Felsőbányai Hírlap, 1914 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1914-09-03 / 18. szám
X1I221. évfolyam. 18. szám, 1014:. szeptember Q_ FELSŐ TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő : DR MOLDOVÁN FERENC A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő cimére Felsőbányára küldendők. Vidéki előfizetési pénzek, reklamációk és hirdetések Nánásy István kiadóhoz, Nagybányára inté- zendők. — Nyilttér garmond sora 4Ö fillér. Szatmármegye asszonyaihoz! Áldott az a hely, amely jó szivekről tanúskodó, nemesen gondolkozó, áldozathozó, tettrekész asszonyi lelket táplál! Vármegyénk asszonyai most búcsúztak a csatákba induló hozzátartozóktól. Nehéz szívvel ölelték át féltve nevelt fiukat, mások férjüket, menyasszonyok vőlegényüket, ki szeretet testvérét, vagy rokonát, barátját, gyermekkori játszótársát. És mindezek után a fájdalmas könnyeket letörölve, mint megannyi védő angyal szárnyra keltek ezek a lelkes asszonyok átvonuló katonáinkat szállitó vasutak megálló helyeihez. Ott a távozókat bátorítva, frissítőkkel erősítve, virágfűzérekkel hintették be őket lelkesítvén szent kötelességük teljesítésére. Amidőn meghatottsággal búcsúztunk egy-egy ilyen pompába robogó vonattól, telve a haza, daloktól átszellemült ezen daliás legényekkel, méltán rájuk illett a múlt időkből ránk avult kitétel: „A fenséges nép.“ Hála Istennek, ezek egytől-egyig saját belátásuk, hogy ne mondjam intelligenciájuk után is mentek volna az ellenségre, maguktól érezték: Mi a kötelesség! Tudja azt e fontos időkben mindenki. Azok az ittmaradt szegény családanyák is, átértik a helyzetet: Nem zúgolódnak. Akinek ereje engedi, a cséplőgép tetején zsákkal telt szekeren és minden más, inkább férfi erőt igénylő munkában fárasztja éhes, nem elég edzett phisikumát. Fájdalom, azonban vannak sokan, különösen a városi kisiparosok hátramaradottjai, akik nem mehetnek napszámba, — mert nincs szükség rajok a városokban, férjeik foglalkozásainál pedig nincs tehetségük az eltávozottat helyettesíteni. Ezek azok, akik a kenyérkereső eltávozásával már a legelső napokban is érezték az ínséget s nyomort; ezeken akar segíteni az „Auguszta Gyorssegély.“ Ennek az egyesületnek a nevében kérem én a vármegye asszonyait, hogy hozzák áldozatul amit nélkülözhetnek s adják oda a hazáért és igy közvetve érettünk is a harcba vonult katonák családjainak az Ínségtől való megmentésére. Csak a legnemesebb lelkű asszonytól jöhetett a gondolat, hogy adjuk oda azt, ami legnagyobb ereklyénk s amihez egy egész élet j boldogságának emléke fűződik — adjuk oda jeggyürüinket. Nem nagy reális érték, de nekünk kincs — a — és összegyűjtve valóságos kincset is fog képezni - s amihez annyi szeretet és boldogság tapad, áldást és boldogságot kell hogy hozzon azokra, akik tőle megváltak s azokra is, akikért megváltak. A nagylelkűen fe’. ;idozott adományokat Far kan Jenőné úrnő veszi át Felsőbányán. Nagykároly, 1914 augusztus 22. Csaba Adorjánné, az Auguszta Gyorssegély Egyesület vármegyei elnöke. Ä Vörös-kereszt céljaira begyült adományok, A Felsőbánya város által elvállalt 50 láb- badozó számára ágyak, ágyíelszerelések, fehérneműk, evő és ivó eszközök és egyéb berendezési tárgyak gyűjtése a legszebb eredménnyel járt. Rövid idő alatt a város közönségének áldozatkészsége összeadta mindazt, ami az ide szállítandó lábbadozó katonáink elfogadására és elhelyezésére szükséges volt. Örömmel látjuk, hogy a város közönsége átérzi azon nemes kötelességeket, amelyek a nem hadakozó polgárokra a jótékonyság és a nemes emberi érzések rónak. A gyűjtés eredményét és egyszersmind az adományok nyugtázását az alábbiakban közöljük: Farkas Giziké, Rajz Irénke és Szalai Margitka gyűjtése: A lábbadozó katonák elhelyezésére szükséges ágyak és ágyfelszerelésekre adománzoztak: Bradofka Frigyes, Fizély Sándor, özv. Lánczky Gyuláné, dr. Moldován Ferenc, Pály Ede, Szel- lemy László 25-25 koronát: Stoll Béla 20 koronát ; König Henrik Budapest, ifj. Lévay Sándor 10-10 koronát: özv. Hajdú Sándor 5 koronát, Irgalmas Nővérek zárdája 20 ágyat és 10 ágyfelszerelést; Háder Ferencné 2 ágyat, 2 ágyfelszerelést és két szobát : özv. Lévay Ferencné 2 ágyat, 2 ágyfelszerelést és 2 szobát: Drávetzky Károly 2 ágyat és 2 ágyfelszerelést, Újhelyi Andrásné, Bernovits Emilné, Koller Matild, Hámori Sándorné, özv. Gromucz Jánosné, özv. Haranth Gyuláné, özv. Kremnitzky Albertné, Rumpold Józsefné, Spáczay Gyuláné, Szabó Károlyné, Kosztróber Györgyné, Nagy Lajosné, Kovács Gyuláné, Wolf Mihályné, özv. Alexa Tivadarné, özv. Pap Jánosné, Schnier Imréné, Puskás Ferencné, Hajdú Lajosné, Varga Jánosné egyenként 1 ágyat és 1 ágyfelszerelést, Bay Károly 1 ágyfelszerelést és 1 pokrocot, dr. Csausz Károlyné, Farkas Jenőné, Bay Károlyné, Kilián Béláné, Mikola A. Gyuláné egyenkint 2 ágyfelszerelést, Dácsek Péterné 5 szobát és 1 ágyat, Árus Jenőné és özv. Csausz Tivadarné 1 pokrócot s 1 szalmazsákot, Török Lajosné 1 szalmazsákot, 1 párnát, 1 lepedőt és 1 pokrócot, Gáspárik Ignácné 1 párnát, 1 lepedőt és 1 pokrócot, Weisz Jenő 2 vaságyat, Dr. Vermes Hugóné 2 párnát 1 pokrócot, Illés Gáborné 2 párnát 2 lepedőt 1 paplant, Neubauer Leóné 1 ágyat, Pérchy Karolin 1 párnát, Pap Mártonná T A R C A. Kötelességeink. Mint borongós, hideg napokon átszürődő meleg napsugár indult meg mai válságos napjainkban az emberszeretet páratlan törekvése és villámként cikkázott át a könyörületes szivek egyöntetű jelszava „Segítsünk harcosaink honn- maradt családjain!“ Ha az utóbbi események után betegesen túlszárnyalt képzeletükkel a mai helyzetet nyugodtan és józan megítéléssel kisérjük, látnunk kell, hogy történelmünk hőseinek harci positiója a jelenlegi romboló fegyver technikával szemben mennyivel enyhébb volt s ha az akkori eseményeket olvasva a sebesültek és elesettek számától borzalom fog el, képzelhető, hogy a gyilkoló szerszámok mai fejlettsége mellett mennyi vér és hány élet fog porba hullani! Sürü golyózápor, ágyudörej és robbanás közepett helyüket megálló katonáink helyzete rettentően veszélyeztetett és mily magasztos a humanitástól megnyílott szivek munkája, ha az életükkel a haza becsületéért folytonosan játszó hőseink homlokáról a gond felhőit eloszlatják és itt maradt övéikről