Felsőbányai Hírlap, 1914 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1914-06-25 / 13. szám
Felsőbányái Hírlap A községek szövetkezése. A magyar városok sikeres szervezkedésének példája arra késztette a nagyközségeket, hogy a községek egyetemes érdekeinek védelmére, úgy gazdasági, szociális és kulturális fejlődésük érdekében esetről-esetre közös megbeszélések, tanácskozások tartása céljából a nagyközségek képviselőit tömörülésre hívja fel. Az előkészítő bizottság a nagyközségek elöljáróságához az alábbi felhívást küldte, a melyre a község képviselőtestületének figyelmét ez utón is felhívjuk. A felhívás szószerinti szövege a következő: „Tekintetes Elöljáróság. Az 1912. LVIII. t-c. évről-évre emelkedőleg 8 millió korona államsegélyt biztosit a városoknak — és igy kárpótolja azokat az állami feladatok teljesítéséért. — Ezen törvény alapján a nagy, gazdag és hatalmas városok tetemes pénzbeli államsegélyhez jutottak, — többek közt a 15.000 lelket számláló Selmec és Bélabánya város évi 50.000 korona, — a vagyonos Debrecen 65.000 korona, Szabadka város évi 90.000 korona, Temesvár évi 57.000 korona államsegélyt kapnak. Az állam kiterjesztette gondoskodását a kis városokra is, — s igy többek között a 2095 lélekszámmal biró Abrudbánya évi 11.000 korona, — a 2799 lélekszámú Poprád évi 14.000 korona, — a vagyonos és 1919 lelket számláló Huszt városa évi 11.000 korona államsegélyben részesülnek. A községek nem kapnak államsegélyt az állami feladatok teljesítéséért, pedig hellyel közzel több állami feladatot teljesítenek s az állam részére több adót szednek be és szolgáltatnak be, mint akárhány rendezett tanácsú városa az országnak. A községek sokkal szegényebbek, mint a városok, — statisztikailag beigazolt tény, hogy a községi háztartásokra háruló teher kétharmad részben állami célokat szolgál és csak egyharmad része származik a községi kapcsolatból. A városok azért tudták kiküzdeni az államsegélyt, mert mozgolódtak érte, felhívták a figyelmet szükségleteikre — és sajtójuk segítségével is sikerült elérniük, hogy az állami teendők ellátásáért az államtól kárpótlást kapjanak. A községek államsegélyben szintén csak is úgy részesülhetnek, ha mozgolódnak érte, életjelt adnak magukról, - miután pedig a községek már indítottak ily mozgalmat, — igy szüksége mutatkozik annak, hogy a községek kiküldöttei e tárgyban legközelebbi időben Budapesten értekezletet tartsanak. Tisztelettel kérjük tehát a tekintetes Elöljáróságot, — szíveskedjék a Budapesten legközelebb megtartandó országos értekezleten részt- venni, ott a község kiküldöttjével magát képviseltetni — s csatlakozási szándékát mielőbb j bejelenteni. Az esetben, ha a tele. Elöljáróságnak nincs j j módjában saját hatáskörében a község képvise- : 1 létében való részvétel tekintetében intézkedni, - j ! kérjük: méltóztassék a küldött beadványt a község ! I tek. Képviselőtestülete elé terjeszteni, — hol is ! kérjük, hogy a községek államsegélye ügyében . | megtartandó országos értekezletre a község ] | vezető jegyzőjét a község költségére kiküldeni méltóztassék. Tisztelettel: az Előkészítő Bízott- j ság nevében: Bakos Gyula, Törökszentmiklósi község főjegyzője, Brandtner Pál, Kispest község j főjegyzője, Vághó Ferenc, Rákospalota község \ főjegyzője.“ Különfélék. hírek. Plachy Gyula leír tanánesos j pénzügyigazgató, Holéczy Gyula főmérnök, valamint ! | Neugeboren Henrik miniszteri főmérnök városunkban j tartózkodtak. — Baudisz Jenő vm. alügyész ide érkezett. | A bányászati osztálygyülés, melyet e hó 27-ére terveztek, közbejött akadályok miatt j szeptember elejére halasztódott. Vizsgálatok. A helybeli róm. kath. elemi fiú- és leányiskolában az évzáró vizsgálatok a j leányoknál e hó 22., 23. és 24-én tarttattak, j 25., 26. és 26-án pedig a fiuknál tarttatnak meg. j Valamennyin Pály Ede esperes-plébános elnököl. | A gazdasági ismétlő iskola évzáró ! vizsgálatai e hó 21-én, vasárnap folytak le. D. e. j a fiuk vizsgáztak Farkas Jenő polgármester I gond. elnök elnöklete alatt; d. u. a leányok Puskás Ferenc gazd. tanácsos jelenlétében. A leányok vizsgálata kitünően sikerült. Nyugdíjazás. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Kende Dániel in. kir. erdőtanácsost, polgármesterünk sógorát, hű és hasznos szolgálatainak elismerése mellett nyugdíjazta. Uibejárás. Neugeboren Henrik miniszteri ; j főmérnök, Holéczy Gyula főmérnök és a vm. j I részéről Farkas Jenő polgármester, a kapniki j i és kővárfüredi utakat az árvíz okozta károk í felvétele végett beutazták. Esküvő. Városunk közszeretetnek örvendő j ügyvédje dr. Vermes Hugó búcsút mondva a I legény életnek, folyó hő 28-án lép házasságra j j Gyulaíehérvárott Weisz Arankával. Gratulálunk I | hozzá.. Te Deum. A helybeli róm. kath. elemi ! fiú- és leányiskolák ünnepies „Te Deum“-ja I fotyó hó 29 én d. e. 9 órakor lesz. Utána az j értesítők kiosztása következik. Utcai harc. E hó 16-án délután nagy ribilliót csapott két oláh. Pogye Szilárd meg atyja Pogye György, ugyannyira, hogy rendőri beavatkozás vált szükségessé. Pogye Szilárd azonban rossz kedvében lehetett, mert amikor be akarták kisérni, kést ragadott és a rendőrt leszurással fenyegette. A rendőr kardot rántott és karján megsebesítve ártalmatlanná tette a késelő legényt, úgyszintén megsebezte a fia segítségére siető Pogye Györgyöt is. Mindezek után Pogye Szilárd kereket oldott. A vizsgálat folyik ellenük. A közigazgatási reform, három törv. javaslata közül az első a vármegyei közigazgatási alkalmazottak kinevezéséről, a második a lényegesebb szolgálati viszonyokról, a harmadik a várni, közigazgatásról szól. A vármegyékben szervezendő állami állások a következők: Alis- páni, főjegyzői, másodíőjegyzői, aljegyzői, főszolgabírói, szoigabirói, árvaszéki elnöki, árvaszéki ülnöki, tiszti főügyészi, tiszti ügyészi, közigazgatási gyakornoki, tiszti főorvosi, járási orvosi, főlevéltárnoki, főszámvevői, számtanácsosi, számvizsgálói, számellenőri, számtiszti, segédtiszti és a szükséges altiszti és szolgai állások. Az alorvosok és alIevéltÉjrnokok állása megüresedésük esetén megszűnnek. A javaslat intézkedik azután a vármegyei tisztviselők fizetési osztályokba' sorozásáról. Az alispáni állások egyharmadát az V., kétharmadát a VI. A főjegyzői, árvaszéki elnöki és főügyészi állások egyharmadát a VI., kétharmadát a VII. A főszoigabirói állások két- nyolcadát a VI., három nyolcadát a VII. és három nyolcadát a VIII. A tiszti főorvosi állások két nyolcadát a VI., három nyolcadát a VII. és három nyolcadát a VIII. fizetési osztályba so rozza s a többi állás osztályozását is felsorolja. A közigazgatási tisztviselők szakok szerint összesített országos létszámot alkotnak. A főispán jogállását a javaslat érintetlenül hagyja. A vármegyei közigazgatás vezetője jövőre is az alispán lesz, akinek hatósága alá fognak tartozni nemcsak a közigazgatási alkalmazottak, hanem a megye területén működő egyéb közigazgatás: hatóságok és hivatalok is. Egyebekben az alispán és a többi íis-ztviselő hatásköre változatlan marad, sőt a javaslat arról is gondoskodik, hogy a vármegye helyi (gazdasági, közjóléti stb.) érdekű ügyeinek intézésében a tisztviselők éppen úgy rendelkezésére álljanak a vármegye közönségének, mintha választott tisztviselők volnának. A nem magyar anyanyelvű állampolgárok részére a javaslat biztosítja azt a jogot, hogy bizonyos feltételek melleit járási hatósága előtt saját anyanyelvét használhatja. A fősorozás városunkban jun. 10-én volt. Előállott 149 hadköteles. Besoroztak 21 -ct. Idegen helyen felsőbányáit besoroztak 3-at, idegen illetőségű Felsőbányán előállott 3, bevált — Tudtam, hogy ez lesz a vége, - mondom az asszonynak — most már meg is szökhetek a háztól, mert az bizonyos, hogy