Felsőbányai Hírlap, 1914 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1914-03-05 / 5. szám
Felsőbányái Hírlap megépítése. Ez a vonal Szatmár—Kolozsvár és Gyimes között közvetlen forgalmat létesítene és így megnyitná Erdélyt Eszakmagyarország és Galícia kereskedelme részére. Az erdélyi megyék körlevelet intéztek az érdekelt városokhoz és csatlakozásra szólították fel őket ehhez a mozgalomhoz. Az ügyben legközelebb memorandummal is fognak a miniszterelnökhöz és a kereskedelmi miniszterhez fordulni. A tervek szerint az uj vonal kiépítése illetőleg a már meglevő vonalaknak ebben az irányban összekapcsolása mindössze két millióba kerülne. Gyászhir. Vármegyei közéletünknek gyásza van. A vármegyei árvaszék elnöke: Ilosvay Ferenc halt meg. Haláláról a vármegye tisztikara ily szövegű gyászlapot adott ki: Szatmár- vármegye tisztikara mély fájdalommal tudatja szeretett tiszttársainak nagyilosvai Ilosvay Ferenc, a vármegye árvaszéki elnökének érdemes köz- szolgálata 34 ik évében folyó évi február hó 23-án történt gyászos elhunytát. Nagykároly, 1914. évi február 24-én. Kegyelettel őrizzük emlékét! A boldogult tetemét Nagykárolyban történt beszentelése után a nyirábrányi családi sírboltban helyezték el örök nyugalomra. Nagybánya ijjedtsége. A nagybányai vízvezeték körül már hosszabb idő óta bajok voltak. A viz ismeretlen okból igen gyéren foly- dogált, úgy hogy már nem volt képes a víz- szükségletet, a város úgy segített magán, hogy naponta csak 3-szor, összesen 7 órán át nyitotta meg a vízvezetéket, hogy a közönség viz nélkül ne maradjon. Az apadás okaira nézve mindenféle aggasztó, sőt fantasztikus hírek keltek szárnyra, földcsuszamlásról, forrás elveszésről, bár a hiba csak a vezetékben volt és lehetett, ami pedig megtörténik Felsőbányán úgy, mint Budapesten. Z. Nagy Sándor városi főmérnök Felsőbányán 2 helyen megtalálta a csőrepedést a fővölgyi zúzó környékén és azt már ki is javították. Érdekes azon föltevés, hogy a csövek a látszat szerint vegyi bomlás folytán repedtek meg, mit a maró bányavizekkel itatott talaj okozott. Színészet. A nagybányai színi évadból Felsőbányának is jutott néhány kellemes este. 3 szór volt fenn dr. Mátffy Károly színtársulata játszani. Húshagyó kedden a drámai csoport játszotta Biró —Lengyel sikerült darabját a Cárnőt. Zöldi Vilma címszerepében nagyszerű alakítást mutatott be. Zöldi kedvence a nagybányaiaknak is és itt is élvezettel nézte a közönség. Rogoz Imrét kell még különösebben kiemelnünk a többi kifogástalan szereplő közül. Az estének rendkívüli érdekességet adott a katonazenekar szereplése a felvonásközökben. Színházi zene városunkban még egyáltalában nem volt, az újság ingerével hatott tehát a 14 tagú katonazenekar játéka, melyet bővebben dicsérni fölösleges. Színház után egy 24 tagú társaság az étteremben a megváltott katonazene mellett vidám éjszakát töltött, melyből a táncz sem hiányzott. — Február 25-én kabaré estély volt. A nagybányai asztaltársaság kabaréját ismételték meg. Elég jó dolgokat hallottunk, ámbár egy néhány »sláger« és vicc elmaradhatott volna. A »Pompoulette éhes* cimü bohózat pompás volt minden tekintetben. — Márczius elsején Garvai Andor »Bennt az erdőn« cimü drámáját adták. A darab kitűnő, az előadás elsőrendű volt. Mind a négy szereplő művészi játékot adott. Zöldinél jobb és bájosabb drámai színésznőt még nem láttunk Felsőbányán. Ho- mokay Gabriella régi ismerősünk, kit mind szívesebben lát közönségünk a színpadon. Ami a közönséget illeti, természetesen nagyobb pártolásban részesíthette volna a társaságot és sajnos, sem reklámozás, sem kapacitálás nem tudott a társaság hírnevén és a jó műsoron felül egy telt házat összehozni. Pedig a nyár óta absolute semmi szórakozás itt Felsőbányán nem volt! Őszintén örvendtünk dr Márffy igazgató vállalkozásának és legyen meggyőződve, hogy ha a remélt és megérdemelt pártolásban teljesen nem is részesült, annak kizárólag a felsőbányái régibb keletű különleges viszonyok az okai, mely okokat sajnos sem ő, sem más aligha lesz képes megszüntetni. A kath Legényegylet jelmerestélye február hó 22-én nagyszerűen sikerült. A Korona vendéglő táncterme és a