Felsőbányai Hírlap, 1912 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1912-07-25 / 15. szám

Felsőbányái Hírlap Különfélék. Nyaralás. Az őszies idő, ködbe borult hegyek nem nagy előnyére vannak nyaralási ügyünknek. Akik ide bízva, nyugalmas üdü­lés, kedves kirándulások terveivel eljöttek, bosszankodva kénytelenek a szobába, a szálloda nagytermébe a zongora mellé, vagy a kaszinóba húzódni és az otthoni kényelemre gondolni; a nagyvárosok kőpalotái között pedig nem érzik a nyaralás szükségét túlságosan az emberek és el sem jönnek. Sajnáljuk a nyaralókat, hogy nem tudják úgy élvezni a természet szépségeit, mint ahogy mi is kívánnánk nekik, de talán a kitartás és a remélt jó idő kárpótolni fogja őket. A nyaralóknak múlt számunkban közölt névsorát alább folytatjuk. Nyaralásra érkeztek : Ferencsik Lajos főgimnáziumi igazgató család­jával Szolnokról, Bodnár Ferenc törvényszéki biró családjával Szolnokról, Potyondy Tihamér máv. felügyelő Budapestről, Tomasovszky Lajos főiskolai tanár és neje Selmecbányáról, Kilián Gyula magánzó és neje Budapestről, Baloghy Miklós cs. és kir. kapitány Rózsahegyről. Hóié czy Sándor főmérnök és családja Budapestről, Gaál Pál líceumi tanár Késmárkról, Zoltán Imre m. kir. mértékhitelesítő főnök és neje Szatmárról, Illés Lukács tanitó-jelölt Szatnos- ujvárról, Sárossy István nyug. tábori lelkész Királyhelmecről, Mikola András festőművész Nagybányáról, ifj. Farkas Jenő erdőmérnök­hallgató Selmeczbányáról, Babies Sándor tá- virda-épitési osztályvezető nejével Szatmárról, Grünvald J. főrabbi Szatmárról, Báthy Mariska magánzó Nagykárolyból, Barthos Mihályné pü. titkár neje Szekszárdról, Rajz Irénke Buda­pestről, Sziklay Ernő műegyetemi hallgató Debrecenből. Áthelyezés. A pénzügyminiszter Hegedűs Ferencz nagykárolyi pénzügyigazgató-helyeüest, mint azt már jeleztük, Nagyenyedre helyezte át. Helyébe most Bárczg Iván pénzügyigazgató- helyetlest küldték ki Nagykárolyba. Geduiy Henrik nyíregyházai ev. püspök í. hó 15 én Felsőbányán át Kapnikbányára és vissza utazott. Lelkószi áthelyezések. Dr. Boromisza Tibor szatmári r. kath. püspök Rirchmajer Ferencz s lelkészt Nagybányáról Munkácsra, Bujdos Balázst Szerednyéről Nagybányára, Magyar Bá­lintot Kálmándról Felsőbányára helyezte át. Merlák Ferencz ujmisést pedig Nagybereznára nevezte ki segédlelkészül. Gazdász-oklevél. Ifj. Moldován László jog­szigorló, Moldován László takarékpénztári igaz­gatónak fia a debreceni gazdasági akadémiát is elvégezte, a vizsgálatokat kitűnő sikerrel lete­vőn gazdász-oklevelet nyert. Kinevezés. A m. kir. földmivelésügyi minisz­ter Kerekes Ferenc állatorvost Felsővizközre (Sáros megye) m. kir. járási állatorvos-gyakor­nokká nevezte ki és az állatorvosi teendőkkel megbízta. A konstantinápolyi automobiltura. A kon­stantinápolyi automobilversenyen Nagybányáról egy Puch-féle gépen részt vett B. Kovács Géza bányafőmérnök is A versenyen B. Kovács Géza aranyérmet, az első dijak egyikét nyerte el Fényes esküvők. Kapnikbányán e hó 15-én tartotta esküvőjét Kovássy Géza kolozsi gyógy­szerész Székely Kálmán kezelőtiszt leányával: Jolánnal. Násznagyok Kovássy Árpád és neje, dr. Tóth Gábor és neje valamint Noszkó István ev. lelkész és neje voltak. Az esketést Geduiy Henrik nyíregyházai ev. püspök végezte a templommá átalakított állami iskolában. A püs­pök megható beszédet intézett az ifjú párhoz, mely után az örömszülők házánál fényes vacsora volt, melyen mintegy 45 ön vettek részt. A lakodalmi ünnepségek a reggeli órákban értek végett. — Szép esküvő folyt le Kudzsir köz­ségben vasárnap, Lőrinc Józsefnek az állami vasgyár pénztárosának bájos és müveit leányát vezette oltár elé Prouschek József állami kohó­mérnök. Násznagyok és nászasszonyok voltak: Bergh Tivadar bányatanácsos, főfelügyelő, állami vasgyári főnök és neje, továbbá a menyasszony keresztapja Kuszkó István állami mértékhitele­sítő