Felsőbányai Hírlap, 1913 (18. évfolyam, 1-25. szám)

1913-10-30 / 22. szám

Felső bAnyai Hírlap Gazdasági, pénzügyi és építési bizottság javasolja, hogy miután kérelmező kerítését a város területébe állíttatta fel, de úgy, hogy az utca vonala kiegyenesedett és város rendezési szempontból ezen eljárása nem kifogásolható, de viszont az általa elfoglalt területet engedély nélkül, sőt tilalom ellenére foglalta el önkényes eljárásának mintegy büntetéséül a város kérel­mezőnek a 36 méter hosszú és átlagos 80 cm. széles földterületet 50 korona árban adja fel, mely összeget köteles lesz 30 nap alatt a város pénztárába befizetni, mit ha elmulasztana a város a feladott terület visszavétele mellett kérelmezőt a kerítésnek a régi helyére való visszahelyezésre kényszeríteni fogja. 12. Olvastatott Kocsis Imréné lemondása a Petőfi-liget bérletéről. Gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata alapján közgyűlés határozatilag kimondja, hogy a bérlőt a bérlet alól tekintettel a kérvényé­ben felhozott indokokra 1913. december 31-től feloldja s az újbóli bérbeadással a tanácsot bízza meg. 13. Olvastatott Prikop József és Magdolna illetőségi ügye. Tanács határozata alapján közgyűlés Prikopp Mihályt, illetve ennek fiát Prikop Györgyöt és gyermekeit Józsefet és Magdolnát felsőbányái illetőségűnek nem ismeri el, mert Prikop Mihály Felsőbányán nem született, illetve születési esete a lelkészek jelentése szerint a róm kath. és gör. kath. felekezeti anyakönyvekben nem található, itt semminemű adót nem fizetett, itt nem lakott. Fia Prikopp György is gergelyi községben született s igy felsőbányái illetőségük az 1886. évi XXII. t.-c. 16. §-ában foglaltak alapján meg nem állapít­ható, mert úgy a nagyapa, mint az apa Felső­bányán sem eredeti, sem szerzett illetőséggel nem bírtak. 14 Olvastatott Berkovics Czili illetőségi ügye. A városi tanács határozata alapján Ber­kovics Czili illetőségét el nem ösmeri, mert nevezett Magyarkékes községben született, szülei Berkovics Mendel és neje ott laktak. Berkovics Mendel Felsőbányára költözésük után csak 1904. és 1906. években lett Felsőbányán adóval megróva, azonban ezen években reá kirótt adó is behajthatatlanság és adózálog hiányában 1906. év folyamán a nagykárolyi m. kir. pénz­ügyigazgatóság 1908—1906. sz. rendeletével törölve lett igy Berkovics Mendel Felsőbányán tényleg adót nem fizetett, a község terheihez hozzá nem járult és mivel itt illetőséget nem szerzett, fenti valamint a 88 — 1913. kgy. sz. közgyűlési határozatban felhozott indokok alap­ján sem őt, sem leányát felsőbányái illetőségű­nek elismerni nem lehetett. Múzeumunkból. Ismertetés. III. Egy kisebb város fejlődésére nagy fontos­sággal bir az elszármazottak érdeklődése szülő­városuk ügyei iránt Ezek rendszerint tapasztalt képzett emberek, kiknek módjukban is áll a város törekvéseit pártolni és elősegíteni. Min­denesetre nagy baj egy városra nézve, ha el­származottjai többé nem törődnek szükebb ha­zájuk dolgaival, mintegy elfeledve azon helyet hol bölcsőjük ringott, hol elődjük porladoznak, miáltal csak lelki és kedélybeli szegénységük­nek adják tanujelét. Felsőbánya mindig azon szerencsében ré­szesült, hogy elszármazottjai szemmel tartották szülővárosuk jólétét és amennyire csak lehetett, előmozdították szóval és tettel annak iparkodá­sait. Ilyen nemesen gondolkodású férfi Szmik Antal, ki megboldogult feleségével együtt mú­zeumunkat nemcsak pártolták, de igazi áldozat­kész