Felsőbányai Hírlap, 1914 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1914-07-23 / 15. szám

hol szeptember végén „hó takará el a bérei tetőt“, idézzem emlékükbe szavait ? :

Lelkem édes mély mámorba szédült

A természet örök szépségétül.

Oh természet, oh dicső természet.

Mely nyelv merne versenyezni véled?

Mily nagy vagy Te, mentül inkább hallgatsz,

Annál többet, annál szebbet mondasz.

Egész szellemi és testi életünk a természettől nyer tápot, megifjodást.

* *

Velünk, geográfusokkal megtörténik mostanság, hogy a mindennapi élet keveset gondol- godó embere azt kérdi tőlünk: Nos, hát Önökkel mi lesz most ? hisz’ már a sarkok is fel vannak fedezve! - Ha tudnák, hogy mennyire ismeretlen még Európa is, mennyire ismeretlen saját hazánk, főleg szélesebb körökben !

Lapozgassuk a legnagyobb magyarnak iratait. Számtalan variánsban megtaláljuk azt a gondolatot: Vegyük a bölcsességnek első mondását : Ismerd meg magad s fejtsünk ki mindent mi vele összeköttetésben áll s úgy fogjuk tapasztalni, hogy mindennapi foglalatosságainkban annak hasznát venni rendszerint elmulasztjuk. — Visz- sza-visszatér erre a gondolatra, mert az egyed- ről a nemzetre, a hazára viszi át az önismeretnek szükségét.

Nem mutat-e evvel nekünk is irányt, magyar turistáknak ?

A hazát úgy mint a természetet nemcsak élvezni és szeretni kell, de megismerni is. Járjuk be nyílt szemmel vidékeit, érintkezzünk népeivel és akkor számottevően hozzá fogunk járulni erős és okos nemzedék, egészséges közvélemény kialakulásához.

És mi nem feledjük el a „mens sana in corpore sano“ elvét. Mint az egyesre, úgy áll az elv a fajra, a társadalomra is. Hiszen az egyed csak része, láncszeme, továbbvívője a fajnak. A fajbiologiai és öröklődési kutatások ez az utóbbi időben oly hatalmasan fejlődő fiatal tudomány — mindinkább igazolják, hogy az állandó élet egysége a faj, az egyed csak ennek része, tulajdonainak hordozója, fejlesztője, avagy megrontója, talán újak szerzője.

Az egyesnek fel kell ismernie kötelességét a faj iránt. Az ő egészsége a faj egészsége, az ő erje a faj ereje.“

A tudós gróf magasröptű, tudományos eszmékkel, majd költői fordulatokkal teljes, nagyszerű előadását a közönség fokozódó lelkesedéssel és élvezettel hallgatta és annak befejezése után hatalmas éljenzésben és tapsban tört ki.

A hosszan tartó ováció lecsendesülése után az elnök megemlékezett az osztálynak legközelebbi programmjáról, melyet még a folyó évben meg lehet kezdeni: Ilyen a taggyüjtés, mely körül az osztály buzgó ügyvivő alnöke Farkas Jenő rövid idő alatt igen szép eredményt ért el különösen Nagybányán; továbbá kirándulások, felolvasások rendezése; ezek maguktól értetődő feladatok. A második fontos feladat Nagybánya és Felsőbánya városoknak és a gyönyörű vidéknek a fővárossal és az ország nagy városaival való kedvezőbb vasúti összeköttetése, közvetlen és hálókocsik járatása és igy a vidék megismertetése, kedveltté és látogatottá tétele. Szükséges továbbá, ne csak magunk legyünk turisták, hanem gyermekeink is, minek leghat- hatósabb eszköze a cserkészmozgalom fejlesztése. A vidéki gimnáziumok igazgatói felkérendők, hogy hatáskörükben ezen a középiskolai tantervben amúgy is felvett mozgalmat karolják fel és vidékünkre terjesszék ki, természetesen a helyi csoport vezetőségével karöltve és legmesz- szebbmenő támogatásával.

A javaslatok megtétele után elnök felkérte ügyvezető alelnököt, hogy évi jelentését tegye meg.

Az alelnök jelentette, hogy az 1913. év az osztály újjászervezésével telt el és pedig ha nem is fényes, de elég kedvező eredménnyel. A szervezés végett ügyvezető alelnök két ízben járt Máramarosszigeten és egyszer Sátoraljaújhelyen, amely helyen igyekezett nemcsak a régi tagokat összetartani, hanem uj tagokat is szerezni.

Az évi rendes közgyűlés, mi augusztus hó közepére Máramarosszigetre volt tervezve, ösz- szeköttetésben a kőrösmezei Ménesül havasra való kirándulással, a kitűzött időben részben az

Felsőbányái Hírlap

árviz áradások, részben pedig a kolera-járvány miatt nem tartatott' meg.

így tehát a közgyűlést Máramarosszigeten dec. 8-án tartottuk meg kirándulás nélkül és pedig miután Máratnaros-megyében időközben megalakult a Magyar Turista-Egyesület mára- marosi osztálya, a máramarosi csoport tagjainak csekély részvéte mellett. Nagyobb kirándulások rendezése tekintetében egész évfolyamon akadályul szolgáltak az árvizek és a kolera-járvány.

A turistaság élénkítésére útjavítások és utjelzések történtek, de nem oly mértékben, mint kívánatos lett volna, mert e tekintetben is akadállyul szolgált az állandó rossz időjárás, továbbá az, hogy a tagoknak majdnem 50°/0-a nem fizette be tagsági illetményét.

Dacára annak, hogy a M. Turista-Egylet máramarosi osztályának megalakulása folytán a máramarosi csoport meg fog szűnni, reményünk van, hogy a jelenlegi tagok összetartásával és uj tagok szerzésével fel fogjuk tudni lendíteni az osztály ügyét.

Intézkedések történtek még a menházak tüzkárbiztositása és jókarban tartása tekintetében is.

Ügyvivő alelnök bejelentette, hogy a K. K. osztályának „ügyrendje" módosításra szorul, amennyiben a vidéki csoportok neve és beosztása megváltozik. Ugyanis az eddigi 4 választmányból, illetve csoportból a „Kassa-Abaujtorna vidéki választmány“ már régebben megszűnt. A „Máramarosi választmány“ pedig múlt évben szűnt meg és tagjai beléptek a Magyar Turista Egyesületbe. A Guttinvidéki csoport cime megváltoztatandó és vidékünk két városának kifejezett megemlítésével nevezendő el. Alelnök javaslata tehát, hogy az ügyrend 10. §-ának 1. pontja következőkép módosittassék: „X. Vidéki csoportok. A Keleti Kárpátok két vidékén két csoport áll fenn és működik: a) Beszkidi csoport, melyhez területileg tartoznak Zemplén, Uung, Bereg és Ugocsa vármegyék, b) Nagybánya cs Felsőbánya Vidéki Turista Csoport, melyhez területileg tartoznak Szatrnár és Mára- maros vármegyék.“ Közgyűlés elnök kérésére a módosítást egyhangúlag elfogadta és azt elnök határozatkép kimondotta.

Miután úgy a Keleti Kárpátok osztályánál, mint a beszkidi, továbbá a nagybánya-felsőbá- nyai csoportnál több tisztség van üresedésben és ezeknek betöltése szükséges, alelnök javaslatára közgyűlés a Keleti Kárpátok osztályának II-od alelnökévé dr. Rencz János nagybányai áll. főgimnáziumi igazgatót választotta meg. Ugyanezen osztály választmányának kiegészítésére közgyűlés Neubauer Ferenc miniszteri tanácsost, 1. Bay Lajos orsz. gyűl. képviselőt, dr. Makray Mihály polgármestert, dr. Szilágyi Imre ügyvédet, Égly Mihály városi főjegyző-lapszerkesztőt, id. Molcsányi Gábor ny. főerdőtanácsost és ifj. Molcsányi Gábor m. kir. erdőmérnököt választotta meg.

A Beszkidi csoport elnökévé közgyűlés Dókus Gyula cs. és kir. kamarás, Zemplénme- gyei alispánt I. alelnökévé, Kende Péter cs. és kir. kamarás, orsz. gy. képviselőt II. alelnökévé, Lőrinczy Jenő Ungmegyei alispánt egyhangúlag megválasztotta.

Végül a nagybánya-felsőbányai csoport uj elnökévé közgyűlés dr. Kádár Antal bányakor, főorvost választotta meg. Elnök a választást megerősítve a tisztségek uj viselőit üdvözölte, közgyűlés pedig a megválasztottakat lelkesen megéljenezte.

Ezután ügyvivő alelnök jelentést tett az

1913. évi zárszámadásról és 1915. évi költség- vetésről. Eszerint bevétel volt 1913. év végén 564 K. Kiadás 308 K 22 f., pénztári maradvány tehát az év végén 255 K 78 fill. Az 1915. évi költségvetésben a bevételi előirányzat 1405 K 78 fill., ebből pénztári maradvány 1913. évről 255 K 78 fill., tagsági-dij előirányzat 250 tag után 1150 K. — Kiadási előirányzat: A gutini Farkas Jenő-ut javítására (1912-ben a folytonos esőzések miatt nem lehet felhasználni) 100 K, útjavítás és jelzés 350 K, tagilletmény a központnak 400 K, nyomtatványokra 80 K, posta és távirda-dij 120 K, kézbesitési-dij 50 K, menedékházak javítására 200 K, uj ügyrend kinyo- matására 60 K, különféle kiadásokra 45 K 78 fill. Összesen: 1405 korona 78 fillér. Tehát a bevételi előirányzat egyenlő a kiadáséval. - A Keleti Kárpátok osztályainak vagyonkimutatása 1913. év végén: Hoverla menedékház 600 K. Siegmeth menedékház a Feketehegyen 600 K. A Skioptikon, diapozitivák stb. értékének felerésze (másik felerésze a kassai osztályé) 400 K. Összesen: 1600 korona.

Elnök közgyűlés helybenhagyása után a ! számadásokat elfogadottaknak mondta ki.

A tárgysorozat kimerülvén, Stoll Béla a Casinó elnöke köszönetét fejezte ki gróf Teleki Pálnak, hogy az elnökséget elfogadta és érté- I kés székfoglalójával élvezetet szerzett a köz- I gyűlésnek.

Gróf Teleki Pál viszont a Casinónak és elnökének fejezte ki köszönetét, hogy az Egyesület termeit a közgyűlés céljaira átengedte; mégegyszer üdvözölte az Osztály megjelent | tagjait, a körgyülés vendégeit és a közgyűlést nagy éljenzés közepette berekesztette.

* *

*

Délben 1 órakor az István-szállőban 30 : terítékes közös ebéd volt, melyen Nagybánya vezető férfiai, a más városokból eljött vendé- ! gek és több illusztris nyaralók vettek részt, i Ebéd közben és utána igen tartalmas és szép : pohárköszöntők hangzottak el. Stoli Béla gróf I Teleki Pál elnököt köszöntötte fel, gróf Teleki Pál Nagybányának és vidékének boldogulására,

: Farkas Jenő az osztály virágzására emelte po- : barát. Égly Mihály Farkas Jenőt, Tóth Móric | és dr. Rencz János gróf Teleki Pált, Makucz Gyula Nagybánya és Felsőbánya polgárait éltette. A kitűnő magyaros ebéd Dula Jancsi szép hallgató nótái mellett a legjobb hangulatban folyt le.

Úgy a nagybányai, mint a Felsőbányára tervezett feketehegyi kirándulás a kevés jelentkező és a bizonytalan időjárás miatt elmaradt.

Dr.. Moldován Ferenc.

Városi közgyűlés.

A városi képviselőtestület rendkívüli közgyűlést tartott f. hó 7-én. A város kegyeletének , lerovásával kezdődött a közgyűlés a trónörökös- pár és Kossuth Ferenc halála fölött. A polgármester helyettesi tisztség betöltése okozott még élénkséget a képviselőtestületi tagok között. Azután a közgyűlés gyors tempóban nagyobb vita nélkül folyt le.

Részletes tudósításunk a következő:

Farkas Jenő polgármester elnök a rendkívüli közgyűlést d. e. fél tizenegy órakor nyitotta meg, a jegyzőkönyv hitelesítésére Likker Károly, Lévay Károly és Puskás Ferenc képviselőket kérte föl.

1. Napirend előtt Farkas Jenő polgármester megható, emelkedett szavakkal emlékezett meg azon borzalmas merényletről, melynek O Fensége Ferencz Ferdinánd főherceg trónörökös és neje Hohenberg Zsófia hercegnő áldozatul estek, és a mely fölött az egész müveit világ megbot- ránykozott. Igaz részvéttel fordul a nemzet ősz királya felé, kit és a fenséges uralkodó házat ismét nagy csapás és veszteség ért, és mély sajnálkozással a sors kegyetlensége fölött, hogy a legnagyobb boldogságban élő főhercegi családból a szülőket egyszerre elragadta s 3 gyermeküket szomorú árvaságra juttatta. Polgármester bejelentette, hogy a gyász jeléül a gyászlobogó a városházán a temetésutáni napig kivolt tűzve, a templomokban a harangok naponta megszólaltak s a tisztviselői kar a templomban tartott gyász isteni tiszteleteken vezetése alatt testületileg jelent meg.

Képviselőtestületi közgyűlés a polgár- mester beszédét áliva hallgatta végig és előterjesztésére egyhangú határozattal kimondotta, hogy ő fensége Ferencz Ferdinánd trónörökös és neje Hohenberg Zsófia hercegnő ellen elkövetett gyászos végű merénylet fölött legmélyebb felháborodását fejezi ki, a trónörökös pár emlékét jegyzőkönyvben megörökíti és legbensőbb részvétét Hohenberg Miksa herceggel, a néhai Fenséges trónörökös fiával közölni határozza.

2. Polgármester elnök kegyelettel emlékezett meg Kossuth Ferenc valóságos belső titkos tanácsos, országgyűlési képviselő haláláról, ki városunknak is díszpolgára volt.

Közgyűlés az elhunyt Kossuth Ferenc halála fölött őszinte részvétét fejezi ki és emlékét jegyzőkönyvileg megörökíti.

3. Olvastatott várni, törvényh. bizottság a szervezeti szabályrendelet jóváhagyásáról.

Közgyűlés a jóváhagyó határozatot tudomásul veszi és a szervezeti szabályrendeletet miután végrehajtásának semmi akadálya nin-