Felsőbányai Hírlap, 1913 (18. évfolyam, 1-25. szám)

1913-05-15 / 9. szám

Felsőbányái Hírlap

részben az uj választójogi törvény is biztosíthatná az esetben, ha a kerületek helyes, igazságos beosztásával a városok igényei kielégittetnének. A választókerületek jelenlegi beosztása nemcsak igazságtalan, de egyenesen a magyarság fölényének kárára van. Egyes kerületekben alig néhány száz nemzetiségű szavazó bir képviselöküldési joggal, más kerületekben pedig a városok a vidékhez vannak csatolva és igy a városi lakosság akarata kifejezésre nem juthat. A jelenlegi választókerületi beosztással tulajdonképpen nem a vidék van a városokhoz csatolva, hanem éppen megfordítva, a vidéki kerülethez vannak csatolva egyes városok. A nagyvárosok önálló képviselőküldési joga sem biztosítja a városok politikai befolyásának jogosan megkívánható kielégítését, mert mig a városokban aránytalanul nagyobb számú szavazó választ egy-egy képviselőt, addig a falvak népéből kevesebb szavazó esik egy választókerületre.

A városoknak nem újkeletű kívánsága az, hogy a városok önálló választókerületekké alakíttassanak* A polgármesterek országos egyesülete már évekkel ezelőtt feliratban kérte és hangsúlyozta, hogy a városok parlamenti befolyását csakis a városok önálló képviselő-választókerületekké szervezése biztosíthatja. A választókerületek helyes beosztásával még most is igen sok elégedetlenséget lehetne lecsillapítani és ha figyelembe vesszük azt, hogy Magyarországon 10 millió idegen ajkú lakost kell megnyerni a magyar kultúra, a magyar társadalom és a gazdasági élet felsóbbségével — s ha tudjuk azt, hogy a magyarságnak legerősebb várai a városok — lehetetlennek tartjuk, hogy a kerületének beosztásánál ne a városok érdekei legyenek a döntő szempontok. Nem szabad feledni, hogy a társadalmi és gazdasági haladás lendítő kerekei: a városok az egyedül alkalmasak arra a szerepre, hogy a magyarság erejét növeljék és gyarapítsák. Számtalan ízben mutattak rá államférfiak és politikusok arra s statisztika is bizonyítja, hogy a városoknak a magyarosodás és nemzetiségek lassú és biztos beolvasztása körül milyen elsőrangú feladatuk van. A választókerületeknek egy igazságos és a városoknak kedvező beosztása

A követségi palotában nagy meglepetést keltett a hir, hogy a herceg Párisban tartózkodik. A bankár se tudott a herceg ittlétéről. Ilyen magasrangu urak — főleg ha gáláns kalandokat keresnek — mélységes titokzatosságba szeretnek burkolózni, de ilyen esetben nem igen szokás, hogy magukkal viszik a titkárjukat is . . .

— A klubba menjünk, talán megtudhatjuk ott, hogy hol tartózkodik a herceg.

A klubszolga jól ismerte a herceget. Őfensége tegnap távozott el onnan az elnök társaságában, azóta nem látta. Az elnök sem tudta, hogy hol időzik ez idő szerint a herceg. Az ördögbe ! Az idő ijesztően múlik I Vissza hát az «Epatóiia« szállodába! A herceg még mindig nem érkezett vissza.

— Hallgass reám, Médéric. Fél tizenkettő, már nincsen veszíteni való időnk . . . Siessünk Lachainettehez és mondjuk el neki, hogy a herceget nem találjuk sehol, ami már magában is feloldja öt kötelezettsége alól. Meghagyjuk a szálloda portásának Lachainette telefonszámát, hogy értesítsen bennünket, a mikor visszajön a herceg.

Újra felszállottunk az autotaxira, minden toronyórát megfigyeltünk, félelemmel vizsgáltuk zsebóráink mutatóját és borzalommal konstatáltuk, hogy abban a pillanatban, mikor a két mutató egymás fölé kerül, egy emberélet megszűnik létezni.

Végre megérkeztünk! . . . Még csak néhány másodperc hiányzott . . . Egy toronyóra már ütésre készült .. . Felrohantunk a lépcsőn, félrelöktük a

a városoknak nyújtandó nagyobb politikai befolyás révén megerősíthetné a magyarság fölényét és a nemzetet, másrészt pedig ahhoz a befolyáshoz juttathatná a városokat, mely azokat a nemzeti termelésben elfoglalt munkájuk folytán megilleti. Lehetetlennek tartjuk, hogy azok a városok, melyekben az egyetemek, jogakadémiák, középiskolák, közhivatalok, a termelő tevékenység néíkü- lözhetlen forrásai, a bankok és hitelintézetek, az ipari, kereskedelmi vállalatok stb. koncentrálódnak, melyekben az ország lakosságának értelmisége és kiválósága tartózkodik, hogy ezeknek a városoknak a vidék választói továbbra is elnyomassák politikai érvényesülésüket.

A városok okvetlenül önálló választó- kerületekké alakítandók. S ha az imént kimutattuk, hogy az ország lakosságának több mint egyötöde a városokban él — s ha beigazoltuk, hogy az állam terheinek kétharmad részét a városok viselik — ebből önként következik, hogy a választókerületek beosztásának olyannak kell lenni, mely a városi lakosság által viselt terhek mértékével arányosan biztosítja a poiltikai befolyást és jogokat is.

Igazságos és az ország lakossága produktiv munkáját és gazdasági jelentőségét kifejezésre juttató választókerületi beosztásnak csak azt mondhatnánk, ha a nagyobb városok több — a középső városoknak pedig mindegyike önálló választókerületet alkotna — mig a kisebb r. t. városok a környékező községekkel úgy kerekittetnének ki választókerületekké, hogy a városok domináló szerepe biztosittassék. Ha azonban lesznek a jövőben is oly választókerületek, melyekben a város — körül levő falvakkal alkot egy kerületet, — ez esetben is mindenha igazságtalan marad egy esetleges oly beosztás, melynek következtében a vidék választói a többséget eleve majorizálhatják és melyben a városi választók & kisebbséget alkotják. Egy ilyen választókerületi beosztás a választójogi törvényt csak rosz- szabbá és elviselhetetlenebbé tenné s azt jelentené, hogy a városi lakosság politikai befolyását mesterségesen iparkodnak elnyomni azok, kik a városok fejlődését rossz szemmel nézik. Eleve nem tételezünk fel

szobalányt, berohantunk a szobába. Lachainette -— dehogy, agg kisértet — a tükör előtt ült, mellette hevert az órája, kezében revolvert fogott, szemei az óra mutatóit követték, — amelyek szerencsére kissé késtek.

Alig tudtuk kinyögni: »Megállj!« Mindketten egy székre rogytunk, az idegeink felmondták a szolgálatot.

Miután kissé megnyugodtunk, megmagyaráztuk a barátunknak, hogy fáradozásaink sikertelensége egyelőre feloldja öt becsülatszavának pontos betartásától.

Újabb nehézség! Lachainette nem osztja a véleményünket. Vitatkozásba elegyedtünk. Médéric kötni való bolondnak minösitette barátját. Én arra törekedtem, hogy meggyőzzem Lachainette-et, hogy életbenmaradása ez esetben egy parányi csorbát nem ejt a becsületén. E percben csenget a telefon.

— Itt az »Epatória« szálló portása. Azon személyek, akiket önök kerestek, ép most érkeztek vissza egy rendőrkapitány és több rendőr kíséretében, akik eljöttek, hogy házkutatást eszközöljenek. Arról éreesithetem önöket, hogy az állítólagos herceg és titkára, két nemzetközi szélhámos és hamiskártyás, akiket a rendőrség már régebben keres.

— Köszönjük!

— És ilyen emberekért golyót akartál röpíteni magadba! — mondta dühösen Médéric a barátunknak, Lachainette-nek, aki mélységes megkönnyebbüléssel ejtette földre a revolvert!

ilyen szándékot a városokkal szemben s hisszük, hogy a kormány és a törvényhozás módot talál arra, hogy a választókerületek beosztásánál a városok érdekei igazságtalan mellőzésben ne részesüljenek.

Városi közgyűlés.