bőkezűséggel gyarapították is múzeumunk anyagát; és hogy gyűjteményeink olyan szépen fejlődtek, elsősorban Szmik Antalnak és néhai nejének köszönhetjük. Jelen sorokban kiemeljük múzeumunk különféle tárgyaikból a női háziipar remekeit; nem gyárilag, vagy iparszerüen készült hímzé­sek ezek, vagy más divatos női kézimunkák, miket gépiesen a megkezdett munka szerint végeznek, hanem maga a nép által kitalált, évszázadok óta használatban levő szükséges házidarabok, melyeket a háziasszony szorgalma és ízlése hozott létre. Majdnem az egész cso­port Szmik Antal és neje ajándéka. Természe­tesen mindenek előtt Felsőbánya vidéke van képviselve, hímzések, kivarrások a legkülönfé­lébb mintákban, melyeket sokszor az egyes dolgozó ízlése szerint megváltoztatott, de az eredeti alapgondolatot, híven megőrizte. Érde­kesek a bogozás-macramé-k Nagysomkut vidé­kéről, azután a női ingujjak és a női ing-kézelő hímzések. De régi női munkák is vannak múzeu­munkban. Úgy a XVII- ik századból egy szép vert csipke, 1730-ból himzési minták, arany- himzés és több vert magyar csipke a XVIII-ik századból A magyar női kézimunkák közül kiemel­jük a női ködmön bőrhimzést, a kalotaszegi régi varottast (párnahaj), subrikált hímzést Gö- mörmegyéből, palóc hímzést Mezőkövesdről, hímzett fejkötőket Szekszárd vidékéről és a gyönyörű színekben ragyogó szürhimzéseket az alföldről. Nagyon szép a kalotaszegi lepedőalj hímzése as 1800-iki évből. Román női munkák a következők több példányban : varrott csipke ing betét (Lugos), női ingujj hímzések (Temes), subrikált hímzés (Nagytopolovecz), nőiszoknya hímzés (Zsebely). Tót női munkát szintén több példányban: női-ing, tüll-himzés, női-kötény- szegélyhimzés, tüll-aplikátiók, férfi- és nőiing- ujj hímzés, női ing-ujj hímzés selyemmel és férűing-ujj szegély hímzés. Ruthen női munkák szintén vannak, valamint szerb szoknya-hímzé­sek, végre bolgár hímzések Torontál megyéből. Külföldről van Dalmáciából hímzés és a cseh érchegységről vert-csipke. Miinnicli Sámlor. Irodalmi szükséglete k Sokszor ismételt közhely, hogy miként a test, úgy a szellem, a lélek is táplálékot kíván. Annak tápláléka az étel-ital, ezé a könyv, az irodalom. Minél kimüveltebb a lélek, annál több táplálékot kíván, annál nagyobb irodalmi szük­séglete. De megfordítva is áll a kapcsolat, azaz: egyes emberek műveltségének mértékére bizto­san következtethetni abból, mily nagy fokunk irodalmi szükségleteik. Akik az irodalom iránt csekély, vagy semmi érdeklődést sem mutatnak, akik az irodalmi termékek mellett közömbösen haladnak el, akik az irodalom munkásait leg­feljebb nagyúri vállveregetésre méltatják: azok távol állanak attól a műveltségi foktól, melyet a »kulfurember« névre érdemesítünk. De a nemzeteknél sincs ez a dolog más­különben. Amelyiknek tetemes az irodalmi fo­gyasztása, arról több mint valószínű, hogy a kultúrában szépen előrehaladott. Amelyiknél pedig a fogyasztás jóval alatta marad a terme­lésnél (vagy még inkább ha maga a termelés is gyenge!) ott igazi kultúráról beszélni sem lehet. Szerencsés az a nemzet, melynek orszá­gában az irodalmi események és kérdések nem pusztán az Írókat s irodalmi köröket érdeklik, hanem az iskolázottak egész egyetemének lelkű- letét megmozgatják; ahol a társas, sőt még a családi összejövetelek se múlhatnak el anélkül, hogy irodalmi kérdésekről szó nem esnék. Vi­szont csak sajnálni lehel az olyan népet, mely­nek tanultabb osztálya nem csupán az iradalom támogatásától zárkózik el ridegen, hanem még a legfontosabb irodalmi mozgalmak iránt is hideg közönbösséget tanúsít. Avagy nem fog-e el bennünket mély saj­nálkozás saját apáink elmaradottságán, mikor a fajszeretet ben legyőzhetetlen lánglelkü költőnk­nek, Petőfinek ezt a verses (de alapjában igaz!) bizonyságát olvassuk a korabeli magyarság fogyatékos irodalmi szükségletéről: »Szegény állat itt a lélek, Nem kér szénát, abrakot: Mint szamár a gazt, zabálja A kalendáriumot.« Tehát alig valamivel több, mint félszázad­dal ezelőtt az irodalmi szükséglet hazánkban nem igen terjedt túl a kalendáriumon! De ha még a költői nagyítást levonjuk is Petőfi meg­Két marcona ember eresztette le szegényt egy vastag kötélen. Az erek vastagra dagadtak a nyakukon, nehéz volt nekik. Apám sirt, de én nem tudtam sírni »Nyu­godjék békében« mondták ott körülem a kisirt szemű nénik és én csodálkoztam, hát ki is za­varhatná őt, az én szememben a felejthetetlen jóságot. Amikor vége lett az éneknek apám haza vitt. Olyan üres volt a ház, mintha senki sem lakott volna benne. Pedig sokan voltak ott. A megmaradt gyertyák füstös fénye mel­lett ették a túrót és ittak rá bort, a végén meg beszéltek, meg nevettek. Apám volt egye­dül csak szomorú. Én a szögletbe húzódva gondolkoztam a temetésről, meg arról a sárga halomról, ahol édes anyám nyugszik. Csakhamar elfelejtettem mindent Kicsi, gondtalan lelkem csak akkor remegett meg bennem, ha apám minden ok nélkül megsimo­gatta szöszke fejemet. Ezt eddig édesanyám tette. Egyszer csak, óh mi történt: Este volt és fújt a szél. A harangok min­denfelé zúgtak. Apám kézen fogott és vitt, vitt ki a sötétségbe, ki a sötét utcákon keresztül a fényes temetőbe. Ott minden dombon gyertya égett, lámpa sercegett, fáklya füstölt. Először borzadtam, féltem, de lassan megnyugodtam én is. Mi is gyertyát gyújtottunk és imádkoztunk édesanyám sírjánál. Kíváncsian kérdem atyámtól: — Mi van most itt? — Halottak estélye . . ­Brr . . , halottak estélye, azoknak az es­télye, fakik itt nyugosznak lent a föld alatt . . . Édes atyám elment, valahol talán volt egy sírja még ... és rám bízta a gyertyákat. Rám parancsolt, hogy őrizzem, mert ellopják. Akkor tudtam meg, hogy itt lopni is szoktak. Dideregve állottam ott kopottas ruhámban, szöszke fejem vállaim közé huzva, mereven néztem az imbolygó gyertyafényt. Némelyiket el-elfujta a havasról lecsapó hideg lehelletü kóbor szellő, de én ismét meggyujtottam Ami­lyen csep gyerek, épen olyan nagy fantaszta voltam. Amint ott állottam, hát láttam anyá­mat a sir fenekén, amint széttárja karját. Bá­gyadt szemei fölnyilnak és mosolyra derül mozdulatlan ajka. Némán, de kedvesen hiv . . . És nekem olyan kedvem volna menni le, oda, le hozzá. Egyszerre éreztem, hogy nem jó itt ne­kem fent. Hiányzik nekem valami, hiányzik nekem az a mosolygó szelíd szempár, azok a kitárt karok, és itt fönt olyan hideg van, fázom. Egy rongyos kamasz állt nem messze tő­lem. Látta, hogy mozdulatlanul nézek a fehér keresztre, közelebb húzódott. Fürkészve vizs­gált valamit a hanton. De én nem ügyeltem rá. Jól esett gyermek lelkemnek a szenvedés. Legalább úgy éreztem, hogy szenvedek, nagyon szenvedek. Kolozsvári Kristály Gőzmosósvár Csomaiiolás ős szállítás díjtalan! $ Felsőbányán Elvállal fehérnemüek mosását és vasalását, női és férfi ruhaneműek vegyileg tisztítását és festését. képviselve: SERA ÖDÖN kereskedő ur által. Csomagolás és szállítás úiitalan!

Next

/
Oldalképek
Tartalom