Felsőbányai Hírlap, 1913 (18. évfolyam, 1-25. szám)

1913-10-16 / 21. szám

Felsőbányái Hírlap A Ganz cég subvenciója. A kereskedelmi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg állami kedvezményt adott a Ganz-féle villa­mossági r.-t. nagybányai villamosáramfejlesztő telepének ipari és mezőgazdasági célokra áramot szolgáltató üzemága részére és pedig vissza­menőleg 1911. január 1 - tői számított tiz évre. Teleki Géza gróf emlékezete. A szatmár- vármegyei gazdasági egyesület volt elnöke, néhai Teleki Géza gróf emlékére október 8 án rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen meg­jelent Boromisza Tibor püspök, Vajay Károly, dr. Madarassy Zoltán, Teleky Pál gróf, Ferenc Ágoston közigazgatási tanácsos, Kölcsey Gábor, berencei Kováts Miklós és Sándor kamarások. A gyűlésen előkelő hölgyközönség és számos más vármegyei előkelőség volt jelen. Böször ­ményi Emil dr. alelnök nagyszabású emlék­beszédet mondott, amelyet jegyzőkönyvbe ik­tattak. Sajtó vasárnap. A katholikus sajtó támo­gatására a helybeli r. kath. templomban októ­ber hó 19-én sajtóvasárnap lesz. A gyűjtés a kitett perselyekbe az összes istentiszteletek alatt fog folyni. A perselyek őrzését helybeli urihölgyek vállalták el. A legkisebb adomány is hozzá fog járulni a nemes cél eléréséhez. Gyászhir. Sipeki Balás Gyula magánzó, Bernovits Emil városi pénztári ellenőr nejének atyja 83 éves korában f. év október hó 11-én \ meghalt. Az elhunytat kevesen ismerték, mert ; gyengesége miatt sok éven át nem hagyhatta el a házat. A gyöngéd gondozás és ápolás j hosszúra nyújtotta öreg napjait, melyek övéi iránti szeretetlen teltek el. A városi tisztikar a gyászoló családnak testületileg fejezte ki rész- 1 vétét Temetése f. hó 12 én délután volt nagy részvét mellett. A család gyászlapja a következő: | Bernovits Emil és neje szül. sipeki Balás Irén, úgy a maguk, mint az összes rokonok nevében szomorodott szívvel jelentik, hogy a szeretett jó apa, após és rokon : sipeki Balás Gyula rövid ' szenvedés után élete 83 ik évében, f. évi októ- | bér ll-én reggeli 3 órakor áldott lelkét vissza­adta Teremtőjének. A kedves halott hült teteme folyó hó 12-én délután 4 órakor fog a gyász házban a róm. kath. szertartás szerint beszen­teltetni s a róm. kath. temetőben örök nyuga­lomra helyeztetni. Az engesztelő gyászmise a drága halott lelki üdvéért f. hó 13-án, délelőtt 10 órakor fog a plébánia-templomban az Ur­nák bemutattatni. Felsőbánya, 1913. október hó ll-én Áldás emlékezetén!« A missió. Jámbor László és Varga István budapesti jézus társasági atyák október 4-től 13-ig missiót tartottak a helybeli r. kath. tem­plomban. A fáradhatatlan missionariusok na­ponta reggel 5 órától estig buzgólkodtak szent­beszéddel, gyóntatással, áldoztatással, hogy a katholikus hívekben a hitet felélesszék és erő­sítsék. 20 szent beszédet tartottak, külön a ha- jadonoknak, az ifjaknak és szülőknek is. 1200- nál többen gyóntak és 2000-nél többen járul­tak az áldozáshoz. Vasárnap 12-én este volt az utolsó szentbeszéd, melyen meghatóan búcsúz­tak el a missionariusok, leikökre kötve a hí­veknek, hogy az Ur és az egyház parancsai­hoz hívek maradjanak. Még az este Dakker Mihály kincstári bányaaltiszt vezetése alatt egy munkásokból álló küldöttség kereste fel a mis- sionariusokat és keresetlen szavakban megkö­szönték, hogy Felsőbányára jöttek és a híve­ket a jóban megerősítették. 9 én este Mária tiszteletére a hajadonok égő gyertyával vonul­tak a zárdából a templomba, ll-én este pedig az oltári szentség dicsőségére fényes körmenet volt. melyen a hívők ezrével vettek részt gyer­tyával kezükben. Impozáns és megható volt ez a hatalmas körmenet és fényes bizonyítékul szolgált a missionariusok üdvös munkásságá­nak nagy eredményeiről. A szent beszédek szigorúan vallásiak és oktatók voltak. Szépsé­gük, tartalmasságuk mellett egyszerűségűkkel és közvetlenségükkel magukkal ragadták a hí­vőket, kik napról-napra nagyobb tömegekben látogatták az Isten házát. A beszédek távol áll­tak a felekezetieskedésnek még csak szándéká­tól is és egyéb céljuk nem volt, mint a hívők pangó lelki életének