ezek a kínos jelenetek nap-nap mellett megismétlődnek. — Kérlek Andor, légy te is kissé türelmesebb, ne explodálj minden csekélységért, hiszen tudod, mennyire szeszélyes a mama. — Bocsáss meg édesem, de én anyád oktalan szeszélyeit nem tűröm. Láthatod magad is, hogy ez mind csak rosszakaratú kötekedés, mellyel perpatvart akar előidézni a háznál s ezzel megzavarni a békés egyetértést. Azzal vettem a felöltőmet s magára hagy- j tam a pityergő asszonyt. Amit egybekelésünk óta eddigelé egyszer sem tettem, most megtettem. Egyenesen garszonkori vendéglőmbe mentem. Nőtlen kollegáim asztaltársasága éljenzéssel fogadott, de nyomban a gúnyos megjegyzések röppentyűinek lettem a célpontja. — Végre valahára üdvözölhetjük körünkben a papucshőst! — kiált az egyik. — Hány óráig kaptál kimaradást ? — kérdi viccelődve a másik. — Dehogy is kapott, — szólt a harmadik — csak megszökött hazulról. Majd egyik az ép kezében levő lap hirdetési rovatából letép egy szeletet s e szavakkal adja a kezembe: T Rendelje meg! Átvéve a szelet papirt, ezt olvasom róla: „Az ön anyósa is megszelídül, ha meghallja j azt a kitűnő, erőshangu szimfóniái gramofont, ! melyet 24 koronáért szállítok.“ — Zsebreteszem, - mondom - lehet, hogy még szükségem lesz rá. Majd éjfélig elmulattam a vigkedélyü fiukkal, azután otthagyva a kompániát, hazamentem. Mikor a hálószobába léptem, a feleségem már az ágyban volt. Azt hittem hogy alszik, de csalódtam, mert mikor a lámpát eloltottam, zokogni kezdett. Nem békitettem, úgy adtam, mintha aludnám s csakhamar el is aludtam. Másnap reggel amint öltözködni kezdek, hallom, hogy a mellékszobába az anyósom nagyon hevesen tárgyal a feleségemmel, a többi között ezeket mondja: — No te szerencsétlen asszony, mondhatom, hogy derék urad van! Éjfél után jött haza ! s biztosan holt részegen, mert egy szavát sem í hallottam. Az lesz a vége, hogy még a hozo- | mányodat is elveri. — Kedves mama, ne ítélje el igaztalanul, | - mondja pártomat fogva a feleségem j egybekelésünk óta ez az első eset, hogy kimaradt. Minden bizonnyal most is valami eikerüi- hetlen ok miatt tette. — Úgy, úgy csak pártold azt a lumpot, - folytatta még hevesebben - inkább vénlánynak maradtál volna, minthogy egy ilyen könnyelmű, korhely fráterhez kötötted a sor| sódat. Ezt már nem bírtam elnyelni. Kinyitottam az ajtót és erélyes hangon szóltam: — Elég legyen már! Türelmem a véghatárt érte el, az esetleges következményekért I nem leszek felelős. Azután meg se reggelizve, hivatalba mentem. így ment ez nap-nap mellett. Az anyósom folyton perelt és dühöngött, a szegény feleségem sirt, én meg hol boszankodtam, hol pedig nevettem a rögtönzött komédián. Midőn azonban láttam, hogy az anyós a negyvennyolcból nem enged s dacára annak, hogy mindössze csak három foggal rendelkezik s ezzel is engem rág folyton s hogjr a feleségem a sok izgatottságnak már-már betege lesz: elhatároztam, hogy meghozatom az anyósszeli- ditő szimfónia igramoíont. Igaz ugyan, hogy az egész anyósomért nem adnék huszonnégy koronát. De azért megreszkiroztam már csak azért is, mert azt mondják, hogy a zenének bűvölő | hatása van s hogy sok esetben a legvérengzőbb j állatra is szeliditőieg hat, miért ne szelídülhetne meg esetleg az én anyósom is. A gramofon harmadnapra megérkezett. Még az nap este dolgozószobámban végig ját- I szottam rajta az összes darabokat. Mikor ép az utolsó darabot, a Rákóczi-induiót huzatom, benyit ! az anyósom s egész dühhel rám támad:- Hát maga ilyen ostoba dolgokra paza- j roija a pénzét ? Mondhatom, jó! kezdi a gazdálkodást. Egy szó ellenvetést se tettem; tovább hu- zattam az indulót. Háromszor játszottam le s az anyósomnak még mindég volt egy-egyválo- j gatott titulusa a magazinjában, amelyet arcomra i vágott. Végre is a gramofon győzött, az anyós | nem bírta tulharsogni s igy kénytelen volt a | harctérről visszavonulni.
