Felsőbányai Hírlap, 1913 (18. évfolyam, 1-25. szám)
1913-07-10 / 13. szám
Felsőbányái Hírlap Szatmár város kérelmét Felsőbánya város jelenlegi nehéz helyzetében s a rossz viszonyok között, ezúttal sajnálatára nem teljesítheti. 6. Olvastatott Nagybánya város és a Ganz- cég értesítése az 1912. évi zárszámadásról. Közgyűlés a nagybányai villanytelep 1912. évi zászámadását és a nyereség felosztást elfogadja s további intézkedésekkel a tanácsot megbízza. 8. Olvastatott Pécs város megkeresése a katonai beszállásolásokra vonatkozó törvények módosításának kérése iránt. Közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy Pécs város kérelméhez csatlakozik és hasontartalmu kérelmet fog az illetékes helyekre felterjeszteni. 9. Olvastatott Münnich Sándor bejelentése a múzeumi könyvtár rendezéséről. Közgyűlés Münnich Sándor nyug. gazd. tanácsnoknak a múzeumi könyvtár rendezéséért és a muzeum vezetéséért őszinte köszönetét fejezi ki és elismerését azon nemes buzgalomért és ragaszkodásért, melylyel a város szolgálatából nyugdíjba vonulása dacára, erejét és idejét más irányban önzetlenül a város ügyeinek és egyik szép intézményének szenteli s ezt vele jegyzőkönyvi kivonaton közölni határozza. 10. Bejelentetett Weisz Jenőnek a képviselő- testületi póttagságról való lemondása Közgyűlés a bejelentést tudomásul vette. 11. Olvastatott Kovács Sándor kérvénye közmunka adója tárgyában. Gazdasági és pénzügyi bizottság határozata alapján közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy Kovács Sándor kérelmét nem teljesítheti, miután a lovak után fizetendő közmunka adó ez idő szerint városunkban sem természetben le nem róható s a fizetési kötelezettség korhatárhoz nincs kötve. 12. Olvastatott Bodenlosz István kérelme közmunkaadója ügyében. Közgyűlés a tanács jelentése alapján határozatiig kimondja, hogy miután kérelmező 60-ik életévét még nem töltötte be, a községi közmunka-adó fizetése alól fel nem menthető. 13. Olvastatott Fehér Mihály kérvénye a száraz érctörő bérbeadására vonatkozólag. Gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata alapján közgyűlés határozatiig kimondja, hogy a száraz érctörőnek egy gyapjú tépő- és fésülő- telep céljaira való felhasználását engedélyezi azzal, hogy kérelmező köteles évenként egy drb 10 koronás arany jogelismerési dijat fizetni, és az épületet felemelni és jókarban tartani s hogy a városnak jogában áll a 3 hónapi felmondási idő betartásával mindennemű kártérítés nélkül az engedélyt visszavonni és a száraz érctörőt és területét használatába és birtokába visszavenni. 14. Olvastatott Eim Mária illetőségi ügye. Közgyűlés a városi tanács határozata alapján határozatiig kimondja: Eim Máriát felső— Igen? őnagysága? Az a hölgy, aki visz- szafordult, amikor engem meglátott ? Ó hová gondolsz? — Persze, úri nő. Nem volt model. Vimmer hangja édes, gúnyolódó volt. — Mi az ? Mit akarsz tőlem ? — rivalt rá Zászlós. A kopott szétterpesztette lábait és mind a két kezét Zászlós váliira rakta. — Miska, öreg cimbora, hiába pingáltad azt az eperajku nimfát, meg azt a keeskelábu faunt, én tudom, hogy művész vagy. Zászlós megdöbbenve, szivén találva nézett a kopottra, aki egyszerű, durva szavakkal leplezte le előtte a nagy igazságot, melyet szégyenkezve, gyötrődve érzett át már esztendők óta és nem mert magának bevallani. — Én ismerlek — folytatta suttogva a kopott. Jobban ismerlek, mint te önmagadat. Olyan vagy, mint a nap, ha kormos üvegen át nézik. Mint a fogságban megszeliditett farkas, aki jól él. Együtt nyomorogtunk Pesten és Münchenben. Bámultam és irigyeltem a tehetségedet. Emlékszel, hogy indultál neki ? Mint a legendák hőse. Újat, újat akartál teremteni, aminél