felébresztése és megszi­lárdítása. Ugyan üdvös munkát végeztek a je­zsuita missionariusok, melynek jó hatása Külö­nösen a nép erkölcsének és életének javulásá­ban lesz tapasztalható. A városi muzeum részére adakoztak: özv. Gábor Józsefné ■ régi földrajz könyv. Farkas Jenő polgármester : Nagyvárad közintézményei­ről és közmüveiről. Münnich Sándor 15 drb kőzet. Tury Ferenc: Ratibor és Lignitz fejedel­mének Györgynek érme, (1661.) Magyar László: 850 magyar tisztelgése Kossuth Lajosnál Turin- ban 1889. évben (csoport fénykép, melyen Kossuth Lajos és családja és az ajándékozó is meg van örökítve) Az ajándékokért köszöne­tét mond a polgármester. Szüreti mulatság. A Kath Legényegyletben f. hó 26-án fogják a szüreti mulatságot megtar­tani, mely igen sikerültnek ígérkezik. A meg­hívó a következő: Isten áldja a tisztes ipart! Jelszó: vallásosság, munkásság, vidámság és tréfa! A felsőbányái kath legényegyesület 1913 évi október hó 26 án (vasárnap) saját helyisé- ; gében, könyvtára javára, zártkörű szüreti mu­latságot rendez. Belépti-dij: személyenkint 1 K 20 fillér, családjegy (3 személyre) 3 K. Felül- fizetéseket a jótékonycél érdekében köszönettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk. Kezdete este V28 órakor. Jó zenéről és ételekről gondoskodva van. Programm: 1. 1/28 órakor a kath fiuisko- ! Iából a csőszök és csőszleányok felvonulása ! zeneszó és szüreti dalok éneklése mellett 2 | A hegyi törvények felolvasása a nótárius által. — Özvegy igenis és nyolcéves fiacskája van, — modotta halkan Imre herceg. — Nyolcéves fia I — ordította magából ki­kelve a király. Akkor milyen idős az a bol­dogtalan. ? — ő azt állítja, kogy huszonhét tavaszt látott, — felelte a herceg. A király remegve ugrott fel helyéről. — Ekkora csúfságot követté! el rajtunki te hálátan ? 1 Alantas származású, özvegy asz- szonyt választottál feleségül, aki nyolcz éves gyer­meknek anyja és rútabb az éjszakánál! Jóval idősebb nálad, mert legalább öt évet tagadott le a korából 1 Oh milyen szégyen, — mekkkora csúfság esett meg rajtuk . . . — Lássa felséges atyám, mindig arra taní­tott, hogy feleségválaszíáskor ne keressem a re­gényt a nagy szerelmeket, csak okosan czéltu- datosan válasszak. Elvégre az édesanyám is sze­gény volt, aki egy konyhaleány hivatását töl­tötte be otthon. A két bácsi felesége se sokkal különb 1 Az egyik száz éven át aludt és azért bi­zonyára jóval idősebb az' uránál: a másik bácsi hófehérkéje ugyan nem hózott nyolczéves gye- veket a házasságba, ellenben hét törpét vitt ho­zományul, ami, elhibetik, jóval kellemetlenebb. Pedig mindhármuk házassága romantikával teli szerelmi házasság volt . . . — De a feleségeink legalább csodaszépek voltak 1 — kiáltott kösbe az öreg király. — Az én asszonyom pedig — nem fetelt mosolygó szájjal Imre herceg — örökölt az atyja után tiz. az ura után húsz millió koronát. .. E kijelentést mélységes csend követte. Az öregek tágra nyílt szemekkel, tiszteletteljes cso­dálattal néztek a fiatal herczegre. Az öreg király arcát váratlanul széles megelégedett mosoly de­rítette fel. Megölelte okos fiát, aztán imigy szólt a vendégeihez: — Mindhiába pajiások, ez a gyerek jobban csinálta a dolgát, mint mi 1 Okult az atyja sor­sán . . . Á két öreg bajtárs szomorúan, megadóan bólintott . . . Néma szerelem. Én szeretem : a lelked melegét — és sze­retem, ha szavad esókbeszéd. — Én szeretem, ha fáj a némaság — s beszélni vágyva csak nézek reád. Én szeretem: ha könyes nagy szemed — búja tüzében égve rám veted — és rebbend, bús szempillád alatt — a tekinteted rajtam átszalad. En szeretem, ha csend borul le rám — s gyertyafényben alszik a kis szobám — az imbolygó, bus árnyékok alatt — gondolatkert­ben hogy meglássalak . . . . . . s amíg a csend, az árnyék szerte széled — megnyílik lelkem és veled beszélek, — de hogyha jössz napfényben, árnyban — lelkem bomlik némaságban — s nem szólok, nem megyek . . . hő. 3. A szüretelés, azaz szőlőlopás. 