Felsőbánya város f. hó 3-án rendkívüli közgyűlést tartott, az utolsót a 3 éven át működött képviselőtestülettel, mert a 6 évvel ezelőtt választott képviselők mandátuma lejár. A közgyűlés elég nagy érdeklődés mellett folyt le, hosszú tárgysorozatta], kevés tárgyalással. A bányaiskolai építkezéseknél dr. Szokol Pál bányatanácsos örömét fejezte ki az uj iskola megvalósításának közelsége és elismerését a város áldozatkészsége fölött.

Részletes tudósításunk a következő:

A közgyűlést Farkas Jenő polgármester nyitotta meg délelőtt 10 órakor. A jegyzőkönyv hitelesítésére Lávay Károly, dr. Berks Aurél és Tury István képviselők kérettek föl.

1. Olvastatott jelentés a rendőrség fejlesztésére adott államsegélyről.

Gazd. és p. ü. bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy a nagyméitóságu belügyminiszter ur által a városnak a rendőrség fejlesztésére utalványozott 2000 korona összeget a 41500/1913. XIII. sz. rendelete érlelőjében következőképen használja fel: a rendőrőrmester és 4 közrendőr fizetéseinek é3 lakpénzeinek kiegészítésére 597 korona, a rendőri szakoktatás céljaira 300 korona, az őrmesternek detektív szolgálatra való felhasználásáért attól az időtől kezdve, mikor erre kiképeztetett, fizetéskiegészités képen 300 korona pótlék, végül a közbiztonság javítása érdekében a rendőrkapitány kezéhez kiutalvá- nyozandö rendelkezési alapra 200 korona, ösz- szesen 1394 korona. A megmaradt összeget egyelőre a gazdasági pénztár fogja felhasználni, melyből a rendőrség összkiadásai fedeztetnek. A rendőri kiképzésre és detektiv-szolgálat elsajátítására a rendörőrmestert szemlélte ki a közgyűlés. Közgyűlés végül kimondja, hogy a természetbeni tüzifajárandóságot, mit a rendőrök eddig élveztek, ezután is meghagyja részükre, hogy helyzetükön ez által is javítva, őket szolgálatuknak legpontossbb teljesítésére serkentse.

2. Előterjesztetett a városi nyugdíj-szabály- rendelet tervezete.

Közgyűlés a gazd. és p. ü bizottság és nyugdijügyi bizottság javaslata alapján egyhangú határozattal kimondja, hogy az eddigi városi nyugdíj-szabályzatot, mely a mai igényeknek és a tisztviselők mostani helyzetének egyáltalán nem felel meg és annak módosítását az 1912 évi LVI1I. t. c. 19. §. elrendeli, az életbe léptetett állami nyugdíjtörvény irányelvei szerint módosítja, illetve uj nyugdij-sza- báiyrendeletet alkot és a közgyűlés előtt felolvasott tervezetet mindenben és teljesen elfogadja és 30 napon át való közszemlére kitétel után jóváhagyás végett a törvényhatósági bizottsághoz felterjeszteni határozza.

3. Olvastatott törvényhatósági határozat az ingatlan forgalmi pótilletékekről alkotott szabály- rendelet jóváhagyásáról.

Közgyűlés a jóváhagyást tudomásul veszi s a gazd. és p. ü. bizottság javaslata alapján hatórozatilag kimondja, hogy annak életbeléptetését újabb közgyűlési határozatig, illetve mindaddig felfüggeszti, mig Szatmárvármegye az ingatlan forgalmi pótilletékekre vonatkozó megyei szabályrendeletét életbe nem lépteti.

4 Olvastatott törvényhatósági határozat a városi tisztviselői állások elnevezése tárgyában.

Közgyűlés a jóváhagyó határozatot tudomásul vette.

5. Polgármester előterjesztést tett a fogyasztási adósegély tárgyában.

Közgyűlés a bejelentést, mely szerint a pénzügyminiszter a várost ismét magasabb fogyasztási adósegélyben részesítette, örvendetes tudomásul vette.

6 Olvastatott Oolosz Pál favételi ajánlata.

Gazd. és p. ü. bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozattal kimondja,