nagyobb diadala művésznek nem lehet. Mi voltam melletted én? Gnóm. Rajongtam a művészetedért, hittem benne és hü maradtam hozzá. Ez a bányász, ez az első képem, amit a zsűri elfogadott, a te iskoládból való. Senki, semmi nem lettem, de hü maradtam a művészethez. Hol tartanál, ha te is hű maradtál volna hozzá? bányai illetőségűnek el nem ismeri, mert nevezettnek atyja, Eim Sándor Felsőbányáról több, mint 30 éve elköltözött s több, mint 25 éve megszakítás nélkül a magyar korona országain kívül tartózkodik s magyar állampolgárságának fenntartását az 1879. évi L. t.-c.9. S-a értelmében be nem jelentette, a szóban levő leánya is Lembergben született, miért is a hi- vatolt törvény 31. §-a értelmében magyar állampolgárságát, következésképen felsőbányái illetőségét elveszítvén, sem Eim Sándort, sem leányát Eim Máriát felsőbányái illetőségűnek elismerni nem lehet. 15. Olvastatott Dr. Moldován Ferencz főjegyzőnek szabadság iránti kérvénye. Közgyűlés a kért 4 heti szabadságot, miután a helyettesítésről intézkedés történt, kérelmezőnek megadja. II. A folyó hő 2-án tartott rendkívüli közgyűlés már érdekesebb és nagyobb fontosságú volt, amennyiben ezen közgyűlésen a képviselőtestület gróf Tisza István miniszterelnököt egyhangúlag a város díszpolgárává választotta. A megválasztást Farkas Jenő polgármester kezdeményezésére 38 képviselő által aláirt indítvány előzte meg. A díszpolgári oklevelet még e hóban a polgármester vezetése alatt küldöttség fogja a miniszterelnöknek átnyújtani. A városi képviselők beadványát, amely gróf Tisza Istvánnak Felsőbánya város díszpolgárává való megválasztására irányul s e célból a városi képviselőtestületi közgyűléshez benyújtott, ezennel itt közöljük: Tekintetes képviselőtestületi Ismeretesek a tek. Képviselőtestület előtt gróf Tisza István, Miniszterelnök ur Ö Nagyméltóságának, kit tegnapelőtt a magyar vértanuk városa nagy szótöbbséggel újból országgyűlési képviselővé választott, kiváló hazafias és polgári erényei; ismeretes legutóbb a parlamentben a Balkán-helyzetre vonatkozólag tett nyilatkozata, melyet minden magyar érzelmű és gondolkodású embernek pártállásra való tekintet nélkül örömmel kell üdvözölnie; tisztelettel alulírottak tehát azon indítvánnyal járulunk a tek. Képviselőtestülethez, hogy a nevezett miniszterelnök urat — ha nem va- gyünk is mindnyájan egy politikai nézeten — a város díszpolgárává megválasztani s a díszpolgári oklevél elkészíttetésével és átadásával a tanácsot, illetve a polgármestert és a jelentkező képviselőtestületi tagokat megbízni mél- tóztassék. Tisztelettel Felsőbánya, 1913. junius hó 30. Farkas Jenő sk., Újhelyi András sk., Münnich Sándor sk., Nagy Lajos sk., Bradofka — Hol tartanék ? — sóhajtott Zászlós. Hol? — Eladtad magadat. Jött egy nap és meggondoltad a dolgot. Mit küzködjek, koplaljak f A tömeg nem érti az én igazságomat, hát vigye el az ördög. Tudok én másképpen is. Hát festek a tömegnek. Meghamisítom magamat, sutba dobom az igazságot, pénzt akarok, jó lakást, előkelő barátokat. így történt, Miska, tudom magamról. A nyomor magánosságaiban százszor kisértett ez a gondolat, talán végre is hajtottam volna, de nem voltam annyira tehetséges. Ami nem jött a szivemből, azt nem tudtam megpingálni. A tömeg- izlést sem lehet szolgálni tehetség nélkül. így maradtam becsületes művész és koldus. De te, az ős-tehetség, játszva vedlettéi át. Egy-két sablonkép, merengő pásztorfiu, bűnbánó Magdaléna, az elesett hős, kit Gabriel arkangyal ragad az égbe és nem tudom én, hányféle olcsó hatás és varázsi ízlés — és célnál voltál. — Hazudsz, takarodj! — lihegte Zászlós. A kopott a fejét rázta. — Igazam van. Tizenöt év óta, amikor első képeddel