Felsőbányai Hírlap, 1913 (18. évfolyam, 1-25. szám)

1913-07-24 / 14. szám

Fets6b Anyai Hírlap

városi közgyűlést, hogy jelen tiszteletteljes ajánlatunkat összes feltételeivel együtt elfogadni s arról minket értesíteni és végül mindkét m. kir. Ministeriumnál a kért államsegély engedélyezése iránt a szükséges lépéseket sürgősen megtenni szivnskedjék.

Budapest 1913. julius 12.

Kiváló tisztelettel: Szmik Antal s. k. oki. mérnök. Dr. Szentes Gyula s. k. ügyvéd, Szabó Jenő és Miakich Károly műépítészek. Budapest, I kér., Fehérváry-ut 1.

A tervbe vett építkezés kerüköltsége összesen 1.029 120 koronát teszen ki. Az ajánltot a folyó hó 19-én tartott képviselő- testületi közgyűlés egész terjedelmében egyhangúlag elfogadta.

Munkásnő-otthonok.

Amikor Bezerédj Pálnak, a földmivelésügyi miniszterhez intézett, előttünk fekvő jelentését lapozgatjuk, meghatottan gondolunk arra a szerény kis selyemhernyóra, amelyet Rafael, vagy egyik tanítványa rajzolt s amely az urbi- nói herczeg jóvoltából került a vatikáni könyvtárba. Nem foglalt el az országban senkitől semmi földet, sőt nyomában országutjaink a szederfák százezreivel népesedtek be. 1879-ben a tenyésztők 7400 korona keresethez jutottak, 1912-ben pedig már 4.117,857 korona jövedel met jelentett a selyemhernyó Magyarország földmivelő népe épen legszegényebb rétegének. Már 1912 évi júniusban fizették ki (1880. óta) a századik millió koronát a selyemtenyésztőknek.

A selyemfonál legombolyitása nem nehéz testi munka, de nagy figyelmet és gyakorlottságot igényel és éppen ezért selyemfonódáink- ban nehézsgeket okozott az állandó képzett munkások hiánya. Időbelileg körülbelül összeesett ezekkel a nehézségekkel az a tervbe vett intézkedés, hogy az állam ezentúl csak 11 éves korukig gondoskodik az elhagyott gyermekekről, aminek következtében évente mintegy négyezer 12 éves gyermek kerül ki a menhelyek- ből, A fiuk, mint tanoncok még csak elhelyezkednek valahogy, de mi lesz a leányokkal ezen rájuk nézve éppen a legfontosabb életkorban ? Szerencsésen oldották meg a kérdést a selyemfonódák mellett épített munkásnő-otthonok által. A tolnai otthon 120 leány befogadására 130,000 K-ba került, a győri otthon 240 leány számára 200,000 K-ba, a komáromi egyelőre 60, később szintén 240 leány számára rendeztetik be, sőt Lúgoson, Újvidéken, Pancsován és Mohácson is terveznek hasonló otthont az ottani fonódáknál. A gyermekmenhelyeken kívül a Liga, az árvaszékek és még magánosok is küldenek gyermekeket az otthonba.

Hogy szebb, jobb, dicsőbb lesz egykor majd

[a jövő,

Amidőn fölkelnek erős harci népek.

Riadó fog zengni, mit szárnyán visz a szél . . . Szivekbe láng, karba vér s a főkbe eszme száll. A lélek újra tenni, ismét küzdeni kél,

Hogy legyen szabadság avagy örökhalál.

El fog jönni a nap, mely újra alkotand . . . Hajnal fog kelni az éjszaka helyén.

Lehúlland a sírkő és élni fog a hant: Feltámadás lészen a halál küszöbén.

Egy új világ lesz majd, — nem minő a régi: Rút bűnökben gazdag, ám erényre silány;

De mely szent eszmékért tud élni és égni: Lélekszabad nép lesz itt a szabad hazán I —

És az új világban, az új népek között Meg fog újhodni a jövő nemzedék.

Hálatűz fog gyúlni, hol oltárok fölött Az elmúlt időknek kivitt győzelme ég.

Öröktüz fog égni: olthatatlan lángja Mint üstökös száll századokra át S az örökfényben a magyarok ős hazája Egykor dicsőülve látja majd önmagát!