gondoskodnak. — Megszámlálhatatlan, dicsőségre szomjazó ajak a megnyugtatás mosolyát viszi utravalóul, hogy ha netán az ellenség gyilkoló golyója övéitől örökre elragadná, úgy kedvesei a magyar szivekben örök gyámo- litót találnak. A magyar társadalom nem kérkedésből, hanem a haza védelmében harcoló hősök iránti hálából osztozik testvériesen az elesettek családtagjaival! A gondoskodásnak ez a tudata katonáinkban bátorsággá és az emberi szeretet kiécdemlésének törekvésévé alakul át s talán ennek köszönhetők elsősorban is katonáink merész és bátor volta után — az eddig elért győzelmek, — melyek máris nevezetes történelmi eseményekként örökítik meg. Azt hiszem, hogy a humanitás szót a mai mozgalomban talán tévesen is alkalmazom, mert a mikor katonáinkat sok gondtól felszabadítva útra küldjük, úgy a gondtalan bátorsággal elért győzelmek hazánkat védik és igy egyenként reánk egyesekre hatnak ki. Szóval jótéteményünket harcosaink ezerszeresen viszonozzák, mert bennünket arányos ellenségeinktől életük feláldozásával megvédelmeznek! Nem akarom azonban evvel az adakozó jó szivekből nyíló virágokat eltiporni, nem akarom evvel a jótéteményeket mint a társadalom leg- magasztosabb és legfenségesebb erényeit kis- sebbiteni, mert ezt a mai küzdelmes létfentartás amúgy is megcáfolná; hiszen be kell látnunk, hogy egy-nehány, kevesek kivételével, kiket a sors minden javaival átölelt, mindannyian igen nehezen élünk. Éppen ezért az áldozatkészségben érvényesül ma a magyar szivek jósága, amidőn mindenki a maga erejéhez, sőt erején túl menve is — mindenét a harc mezején küzdők megkönnyebbítésére szánja, — illetve azokkal meg- ! osztja. Tudja Isten, hogy a nyugvóra térő nap biborfénye hány hős vérének visszfénye, az esti szellő szárnyán hány utolsó sóhaj repül hőseink kedveseihez. Tudja Isten, hogy a pirkadó reggel gyöngyharmata hány fájdalmában vergődő hősünk könnyeivel csókolódzik össze és hány ember küzd a hallálal vergődő vonagló ajakkal utolsó Istenhozzádot övéinek és ilyenkor mily boldogító az a tudat, hogy hőseink fajdalma megenyhül a könyörületesség és a jó szivek otthoni munkájának tudatában. Mi, az igazságért küzdők a világtörténelem egy uj korszakába estünk, „a kölcsönös szeretet korát“ értük el. Győzzön tehát az igazság, hogy az emberi könyörületesség és jótétemények gyakorlói, kik a szükség és fájdalmak csillapításán fáradoznak, fonhassák mielőbb a győzelem babérkoszorúját visszatért hőseink fejéré. Azt hiszem, ez lesz az a jutalom, a melyben sok fáradozásaik gyönyöreit élvezni fogják tudni; úgy érzem, hogy a kimerültségtől és fáradtságtól sápadt arcokon a viszontlátás nyíló örömrózsái lesznek nehéz munkájuk legszebb virágai. Istenünk, magyarok Istene, népünket évezredes küzdelmes utjain hősiesen és dicsőséggel kisérted, légy irgalmas, légy könyörületes hőseinkkel, őrködj azok élete felett, hisz a Te tanaidnak „az igazságnak“ szolgálatába álltak, sújtsd és büntesd méltó módon azokat, kik irigy és bosszúálló vérüktől hajtva, emberi másaid életét elíajult- ságukban kiontották és sok millió embernek nyugalmát megzavarták! Istenünk légy igazságos! König Honrik.
