Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)
1915-04-15 / 8. szám
XX. évfolyam. 6. szám, Wh 1915. április 15_ = MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MiNDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN. = ; Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. ? Egyes szám ára 20 fillér. | Felelős szerkesztő : DR MOLDOVÁN FERENC j A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő címére •; Felsőbányára küldendők. Vidéki előfizetési pénzek, reklamá i ciók és hirdetések Nánásy István kiadóhoz, Nagybányára inté- zendők. — Nyilttér garmond sora 40 fillér. Mennyibe kerül a világháború? A most folyó világháborút nemcsak óriási jelentősége, nemcsak a benne résztvevő nemzetek nagy száma, hanem jellemző számadatai is páratlanná teszik a világtörténelemben. Ha — természetesen csak hozzávetőleg — a harcban álló osztrák-magyar seregeket 3 millióra, a németet 5, az oroszt 7, a franciát 4, a török-angol sereget lVg, a belga-szerb- montenegróit 1 millióra becsüljük, akkor is huszonegy és félmilliót kapunk, vagyis körülbelül több ember van a csatatéren, mint Magyarország egész lakossága, férfit, nőt, még a gyermekeket is beleszámítva. Ily nagy számról helyes fogalmunk nincs és nem is lehet; nagyságát megsejteni csak úgy leszünk képesek, ha el tudjuk képzelni, mennyi egy millió. Ha egy millió embert a budapest-fiumei vonalon sűrűn egymásmellé állítanánk, akkor ez az emberlánc egészen a horvátországi Ogulin állomásig tartana (kb. 500 km.). Húszmillió emberrel meg lehetne szállni az európai Oroszország határát köröskörül, úgy, hogy e magában is rengeteg területet sűrű embersövény kerítené be. Egymillió ember természetesen sokat eszik egy nap. Ha csak szallonnát és kenyeret veszünk napi eledelnek, akkor egymillió ember megeszik egy nap annyi kenyeret, mint egy 555 m2 területű négy- emeletes ház és annyi szalonnát, mint a pesti piarista gimnázium. Egy amerikai tudós még tovább számított. Szerinte egy hadosztályhoz 3165 hátasló, 1400 igásló és sok ezer más teherszállító által tartozik, összesen 8265 állat. Egy hadosztályhoz kell még 48 ágyú, 1441 municiós szekér a tüzérségnek, azonkívül 48 betegszállító, 662 eleségszállitó, összesen 1009 kocsi. Ennyi kell egy hadosztálynak. Most már egy milliós sereghez kell 413.210 állat és 50.450 szekér. Bizonyos, hogy ennyi ember, állat és szekér számára nagy terület kell a szabad mozgásra. Egy gyalogezrednek és a hozzátartozó muníciónak 76 hektárra, egy lovasezrednek 24, egy tüzérezrednek 19 hektárra van szüksége és egy milliós hadsereg csak 75 négyzetkilométer területen fér el, vagyis körülbelül oly területen, mint Budapestnek pesti oldala. Ilyen embertömeg szállítására 3000 vonat szükséges. Mivel egy vonat hossza 250 m., háromezeré 750 km., vagyis az egymilliót szállító vonatok szakadatlan sorban elfoglalnák a budapest-predeáli vonalat a fővárostól egészen a tömös szorosig. Egymillió katona napi élelme 2200 tonna. Ennek a szállítására öt hosszú vonat kell egyenkint 21 teherkocsival. Az állatok napi elesége 258 vasúti kocsit tölt meg. Az egész vasúti trén mindenestül napi 4500 kocsi. E számokból fogalmat alkothatunk magunknak arról, hogy milyen lázas forgalom lehet most például Galíciában, a vasúti állomásokon, a harcvonal mögött. Naponta a vonatok százai robognak keresztül, katona- és sebesültszállító, municiós és egyéb vonatok. Az állomásoknál a trénszekerek ezrei, amelyekre pokoli lármával szállítják át a rengeteg eleséget, lövőszert, ruhát, kötő- és gyógyszereket, postát stb. stb. Azután végtelen sorban megindulnak a feneketlen galíciai sárban, lassan döcögve, a különböző csapatok felé, ahol a lövőárkokban már epedve várja az ételt a sok éhes bakagyomor. Vájjon mennyibe kerül a háború? Ezt a magyar származású világhírű tudós, Tesla Miklós számította ki mélyreható alapossággal, beszámítván az emberi élet értékét is. A költségek különböző rubrikákba oszlanak. A hadműveletek 100—120 millió koronába kerülnek naponként, az állami- és magántulajdon pusztulása 200—300 millió, az ipar és kereskedelem kára naponta 400 millió. Legelői kellett volna említenünk az emberekben való veszteséget, amely a legsúlyosabb pontja az egész lajstromnak. Tesla csak 15 percentre becsüli az elesettek számát s ha egy emberéletet 10.000 koronára becsülünk, akkor 200 napos háborúban ez a veszteség háromszáz milliárdot tesz ki, vagyis napi 150 millió koronát. Mindent összevéve a rettenetes világháború naponként 1500 millió koronába kerül, óránként 62 és fél millióba s minden perc, amelyet e borzalmas időkben eltöltünk — egymillióba. Szédítő számok ezek s legjobban beszélnek a háború pusztításairól. Egy 200 napos háború 300 milliárdba kerül s ennek pótlására Tesla szerint fél évszázad szorgalmas munkájára lesz szükség. n. v. Városi közgyűlés. IqI5. április 7-én. Elnök: Farkas Jenő polgármester; jegyző: Pap Márton adóügyi tanácsnok. Polgármester üdvözölve a megjelent képviselőket, a közgyűlést megnyitja és bejelenti, TÁRCA. Felolvasás. Tartotta a f. hó 5-iki háborús estélyen Farkas Jenő polgármester. A háború legtöbbször gazdasági kérdés. Mikor egyik-másik ország, vagy nemzet hatalmassá lesz, kész a féltékenység és irigység okozta háború. Az 1870 —71-ben letiport francia sohasem tudott belenyugodni a veszteségbe. Nem a milliárdokért, melyeket hadisarczul kellett fizetnie, avagy Elszászlotharingiáért, de a nemzeti fölény elvesztésért. Tehát készült a háborúra. — Oroszország politikája és kielégítésre vágyó álma a mindenütt élő szlávoknak egy uralom alatt való összepontositása egyfelől, másfelől pedig a térhódítás és elsősorban a Feketetenger egyedüli uralma, mert az északon fekvő tengerei több mint féléven át befagyások miatt nem hajózhatók. Tehát ő is állandóan készült a háborúra. - Az angol pedig, ez a nagykereskedő-nemzet, mely a vagyon gőgjével, a hatalmasok fölényével senkit sem tart maga fölött valónak, telhetetlen, kapzsi, s nem válogat az eszközökben. Az erkölcsi érzéke pedig, amint a háború megkezdése óta tapasztalhattuk, teljesen kipusztult s hogy versenytársát, a németet leverhesse, mindent, még a becsületet is feláldozza. Csak saját érdekeit féltve, tengeri haderejét folyton gyarapította és a népeket egymás ellen uszította. A három — egyenkint is nagy hatalom - együttesen alkotják a hármas ántátot, melynek célja a hármas szövetség megtörése és elsősorban Németország leverése. E célok elérésére indult meg mindenütt a guruló rubel s igy csatlakozott az ántánthoz Szerbia és Montenegró, továbbá a gazdag Belgium, melynek osztályrészül egy szép darab jutott volna a felboncolt Németországból. Hogy minő csábításokkal és Ígéretekkel igyekeztek magukhoz fűzni Bulgáriát, melyet csak két évvel ezelőtt csaltak meg és a két, ezideig még semleges Olaszországot és Romániát, ezt ma már mindenki tudja. Ha jól viselik magukat, Bulgária kapja Macze- dóniát, Románia Erdélyt, Olaszország Déltirolt s a Dalmát tengerpartot. E két utóbbi pedig vár, hogy a részünkre drágán megvásárolt semlegesség révén, a dicsőséges győzelem után Románia egy kardcsapás nélkül jusson Besszará- biához és Olaszország a Francia-Riviérához és Korzika szigetéhez. A beteg embert, Törökországot a londoni konferencia körül nyirbálta s ha most ő is talpra áll és a maga jogait keresvén, a mi igazságos harcunk eldöntésében szerepet kér, ez természetes dolog. A szentirás szavai szerint: egy hajszál sem hull le fejünkről az Isten akarata nélkül. Hát egy ilyen világháború történhetnék-e a világ Teremtőjének akarata nélkül ? Nem! Ez a véres ezt a borzalmas nagy világháborút is az Isten akarta, azért, hogy az angol aranyhegyek ne nőjenek az égig, hogy az enervált francia erkölcsök a maguk hitellenes moráljával el ne hatalmasodhassanak a mi civilizációnk felett s hogy az orosz rabszolgajárom megtörjék a régen le- igázott népek nyakán s hiú ábránddá foszoljék a nagy szláv egység. A háború kitörése előtt legcsunyább szerepe volt Szerbiának; az alkalmat és ürügyet megadni a háború kitörésére. A szerbek a saját uralkodójukon kipróbált mesterséget tudták s el lehettek készülve arra, hogy ha a mi uralkodócsaládunkon követik el a gyilkosságokat, háború lesz. Ők, a bérgyilkosok, az ántánt cimborái nem félhettek, hogy egy győztes háború esetén lekerülnek a térképről. Nézzük meg jól a térképet, vegyük elő a statisztikát s vegyük szemügyre a mi erőinket és elleneink erejét. Német, tehát alapos statisztika szerint ellenségeink országainak lakossága 109 millióval több, mint Németország, Ausztria- Magyarország és Törökországnak. De ezzel a többséggel szemben áll az a 300 millió muzulmán, akiket a török szultán a Próféta zászlója alá hadba hivott. Ezek a muzulmánok Egyiptomban, Indiában, Tuniszban, Áldzsiában, Marokkóban, Afganisztánban, Beludzsisztánban és Perzsiában, tehát az ellenségeink által erőszak-