hivatalfőnök és neje. Koszorús leányok voltak : Lőrinc Irénke, Prouschek Viki, Terényi Ilonka és Terényi Olga. Vőfélyek: Bergh Kál­mán, Lőrinc Ernő és Schmiilár Tóni. A fiatal pár frigyét a községi gyártelep kitűnő plébá­nosa Móric páter áldotta meg. szívhez szóló hazafias érzésű magyar beszéd kíséretében, mely a násznép lelkére mély benyomást gyakorolt Szaimármegyében felfüggesztik az adóvég­rehajtást. A belügyminiszter leiratot intézett a nagykárolyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz, hogy Szaimármegyében a mezőgazdasági mun­kával foglalkozók hátralékos adója iránti vég­rehajtást függessze fel, mig az aratást be nem fejezik. Készül a telefon. A Felsőbánya—Alsófer- nezely—Nagybánya között tervezett összekötő távbeszélő áramkör iránynyomának közigazga­tási bejárása f. hó 23-án történt meg. A bejá­ráson részt vett Búzás Elemér műszaki tanácsos, Babies Sándor távirda-épitési osztályvezető, Far­kas Jenő polgármester Damokos Ferenc fő­szolgabíró, Bradofka Frigyes bányatanácsos, Hullán János bányafőmérnök és még többen. A telefon a jövő hó közepén lesz átadva a forgalomnak. Választás. A gazdasági tanácsnoki és vá­rosi állatorvosi állást választás utján holnap julius 25 én fogja a képviselőtestület betölteni. Kegyes alapítvány. Mórágyi István ur és neje szül. Gábor Róza úrnő b. e. nagyatyja Gál Ká­— En is tartom, ha bevesztek — szóltam a csöndesen kinyitott ajtóban állva, teljesen józanon, mosolyogva. Ha a villám ütött volna az asztal közepére, nem rémültek volna meg jobban, mint mikor en­gem megpillantottak. Szinte kővéválva, még szá- jokat is nyitva felejtve néztek-néztek jó ideig. — Te vagy öcsém? Vagy csak a szellemed? — törte meg a csöndet Gyuri bácsi. — Én vagyok, bátyám, testestül-lelkestül. Adjatok abból a fain érmellékiböl, mert ihas va­gyok — mondtam egész ünnepélyesen és az asz­talhoz mentem, töltöttem poharamba. — No, hallod, öcsém, életemben sok embert leitattam, még több részeg embert láttam, de hogy csak egy is, aki annyira elázott mint te az előbb, öt perc alatt kijózanodjék és tartsa a cu- pászt, arról fogalmam sincs, az ördögi praktika. — Ej, Gyuri bátyám, hát azt hiszi, hogy én részeg voltam? — Hiszen majd megszakadtam, mikor adi- vánra hurcoltak. — Mert csak tettettem a részegséget. — No hát akkor csinálj fidibuszt a diplo­mádból. Mert aki józanul igy el tudja játszani a részeg ember szerepét az nem tanítónak hanem színésznek való. — Majd meggondolom, bátyám, a dolgot. Most pedig igyunk! Éljen az érmelléki gazdája! — Zsivány vagy te öcsém. Az is maradsz. Kiloptad a zsebemből a bor árát. Hanem te is igyál ám! És ittunk reggelig. De én csak úgy módjá­val ; nehogy úgy járjak, mint Noé apánk, aki »Nem ismervén a bor erejét, abból többet ivott, megrészegedett és illetlenül feküdt . . .« * * * * Mindez ugye, Jenő öcsém, hihetetlen dolog. Azért, mint akkor , . . régen, meg kell magya­ráznom ezt is. Mert a tanító köteles minden ért­hetetlen dolgot annak rendje és módja szerint meg- magy arázni. Hát bizony én akkor, a vacsora alatt, nagy csibész voltam. Vizet ittam mindig parádival ke­verve. A bor, a mi kerti borunk nem dicsekedett tükörfényességével. Epén olyan szinü volt, mint a Tisza vize. A Tisza vize meg szőkeszinü. En tehát az én fiaskómba bor helyett abból az ár­tatlan tiszavizből töltögettem, amire senki sem gondolt. Töltögettem tehát poharamba a kétféle vizet és ittam-ittam, hogy már alig tudtam szu­szogni a nagy fölfuvalkodottságtól. De megtettem az én kollegáim kedvéért, eljátszottam a részeg ember szerepét. Hadd örüljenek. Es különös, soha sem tudták meg a csalafintaságot . . . mindig valami nagy-nagy ivónak tartottak. Szegény Gyufi bácsi! Szegény kollegák! Már valamennyien kivették nagy vakácziójukat. Csak én maradtam utolsónak, hogy az én Jenő öcsém a »csöndes«-kompánia előtt megszégye- nitsen. Hogy én nem játszottam volna sohasem azt a nömös játékot, a csöndest. Gyerek . . . gyerek! Hát erre tanítottalak én téged akkor . . . régen?! Nem mondtam sok számtalanszor: »Az öreget becsüld megíU roly és a télen elhunyt Mórágyi József szere­tett fiók emlékére a felsőbányái ref. egyháznak oly célból adtak 600 koronát a napokban, hogy annak kamatja évenként szegény hitsorsosok- nak adassék. A szegények gondozását még az Ur Jézus kötelességünké tévé. Az isteni meg­váltó mondá: Szegények mindenkor lesznek tiveletek. Máskor igy szólt; Valamit eggyel cselekeatek az enyéim közül én velem csele- kedtétek azt. De az isteni ige gyakran pusztába kiáltó szóként hangzik el. Nem talál termékeny talajra fásult hideg szivekben. Újabban nálunk az emberi törvények is intézkednek-e kötelességek teljesítéséről. Minden egyháznak kötelességévé vantéveszegény-alap létesítése. íme a jólelkü Mó- rágyiék milyen szép példát adnak, hogyan kell annak — kit Isten földi javakkal megáldott — sáfárkodnia a nyert javakból, hogyan kell köz­jóra világolni, hogy »mások is látván jócsele­kedeteinket dicsőittessék a mennyei atya.« Mind­azoknak hálaimáik, kik e kegyes alapítvány évi hasznát élvezik — szárítsák fel a jókedvű ada­kozók egyik szeretett gyermekük elvesztése | felett érzett bánatos szivök könnycsepjeit. A í jó Isten áldása kisérje lépteiket. Felsőbánya, 1912 julius 18 Nagy Lajoc ref. lelkész. 1 A nagybányai országos képki- állitás. Hetek, hogy ne mondjuk hóna­pok buzgó és fáradhatatlan munkája után minden teljesen elő van készítve, hogy i az augusztus hó elsején megnyitandó országos képkiállitás méltó keretekben folyjék le. A képek már majdnem mind együtt vannak s tegnapelőtt már meg- ; érkeztek a fővárosból a Műcsarnok em- | béréi, akik a rendező-bizottság művész­tagjainak felügyelete mellett megkezdték a képek fölakasztását. Ez az elhelyezés igen nagy munkát ad, mert a rendező- | bizottság kiváló gondot fordít arra, hogy I mindenik kép a lehető legjobban érvé­nyesüljön. A kiállítás központja a festő­műtermekben lesz, melynek parkját ez i alkalomra teljesen rendbe hozzák s ahol | a kerti ünnepélyekre a szabad színpadot is elhelyezték. Ezen kívül a kiállítási képeknek mintegy fele része a Kossuth- utczai állami iskola termébe kerül. A | termeket ez alkalomra pótfalakkal lát­ták el, úgy, hogy a képek pompá­san elhelyezhetők. Tekintettel a Nagy­bányán megforduló nagyszámú idege­nekre, általános közóhajra Thorma János j a főgimnázium tornacsarnokában ki fogja I állítani az Aradi vértanuk ez. nagyképét is, mert különösen az ifjabb generáczió között igen sokan vannak, akik e nagy­hírű képet nem látták. A város intéző körei mindent elkövetnek, hogy a kiállí­tás megnyitására gróf Zichy János vallás és közoktatásügyi miniszter személyesen jöjjön el. A kiállítás megnyitására a meg­hívók már szétküldettek. A város mint­egy száz-százhusz illusztris embert hivott meg saját vendégéül a kiállítás megnju­tására s abból a nagy érdeklődésből kö­vetkeztetve, mely a kiállítás iránt ország­szerte megnyilvánul, százakra fog rúgni azon idegenek száma, kik a kiállítás nap­ján Nagybányán megfordulnak. Az ólom ára. A nagybányai binyaigazgató- ság az óloai beváltási árát további intézkedésig 42 koronában állapította meg. A reform, egyháztagok figyelmébe. Ez utón is ajánlom a reform, egyház választásra jogosított tagjai figyelmébe, hogy a halálozás folytán meg­ürült presbyteri állás választás uiján f. évi augusz­tus 4-én fog betöltetui, E végbői a szavazatok nevezett nap d. e. 10—12 óráig adandók be a reform, leikeszi hivatalban ülésező bizottsághoz. Nagy Lajos ref. lelkész. Vásár. A julius hó 15-én tartott országos á'laivásáron felhajtatott 900 szarvasmarha, 300 ló, 150 juh, 400 sertés. Eladatott 421 szarvas- marha, 119 ló, 77 juh és 221 sertés. A másnapi kirakó vásár is élénken folyt le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom