Felsőbányai Hírlap, 1913 (18. évfolyam, 1-25. szám)

1913-07-24 / 14. szám

Fets6b Anyai Hírlap városi közgyűlést, hogy jelen tiszteletteljes ajánlatunkat összes feltételeivel együtt el­fogadni s arról minket értesíteni és végül mindkét m. kir. Ministeriumnál a kért állam­segély engedélyezése iránt a szükséges lépé­seket sürgősen megtenni szivnskedjék. Budapest 1913. julius 12. Kiváló tisztelettel: Szmik Antal s. k. oki. mérnök. Dr. Szentes Gyula s. k. ügyvéd, Szabó Jenő és Miakich Károly műépítészek. Budapest, I kér., Fehérváry-ut 1. A tervbe vett építkezés kerüköltsége összesen 1.029 120 koronát teszen ki. Az ajánltot a folyó hó 19-én tartott képviselő- testületi közgyűlés egész terjedelmében egy­hangúlag elfogadta. Munkásnő-otthonok. Amikor Bezerédj Pálnak, a földmivelés­ügyi miniszterhez intézett, előttünk fekvő jelen­tését lapozgatjuk, meghatottan gondolunk arra a szerény kis selyemhernyóra, amelyet Rafael, vagy egyik tanítványa rajzolt s amely az urbi- nói herczeg jóvoltából került a vatikáni könyv­tárba. Nem foglalt el az országban senkitől semmi földet, sőt nyomában országutjaink a szederfák százezreivel népesedtek be. 1879-ben a tenyésztők 7400 korona keresethez jutottak, 1912-ben pedig már 4.117,857 korona jövedel met jelentett a selyemhernyó Magyarország földmivelő népe épen legszegényebb rétegének. Már 1912 évi júniusban fizették ki (1880. óta) a századik millió koronát a selyemtenyésztőknek. A selyemfonál legombolyitása nem nehéz testi munka, de nagy figyelmet és gyakorlott­ságot igényel és éppen ezért selyemfonódáink- ban nehézsgeket okozott az állandó képzett munkások hiánya. Időbelileg körülbelül össze­esett ezekkel a nehézségekkel az a tervbe vett intézkedés, hogy az állam ezentúl csak 11 éves korukig gondoskodik az elhagyott gyermekek­ről, aminek következtében évente mintegy négy­ezer 12 éves gyermek kerül ki a menhelyek- ből, A fiuk, mint tanoncok még csak elhelyez­kednek valahogy, de mi lesz a leányokkal ezen rájuk nézve éppen a legfontosabb életkorban ? Szerencsésen oldották meg a kérdést a selyem­fonódák mellett épített munkásnő-otthonok által. A tolnai otthon 120 leány befogadására 130,000 K-ba került, a győri otthon 240 leány számára 200,000 K-ba, a komáromi egyelőre 60, később szintén 240 leány számára rendeztetik be, sőt Lúgoson, Újvidéken, Pancsován és Mo­hácson is terveznek hasonló otthont az ottani fonódáknál. A gyermekmenhelyeken kívül a Liga, az árvaszékek és még magánosok is kül­denek gyermekeket az otthonba. Hogy szebb, jobb, dicsőbb lesz egykor majd [a jövő, Amidőn fölkelnek erős harci népek. Riadó fog zengni, mit szárnyán visz a szél . . . Szivekbe láng, karba vér s a főkbe eszme száll. A lélek újra tenni, ismét küzdeni kél, Hogy legyen szabadság avagy örökhalál. El fog jönni a nap, mely újra alkotand . . . Hajnal fog kelni az éjszaka helyén. Lehúlland a sírkő és élni fog a hant: Feltámadás lészen a halál küszöbén. Egy új világ lesz majd, — nem minő a régi: Rút bűnökben gazdag, ám erényre silány; De mely szent eszmékért tud élni és égni: Lélekszabad nép lesz itt a szabad hazán I — És az új világban, az új népek között Meg fog újhodni a jövő nemzedék. Hálatűz fog gyúlni, hol oltárok fölött Az elmúlt időknek kivitt győzelme ég. Öröktüz fog égni: olthatatlan lángja Mint üstökös száll századokra át S az örökfényben a magyarok ős hazája Egykor dicsőülve látja majd önmagát! A jelentésből látjuk és bárki személyesen is meggyőződhetik róla, hogy a leányok étke zése kitűnő, testsúlyuk normálisan gyarapszik, a tisztaságra nagy súlyt fektetnek, a gyerme­keket ismétlő oktatásban és énektanításban is részesítik és őket felváltva a konyhában is al­kalmazzák. A munkás leányok keresetéből napi 40 fillért ellátásuk részben való fedezésére fordí­tanak, keresetűk egyéb részét