A jelentésből látjuk és bárki személyesen is meggyőződhetik róla, hogy a leányok étke zése kitűnő, testsúlyuk normálisan gyarapszik, a tisztaságra nagy súlyt fektetnek, a gyermekeket ismétlő oktatásban és énektanításban is részesítik és őket felváltva a konyhában is alkalmazzák. A munkás leányok keresetéből napi 40 fillért ellátásuk részben való fedezésére fordítanak, keresetűk egyéb részét postatakarékpénztárban helyezik el számukra, ami évente átlag 200 koronát tesz ki fejenként, úgy hogy már 4—5 év után körülbelül 1000 korona a megtakarított pénzük és igy könnyen mehetnek férjhez, amit különben kiházasitási alapítványok is elősegítenek.

Az ellátás többi részét a gyári üzem fedezi, minek ellenében a gyáros kárpótlást nyer abban, hogy állandó és jól kitanitható munkaerőhöz jut. Maga az állam sem az ellátáshoz, mint egyáltalában a munkásnő otthonok fenn tartásához semmivel nem járul, csupán most kezdetben az épületet bocsátja rendelkezésükre.

Az elhagyott gyermekeknek ilyképpen bérfizetéssel járó munkára való alkalmazása nemcsak az államot, községeket stb szabadítja ! fel jelentékeny anyagi áldozatok alól, hanem | magukban a gyermekekben is komoly erkölcsi erőket fejlesztett ki azáltal, hogy érzik, miszerint senki kegyelemkenyerére nem szorultak.

A jelentés igen komoly aggodalmat keltő ; jelenségre is felhívja a közvélemény figyelmét.

; Szerinte most országszerte szerveznek ottho- 1 nokat anélkül, hogy azokban a munkásnők érdekei kellőképpen meglennének védve és sürgeti, hogy az állam ezekben az otthonokban

— miután a jelenlegi törvényes intézkedések egyáltalán nem alkalmasak arra — külön törI vénnyel biztosítsa a munkásotthonokban a gyermekvédelmet. Ha azokra a szomorú kül- ! földi példákra gondolunk, amelyek bebizonyi- ! tották azt, hogy mindenütt, ahol sok gyermek volt gyárakban, vagy ezek mellett otthonokban felhalmozva, ez mindig a legsúlyosabb vissza- | élésekre vezetett, mig az állam erélyesen közbe nem lépett. Mi is csatlakozunk Bezerédj Pálnak úgy iparunk, mint az otthonbeli gyermekek 1 törvényes védelme érdekében írott szavaihoz, amely védelem — a jelentés hangjából ítélve

— nagyon sürgősnek látszik.

A debreczeni kamara évkönyve.

A debreczeni kereskedelmi és iparkamara most adta ki 1912. évről szóló évkönyvét, melyet nagy érdekességénél fogva a következőkben ismertetünk :

A terjedelmes jelentés, mely a kerület ipari, kereskedelmi és gazdasági életének minden lényegesebb mozzanatát felöleli, két főrészből áll: az évkönyvből, mely a kamara múlt évi helyzetét, háztartási és vagyoni viszonyait, a hivatalos és személyes viszonyokat, valamint a kerület törzskönyvi, nyilvántartási adatait, az év folyamán beállott változások feltüntetésével tartalmazza. E részben ad számot a kamgra az egyes hatóságokkal, a társkamarákkal, ipari és rokon szervezetű intézményekkel, nemkülönben az érdekeltségekkel folytatott érintkezéseiről. Számszerű kimutatásban adja különféle ösztöndíjainak, munkás és tanonc- jutalmainak felsorolását, mely célokra érvől-évre jelentős áldozatokat hoz. Ezenkívül ösztöndíjakat eszközölt ki a kamara a keresk. minisztertől is. Külön fejezet tárgyalja az iparfejlesztési segélyezés ügyét, továbbá a szabadalmi, védjegy- és mintaoltalmi ügyeket.

Az évkönyvi részben számol be a kamara ipari, kereskedelmi és szociálpolitikai téren végzett munkásságáról s a törvény, valamint a városi szabályrendelet alkotás előkészítő munkálataiban részvételéről. így számos törvénytervezet tárgyában s az egyes községek vásár-, vám-, komp-, hid-, kövezet- és utvám ügyeiben nyilvánította véleményét.

E részben ismerteti a kamara a múlt évben rendezett kiállításokat.

Az elmúlt évben hozott iparjogi elvi döntések és az általok adott jogi vélemények ismertetése után az évkönyv második része, a kamarakerület közgazdasági viszonyainak jellemzése következik, azzal a mélyreható alapossággal, mely a súlyos gazdasági helyzet igazi okainak felismerését lehetővé teszi. A gazdasági élet minden ágára kiterjedt a kamara figyelme, mely

egyforma éberséggel őrködött az ipari, kereskedelmi, pénzügyi élet s a forgalmi és közlekedési viszonyok érdekei felett. A szakoktatás támogatása érdekében különös buzgóságot fejtett ki a kamara.

