Felsőbányai Hírlap, 1912 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1912-09-05 / 18. szám

nagy közönséget hozott városunkba, mely ré | szint kocsikon, részint gyalog sétálva vonult be j a vendéglőhöz. Az idegenek nagy lelkesedéssel szemlélték városunk fekvéseit s nem fogytak ki annak dicséretéből Villásreggeli után a társaság ; szétszéledt, a templomot, múzeumot, a vizveze téki műveket megtekinteni. Dél felé hatalmas autón érkezeit gróf Teleki Géza Farbaky István­nal, Miinnich Kálmánnal és Molcsány Gáborral: utánuk nemsokára megérkezett a fernezelyi kohó látogatásáról jövő közönség hosszú kocsisora. A rendezőség a vendéglő előtt fogadta a ven­dégeket s ott künn nagy társaságban székekre le is telepedtek. A bányászzenekar távolabb hangversenyezett. Fél kettőkor ült a társaság asztalhoz az étteremben és kávéházban, mégis alig fértek el, miután 80-an jelentkeztek és 142-en vettek részt az ebéden. A magyaros ebédet, mely a Hármas-forrásnál vadászebéd­nek volt szánva de az oda való kirándulás a bizonytalan idő miatt elmaradt, azért jóízűen költötték el; a második fogás után Farkas Jenő polgármester a következő felköszönlőt mondotta: Mélyen tisztelt Kegyelmes Uraim! Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim ! Felsőbánya város soha sem akart többet mutatni, mint amit mutathatott: de ez alkalom­mal kevesebbet mutat és ad, mint amennyit mutathatott és adhatott volna Igen tisztelt ven­dégeink egy részének tudomása van arról, hogy a város a mai ebédet a kirándulással kapcsola­tosan a szabadban a aria adni, de az idő vál­tozékonysága miatt e teremben kellett az ebé­det felszolgálni Ezért szerényebb ezen ebéd, mint amilyennek a város óhajtotta volna. De legyenek azért meggyőződve igen tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy e város, amely mindig szívesen látta vendégeit, a legnagyobb örömmel látja a mai kiválóan illusztris társaságot is. Az igen tisztelt társaságra, hozzátartozóikra és elsősor­ban vezetőjükre, gróf Teleki Géza ő Nagy­méltóságára ürítem poharamat. Sokáig éljenek! Utána Pap Márton számvevő a felsőbányái bányamegye nevében szép szavakkal gróf Teleki Gézát és Neubauér Ferencet köszöntötte. Oblalek Béla bányatanácsos gróf Teleki Géza neje egész­ségére ürítette poharát, mire gróf Teleki Géza a kongresszus női résztvevőit éltette. Ebéd után lassan eloszlott a társaság na­gyobb része; kocsikon mentek Nagybányára; egy kis társaság pedig az éjjeli órákig szórako­zott együtt. A feledhetetlen minden részében sikerült bányász-kongresszus emléke még soká fog élni a résztvevők emlékezetében. A nagybányai jótékony Nőegylet 50 éves jubileuma. Egy jótékony, nemes intézmény tartotta meg folyó hó 26 án 50 éves fennálásának jubi­leumát Nagybányán. Az az intézmény, mely szá­zaknak juttatott betevő falatot, ruhát dermesztő hideg ellen: a nagybányai Jótékony Nőegyesülef, mely 1862-ben alakult. Az 50 éves évforduló megünneplésére nagy számban gyűltek össze az érdeklődök a Kaszinó termeiben. A közgyűlést váradi Stoll Gáborná elnök nyitotta meg rövid, de igen poétikus, szép beszéddel. Utána Szőke Béla titkár olvasta föl az Egyesület 50 éves tör­ténetét. Utoljára Váradi Stoll Béla mondta el ünnepi beszédét, melyet a nagy közönség szintén zajos éljenzéssel honorált. A Nőegylet tagjai és vendégei szintén részt vettek a Széchenyi ligetben a város áital adott diszebéden. ** Este V, 9 órakor kezdődött a hangverseny zsúfolt ház előtt. Már 8 óra tájban oly sürü tömegek lepték el a Lendvay színház földszintjét, hogy alig lehe­tett megmozdulni. Nagy érdeklődés mellett vár­ták a műsor megkezdését. Fél 9 óra után álta­lános csöndben lépett ki Stella Aranka, ez a bájos fiatal leány a függönyök elé s meglepő kész­séggel adta elő Révai Károlynak ez alkalomra irt pro’ogját. A leányka behízelgő hangja, rutinos előadása, feltűnő csinos kosztümje viharos tap­sot váltott ki. A költemény utolsó verszakánaí föllebent a függöny, hogy bemutassa az élőképet, mely a Nőegylet jótékony működését aposz­trofálta. A »Bolygó Hollandi« cimü operának rokka­dalát igen szépen adta elő a gondosan szervezett énekkar s a magán áriában valósággal briliiro­FelsŐbAnyai Hírlap zott Szabó Sándorné igen kellemes behízelgő hangjával. Ezután Dr. Damokos Andor művészi hegedű játéka következett Dr. Pap Viktorné zongora kísé­retével. Az ismert hegedűművész mindnyájunkat meglepett magas zenei talentumával, művészi játékával, melyhez hasonlót rég volt alkalma Nagy­bánya közönségének élvezhetni. Dr. Papp Viktorné úrasszony zongora kísérete pedig páratlan a maga nemében. Orkánszerü taps jutalmazta a művé­szeket, kik hálából még egy gyönyörű darabot játszottak el. Weisz Piriké született művésznő! Ha nem lenne 10 éves kis leányka, azt mondanék, hogy teljesen készen van s elindulhat az operettek birodalmába babért aratni. Kupiéi s tánca csodá­latosan szépek voltak; rokokó jelmeze végtele­nül bájos. A virágjáték egy egész park szép bimbói szerepeltek. A virágok, a lepkék egytől egyig varázslatos bájjal jelentek meg szemünk előtt s nem tudtunk betelni nézésükkel. A kosztümök kiváló ízléssel készültek. Igen szép volt Almer Mariska, Ábrahám Janka, Prohászka Sári, Jan- csovits Jolán és Margit, Knizs Karolin, Pityik Irén és általános feltűnést keltett ismételten Stella Aranka pillangó ruhája, melynél szebbet nem egyhamar láttunk. Rendkívül bájos volt a két Delhányi leány, Miskolczi Klára, Kondor Adél, Magyar Marcsa, Bernhard Erzsi, Masztics Melania, Nágel Iiuska, Nagy Mária, Pobászka Edith, Onczay Lenke, Kovács Lili, Glavitzky Margit, Steinfeld Erzsi és Virág Mariska, úgy az egész kar. A virágjáték után Dr. Lakatos Mihályné játszotta el Liszt „Rigolette“ átiratát, mit még egy magyar ábránddal is megtoldott. Lakatos Mihálynét, illetőleg művészi nevén Abrahám Mariskát mindnyájan ismerjük. Óriási technikája, művészi interpretálása oda sorozza őt az első rangú zongora művészek közé. Viharos taps jutalmazta a bájos úrnő játékát. Utolsónak Lohengrin nászindulóját adta elő az ének- és zene­kar pompás harmóniában. A hangverseny végeztével Szőke Bélának jutott ki az ováció, mit valóban is megérdemelt; úgyszintén Guttmann Lajos fővárosi tánctanár­nak is, ki óriási munkát végzett a táncok beta­nításával. Hangverseny ulán táncvigalom volt reg­gelig; a négyeseket mintegy 80 pár táncolta. Az anyagi és erkölcsi siker teljes és töké­letes volt. Különfélék. Személyi hírek. Miinnich Sándor vezér­kari testületi százados nejével Budapestről szü­lei látogatására Felsőbányára érkezett. Fizély Sándor bányafőmérnök 4 hétre Lovranába uta­zott. Peíhe Lajos bányamérnök családjával hosszabb tartózkodásra Balatonalmádiba utazott. Kinevezés, őfelsége a király a vallás- és közokt. miniszter előterjesztésére Ember Károly budapesti kalh. lauitóképző-intézeti igazgatót, kit városunkban is széles körben ismernek, a VI. fizetési osztályba nevezte ki Esküvő. Égly Sándor fővárosi tanár vasár­nap tartotta esküvőjét Strasszer Elvira tanító­nővel Budapesten. Mint tanuk Bányai István pénzügyi tanácsos és fíakosy Kornél lapszer­kesztő szerepeltek. Vármegyei közgyűlés. Az augusztus 27-éről elhalasztott vármegyei közgyűlés f. hó 5-én lesz megtartva. A közgyűlés ellentétes politikai tárgyai miatt viharosnak Ígérkezik. Farkas Jenő polgármester a közgyűlésre ma délután el­utazott. Kirendelés. A Nagykárolyban székelő hegy­vidéki kirendeltség vezetésével a földmivelés- ügyi miniszter Tichy Gyula gazdasági felügye­lőt bízta meg. Puskás Ferenc gazdasági tanácsnok állá sát f. hó 2 án foglalta el. A hivatal átvétele elődjétől Münnich Sándortól most folyik. Uj segédielkósz A nagybányai ref. egyház segédielkészeül Erdős Károlyt, Erdős József debreczeni akadémiai tanár fiát válaszlolla meg. A fiatal, nagy képzettségű lelkész, ki külföldön is hosszabb időt töltött, szeptember hó 8 án tartja meg beköszöntő beszédét. Városi közgyűlés lesz f. hó 7-én, szombaton. A szatmári hitelbank uj elnöke. Szatmárról jelenti tudósítónk, hogy a szatmári hitelbank elnökéül Roz Samu nagykereskedőt, az osztrák- magyar bank czenzorát választották meg. Vége a nyaralásnak. A szeptemberi iskolai idő és a hideg őszi napok elvitték nyaralóink legnagyobb részét. A legkitartóbbak közül 1—2 család még váija a szép szeptemberi na­pokat, amiknek még remélhetőleg el kell kö­vetkezni. — E nyáron, sajnos, sokkal kevesebb nyaralónk volt, mint a múlt esztendőben, de ezt csak a júniusi rossz időnek és hűvös nyár­nak tulajdonítjuk, nem pedig hanyatlásnak, hiszen mindig több a városunk szépségét meg­ismerő és azért lelkesedő ismerősünk, kik ide készülnek nyaralni, sőt megtelepedni. Régi is­merőseinktől tehát azzal búcsúzunk, hogy »vi­szontlátásra«, uj ismerőseinketjpedig szívesen és örömmel várjuk. Román gyűlés Szatmárudvariban a szatmár- vármegyei románok nagy népgyüíést rendeztek a választó jog mellett, mely népgyülésnek Illés- falui Pap György, dr. Mihályi Tivadar és Lukács László voltak a szónokai. Lukács László beszédében a g kath. püspökségről is beszélni akart, mire Helmeczy Pál szolgabiró megvonla tőle a szót. A gyűlésen más inczidens nem történt. Sikertelen árverés. A kisbányai vájásterü- let kihasználásának engedélyezése folytán el­adásra kerülő 7296 ms bükk müfa és 41268 m3 bükk tűzifának árverése eredménytelen maradt, amennyiben arra árverelő nem jelent­kezett. Az 54,948 K kikiáltási árat a fakeres­kedők bizonyára igen magasnak találták. Az uj, esetleg alacsonyabb árral való árverés ki­tűzése iránt a tanács fog intézkedni. Kvasz András repülése Nagybányán szep­tember 1 én nagyszerűen sikerült. Óriási közön­ség, mintegy 4- 5000-en nézték végig a pom­pás 5 repülést, melynek igen jó idő kedvezett. A hires magyar pilóta igen szép sikert aratott Nagybányán. Felsőbányáról több száz ember ment le a repülésre, és a nagybányaiak köszönő elismeréssel nyilatkoztak a meleg érdeklődés fölött. Köpeniki közlegény Vetésben. Az elmúlt hé­ten egy oldalfegyveres, közös hadseregbeli köz­legény állított be Vetés községbe. A közkatona be sem ment a községházára, hogy ott — mint ezt a szabályok előírják — jelentkezzék, hanem egyenest a korcsmárosokat és a jobbmódu gaz­dálkodókat kereste fel. akiknél bejelentette, hogy őt egyenest a hadvezetőség küldte előre, hogy szállást csináljon egy 1600 főből álló katona­csapatnak, amely át fog vonulni Vetésen és ott kétnapos pihenőt tart. Egyik gazdához az őr­nagyot osztotta be, a másik jobbfajta házhoz a kapilányt. Minden háznak juttatott egy főhad­nagyot, hadnagyot, az istállókat és csűröket pe­dig kiüriltette a huszárlovak részére. Minden­esetre érdekes dolog, hogy a községi elöljáróság tagjai közül senkinek sem jutott eszébe, hogy a gyanús közkatonát igazolásra szólítsa fel. A kö­peniki közlegény igy aztán sorra pumpolta a korcsmárosokat és apróbb összegeket szedett fel egyesektől, hogy ne szállásoljon hozzájuk senkit Mire az illetékes körök és a rnegpum- poltak észbekaptak, a szélhámos baka már va­lahol a hatodik határban csinálta a szállást a hadseregnek. Bankok fúziója. Megírtuk, hogy a szatmári Magyar Bank r. t. és a Szatmári Bankegyesület és Áru r. t. igazgatóságai tárgyalást folytatnak egymással a két intézet egyesülése tárgyában. A tárgyalások a vasárnap tartott együttes ülés­sel befejeződtek, mindkét igazgatóság elhatá­rozta a fúziót s mivel a részletekre nézve is megegyezésre jutottak, a végleges döntésre hi­vatott közgyűléseket mindkét intézet e hó 15-re hívta össze. A brassói állami faipari szakiskola múlt évi értesítőjét nagy élvezettel szemléltük. Az iskola igazgatója Dózsa János kir tanácsos, vá­rosunk szülötte, gyönyörű munkát végez az iskola fejlesztése körül, mely az ország legjele­sebb szakiskoláinak egyike. Az intézetnek múlt évben 140 tanulója volt, és 21-en nyertek végbizonyítványt. Az iskola fennállása óta 1899- től 540 tanulót vett fel, és 158-an végeztek, kik mint jóhirü iparosoknál vagy gyárakban vannak elhelyezve, részben önállósultak is. Az iskola működése valóban nagy hasznára van a magyar iparnak. Kiadótulajdonos: Nánásy István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom