Felsőbányai Hírlap, 1913 (18. évfolyam, 1-25. szám)

1913-02-20 / 4. szám

Felsőbányái Hírlap dabb talajt építenénk magunk alá. Hiszen szó sincs róla, szükség van a vállalkozói szellemre, de Széchényi hozzátette ehez azt is, hogy a vállalkozások mögött ott akarja látni azokat a biztos pénzforrásokat, a nem­zeti bankot és más tételes intézményeket, amelyek biztosítani fogják annak életképes­ségét. Szívesen látunk vállalkozást minde­nütt, ahol erre megbízható alap van, de szaporítani a légvárak számát felesleges, mert légvárakban nem lehet lakni. Városi közgyűlés. F. hó 15-én ismét közgyűlést tartott a vá­rosi képviselőtestület. A nagybányai villanytelep kibővítésére felveendő 100.000 koronás kölcsön megszavazása tette szükségessé a rendkívüli köz­gyűlés tertását. A Ganz-cég és Nagybánya város a felsőbányái közvilágítási díjnak mérsékelt le­szállítását kilátásba helyezték és ezen feltétel mellett a közgyűlés a kölcsönt egyhangúlag meg­szavazta. A kölcsönt külömben a Ganz cég tör­leszti a várost csak a jótállás terheli. Érdemleges határozatot hozott közgyűlés a főszolgabiróság felállítása tárgyában. Az eszme a legszélesebb körökben helyeslésre és méltány­lásra talált. A város is meghozza anyagi áldo­zatát uj főszolgabírói lakás és hivatal építésével. Most már csak a törvényhatóság és a belügy­miniszter jóindulata szükséges ezen Felsőbánya város jövőjére nagy fontosságú ügyben. Részletns tudósításunk a következő: Farkas Jenő polgármester a rendkívüli köz­gyűlést délelőtt 11 órakor nyitotta meg. A kép­viselők szokatlanul nagy számban jelentek meg, lekietettel a tárgyak fontosságára. Elnök a jegy­zőkönyv hitelesítésére Bradofka Frigyes, Münnich Sándor és Háder Ferenc képviselőket kérte fel. 1. Olvastatott Nagybánya város átirata a közvilágítási díjra vonatkozólag és javaslat a 100,000 K kölcsön ügyében. Gazd. és pü. bizottság javaslata alapján közgyűlés a Ganz-cégnek és Nagybánya város tanácsának a közvilágítási dij leszállítására vonatkozó átiratát tudomásul véve tárgyalás alá vette a budapesti Magyar jelzálog hitel­banknak 100,000 koronás kölcsönre vonatkozó ajánlatát és miután a kölcsönkötelezvény és a törlesztési tervezet egész terjedelmében fel­olvasva lett, polgármester elnök az 1886. évi XXíI. t.-c. 59 §-a értelmében a névszerinü szavazást elrendelte s feltette a kérdést: köl­csönveszi e közgyűlés a nagybányai villanyle- lep kibővítéséhez a város hozzájárulásaképen szükséges összeget és elfogadja-e a budapesti Magyar jelzálog hitelbank ajánlatát? Igennel szavaztak 34-en, nemmel senkisem szavazott is remélted a látogatást, meg hogy igen szeretsz dolgozni és még ilyenkor sem nyugszol a kert­től. Mert a kertet különösen kedveled, meg a konyhát ... de ne mondd, hogy csak nyala- kodni tudsz, főzni meg semmit . . . Most pe­dig ide ügyelj! A legfontosabbja a látogatásnak a beszélgetés. Ebben pedig — köztünk marad­jon a szó — rendkívül ostoba vagy lányom. Hát ide figyelj! Megkínálod helylyel a fiatalo­dat, éppen szembe az ablakkal. Te az ablaknak háttal ülsz, hogy megfigyelhessed arcán a be­nyomásokat . . . meg hogy,a tied annál szebb, homályosabb legyen ... Én ide ülök oldalt a sarokba. No, most aztán figyelj! Ha valamit beszél a fiú és nem érted, akkor hallgass, de azonközben figyelj rám pillanatra. Ha igy intek, akkor szomorúan, szentimentális arcot vági, ha pedig igy intek, akkor mosolyogjál. így, mi­kor nevetni kell hangosan, jólesőn; ha pedig sajnálkozásra kerül a sor, akkor a kezem ide teszem. Végül pedig csak akkor felelsz vissza, ha ujjamat igy tartom. Értetted? — Igen, mama! — Hát aztán csak figyelj és légy ügyes, mert különben a nyakunkra vénülsz . . . A mama boldog volt. Jól sikerült minden. A lány úgy vágta földhöz a locsolót, hogy az oldala tönkrehajlott. Pedig az udvarló még csak csengetett az öblös kapun. De már mind­egy. Nemsokára átöltözött kivágott ruhába. Be is jött. Kimentette magát, elhelyezte az udvarlót a mondott sorrendben és megkezdődött a beszéd. i és igy elnök egyhangú határozatképen ki­mondja : hogy a közvilágítási díjnak a Ganz- cég és Nagybánya város által kilátásba helye­zett, de még végleges határozatban nein biz­tosított, 1914. évi január hó l-lől kezdve 1200 koronával való leszállításának felvétele alatt, mely felvétel a határozatok meghozatala után önmagától íóvábbr intézkedés nélkül megszű­nik, Felsőbánya város a nagybányai villany­telep kibővítéséhez 83 000 K-val járul hozzá, mely célra a budapesti Magyar jelzálog hitel­banktól a felolvasott kötelezvény és törlesztési terv elfogadása és jóváhagyása mellett tekin­tettel az árfolyam küiömbözeíre és a kölcsön felvételénél felmerülendő kiadásokra 100.000 K azaz egyszázezer korona összeget vesz kölcsön és annak törlesztését 50 éven át 5 95 %'Os amortisatióval, vagyis évenként 5950 K összeggel fogja teljesíteni. A törlesztéshez szük­séges összeget az üzemviteli bérszerződésben foglalt feltételek mellett a Ganz féle villamos­sági részvénytársaság köteles fizetni, illetve a városnak a törlesztés eszközölhetése végett rendelkezésére bocsátani. A kölcsön kötelez­vénynek közjegyzői okiratba foglalásával, vala­mint a Magyar jelzálog hitelbank által kiállí­tandó számlák aláírásával, a folyósítandó köl­csönösség felvételével és nyugtázásával is közgyűlés Farkas Jenő polgármestert, aka­dályoztatása esetén mindenkori helyettesét bízza meg. 2, Olvastatott Kertész Ferenc és Kosztróber György ajánlata a kisbányai erdőterületre vonat­kozólag. Gazd. és pü. bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy a kisbányai erdőterületnek donga és faszén termeléssel való kihasználására tett ajánlatot, eltekintve az abból folyó többféle nehézségre, közgyűlés nem fogadja el, mert a földművelés­ügyi minisztérium az erdőnek árverés utján való értékesítését engedélyezte s annak árverés mellőzésével való kihasználását újból kellene kérelmezni, mely esetben az engedély megadá­sáig a város az előre haladt idő miatt az aján­lat feltételét képező szállítási kötelezettségének eleget tenni nem tudna. 3. Olvastatott előterjesztés a felsőbányái fő­szolgabírói járásra vonatkozólag. Közgyűlés eltelve bizalommal és azon reménységgel, hogy a vármegyei törvényható­ság és a nagyméltóságu Belügyminister ur a város jövője érdekében teljesíteni fogja kérel­mét, egyhangú határozattal kimondja, hogy felsőbányái székhelylyel egy főszolgabírói járás felállítása iránt folyamodik. A város kérelmét a nagysomkuíi főszol­gabírói járás túlterheltsége tette aktuálissá, melynél fogva ott egy uj szolgabirói állás volna szervezendő. E helyett úgy a szétosz­tással fokozottabban elérhető jó közigazgatás Először a régi csapáson, például, hogy meleg van. A leány meg is kérdezte, mert a mama úgy intett: — Maguk felé is? — Oh igen, nagysád! Ilyenkor legjobb a szobában ülni és a hűvös díványon olvasgatni. No, most már rendben voltak. Belevágtak a másik csapásba, az irodalomba. Ez ma divat. — Mit szeret olvasni? — kérdezte a leány, mert a mama megengedte. — En csak színdarabokat olvasok . . . Hopp! Ez veszedelmes téma, ehez ostoba a kicsi és tagadólag intett a mama. — Milyeneket? — kérdezte tovább a leány. (Félreértette a jelt). — Például, most Rostand Edmondnak egy rendkívül érdekes darabját olvasom . . . A mama ismét intett, de nem használt. — Mi a cime? — Grano de Bergerac . . . A mama kétségbeesetten integetett az ör­vény szélén álló leánynak, de azt már teljesen megzavarta a jelek tömege. — Aztán miről szól ? Szép ? — Hát nagysád nem ismeri ? A mama sápadtan hadonászott, de hiába. — Nem, mert én nem szoktam ilyeneket olvasni, csak amit úgy hordanak füzetenkint és a grófnők hatszor meghalnak benne, mig a végén elveszi a vőlegény . . . — Csodálom . . . A mama leforrázva ült helyén. A fiatal­ember azonban tovább beszélt: érdekében, mint Felsőbánya város hanyatlá­sának meggátlására és területi szempontból való hivatoítságának elismerésére a város a nagysomkuíi és nagybányai két járás meg­osztásával egy harmadik járásnak szervezését és felállítását kérelmezi. A megosz ás egyik meglevő járásra sem sérelmes, mert egyrészt megszüntetné a nagysomkuti járás túlterhelt­ségét, másrészt a nagybányai járás központibb heosztást nyer és a felsőbányái járás részére leszakított községek helyett előnyös fekvésű községekkel kárpótoltatnék. A három főszolgabírói járás területének megállapítását a következőképen javasolja a közgyűlés. I. Nagysomkuíi járás 6 vidéki körjegy­zőséggel, 27 községgel és 20534 lakossal. Ezen járás jegyzőségei és községei: 1. Nagysomkut. 2. Somkuívidéki jegyzőség községei: Szamos- fericse, Nagykörtvélyes, Somkutpataka, Jeder. 3. Csolti jegyzőség községei: Csőit, Hávord, Törökfalva, Bucsonfalva, Berkeszpataka. 4. Kő- várgarai jegyzőség községei: Kővárgara, Duruzsa, Kőváralja, Jóháza. 5. Magyarberkeszi jegyzőség községei: Magyarberkesz, Kővárremete, Nagy- feníős, Pusztafentős, Szappanpataka. 6 Nagy- nyiresi jegyzőség községei: Nagynyires, Gyö­keres, Jávorfalu, Szamostölgyes. 7. Szakállas­falui jegyzőség községei: Szakállasfalu, Erdő­aranyos, Költő, Kővárkölcse. II. Nagybányai járás 8 vidéki körjegy­zőséggel, 29 községgel, 22950 lakossal. Ezen járás jegyzőségei és községei: 1. Nagybánya vidéki körjegyzőség községei: Alsöfernezely, Felsőfernezely. 2. Erdőszádai jegyzőség közsé­gei: Etdőszáda, Balotafalu, Szamosujfalu, Mező­aranyos. 3. Farkasasszói jegyzőség községei: Farkasaszó, Oláhtótfalu, Tománya. 4. Lápos- hidegkuti jegyzőség községei: Láposhidegkut, Feketefalu, Lénárdfalu, Zazar. 5 Misztótfalusi jegyzőség községei: Misztótfalu, Miszmogyorós, Miszbánya, Laposbánya. 6. Hagymáslápos, Kol- czér, Nagybozinta, Kisbozinta. 7. Kővárhosszu- falusi jegyzőség községei: Kővárhosszufalu, Kisfentős, Pusztahidegkut, Magosfalu 8 Pribék­falusi jegyzőség községei: Pribékfalu, Dánfalva, Fehérszék, Szamoslukácsi. Ili, Felsőbányái járás 5 vidéki körjegy­zőséggel, 19 községgel, 17118 lakossal. Ezen járás jegyzőségei és községei: 1. Fe’sőbányai vidéki (bajfalusi) jegyzőség községei: Györke- falu, Lacfalu, Nyegrefalu, Bajfalu, Pusztatelek, Kisbánya. 2. Giródtótfalusi jegyzőség községei: Giródtótfalu, Alsóujfalu, Felsőujfalu, Tőkés­bánya. 3. Kapnikbányai községi jegyzőség. 4. Szakállasdombói jegyzőség községei: Szakállas- dombó, Felsősándorfalu, Kékesoroszfalu, Ma­gyarkékes, Dióshalom. 5. Kovási jegyzőség községei: Kovás, Karulya, Oláhkékes. Ezen ter­vezet szerint a somkuti járásból 14 község szakittatnék le, ebből Nagybányának 12 község, — Hát s »Sasfiók«-nak hallotta hírét, szin­tén Rostandtól? — Nem. Mondja el röviden. — Hát kérem nagysád, ez remek egy dolog,. . . És elmondta a dráma minden részletét. Hosszan, unalmasan magyarázott. A leány el is bámulta magát egy kicsit. Oda sem figyelt jóformán, hiszen úgy sem érdekelte az egész. De amikor az udvarló ahoz a ponthoz ért, hogy az utolsó jelenetekben a hős Napo­leon fia haldoklik, hirtelen feleszmélt a leány. Kapkodva hordta szét tekintetét a szobá­ban. Anyja ekkor intett, megkönnyebbülten intett,„hogy szomorodjék most már el. Ő azonban félreértette és harsogó, ablak- rezegtető kacagásban tört ki: — No, igazán szép, nagyon szép volt! . . A fiatalember megzavarodott. Nem ezt a hatást várta. Egészen másra volt elkészülve. Jobbnak látta kalapját keresni és ritka elegán- ciával búcsúzott el. A mama pedig, mikor kedves magzatjá­val egyedül maradt, belemélyesztette markát annak frizurájába és egy-kettőre végzett vele. A fiatalember meg került minden talál­kozást. Bizalmas barátai között azonban meggyő­ződéssel ismételgette: — Az a leány ostoba, tisztára ostoba . .«

Next

/
Oldalképek
Tartalom