A kerület munkásviszonyainak és a kivándorlásnak ismertetése után a kereskedelem és ipar egyes ágazatainak ismertetése jön sorra. A különféle iparágaknak rendkívüli nehézségekkel kellett megküzdenie a drágaság, a vasúti közlekedés hiányai, az év második felében bekövetkezett pénzválság és az ennek nyomában járó hitelmegszoritások folytán.

A kereskedelemnek szinte szánalmas üzleti eredményei voltak s a kézműipar szomorú helyzete sem érte meg a rég várt javulást.

Különösen érdemes tevékenységet fejtett ki a kamara a közlekedésügy megjavítása, a posta és telefonviszonyok tökéletesítése érdekében A kövezetvám rendezését, a közutak fokozatos fejlesztésének kívánalmait évek óta hangoztatja a kamara jelentéseiben. A kamarának munkásjóléti intézmények terén kifejtett tevékenységéből maguk az illetékes körök sokat meríthetnek. A hitelügyről szóló fejezetben érdekeltsége keserű panaszainak és óhajainak ad visszhangot a kamara, a hitelélet szempontjából vizsgálva kerülete gazdasági helyzetének elszomorító képét. A válság még sokáig fog maradandó nyomokat hagyni piacunkon, melynek elsimítása és kiheverése jobb konjunktúrákban eltöltött néhány esztendőt igényel.

Végül a múlt esztendő közgazdasági vonatkozású törvényalkotásait és a jogszolgáltatást ismerteti a jelentés, melyet számos statisztikai becsű táblázatos kimutatás tesz változatossá

Különfélék.

Előfizetési felhívás. A megkezdődött uj évnegyed alkalmából tisztelettel kérjük t. elő- ! fizetőinket, hogy előfizetéseiket megújítani, eset- ' leges hátralékaikat pedig kiegyenlíteni szives- í kedjenek.

Szerkesztőségi hir. Dr. Moldován Ferenc szerkesztő szabadságon lévén, lapunk jelen számát Pap Márton adóügyi tanácsnok-főszámvevő állította össze és vállalja érette a felelősséget.

Személyi hírek, Sziklay Emil debreczeni m. kir. főerdőtanácsos-főfelügyelő és Oábor Sándor nagykárolyi m. kir. erdőtanácsos a városi erdőkezelés ellenőrzése ügyében városunkba érkeztek.

Farkas Jenő polgármester a gróf Tisza Istvánnak, városunk díszpolgárának készíttetett díszoklevél átadása céljából egy küldöttséggel Budapestre utazik.

Kinevezések. Matyasovszky László oki. mérnököt, városunk szülöttét, a földmivelésügyi m. kir. miniszter segédmérnökké, Spiesz György nagybányai m. kir. adótisztet pedig állomáshelyén való meghagyása mellett a pénzügy- miniszter adóhivatali főtisztté kinevezte.

Áthelyezés. Huszár Kornél breznóbányai m. kir. erdőmérnököt a földmivelésügyi miniszter Nagybányára helyezte átJogtudor bányamérnök. Dénes (Deutsch) Aladár nagyági m. kir. bányamérnök a kolozsvári kir tudományegyetemen a jogtudományi doktorátust jeles eredménynyel letette. Gratu- j lálunk I

Gyászhirek. Vettük és közöljük a következő gyászjelentéseket: Alulírottak a legmélyebb | gyász és fájdalom érzetével tudatjuk a rokon- ! ság nevében is, hogy a hőn szeretett jó gyermek és testvér, Fülöp Ottilka folyó hó 7-én i este 10 órakor, életének 25-ik évében, kínos ! szenvedés után jobblétre szenderült. A drága gyermek hült tetemeit f. hó 9-én délelőtt 10 órakor, a róm. kath egyház szertartása szerint I az aknasugatagi róm. kath. sirkertben fogjuk örök nyugalomra helyezni. Aknasugatag, 1913. julius 8-án. Fülöp Károly és neje Jordán Ottilia mint szülők. Fülöp Jolánka férj.Salgó Arpádné és Fülöp Mariska nővérei. Salgó Árpád sógora. Salgó Blanka unokahuga. — Alólirottak fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett jó testvér, sógor és rokon: Mihályfi Jenő végzett bánya- iskolai tanuló, diósgyőri m. kir. vasgyári alkalmazott folyó 1913. évi julius hó 17-én délután 6 órakor, életének 23-ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos^ felvétele után elhunyt. Drága halottunkat folyó hó 19-én