Felsőbányai Hírlap, 1912 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1912-05-30 / 11. szám
Felsőbányái Hírlap látszó tisztasága, hasznos és helyes iránya nemcsak a magyar, hanem szász és oláh nemzetiségűek becsülését és tiszteletét is kivívta. Én, aki 1876. év óta figyelemmel kisérem kiváló tehetséggel párosult törekvéseit, örömmel olvastam megérdemelt kitüntetését s óhajtom, hogy családja s a köz javára, Felsőbánya népének örömére, az isteni gondviselés erejét tartsa meg. A debreceni müipar kiállítás. A Müpártoló Egyesület e hó 16-án nyitotta meg műremekeinek kiállítását. A kiállításon a legszebb iparművészeti dolgok vannak kiállítva s a közönség igen nagy számban keresi fel a kiállítás helyiségét, gyönyörködvén a szebbnél- szebb tárgyakban, illetve műremekekben. A kiálitott tárgyak mindegyike kü'ön-külön megérdemli a legnagyobb figyelmet s elismerést. Azonban a kiállító müiparosok közül két kiváló butorgyáros érdemel leginkább említést. Killer Ede butorgyáros cs. és kir. udvari szállító Piac u. 68. sz., Girtsis József és Társa- cég Boldogfalva-utca 6. sz. a. Killer Ede Debrecen egyik legrégibb s legtekintélyesebb butorgyárosa. Feltűnést keltő szép szobát rendezett be a kiállításon. Az ő kiválóan szép, ízléses, művészies bútorait már sokan ismerik országszerte. A kiállított elsőrangú kivitelű magyar stilü munkákon meglátszik, hogy a tervezőnek minden gondolatát megértette a bútorok készítője. Az igazi úri elegáncia benyomását keltő szobában könyvszekrény, Íróasztal, zsölye bőrgarnitúra, úri asztal stb. van. E bútorok nemes fából valók. A faanyag kidolgozáson észlelhető, hogy mesteri hozzáértő kézből került ki. Kiválóan jól sikerült a bútorokon a kárpitos munka. Az összes kiállítás a legkisebb részletekig tökéletes s igy gyönyörűen kidolgozottak a görbe elületek, úgyszintén a nagy sima felületek is. A művészi összhangot és hatást emelik a magyar stilü faragások, melyek elkészítése szintén művészi mesteri kézre vall Művészet, ízlés, elegancia, komolyság, kitűnő precíz szép munka ezek jellemzik Killer Ede kiállított úri szobaberendezését, melynek csodálói méltán adóznak a legnagyobb elismeréssel az igazán szép tárgyak kiállítójának. Girtsis József és Társai cég szobája, egy remek háló-szoba berendezés, melynek minden egyes darabja a legszebb műremek. A finom kidolgozás, a stilus, a szépségnek a praktikussal való összefüzése s a magyaros önállóan eredeti gondolat lebilincselően lepi meg a nézőt, a ki szinte csodálattal áll meg a szoba előtt: íme ez debreceni müiparos munkája. A bútordarabok stílusa magyar. Látszik, hogy a tervező s a készítő Girtsis és Társai cég egyaránt törekedett ennek kidomboritására. — A kiállított kettős ágy, oly precízen van összeállítva, mintha egy bútordarab lenne. Újítás az is, hogy a hátulsó ágy fából tovább menően a fa anyagával ugyanazon burkolat ennek végén pedig alacsony barnás ülőke van mind a két oldalon. Ezek rendkívül praktikus újítások teljesen pótolják az éjjeli szekrényt s igen szép formát adnak a nyugvóhelynek. Van a szobában még két szekrény, mindkettő gyönyörű munka s tele a legpraktikusabb újításokkal. A fehérnemű szekrény kihúzható, nyílt kis faragott oszlopokon nyugvó mahagóni lapokkal elválasztott vízszintes rekeszből áll. Kiegészíti a berendezést egy toalett tükör ülőkével s a legzseniálisabban kieszelt rekeszekkel. A rendkívül szépen kidolgozott virágos, habos kőrisfát vörösbarna poliszan- der szegély veszi körül. A kidolgozás s az összeállítás is a legsikerültebb s hibátlan, mely mesteri kézre vall s dicséri a Girtsis és Társai-céget, melynek e szobaberendezés valóban dicsőségére válik. Ezen kiállított tárgyak hozzá még felette olcsók is, mert a fiatal s törekvő műiparosok a vidéken létező legjobb teknikáju s praktikus berendezésű munkaerőket foglalkoztatnak. Megjegyezvén, hogy e két kiváló cég kiállított műremekei már a kiállítás első napján elkeltek, sőt a műpártoló hálás közönség közül nagyon sokan tettek megrendeléseket is. E helyen felhívjuk t. olvasóink figyelmét a debreceni müipar kiállításra, illetve a fenn megnevezett két kiváló s hírneves cég kiállított praktikus szoba bútorberendezéseire. R. B. Különfélék. Személyi hírek Sziklay Emil debreceni kir. főerdőtanácsoshivatalos ügyben városunkbanjárt. — Plachy Gyula kir. tanácsos pénzügyigazgató. Bawdisz Jenő várm árvaszéki ülnök, Peregriny Béla (Diplomata) és Gallasz Ödön számvizsgáló Nagykárolyból, néhány napot városunkban töltöttek. — Kovács Lajos műszaki főtanácsos Budapestről a mármarosi állami útszakasz megvizsgálása végett itt tartózkodott. Pünkösd A keresztény világ harmadik legnagyobb ünnepe a piros pünkösd szomorúan köszöntött be; mind a két ünnepnapon ködös, erős záporokkal teli időjárás volt, mely elrontotta az ünnep örömeit. A templomokban azért fényesen ülték meg a nagy ünnepet a hívők és buzgón fohászkodtak a szent lélek kegyelméért. Tanitógyülés F. hó 28-án a felsőbányái r. kath esperesi kerület tanítói tartották városunkban közgyűlésüket. A gyűlésen tudomásul vették az egyházmegyei főhatóság leiratát, üdvözölték a lelépő Lessenyei Ferenc és Szabó István uj tanfelügyelőket. A főhatóság által kitűzött pályatételt Vagányi Kálmán helybeli, Halmi János fernezelyi és Bakó Pál giródtót- falui tanítók dolgozták ki, azok fel lettek olvasva. Az esperes elnök mind a hármat jutal- mazandónak Ítélte s előbbieknek 10—10 K, utóbbinak 1 K jutalom kiadatott, a r. kath tanítók árvaházára 15 koronát gyűjtöttek, végül Jékly Károly tanító a III. IV. fiúosztályba próbatani- tást végzett. Ülés után az Olvasóegyletben ebéd volt, melyen a vendégül hivott Farkas Jenő polgármester a tanítókat, Pály Ede a polgár- mestert, Vagányi Kálmán Pály Edét és a polgármestert és Pály a tanítókat köszöntötte fel. Gyászhir. Kováts Károly m. kir. bánya- tanácsos, főkémlőhivatali főnök 52 éves korában elhunyt Körmöcbányán. A megboldogultban Kováts Gyula testvérét gyászolja. Révai Károly jubileuma A nagybányai Teleki Társaság fényes ünneplésben részesítette érdemdús elnökét Révai Károlyt 40 éves irói működése alkalmából. F. hó 18 án estélyt rendezett, melyen Nagybánya egész intelligens közönsége megjelent, hogy kimutassa a melegszívű költő iránti vonzalmát, hogy ünnepelje dicsőségét és élvezze az estély magas nívójú számait. Olyan volt ez az estély, mint egy szeretetteljes családi ünnep, meleg, közvetlen szívhez szóló. Közép pontja a szerény ünnepelt volt, gyönyörű irói és költői múlttal és reméljük, kívánjuk, még termékeny jövővel, dísze, fénye az országos hirü költő Zempléni Árpád, ki szereplésével ép úgy hódolt az ünnepelt érdemeinek, mint az általa vezetett társaság működésének és színvonalának. Németh Béla az ünnepelt költészetét méltatta, Révész János pedig szívhez szóló közvetlen beszéddel köszöntötte Révait és átnyújtotta a közönségnek költőhöz illő szimbolikus értékes ajándékát. Aimer Anna zongora-játékával gyönyörködtette a közönséget. Az ünnepeltet a távolból is sokan fölkeresték üdvözletükkel. Lapunk is meleg érzéssel köszönti és hosszú, költői és irói sikerekben gazdag életet kíván Révai Károlynak. 20 éves szolgálat. Pap Márton városunk számvevője a napokban tölti be 20 éves szolgálatát. A polgármester ezen alkalomból a mai közgyűlésen melegen üdvözölte a kitűnő, szorgalmas és pontos tisztviselőt. Kívánjuk, hogy még sok évig legyen a város tisztviselői karának hasznos tagja az eddigi jó erővel és munkakedvvel. Uj szülésznő. A második szülésznői állást ma töltötte be a közgyűlés és özv. Draveczki Károlynét választotta meg nagy szótöbbséggel. Az uj szülésznő az esküt nyomban letette. Hangverseny Junius 5-én szerdán, hir szerint, Németh Gyula operaénekes hangversenyt ból állt a család — nyáron a tenger mellé utaztak. Itt találkoztak Vilmával, aki nászuton járt a férjével. Vilma büszke főhajtással üdvözölte Ván- doryt s bemutatta férjének, egy kedves, szerény fiatal embernek. Mikor Vándory megcsókolta Vilma kezét, megdobbant a szive, elviharzott viharok emléke reszkettette meg. Ám egy pillantás jéghideg arcába, meggyőzte őt arról, hogy nem kell tartania semmitől, ez a nő túl van az emlékein. Vándory hamarosan magához tért, zavarodottságát nyugodt és öntudatos modor váltotta fel. örült, hogy ilyen könnyen esett túl a találkozáson. Amikor Vilma férje, egy nagy gyár hivatalnoka, a világ legtermészetesebb hangján s felesége mosolyától biztatva mesélte el, hogy utolsó és egyetlen örökségét, az ezer forintot el- nászutazzák, Vándory egy kis irigységet érzett az ember iránt, akinek eszébe sem jutott, hogy szerelmével a szegénységet állítsa szembe s úgy beszél az utolsó ezer forintja elköltéséről, mintha ez másképpen nem is történhetett volna. Vándory nem merte bevallani magának, hogy tulajdonképpen miért irigyli ezt az embert s hogy kényelmetlen benyomásain tultegye magát, hencegni kezdett a vagyonával, vállalataival és az összeköttetéseivel. Az ifjú pár némán hallgatta, de Vándory nem mert Vilma szemébe nézni. Aztán derűsen, közömbösen váltak el egymástól. A kis tengeri fürdőn nem kerülhették ki egymást az emberek s igy már harmadnap bemutatta Vándory a feleségét Vilmáéknak. A két asszony hamarosan összebarátkozott, félórával az ismerkedés után már magukra hagyták a férfiakat és mosolyogva, könnyedén csevegtek egymással mindama száz és száz haszontalanságról, ámi a nőket érdekelui tudja, ha nincsen férfi a játékban. A két pár naponta órák hosszat együtt volt, összeszoktak. Vándory több Ízben egyedül maradt Vilmával, de soha egy szó sem esett a múltról és a férfi megnyugodva konstatálta magában, hogy nem is érzi a szükségét annak, hogy a múltat szóba hozza. Ezt elmondta a feleségének is, aki ezért megölelte, megcsókolta és elismerte, hogy Vilma szép és kedves nő és nem csodálja, hogy Vándory szerelmes volt belé. Szép csendesen, szelíd szórakozások közepette múltak a napok. Egy tikkasztóan forró nap délutánján Vándory feleségének csónakázhatnékja támadt. Az asszony minden kérése parancs volt Vándory számára és szó nélkül belement .az ötletbe. Annál is inkább, mert jeles úszó és evező volt. Vilmáékat is beinvitálta. Vilmának, aki most látta először a tengert, nagyon tetszett az ötlet. De férjének, akinek agyondolgozott szervezete nem bírta a tenger hullámzását, nem volt Ínyére a dolog. Amikor azonban észrevette, hogy Vilma kissé elkedvetlenkedik, majd látta, mint ragyognak fel az asszonyka szénáéi, amikor Vándoryék a könnyű, elegáns csónakba szálltak, karon fogta Vilmát s a csónakhoz vezette. Ó maga visszamaradt a parton. Vidám szellő duzzasztotta a vitorlát, a csónak gyorsan siklott a nyugtalan vizen. A kormány féken tartása teljesen igénybevette Vándoryt, aki alig szólt az asszonyokhoz. Ezek is hallgattak, elmerültek a tenger hangulatának érzésébe. Félóra múlva elmosódottan látszott csak a part, Vilma szeme elé fogta a kezeit, úgy kereste a férjét, aki a parton várt reá, de alakját nem tudta már kivenni. — Gyerünk vissza, szólt Vándorihoz. Azt hiszem, messzire merészkedtünk. — Talán fél? nevetett a férfi. Nem folytathatták a diskurzust, mert a szél mind erősebb lett és Vándory visszafordult. Egy nagy gőzhajó közeledett a csónak felé s egy pár perc alatt kritikussá vált a helyzet. A hajón, úgy látszik, későn vették észre a csónakot s az ormótlan szörnyeteg egyenesen feléje tartott. Vándory a vitorlával bajlódott, az erős szél lehetetlenné tette, hogy elég gyorsan kerüljék el a hajót s ne kerüljenek be a hullámverésébe. Alig néhány méternyi távolságban haladt el a hajó. A hullámok vad táncba fogtak és szilajul dobálták a csónakot. Egy-egy hullám végig is söpört rajta. A két asszony halálsápadtan ült a helyén. Vándory homlokát kiverte a verejték. Egy perc alatt halálos veszedelembe kerültek. Hirtelen örvény támadt a, csónak körüt. A mellettük elzugott hajó örvénye volt ez. A csónak forogni kezdett, mint a meglóditott pergettyü. Az ilyen szituációban a vitorla kész veszedelem, a szél belekapaszkodik, de mert a csónakot nem engedi ki magából az örvény, a szél ereje az egy helybe kényszeritett csónakot felforditja. így történt most is. Mielőtt tudatára ébredtek volna a katasztrófának, az már be is következett. A