4. Tánc reggel 5 óráig Hegybírók: Tánczer György, Labina Sándor. Nótárius: Haldinszky József. Esküdtek: Krompaszky Ignác, Májercsik Sándor. Kisbiró : Czigler András Pandúrok: Gájer György, Bar- kócz'i Pál. Cigányok: Mátra Gábor, Barkóczi Ferenc. Csőszök: Barkóczi Antal, Bálint László, Gájer Ferenc, Lendeczki Mihály, llácz Ferenc, Prikop János. Csőszleányok: Fila Jozefa, Ádá- mecz Anna, Bárányik Emma, Weisz Erzsébet, Bódenlósz Mária, Pap Mária. Pénztárosok: Di- mand Károly és Jeremiás János. Műkedvelői előadás Nagybányán A nagybányai műkedvelő iparos- és kereskedő ifjak az ev. templom-alap javára a Lendvay színházterem­ben, Abonvi Lajos örökbecsű népszínművét, a Betyár kendőjén fogják bemutatni a kö­vetkező szereposzlással: Özvegy Ónodi Kulcsár Nagy Istvánná Pongrácz Mariska; I'jabb ónodi Kulcsár Nagy András, fogadott fia Hubert István ; Ónodi Kulcsár Nagy Ferencz, agglegény Kiss József; Andó ügyvéd, városi tanácsnok Szalontay László; Boris asszony, özvegy gulyásné Szilágyi Rózsika; Bandi fia. számadó Berinde Konstantin; Örzsi, ennek neje Osváth Iduska; Buzi, csárdás Hubert György; Buziué Incze Mariska; Zsófi, leányuk Pongrácz Margitka; Csepü, szabó, Kaj­szin Dárius, borbély, András barátai Rosenfeld | Aladár, Lakatos József; A ragyás, A pisze futó betyárok Laboncz András, Lakatos Károly ; j Szolgabiró Markovits József; Esküdt Preisz István; Biztos Kuszkó Pál; Megyei pandúr Katóka István; Poroszló Butkovics Dezső; Első, második huszár j Pap Fülöp, Zelinszki Mihály. A darabot Benedek | József és Lakner Ernő tanítók rendezik. Kez­dete 8 órakor Jegyek előre válthatók Kovács Gyula könyvkereskedésében. Műkedvelői előadás után táncmulatság lesz, melyre külön meghivó- ! kát bocsátanak ki. Adóstatisztika. Vármegyénkben az adóhi­vatalok kimutatásai szerint egyenes adóban 116 083 korona 02 fillér, hadmentességi díjban 1932 korona 47 fillér, bélyeg- és jogilletékben 58,425 korona 88 fillér, fogyasztási és italadó­ban 19,487 korona 18 fillér folyt be szeptem­ber hóban. Az egyes adónemek befizetési ősz- szegének csökkenése a múlt év hasonló idősza­kához viszonyítva, egyedül a királyi pénzügy­igazgató: Plachy Gyula humanizmusának és emberszeretetének tudható be, aki tekintetbe véve a vármegye lakosságát ért mélységes csapás folytán előállott szánandó helyzetet, az ínségbe és szükségbe jutott szegény embereken ! az adóknak részben elengedésével, másrészt a | behajtás felfüggesztésével igyekszik segíteni. A hazugságok visszavonása. Nagyon kivá- j natos, hogy Balogh Jenő igazságügyi miniszter tervezett sgjtóreformja megvalósuljon. Az uj ! sajtótörvényben ugyanis benne lesz a helyre- j igazitási kényszer s a szenzációt hajhászó, kat­holikus ügyekről tendenciózus híreket közlő lapok ezentúl nem bújhatnak ki a dementi, a helyreigazitás közlése elől. Eddig egyszerűen nem vettek tudomást arról, hogy valótlanul írtak s a rektifikáló sorokat félredobták. Ezen­túl nyomban, ugyanazon a helyen díjtalanul kell közölni a helyes tényállást minden gúnyos, kicsinylő sértő megjegyzés nélkül, mert külön • ben 100 koronás pénzbírságot fizet a szenzáció­éhes lap. Az pedig szintén mesébe illő állapot lesz, hogy »egy évi fogházzal büntethető az a hírlapíró, aki fenyegető, vagy tolakodó maga­tartásával, hallgatásért vagy elismerésért bárki­től bármit követel« A tisztességes sajtó öröm­mel üdvözli ezeket a tervezett reformokat. A kivándorlás uj eszköze. Szatmárvármegye több községében egy idő óta egyszerű paraszt emberekhez feltűnően sok idézés érkezett kü­lönböző bécsi járásbíróságoktól. A parasztok elutaztak a bécsi tárgyalásokra és nem jöttek többé vissza A hatóságok nyomozást indítot­tak és akkor kitűnt, hogy a sok idézés nem egyéb, mint a kivándorlási ügynökök furfangja. Az alispáni hivatal ugyanis nem állít ki útle­velet, a kicsempészés sem megy a határrend­őrség miatt, igy hát hamis idézésekkel Bécsbe vitték az embereket ahonnan könnyen elszál­líthatták őket német kikötőbe. A csendőrség most minden idézést ellenőriz. Sztojka fürdő megújhodása. Szolnok Do­boka megye északi részén, a Gutin aljában fekvő Sztojka-fürdő, amely gróf Eszterházi Gyula tulajdona, folyó év nyarán nagy átala­kuláson ment keresztül. A hires és közkedvelt sztojkai vizű forrásait ugyanis intenzivebbé tét-

Next

/
Oldalképek
Tartalom