postatakarékpénz­tárban helyezik el számukra, ami évente átlag 200 koronát tesz ki fejenként, úgy hogy már 4—5 év után körülbelül 1000 korona a megtakarí­tott pénzük és igy könnyen mehetnek férjhez, amit különben kiházasitási alapítványok is elő­segítenek. Az ellátás többi részét a gyári üzem fe­dezi, minek ellenében a gyáros kárpótlást nyer abban, hogy állandó és jól kitanitható munka­erőhöz jut. Maga az állam sem az ellátáshoz, mint egyáltalában a munkásnő otthonok fenn tartásához semmivel nem járul, csupán most kezdetben az épületet bocsátja rendelkezésükre. Az elhagyott gyermekeknek ilyképpen bérfizetéssel járó munkára való alkalmazása nemcsak az államot, községeket stb szabadítja ! fel jelentékeny anyagi áldozatok alól, hanem | magukban a gyermekekben is komoly erkölcsi erőket fejlesztett ki azáltal, hogy érzik, misze­rint senki kegyelemkenyerére nem szorultak. A jelentés igen komoly aggodalmat keltő ; jelenségre is felhívja a közvélemény figyelmét. ; Szerinte most országszerte szerveznek ottho- 1 nokat anélkül, hogy azokban a munkásnők ér­dekei kellőképpen meglennének védve és sür­geti, hogy az állam ezekben az otthonokban — miután a jelenlegi törvényes intézkedések egyáltalán nem alkalmasak arra — külön tör­I vénnyel biztosítsa a munkásotthonokban a gyermekvédelmet. Ha azokra a szomorú kül- ! földi példákra gondolunk, amelyek bebizonyi- ! tották azt, hogy mindenütt, ahol sok gyermek volt gyárakban, vagy ezek mellett otthonokban felhalmozva, ez mindig a legsúlyosabb vissza- | élésekre vezetett, mig az állam erélyesen közbe nem lépett. Mi is csatlakozunk Bezerédj Pálnak úgy iparunk, mint az otthonbeli gyermekek 1 törvényes védelme érdekében írott szavaihoz, amely védelem — a jelentés hangjából ítélve — nagyon sürgősnek látszik. A debreczeni kamara évkönyve. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara most adta ki 1912. évről szóló évkönyvét, me­lyet nagy érdekességénél fogva a következők­ben ismertetünk : A terjedelmes jelentés, mely a kerület ipari, kereskedelmi és gazdasági életének min­den lényegesebb mozzanatát felöleli, két fő­részből áll: az évkönyvből, mely a kamara múlt évi helyzetét, háztartási és vagyoni viszo­nyait, a hivatalos és személyes viszonyokat, valamint a kerület törzskönyvi, nyilvántartási adatait, az év folyamán beállott változások fel­tüntetésével tartalmazza. E részben ad számot a kamgra az egyes hatóságokkal, a társkama­rákkal, ipari és rokon szervezetű intézmények­kel, nemkülönben az érdekeltségekkel folytatott érintkezéseiről. Számszerű kimutatásban adja különféle ösztöndíjainak, munkás és tanonc- jutalmainak felsorolását, mely célokra érvől-évre jelentős áldozatokat hoz. Ezenkívül ösztöndíja­kat eszközölt ki a kamara a keresk. miniszter­től is. Külön fejezet tárgyalja az iparfejlesztési segélyezés ügyét, továbbá a szabadalmi, véd­jegy- és mintaoltalmi ügyeket. Az évkönyvi részben számol be a kamara ipari, kereskedelmi és szociálpolitikai téren vég­zett munkásságáról s a törvény, valamint a vá­rosi szabályrendelet alkotás előkészítő munká­lataiban részvételéről. így számos törvényter­vezet tárgyában s az egyes községek vásár-, vám-, komp-, hid-, kövezet- és utvám ügyeiben nyilvánította véleményét. E részben ismerteti a kamara a múlt évben rendezett kiállításokat. Az elmúlt évben hozott iparjogi elvi dön­tések és az általok adott jogi vélemények ismer­tetése után az évkönyv második része, a ka­marakerület közgazdasági viszonyainak jellem­zése következik, azzal a mélyreható alaposság­gal, mely a súlyos gazdasági helyzet igazi okainak felismerését lehetővé teszi. A gazdasági élet minden ágára kiterjedt a kamara figyelme, mely egyforma éberséggel őrködött az ipari, keres­kedelmi, pénzügyi élet s a forgalmi és közle­kedési viszonyok érdekei felett. A szakoktatás