Felsőbányai Hírlap, 1914 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1914-08-20 / 17. szám
felsőbányái Hírlap 1450-ben véglegesen megszűnt ezen a vidéken a szerb zsarolás. A város története is bizonyítja, hogy a szerb ölni, rombolni tudott, de alkotni nem, és 500 esztendő alatt ezen nyomorult faj nem bírta a kultúrának még csak külső mázát sem elsajátítani, gyilkol és rombol az még ma is. Münnich Sándor. A hadba vonultak családjainak segélyezése, A városunkban alakult segélyző bizottság működése serényen folyik. A jótékony hölgyek gyűjtése már eddig is szép eredménnyel járt. Figyelemre méltó, hogy 250 koronán felüli ösz- szeget jegyeztek havi segélyképen, mely segítségre tehát a következő hónapokban bizton lehet számítani. A város a szükséghez képest a jelentkezőknek már számos esetben adott ki gyors segélyt. L. Bay Károlyné és Szigyártó Erzsiké gyüjtőivénhavi segélyt jegyeztek és adakoztak : 1. Bay Károlyné 2 K, Szigyártó Józsefné 2, Szigyártó Erzsiké 1, özv. Hajdú Lajosné 1, dr. Moldován Ferenc 10, Klein Sámuel 2, Maksai Lajos 1, Miskolczi Kamilla 2, Bónis Sándor 2, Weisz Jenő 5, Husovszky Gyuláné 1, Bugesch Károlyné 2, Szabó Sándor 2, Doroghy Sándor 1, ifj. Kormos Sándor 1, Nagy Lajos 3, Vagányi Kálmán 1, Végh Jenő 60 fill., Mikola A. Gyula 4, Pap Márton 5 korona. Egyszersmindenkorra adakoztak: Al- mássy Kornélné 1 K, özv. Hajdú Sándorné 5, Schnier Imréné 1, Moldován Anna 2, Lévay Károly 2, Ferenc Móricz 2, Maiker József 5, Likker Károly 10, Klein Hermán 20, Minár Ig- náczné 1, Almássy Jánosné 2, Dácsek Péterné 1 korona. Összesen 79 korona 60 fillér. Kovács Olga és Csausz Gabicza gyüj- tőivén havi segélyt jegyeztek és adakoztak: Özv. Csausz Tivadarné 1 K, Árus Jenőné 1, Szabó Károly 3, Weisz Sándor 1, Dukrét Gyula 1, Krompászky Ignácz 1, Spáczay Gyula 5, Irgalmas nővérek zárdája 5, dr. Berks Aurél 5, Ilia István 20 fill., Illés Sándor 5, Nyisztor Irén 5, Szellemi László 5, özv. Haranth Gyuláné 5, dr. Csausz Károly 5, Kováts Gyula 5, Tury Ferenc 5, Tury István 1 korona. Egyszersmindenkorra adakoztak : Gábor Jánosné 2 K, Jékly Károlyné 4, Jékly Irén 10, Ilosvay Tihamér 2, Ilosvay Béla 2, özv. Krenmiczky Albertné 10, Bálán Gábor 2, Illés Lukács 2, Máriás György 5, Bakó Anna 2, Klimkó Sándorné 3‘80 fillér, összesen 100 korona. Farkas Giziké és Rajz Irénke gyűjtő- ivén havi segélyt jegyeztek és adakoztak: Jancsó Janka 3 K,Bradofka Frigyes 8, Kilián Béla 10, Merza Anna 2, Dobay Ilonka 1, Dobai István 1, Pirchy Kálmánná 1, Dimand Károly 5, Münnich Sándorné 5, Varga Jánosné 5, Tomasovszky Imréné 5, Münnich Sándor 5, Fizély Sándor 15, Kosztróber György 5, dr. Vermes Hugó 5, dr. Szokol Pál 7 K, Egyszersmindenkorra adakoztak: Dóra Istvánná 1 K, Matyasovszky Mariska 1, Hajdú István 2, N. N. 20 fill., özv. Szász Sándorné 1, Polereczky Károly 1, özv. Puskás An- talné 6, Langer Antal 5, Kuhárik Tibor 1, özv. Moldován Antalné 2, Alexa Tivadarné 5. özv. Lévay Zsigmondné 10, özv. Lévay Ferenczné 50, N. N. 40 fill., Berkeszi Pálné 1, Farkas Giziké 1'40 fill., Maár Józsefné 1, Tury Nelli 1 korona. Összesen 179 korona. Farkas Jenő gyiijtőivén adakoztak havi segélyt: Farkas Jenő 10K, Egyszersmindenkorra: Plachy Gyula 2 K, Bay Károly 5, Ilosvai Tihamér 2, Újhelyi András 2, Puskás Eerenc 1, Hangverseny jövedelem 3018 fill, Bernovits Emilné 20, ifj. Lévay Sándor 20 kor. Összesen 92'18 fillér. Pap Elluska és Varró Margit gyiijtőivén havi segélyt jegyeztek és adakoztak: Újhelyi Andrásné 10 K, Újhelyi András 10, Roth Lázárné 2, Jámnik Róza 1, Brecher Dávid 2, Hirschné 1, Cservenyák Gáborné 1, Gudász János 1, Pramperger Dezső 2, Kosztin Istvánná 1, özv. Gábor Józsefné 2, Pály Ede 10, Láng Ferenc 1, Réch Lőrincz 1 korona. Egyszersmindenkorra adakoztak: Gábor Sándorné 