feltűntél, tudtam azt, amit most elmondottam. Amikor azt a képet láttam, tisztában voltam vele, hogy eladtad magadat. Ha más száz akárki megteszi, nem vettem volna rossz néven tőle. Még magamtól sem. De téged, aki kiválasztottja voltál a mi fajtánknak, akiben bíztam, hittem, megsirattalak. És meggyülöltelek. Mert a művészet útját mutattad meg nekem, te letértél róla és én nem tudtam boldogulni rajta. MegronFrigyes sk., Bay Károly sk., Lévay Károly sk., Spáczay Gyula sk., Puskás Ferencz sk., Papp Márton sk., Dr. Moldován Ferencz sk, Hámori Nándor sk., Bónis Sándor sk., Szalai László sk., Alexy Pál sk., Lupán Athanász sk., Salamon Máyer sk., Labina Sándor sk., Doroghy Sándor sk., Tury István sk., Szigyártó József sk., Jékly Károly sk., Rusolán István sk,, Há- der Ferencz sk., Dácsek Péter sk., Vider Lázár sk., Növi Salamon sk, Róth Lázár sk, Róth Mihály, sk., Makray Lajos sk., Róth Salamon sk., Tanczer György sk., Kovács Gyula sk., Hu- sovszky Gyula sk., Ferencz Mihály sk., Dr. Szokol Pál sk., Pethe Lajos sk., Dimand Károly sk. Jegyzőkönyv. Felvétetett Máramarosszigeten, 1913. évi junius 29-én a városháza tanácstermében a M. K. E. K. K. O. mára- marosi csoportjának választmánya által tartott üléséről. Jelen voltak: Farkas Jenő a K. K. 0* ügyvivő alelnöke, Hubay Zsigmond erdőigazgató, Szőllősy Antal kir. tan. polgár- mester, Novákovics Péter műszaki tanácsos, Dobay Sándor nyug. igazgató, Hánka Imre tvszéki biró, Csermák Mátyás pénztáros, Terebesy Mihály mérnök és Pap Márton adóügyi tanácsnok-főszámvevő, úgy is mint jegyző. 1. Farkas Jenő üdvözölvén a megjelenteket az ülést megnyitja és előterjeszti Mszigetre történt átjövetele okát, nevezetesen azon körülményt, mely szerint a K. K. Osztályának kiszemelt elnöke báró Pe- rényi Zsigmond ur, Máramaros vármegye főispánja a kormány által belügyi államtitkárnak lévén jelölve, kérdés tárgyát képezi: vájjon ezen újabb és magasabb állásában megfogja-e tartani az Osztályelnöki állást minélfogva szükségét látja annak, hogy Ő Méltósága államtitkárrá való kinevezése alkalmából üdvözöltessék és egyúttal kéressék föl, hogy a K. K. Osztálynál az elnöki állást elfogadni méltóztassék. A választmány a tett előterjesztést magáévé teszi és Farkas Jenőt és Dobay Sándort felkéri és megbízza, hogy Ő Méltóságát uj állásában az Osztály nevében üdvözöljék és az Osztály elnöki állás további elvállalására kérjék föl. 2. Elnök előterjeszti, hogy Bay Gábor munkácsi polgármester, az Osztály II. elnökségre történt választására vonattottál. Most már tudod miért mondtam el mindezeket. Szervusz! Wimmer megfordult és futólépésben vonult ki a teremből. Az asszony az ura karjába öltötte a karját. — Ki volt ez a kellemetlen ember? — Egy művész, — felelte Zászlós sóhajtva. — Sokat beszélt neked. Mit mondott? — Az igazat. — Mit? — Hogy eladtam magamat. Zászlósné megdöbbenve nézett az urára. — Igen eladtam magamat. Pénzértjólétért, — érted 1 Megrendülve, elváltozott arccal ismételte. — Érted, érted! Kaján indulatok lettek úrrá Zászlós fölött s durván ragadta meg az asszony kezét. — Emlékezel ? Tizennyolc év előtt, negyed idején lakbér nélkül álltunk, akkor készült el a Hajnalhasadás. A legjobb képem. Nem kellett senkinek. Feljött a háziúr, hogy megnézze, van-e bútorom, amiből a lakbér kifutja. A Hajnalhasa- dás megtetszett neki, csak azt kívánta, fessem át. Piros nap, rózsaszínű felhők, kék horizont kellett a gazembernek. Ki akartam dobni, de te sírtál, hogy fessem át. Átfestettem. — Igen, ezzel a képpel tűntél fel. — Ezzel, amelyben megtagadtam magamat, amelylyel hazudtam, csaltam. És jött utána a többi száz meg száz. Mind hazugság, mind csalás. Pénzt hoztak, a lábaidhoz raktam!
