Felsőbányai Hírlap, 1914 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1914-08-06 / 16. szám
Felsőbányái Hírlap Múzeumunkból. Ismertetés. XV. Nagyobb szabasu és gazdag népintézetek — bankok (banco azaz pad, pénztolvasó hely) — már a XV. században bankjegyeket adtak ki, miket pénz helyett szivesen elíogádtak, mert az illető pénzintézet akár mikor arany vagy ezüst pénzre beváltotta. Az államok is adtak ki ilyen bankjegyeket, csakhogy az állam alattvalóit kényszeritette azok elfogadására készpénz helyett, de beváltásról szó se volt. Mária Terézia szintén adott ki ilyen bankjegyeket 1762-ben következő fogós felirattal: „Wiener-Stadt Banco Zettel, welcher in allen contributins Cameralund Bancokassen der hungarisch-böh- misch und österreichischen Erb. landen zur hälfte derer abgaben mit zulag der anderen hälfte in baaren Gelde angenommen, annebst zugestanden wird, dass für solchen Banco- zettel ohne zulag eines baaren Geldes verzinsliche Bankobligation á 5% jedoch nicht unter 200 Gulden erhoben werden können. Wien, 1. Juli 1762.“ Az arany pénzt lassanként az osztrák kormány bevonta a forgalomból, csak ezen j bankjeggyel fizetett, tehát csak ilyen pénz volt forgalomban, de csak az adó felét volt szabad ilyen bankóval fizetni, a másik felét aranyban, de miután ilyen nem volt, igy nagy kegyesen elfogadták az adó másik felét is bankókban, de azért az adófizető 5%-kal többet fizetett, mintha az államtól kölcsönözte volna a saját pénzét. Pedig Magyarországon csak az arany pénz volt érvényes, csupán az országgyűlés határozhatta meg a pénz nemét, értékét, de avval az osztrák kormány nem törődött, behozta az értéktelen papirrongyot Magyarországon is. Ezen szomorú időből múzeumunkban is vannak ilyen bankjegyek 1762-től kezdve, 1784-ből 1800-ból, 1811-ből. A bankjegyek különféle színűek; vannak feketék, kékek, vörösek, zöldek, de mind nagyon kezdetlegesek. Bécs város prése csak tovább nyomta ezen papirrongyokat, hétről-hétre apadt annak értéke, senki nem fogadta el szivesen és mikor már másfél milliárd forint volt forgalomban, beütött a harc. Minden bankjegy névértékét egy ötödre sülyesztették, azaz egy öt forintos bankóval csak egy forint értékét lehetett kiegyenlíteni; számtalan család ment tönkre, kereskedelem, ipar megszűnt, de azért a papirrongyot csak tovább bocsátották ki. 1813-ban kiadott az osztrák kormány úgynevezett aszticipa tion j Schein-éket, a kétfejű sassal és a magyar címer- I rel - mi ellen a magyar országgyűlés tiltakozott, hogy a magyar címerrel igy visszaéljenek — a melyekre rá volt nyomtatva, hogy a telekadóból fogják beváltani, mi természetesen csak Ígéret volt és soha sem váltották be, úgy hogy az értekük még jobban alászálit (devalve- tis). Ilyen bankjegyek szintén vannak múzeumunkban. Végre 1816-ban megbízott az osztrák kormány egy bécsi bankházat bankjegyek kibocsátásával azon szigorú utasítással, hogy con- ventiós (pengő) pénzben be kell váltani, mihelyest valaki azt követelné, de a kényszerforgalom megmaradt, mert alaposan meg volt ingatva az osztrák hitele. Ezen korszakból is 1866-ig vannak bankjegyek a múzeumunkban. 1848-ban a magyar kormány szintén kénytelen volt bankókat és váltópénzt kibocsátani, de a kormány kezessége mellett. Ezek az úgynevezett Kossuth bankók 5 pengő krajcártól fogva 100 forintig, őrizzük múzeumunkban ezen magyar papírpénzeket, melyek egy nagy, dicső kor jelvényei és áhítattal nézi ezeket mindenki. Van köztük egy nem egészen kész bankó is, az utolsó nyomtatás el nem készült darabja. Münnich Sándor. Különfélék. Személyi hírek. Fizély Sándor bányatanácsos hévizi, dr. Tóth Gábor bányafőorvos ostendei nyaralás- j ból hazaérkeztek. Az áthelyezett r. kath. segédlelkészek: Láng Ferenc és Resch Lőrincz állásukat múlt héten elfoglalták. Uj ref. kántortanitó. A ref. egyház presbitériuma néh. Csonka József helyébe julius hó 26-án 7 pályázó közül Nagy Károly tanítót Benkről, Szabolcsmegyéből választotta meg leánytanitó és kántornak. Felfüggesztett munkaszünetes nap. A kereskedelmi miniszter a hadiállapotra való tekintettel a törvényes munkaszünetet a folyó évi augusztus 9-re eső vasárnapra s az azon vasárnapot követő hétfői nap reggeli óráira az 1891. XIII. t.-c. hatálya alá tartozó mindennemű munkára, üzemre és elárusitásra felfüggesztette. A városi múzeumnak Papp László m. kir. erdősegédmérnök 1 szakfüzetet, Pap Kálmán 1848. évből 1 oltári bizonyítványt ajándékozott, melyekért köszönetét mondott Farkas Jenő polgármester. Magyarországi Munkások rokkant és nyugdijegylet helybeli fiókjának vezetősége felhívja a tagokat és a hozzátartozóikat, hogy ha valamely tag mozgósítás folytán katonai szolgálatra behivatott és a tagdijakat fizetni nem képesek, befizetéseknél ezen körülményt jelentsék be, hogy a szolgálat idejére a tagdijak fizetése alul felmenttessenek, nehogy igazolatlan nem fizetés miatt a tagok sorából törültessenek. — Figyelmezteti továbbá, hogy a módosított alapszabályokat a m. kir. belügyminisztérium jóváhagyta s azok f. é. augusztus 1-én életbe léptek és ennek értelmében í. é. augusztus 1-től a felemelt tagsági dijak fizetendők. * Közérdekű hirdetmények. I. Értesittetik a város közönsége, hogy a törvény szerinti hadi szolgáltatások iránti kötelezettség megkezdődött. A törvény intézkedik azokról a hadiszolgáltatásoktól, melyek a mozgó- j sitás valamint a hadi állományra való kiegészítés [ esetében a fegyveres erő szükségleteire igénybe j vehető. Kiemelendő ezek közül, hogyha hadi | célokra szükséges személyes szolgálatok a rendelkezésre álló önkéntes munkások és népföl- kelők nem ellenségesek, úgy minden munkaképes a férfi nemhez tartozó polgári egyén kötelezhető, aki életének 50-ik évét be nem töltötte. Ezekért a szolgálatokért megfelelő térítés jár. Minden fogatos jármű vagy személy illetőleg teherszállításra alkalmas állat birtokosa kötelezhető, hogy azt megfelelően felszerelve fuvarozásra átengedje. II. A vasút biztosítását foganatosító őrség kötelessége az őrzött műtárgynak mindenféle megrongálását megakadályozni, minden előtte személyesen nem ismert egyént megállítani és mindenki ellen, ki az első felszólításra meg nem j áll, fegyvert használni. — A vasúti műtárgyakon j csakis a vasút személyzete közlekedhetik, mely- ; nek magát a vasút igazgatósága által kiállított előirásos igazolvánnyal igazolni kell. - Olyan egyénekkel szemben, akik a vasúti személyzethez hasonlók, de magukat igazolvánnyal kellőképen igazolni nem tudják az első pontban foglalt eljárás foganatosittatik. ■— Gyanús egyének, kik a vasúti műtárgyak körűi kóborolnak, elfogattat- nak és legközelebbi csendőrőrsnek adatnak át. III. Az elrendelt általános mozgósítás folytán minden, akár magántulajdonban levő ut és közlekedési műtárgy: hid, áteresz, szabadon használható. A háztartással biró lakosok kötelezhetők, hogy a fegyveres erő tagjainak természetbeni élelmet nyújtsanak. Vágómarhák birtokosai kötelesek azokat átengedni. — Aki takarmánynak van birtokában, köteles a szükséges takarmányt átszolgáltatni. Mindezen szolgálmányokért térítés jár. * Vármegyei gazd. egyesületi anarchia. Igazán resteljük, hogy ilyesmi megtörténhetett j nálunk. A mozgósítás miatt Csaba, Böszörményi, ! Falussy alelnökök a vármegyei gazd. egyesületi elnökválasztást 29-ről bizonytalan időre elhalasztották. Joguk volt hozzá és