körülötte levő helyiségek mind megteltek mulatni vágyó közönséggel. Az estély a jelmezesek felvonulásával kezdődött, kik közül sokan álarcban jelentek meg. Mintegy 30-an öltöztek föl különféle jelmezbe, közöttük egy nászmenet, egy betyár és egy rendőrcsapat, melyek egész néma játékot adtak elő. Nagy derültség, móka között reggelig mulatott a báli közönség s a legényegyletnek is szép jövedelmet hozott az estély. Bevétel volt 247 K 40 f. kiadás 113 K 96 f. tiszta jövedelem 133 K 44 f. Jegyeiket megváltották: Hehelein Károly, Pemp Antal, Steinfeld Béla, Rumpold Gyula 10—10 K, Soltész Imre 5 K, Kováts Gyula 2 K 40 f, Almássy Péter, Bodenlósz József, Jeremiás János, Mayker József 2—2 K, Krasznay Zsigmond 1 K 20 f. Felülfizetettek: Dr. Vermes Hugó 3 K 80 f., Haldurszky József 3 K 30 f., Bay Károly 2 K 80 f, N N. 1 K 20 f., Szíjgyártó János 80 f, Gudász József 80 f., Der- czeni Sándor 60 f, Krompácki Ignác 50 f. Tangó est. Rád Ruben tánctanár február 28-án a Korona tánctermében tangó estélyt rendezett, melyen Rád Ruben, Pál Valérka és Rád Angela bemutatták a tangót és egyébb magán táncokat. Volt azonkívül szavalat, monolog. Az estély mérsékelt érdeklődés mellett jól sikerült és a tánc hajnalig tartott Mint ér tesülünk Rád Ruben a tangó estélyt nagyobb műsorral és olcsóbb belépődíjakkal meg fogja ismételni. Pályázat ipari ösztöndijakra A debreceni kereskedelmi és iparkamara pályázatot hirdet a Voigtlánder féle alap 2 egyenkint 1100 koronás ösztöndíjára, melyet 2 szegényebb sorsú érdemes szakmájában kiváló és józan életű magyar honos iparosmester vagy idősebb segéd nyerhet el továbbképzés céljából, vagy forgótőke gyanánt, kik atyjuk iparát folytatják s attól az iparüzletet átvették vagy átvenni akarják; továbbá pályázatot hirdet a Goldberger Erzsé- bet-féle segélydijára, melyből 8 egyén egyenként 300 koronás segélyt nyerhet kiváló józan, korán elhunyt képesítéshez kötött ipart űzött magyar honosiparos mesterek szegénysorsu özvegyei vagy 18 éven aluli árvái. A pályázat a debreceni kereskedelmi és iparkamarához nyújtandó be március 30-ig. A pályázathoz szükséges okmányok a városháza hirdetési tábláján kifüggesztett hirdetményben vannak felsorolva. Uj tervek Magyarország vizerőinek kihasználására. Magyarország nagyértékü vizerőinek kihasználása ezideig nem történhetett az ügy komolyságának és értékének megfelelő méretekben, mert klimatikus és csapadékviszonyaink kedvezőtlen volta miatt minden vizerőtelep, mely eddig épült vagy terveztetett, nagy hő tartalékok építését tette szükségessé. E hőtartalékok üzeme oly költséges, hogy ennek folytán a financiális eredmény mindig kedvezőtlenül alakult. Nagy jelentőségű előterjesztéseket tett a kormánynál az utóbbi időben Steller Antal budapesti specialista-mérnök. Előterjesztéseinek megtervezésénél az a törekvés vezérelte, hogy a rendelkezésre álló vizerő lehetőleg teljesen kihasználtassák, hőtartalék igénybevétele nélkül. A benyújtott tervezések vezérelve a Műszaki Világ értesülése szerint a következő: Valamely nagyobb folyónak középső szakaszán — ahol az esés még elég gazdaságosan kihasználható — oly teljesítőképességű vizerőtelep létesittetik, melyhez a folyó a szükséges vízmennyiséget, az évnek legalább 200 napján, állandóan szolgáltatni tudja. Ezen a 200 napon a vizerőtelep lehetőleg éjjel-nappal teljes és egyenletes terheléssel tartandó üzemben. Egy második vizerőtelep, az előbbenihez lehetőleg közel, a hegyekben lesz létesítendő. E telepnek kis vízmennyiséggel és nagy nyomó magassággal kell dolgoznia és üzemvize völgyzárógátakkal tárolt nagy mennyiségben készletben tartandó. E vezérelvek szemelőtt tartásával két ily kombinált vizerőtelep tervét készítette el és terjesztette a kormány elé Steller Antal mérnök. Az egyik terv a Tisza vizerejét Husztnál és a Taracz-patak vizerejét Kaíinfalunál használja ki, összesen 70.000 lóerő terhelés, illetőleg évi 230 millió kilowattóra teljesítménnyel. A másik telep a Maros vizerejét Kelinaknál, összesen 40.000 lóerő terheléssel és 140 millió kilowat- óra évi teljesítménnyel. Miután e tervek vég rehajtása nemcsak Budapest és a tőke keletre eső országrész városainak, továbbá