támogatása érdekében különös buzgóságot fejtett ki a kamara. A kerület munkásviszonyainak és a kiván­dorlásnak ismertetése után a kereskedelem és ipar egyes ágazatainak ismertetése jön sorra. A különféle iparágaknak rendkívüli nehézségekkel kellett megküzdenie a drágaság, a vasúti közle­kedés hiányai, az év második felében bekövet­kezett pénzválság és az ennek nyomában járó hitelmegszoritások folytán. A kereskedelemnek szinte szánalmas üzleti eredményei voltak s a kézműipar szomorú hely­zete sem érte meg a rég várt javulást. Különösen érdemes tevékenységet fejtett ki a kamara a közlekedésügy megjavítása, a posta és telefonviszonyok tökéletesítése ér­dekében A kövezetvám rendezését, a közutak fokozatos fejlesztésének kívánalmait évek óta hangoztatja a kamara jelentéseiben. A kamará­nak munkásjóléti intézmények terén kifejtett tevékenységéből maguk az illetékes körök so­kat meríthetnek. A hitelügyről szóló fejezetben érdekeltsége keserű panaszainak és óhajainak ad visszhangot a kamara, a hitelélet szempontjából vizsgálva kerülete gazdasági helyzetének elszo­morító képét. A válság még sokáig fog mara­dandó nyomokat hagyni piacunkon, melynek elsimítása és kiheverése jobb konjunktúrákban eltöltött néhány esztendőt igényel. Végül a múlt esztendő közgazdasági vonat­kozású törvényalkotásait és a jogszolgáltatást ismerteti a jelentés, melyet számos statisztikai becsű táblázatos kimutatás tesz változatossá Különfélék. Előfizetési felhívás. A megkezdődött uj évnegyed alkalmából tisztelettel kérjük t. elő- ! fizetőinket, hogy előfizetéseiket megújítani, eset- ' leges hátralékaikat pedig kiegyenlíteni szives- í kedjenek. Szerkesztőségi hir. Dr. Moldován Ferenc szerkesztő szabadságon lévén, lapunk jelen szá­mát Pap Márton adóügyi tanácsnok-főszámvevő állította össze és vállalja érette a felelősséget. Személyi hírek, Sziklay Emil debreczeni m. kir. főerdőtanácsos-főfelügyelő és Oábor Sán­dor nagykárolyi m. kir. erdőtanácsos a városi erdőkezelés ellenőrzése ügyében városunkba érkeztek. Farkas Jenő polgármester a gróf Tisza Ist­vánnak, városunk díszpolgárának készíttetett díszoklevél átadása céljából egy küldöttséggel Budapestre utazik. Kinevezések. Matyasovszky László oki. mérnököt, városunk szülöttét, a földmivelésügyi m. kir. miniszter segédmérnökké, Spiesz György nagybányai m. kir. adótisztet pedig állomás­helyén való meghagyása mellett a pénzügy- miniszter adóhivatali főtisztté kinevezte. Áthelyezés. Huszár Kornél breznóbányai m. kir. erdőmérnököt a földmivelésügyi mi­niszter Nagybányára helyezte át­Jogtudor bányamérnök. Dénes (Deutsch) Aladár nagyági m. kir. bányamérnök a kolozs­vári kir tudományegyetemen a jogtudományi doktorátust jeles eredménynyel letette. Gratu- j lálunk I Gyászhirek. Vettük és közöljük a következő gyászjelentéseket: Alulírottak a legmélyebb | gyász és fájdalom érzetével tudatjuk a rokon- ! ság nevében is, hogy a hőn szeretett jó gyer­mek és testvér, Fülöp Ottilka folyó hó 7-én i este 10 órakor, életének 25-ik évében, kínos ! szenvedés után jobblétre szenderült. A drága gyermek hült tetemeit f. hó 9-én délelőtt 10 órakor, a róm. kath egyház szertartása szerint I az aknasugatagi róm. kath. sirkertben fogjuk örök nyugalomra helyezni. Aknasugatag, 1913. julius 8-án. Fülöp Károly és neje Jordán Ottilia mint szülők. Fülöp Jolánka férj.Salgó Arpádné és Fülöp Mariska nővérei. Salgó Árpád sógora. Salgó Blanka unokahuga. — Alólirottak fájda­lommal tudatjuk, hogy a szeretett jó testvér, sógor és rokon: Mihályfi Jenő végzett bánya- iskolai tanuló, diósgyőri m. kir. vasgyári alkal­mazott folyó 1913. évi julius hó 17-én délután 6 órakor, életének 23-ik évében, hosszas szen­vedés és a halotti szentségek ájtatos^ felvétele után elhunyt. Drága halottunkat folyó hó 19-én

Next

/
Oldalképek
Tartalom