helyesen tették. Többen azonban szerdán (Szuhányi-pártiak) összegyülekeztek s minden elnöki, titkári stb. vezetés nélkül, szóval a formalitások teljes mellőzésével, hamarosan megválasztották egyhangúlag Szuhányi Ferencet elnökké. Kende Zsigmond hiába tiltakozott ellene, hangsúlyozván, hogy ez érvénytelen, sőt maga Szuhányi is hiába magyarázta, hogy ez lehetetlen, a lelkes Szuhányi-pártiak kikiáltották az elnököt, mint egykor a köznemesek Mátyás királyt, s mint akik jól végezték dolgukat, szétoszlottak. A másik elnökjelölt pedig ugyanakkor jelentkezett a katonaságnál, hogy megy a harctérre ő is, ott kíván küzdeni hazájáért, tartotta a lelkesítő szónoklatokat a főváros népéhez s talán eszébe sem jutott, hogy micsoda trükköt csinálnak ellene éppen akkor „szülővármegyéjében.“ Mi úgy hisszük, hogy Szuhányi sem fogadna el egy ilyen alkotmánytalan, dicstelen elnökséget s azért egészen bizonyosra vesszük, hogy békés időben meg lesz az igazi választás, amikor mi is ott leszünk. Akinek pénzintézeti betétje van, az legjobban teszi, ha háborús időben ki nem veszi a pénzét onnan, mert ott legbiztosabban őrzik. Persze ebből egyesek gseftet csinálnak, megriasztják a jóhiszemű egyszerű embereket, azután mikor kivették a pénzüket, akkor valami utón s módon elcsaklizzák tőlük: úgy hogy se pénz, se posztó lesz belőle. Erre vonatkozóan a rendőrkapitány e héten bölcs figyelmeztetést adott ki s azt falragaszokon meghirdette. Hangzik pedig a figyelmeztetés eképen: Tudomásomra jutott, hogy egyes lelketlen izgatok a háborús híreket felhasználva, célzatosan arra izgatják a népet, hogy megtakarított pénzüket vegyék ki a pénzintézetekből, hogy azt a legkülönbözőbb címeken tőlük elcsalhassák! Figyelmeztetem a lakosságot, hogy éppen a háborús időben legbiztosabb helyen van a pénze a szolid pénzintézetekben, ahol azokat nemzetközi szerződések védik és garantálják, inig a magánféltől köny- nyen elvehetik éppen a lelketlen izgatok, amiért senki kárpótlással nem tartozik. Tartsa meg tehát a lakosság e tekintetben is a teljes nyugalmat és higgadtságot, ami egyik legbiztosabb alapja vagyonunk védelmének. A tábori posták. — A tábori posták működését a hadsereg főparancsnoksága rendeli el, időpontját később közlik. A tábori posta utján továbbítandó levelek címzési módja tehát példaképpen ez: A feladó neve:................................ einte: .............................. Tábori posta. Kovács Antal ti 1. honvédhuszárezred, Tábori po zedesnek 3. század, slahivatal 82. 1227/1914. végrhsz. A Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagybányai kir. járásbíróságnak az 1909. évi Sp. 1-261-3. számú végzése következtében Stoll Béla és dr. Stoll László nagybányai ügyvédek által képviselt felsőbányái takarékpénztár r.-t. javára hátr. 60 korona s jár. erejéig 1914. évi május hó 27-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 775 koronára becsült következő ingóságok, u. m. marhák, csűrös istállók, sertésolak, stb. nyilvános árverésen eladatnak. Ezen árveréshez 64 korona tőke és jár., 199 kor. 80 fill, tőke és jár., 114 korona tőke és jár. erejéig a felsőbányái takarékpénztár r.-t. csatlakozódnak kimondatik. Mely árverésnek a magyarláposi kir járásbíróság 1913. évi V. 39/5. számú végzése folytán 60 korona tőkekövetelés, ennek 1913. évi jan. hó 17. napjától járó 8°/0 kamatai, '/3°/o váltódij és eddig összesen 81 kor. 91 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, Haragoson, alperesek lakásán leendő megtartására 1914. évi augusztus hó 14-ik napjának délutáni 5 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Magyarlápos, 1914. évi julius hó 8-án. Papp József kir. bir. vhajtó.
