a betakarításhoz, a háború véget fog érni, ha azonban nem, akkor a német hadsereg fogja a termést betakaritni.

Leírja az amerikai hírlapíró azt is, hogy látott a szántóföldeken tizenöt motoros ekét, amelyekkel német katonák dolgoztak.

A Szerb kékköny, a szerb kormány diplomáciai okiratainak gyűjteménye jelent meg j magyar nyelven, „A világháború okiratai“ cimü j füzet-sorozat hatodik füzetében. A szerb kor- j mány okiratai valósággal izgató érdekességnek, \ mert a trónörökös meggyilkolásának napjától kezdve ismertetik a szerb diplomaták jelentéseit és tárgyalásait. A diplomáciai okiratok között valószínűleg a „Szerb kékkönyv“ fogja a legnagyobb, legszélesebbkörü feltűnést kelteni, mert érdekességénél fogva ez a diplomáciai okmány- gyűjtemény világítja meg legélénkebben a háború közvetlen előzményeinek a történetét. A füzet ára 60 fillér, kapható minden könyvkereskedésben.

Hírek a harctérről. Schopp László a m. kir. 12. honvédhuszárezredből hazánk védelmében a Kárpátokban hősi halált halt. A cs. és kir. 5. ezredből fogságba került Rettegi Sándor; megbetegedtek Bodenlosz Ignác és Mihálcsik János, az elsőt Kolozsváron, a másodikat Lo- sonczon ápolják. A m. kir. 12. honvédezredből Pap Sándor és Smidtkó Mihály megsebesültek, Máriás István és Kis Ferenc megbetegedtek. A m. kir. 12. népfölkelő ezredből beteg Májdik György.

A múzeumnak adakoztak : Almásy Péter sárközi plébános: egy régi bankot, Szalay László egy Kossuth-érmet, egy Mária-érmet és j öt darab régi kulcsot. Fogadják a város köszönetét. Farkas Jenő sk. polgármester.

A pesszimisták. Jobbára férfiak bár legtöbbjük anyámasszony katonája. Mindenütt megtalálhatók. Nyomukba vezet vén asszonyos

sápitozásuk. Természetrajzi alapon maradva, minden mondásuk kuvik tojás, melyből vész- hirek kelnek. Nem beszédesek. Egy-egy kifejezésükben benne van a hadviselés elitélésének, az ijjedségnek, féltésnek, a csüggedésnek egész világa. Beszélhetsz neki diadalról, bizakodásról, nemzeti közös akaratról, elháríthatatlan kény- szerűségről — mind hiába. Arcuk meg sem rebben. Az édes irgalom pírjának nyoma sincs rajta. Vonalai szögekké idomulnak s mértani bizonyossággal jósolják a veszedelmet. Csak a fajtájuk szereti őket. Ingerültséget, elkedvet- lenedést váltanak ki belőlünk. S éppen az utóbbi lehetőség miatt veszedelmesek is. Kerüljük őket ! . . .

A titkos jelszó. Egy német és egy francia ember beszélget a háborúról.

„Mondja csak - kezdte a francia - hogy van az, hogy ti németek minden háborúból győzelemmel kerültök ki ?“

„Tudod, annak az a magyarázata — vála- szolá a német — hogy van nekünk egy titkos jelszavunk, amit magunkkal viszünk a harctérre és azzal győznünk kell!“

Erre tágra nyílt a francia szeme. Szerette volna megismerni azt a titkos jelszót. Sürgette is mindjárt a németet, hogy árulja el neki azt.

| Nem sokáig kellett várnia.

„Az a vers — mondá a német — mely minket minden csatába elkísér, ez:

Erős várunk nekünk az Isten És fegyverünk ellenség elleni

„Óh ha nekünk is volna ilyen jelszavunk“

— sóbajtá a francia.

„Ti mindjárt csak a második versen kez- j ditek“ — mondá gyorsan a német.

„Hogy van az?“ — kérdé kíváncsian a francia.

Nincsen nekünk semmi hatalmunk Mivel neki ellene álljunk . . .“

— világositá fel a német.

Mennyi a veszteségünk? Egy szorgalmas számoló kiszámította, hogy mennyi a 150 veszteségi lajstromban foglalt veszteségünk ösz- szege. A számítás szerint elesesett 3540 tiszt és 63.640 főnyi legénység; megsebesült a tisztek közül 12.275, a legénységből 347.479; hadifogságba jutott 1644 tiszt és 44.919 főnyi legénység. Tehát az összes elesettek száma 67.189, a sebesülések száma 359.744, a hadifogságbaesettek száma pedig 46.563. Ezek szerint márc. 27-ig megjelenő veszteséglajstromban az összes veszteség: tisztekben 17.468, legénységben 356.028, summa summárum 373.496. Persze a sebesültek között vannak olyan esetek, akik többször szerepelnek a lisztában, mivel többször megsebesülve és meggyógyulva újra és újra visszatértek a harcmezőre.

Huszonnyolc golyó. A napokban kárpáti harcokból sebesült szállítmány érkezett Debrecenbe. Volt köztük egy Urzick Pál nevű német katona is, akinek a testében egyszerűen huszannyolc golyó volt. A sebesült annyi sebe ellenére is igen vidám volt és először is azzal a kérdéssel fordult az orvosokhoz, hogy mikor térhet vissza a harctérre. A bátor katonát a műasztalra tették és az orvosok e kis golyóraktártól megszabadították. A golyók szerencsére nem sértettek nemesebb részeket és igy teljesülni fog a derék német vágya, hogy pár hét múlva visszatérhet á harctérre. A huszonnyolc golyó gépfegyverből származott.

Triesti általános biztositó társulat (Assicu- razioni Generali) Budapest, V., Dorottya-u'ca 10. és 12. A »Közgazdaságt rovatában közöljük a Triesti általános biztosító társulat (Assicurazioni Generali), e legnagyobb, leggazdagabb és legrégibb biztositó intézetünk mérlegének főbb adatait. Teijes mérleggel a társulat mindenkinek, aki e célból hozzá fordul a legnagyobb készséggel szolgál. Az intézet elfogad: élet-, lűz-, szállítmány, üveg- és betörés eileni biztosításokat. Közvetít továbbá: jégbiztosításokat a Magyar jég- és viszontbiztosító r. t., baleset- és szavatossági biztosításokat az Első o. általános baleset ellen biztositó társaság, valamint kezességi és óvadékbiziosiiá- sokat, eltulajdonítás, lopás, hűtlen kezelés és sikkasztás elleni biztosításokat és versenylovak, telivérek és egyéb értékesebb tenyészállatok biztosítását a »Minervát általános biztositó részvény- társaság, valamint áru és utipodgyászbiztositáso kát az Európai áru és podgyászbizfositó részvénytársaság számára. A felsőbányái ügynökség; Hoff man Herman, Róth P.