5 K, Roth Mihályné 3, Zazula Sándor 2, Magyar László 2, Ádámcsik József 1, dr. Tóth Gáborné 7, özv. Kozák Jánosné 1, Kosztin Mariska 20 fill., Háder Gáspárné 1, Ilia Sándorné 40 fill., Ilia György 1, Bálint Lászlóné 40 fill., Kosztin György 40 fiit, ifj. Pap Jánosné 20 fill., Fila Sándorné 20 fill., Árgyelán Lászlóné 1, Egyvalaki 60 fül., Egy valaki 60 fill., özv. Pethe Görgyné 2, Papolczy Lajosné 2, özv. Csernátonyi Péterné 1, Holéczy Gyula .5 korona. Összesen 82 korona. Összes pénzbeli gyűjtés 532 korona 78 fillér. Előjegyeztek továbbá: Hámori Nándorné élelmi csikkeket és ruházatot. Szalay Lászlóné ruhaneműt. Ebédre elfogadtak: Matyasovszky Mariska 1 gyermeket, Hajdú Istvánná 1 gyermeket, Kilián Béláné 2 gyermeket, Dimand Károlyné 1 gyermeket, Puskás Ferenc 5 egyént, i Farkas Jenőné 2 gyermeket, Varga János 1 gyermeket, Újhelyi Andrásné 2 gyermeket. A sebesültek ápolására mintegy 16 hölgy jelentkezett eddig, kiknek kioktatását dr. Csausz Károly városi főorvos válalta magára. A sebesültek részére 50 ágy és felszerelés kiállítására a gyűjtés megindult és már is szép eredmény mutatkozik. Különfélék. Magyarország Védőasszonya. (Patroaa Hungáriáé.) Agusztus 15-én ünnepeltük Nagy Boldogasszony napját, mely városunkban egyszersmind bucsunap is volt. Annak a történeti valóságnak emlékét, mellyel első apostoli királyunk ezt a mi hazánkat, Magyarországot a bold. Szűz Mária oltalmába ajánlotta. . . . 1038. esztedőben aug. 15-én nagy szomorúságba borul a magyar nemzet. Első apostoli királya haldoklik. Övéi körülveszik a bucsuzót, kinek lelke szállóban van, de mintha még egyszer felragyogna, miként a királyi nap, mikor eltűnni látszik a bíboros fellegekben. És miután egyetértésre intené övéit, az ország főpapjait, nagyjait, a kik körülveszik, felemelkedik ... és Magyarországot az ő féltett hazáját, a magyar népet, az ő keresztény népét a bold. Szűz oltalmába, védő szárnyai alá helyezi. Minden időben. Minden generációban. Minden örömben és viharos bubánatban egyaránt. És aztán . . . sóhajtva szállott a nagy király lelke ... az örökkévalóság glóriájába. Nagy idők múltak azóta. Századokról- századokra szálló nagy idők. És a magyar nemzet sohse felejtette el a nagy király végrendeletét. Mindég Védőjének, Nagyasszonyának, oltalmának tekintette, vallotta tettekkel, hódolataival a bold. Szűz Máriát. Imádságaiban, énekeiben, mindennapi életében, örömében, bánatában leikéhez, szivéhez kapcsolta e lovagias hódolatot. Harcaiban, ünnepeiben, zászlóin, pénzein nagy vallomást tett mindenha erről a testamentumról. És ime . . . ma is, nagy idők után még nagyobbakban . . . megrezdül a nemzet lelkében az ősi húr. Elébe tárul a nagy testamentum. A hadüzenet, az igazságait, a nemzet becsületéért vívandó harci tudat első pillanatában a nemzet lelkének mélységes mélyéből ajkára szökik az imádság : — Magyarország nagy Pátronája, boldog- ságos ^Szüz Mária könyörögj érettünk. És felzendül templomainkban, körmeneteinkben a százak éneke. Bugva-zugva szál Budának ős templomából a szózat: Boldogasszony Anyánk, Régi nagy Pátrónánk . . Nagy harcokban lévén, így szólít meg hazánk: Magyarországról, megtért hazánkról Ne feledkezzél meg, szegény magyarokról. ezen a lépcsőn Karaveno alázatosan köszönt neki és mindég hozzátette : „Én, Excellentiád, fél fizetéssel nyugdíjazott hivatalnok vagyok, kinek felesége és hat gyermeke van . . . — Már újból! — Mondotta a miniszter- elnök, aki rögtön felismerte Karavenot. — Ne fáradjon többet uram, Karaveno . . . Karaveno . . . Kara ... jól, van már, gondom lesz önre, — mondta neki Ő excellentiája és meggyorsította a lépteit. E közben megtörtént, hogy a miniszter- elnök meghütötte magát és pár napig nem hagyta el a lakását. Minden nap a hírlapokkal egy