az elérhető közlekedési- és iparvállalatok erőszükségletét fedezi, eddig nem remélt olcsósággal, hanem az árvizvédelem, hajózás és öntözés érdekeit is nagy mértékben előmozdítja, ennélfogva e terveket az illetékes hatóságok igen kedvezően fogadták az engedélyezési eljárás megindítása alkalmából. Kiadótulajdonos: Nánásy István. I 5551 — 1913. tkvi szám. Árverési hirdetmény kivonat. A nagybányai kir. jbiróság mint tlkvi hatóság közhírré teszi, miszerint a felsőbányái takarékpénztár részvénytársaság és az ezennel csatlakoztatott Rothstein Mózes felsőbányái lakos végrehajtatónak Opluschil István s neje Mezei Mária felsőbányái lakosok végrehajtást szenvedők elleni 257 korona és jár. iránti végrehajtási ügyében az árverést elrendelte, minek folytán a szatmárnémeti kir. törvényszék és a nagybányai kir. járásbíróság erületén fekvő és a felsőbányái 93 sz. tkvi betétben -j- 1. sor. 1510 h . sz. ingatlan 2000 korona, a laczfalusi 139. sz. tkvi betétben A II. 1 — 2 sor. 1502/3. 1503. hr. sz. ingatlanok 800 K, az ugyané betétben -f- 1. sor. 1502/1. hr. sz. ingatlan 110 korona kikiáltási árban az 1914. évi március hó 30-ik napjának délelőtti 9 órakor előbb Laczfalu községházánál s azután Felsőbánya városházánál délelőtt II órakor megtartandó nyilvános árverésen a következő feltételek mellett fog eladatni. 1. Ha a kikiáltási áron magasabb ígéret nem tétetnék, az elárverezendő igatlan a kikiáltási áron alul is el fog adatni, azonban 2/3-ad áron alul el nem adható. 2. Árverezni kívánók az ingatlan kikiáltási árának 10% át tartoznak készpénzben vagy óvadékképesnek nyilvánított értékpapírban a kiküldött kezeihez leadni, vagy az 1881. évi LX. t.-c 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál történt előleges elhelyezéséről kiállított elismervényt átszolgáltatni. Á 1908. évi XLI. t. c. 21. §-ában megjelölt személyek bánatpénz létété nélkül is árverezhetnek. Vevő amennyiben a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, köteles nyomban a bánatpénzt a megígért vételár 10%-áig kiegészíteni. Ha ennek eleget nem tesz, ígérete figyelmen kívül marad, s a nyomban folytatandó árverésen részt nem vehet. Ha az árverés folytatásában senki sem tesz újabb Ígéretet, előbb azonban más is árverelf, közülök a legtöbbet ígérő által az ingatlan meg- vettnek fóg tekintetni, kivel szemben az előbbi bekezdésben irt rendelkezés szintén alkalmazást nyer. 3. Vevő köteles a vételárat három egyenlő részletben és pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedése után számított 15 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számított 30 nap alatt, a harmadikat ugyanazon naptól számított 45 nap alatt, minden egyes vételári részlet után az árverés napjától számított 5% kamatokkal együtt szabályszerű letéti kérvény kapcsán az 1881. évi december hó 6 án kelt 39425. számú I. M, E. rendeletben előirt módon a nagybányai kir. adóhivatal, mint bírói pénztárnál lefizetni. A kiegészített bánatpénz az utolsó részletbe lesz beszámítandó és az értékpapírok az utolsó részlet lefizetése alkalmával lesznek készpénzzel kicserélendők. 4 Vevő köteles az épületeket a birtokbavétel napjától számított 15 nap alatt tűzkár ellen valamelyik hazai biztosító-intézetnél biztosítani s a biztosítási bárcát ugyanazon naptól számított 15 nap alatt ezen bíróságnál bemutatni. 5. Az árverés jogerőre emelkedése, illetve az árverés napjától számított 15 nap elteltével amennyiben az 1881. évi LX t.-cz. 187. §-a értelmében utóajánlatot senki sem ad, vevő a megvett ingatlan birtokába lép és vételi bizonyítványt kap.‘ Az ingatlant terhelő s az árverés napját követőleg az esedékes adókat és közterheket vevő köteles viselni. A megvett ingatlan hasznai és terhei vevőt az árverés napjától megilletik. 6. A tulajdonjog bekebelezése csak a vételár és azok kamatainak teljes lefizetése után lesz a vevő javára hivatalból elrendelendő. 7. Amennyiben vevő az árverési feltételek valamelyik pontjának eleget nem tenne, a megvett ingatlan az érdekelt felek bármelyikének kérelmére, vagy az 1881. évi LX. t.-cz 108 § a értelmében vevő veszélyére és költségére kiegészített bánatpénzek elvesztése mellett újabb ár-