papírlapot vittek be hozzá, a melyben ez állott. Karaveno M. fél fizetéssel nyugdíjazott hivatalnok, a kinek felesége és hat gyermeke van, legőszintébb jó kivánatait küldi az Excellentiád egészségéért. Ezeknek a papíroknak volt köszönhető, hogy a miniszterelnök izzadásba jött és felgyógyult. De a mikor első Ízben kiment a lakásból, lent a kapunál ott találta a fél fizetéssel nyugdíjazott hivatalnokot, aki szerencsét kívánt neki a felgyógyulásához. Most már a miniszter- elnök nem türtőztethette a haragját. — Kedves uram, — mondta a miniszter- elnök — nagyon hálás vagyok önnek figyelméért, de sajnálattal kell kijelentenem önnek, hogy telyes lehetetlenség visszahelyezni önt a hivatalába. Evvel beült a kocsiba és elhajtatott, a szegény Karaveno meg magában azt mormogta : — Mit hallok ? A gróf urnák jó emlékező tehetsége van, de hiányzik a jó akarata. Csak türelem. Ettől a pillanattól fogva vette kezdetét a Karaveno tényleges működése. Ha a miniszterelnök a templomba ment, ott látta maga és az oltár közt a mi Karave- nonkat, ha színházba ment, bemenet és kijövet a kapunál ott hallotta az egyhangú mormogást: — A nevem, Excellentiád, Karaveno . . . fél fizetéssel nyugdíjazott hivatalnok . . . feleség és hat gyermek . . . A parlamentben, a szenátusban mindenütt ott látta Karavenot, először csak a kapuban azután a karzaton, a hol lelkesen tapsolt a kormánydicsőitő beszédeknek. A miniszterelnök minden lehető eszközt megpróbált hogy megszabaduljon ettől a makacs embertől: lenézte, kinevette, kimutatta a haragját, sőt meg is fenyegette, de mindez nem használt semmit. A miniszterelnök ezzel az emberrel szemben, a ki mindenütt ott volt a nyomában és aki soha nem vétett a szerénység ellen, tehetetlen volt. Mi kifogása lehetett ellene ? Milyen bűntényről vádolhatta volna ? A tény pedig az volt, hogy a grófnak, a miniszterelnöknek az a hivatalnok nem ment ki a fejéből, sőt az a gondolat, hogy megint látni fogja valahol, jobban nyugtalanította, mint az állam ügyek. Ha egyedül volt, egész gépiesen ismételgette a nevét, mely már az idegeibe befuródott, sőt még mielőtt lefeküdt volna, elsszőr is benézett az ágy alá, hogy nem rej- tőzik-e ott a nyugdíjazott hivatalnok. Végre kétségbeesésében nagy dologra határozza el magát. A mikor még ugyanaz nap kilépve a kocsijából meglátta Karavenot, kurta és parancsoló hangon azt mondta neki: — Jöjjön velem! A hivatalnok bátortalanul követte és csak hamar ott volt a miniszterelnök előtt, ennek a dolgozó szobájában. — Mennyi volt.az ön legutóbbi fizetése? — 6000 reis, Excellentiád.-- Jól van. Fogja ezt az okmányt. Ki van nevezve 10,000 reis fizetéssel újból hivatalnoknak, de tudomására hozom, sőt esküszöm is, hogy ha 24 óra alatt el nem hagyja Mad- ridot, le is fogom tartóztatni. Isten vele ! Karaveno telyesen niegzavarodva és idegeskedve szó nélkül futott ki a miniszter dolgozó szobájából, aki aztán megtudta a rendőrségtől hogy Karaveno még ugyanaznap elhagyta Madridot. Ezután szabadon lélegzett már fel a miniszterelnök. * Tizenegy eszdendő múlva ezen megtörtént esemény után Warven volt a kabinet titkár és Braba Pensates a miniszterelnök. Egy napon Braba Pensates indíttatva érezte magát bizonyos változásokat hajtani végre a hivatalnoki karban, hogy egy pár hivatalnokot, a kiknek nagy protekciójuk volt, behozhassa a minisztériumba. Hogy ki ne hagyja az érdemeseket, t. i. az ő barátainak a barátait, előhozatta a lajstromokat, a melyekben fel volt jegyezve az illetők minősítése. — Sorolja fel nekem a legidősebb hivatalnokok közül azokat, a kiknek a legkisebb protekciójuk van — mondta a személyi ügyek előadójának. A lajstrom átnézésénél kitűnt, hogy még a leggyengébb protekció is nagyon erős volt a miniszterelnök céljaira. Csak egyetlen
