Felsőbányai Hírlap, 1912 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1912-06-27 / 13. szám
Felsőbányái Hírlap A jövő nemzedéke. Közhelylyé vált nálunk az ifjúság testi és szellemi neveléséről beszélni Annyi hevet-havat hordtak már össze pedagógusok, társadalom bölcselők, hogy egy könyvtár megtelne azzal, a mit e tárgyról elmondottak. De egy másik könyvtár minden bizonyára kitelne abból, a mi még megírásra vár. Nemcsak a nemi élet felvilágosítása néven ismeretes irányzat, az együttnevelés nagy kérdése, még kevésbbé talán a feminizmus mozgalma hozza szőnyegre ezt a kérdést, hanem a mindennapi élet kényszerűsége, az egyén, a családi körülményei, mint a melyek önkényt adódnak, léteznek, vannak és igy róluk be szélni kell. Csakhogy más a mit beszélnek és más a hogyan cselekednek Itt elvek, vezéreszmék, prin- czipiumok érvényesülnek, ott tények, letagadhatatlan valóságok. Összegezésének eredménye egy annyiszor felhangzó sopánkodás: nem igy neveltem a gyermeket s mégis az eredmény kétségbeejtő. Hát szó, a mi sző: nagy, igen nagy kardinális hiba van az ifjúság mai nevelésében. Rendszertelenségnek inkább lehetne nevezni, mint tervszerűségnek. A főhiba abban van, hogy mindenre széles e nagyvilágon, csak az életre nem nevelik a mai fiatalságot. Hogyan? Vetheti ellene bárki. Micsoda képtelen állítás ez? Hiszen nem azért iskoláztatjuk, zenében, művészetben képezzük gyermekeinket, hogy az életre neveljük, megélhetést, kenyeret biztosítsunk a számukra? Pedig való igaz, hogy nem neveljük az életnek. Mert mi az élet, mint összefoglalta az erkölcsi, egyéni és alkalmazkodási felfogásoknak és nem külön, kiszakítva egyik vagy másik. És vájjon hol tanulná meg inkább és jobban ezeket a szükségeket, mint abban a körben, mely zsenge, fejlődő lelkét a szeretet, a bizalom, az őszinteség melegével védte a külvilággal szemben ? A családi kör az egyedüli Le kell törni az ártó indulatokat, megzabolázni a gerjedő szenvedélyeket, önismeretre vezetve a gyermek lelkülelét, felismerni embertársai hajlamát és ehhez alkalmazkodni. A puritán egyszerűségű szobák falaira ezeknek a tételeknek kellene kerülni, kibővítve, kiegészítve még azzal, hogy tudjon a gyermek lemondani vágyairól, megnyugodni a kényszerű valóságban s feltoluló zúgolódásai között ne mindig fel, hanem lefelé is tekinteni, a hol több küzdést és ennek daczára több lemondást és még több nélkülözést lát. A szülők nic.jomszeretete azonban mindezeket egyáltalán nem vagy alig látja. Elfoglaltsága, kényelemszeretete sokszor könnyelműsége is, nem juttatnak időt foglalkozni gyermekeivel. Az iskolákra, nevelőkre, a társaságra bízzák a győrinek nevelését avagy majomszeretetükkel agyouszoritják a fejlődő gyermekiélek érzés-, kedély és lelki világának zsenge csiráit. Az évek pedig telnek, az idő rohanva repül. Az első hosszú szoknya, az első czigaretta már jelzi a küszöböt, melyre lépve az ut az élethez vezet. És a küszöbnél révedezve, imbolygó lépéssel áll meg a jövő nemzedéke. Tántorog, sokszor elbukik vagy gyógyíthatatlan kórral lelkében vonszolja végig a maga terhét, mert nem nevelték az életnek. így fest a jövő nemzedéke. És a pedagógia nagy mesterei anketteznek, az iskolai év végén megjelennek az értesítők vaskos füzetei, egyikből sem hiányzik egy szakczikk, amely az ifjúságnak, a jövő nemzedékének nagy kérdéséhez hozzá ne szólana. A nyomda festék azonban csak nyomdafesték marad. Éietre nem kél a holt betű, nem elevenít, mert hiányzik belőle a szellem, a megértési az élet ismerete, a melyre nevelni, vezetni, tanítani kellene. Nagy Zoltán törvényszéki biró Különfélék. Személyi hírek. Szmik Antal igazgató-főmérnök Budapestről nehány napot varosunkban töltött. — HácLer Ferenc városi pénztárnok nejével a Császárfürdőből hazaérkezett, — Gerö Gyula bányamérnök családjával Czirkveniczára utazik. Áthelyezés a csendőrségnél. Wachsmunn Vilmos nagykárolyi rn. kir. csendörszázados szárnyparancsnoki minőségben Nagykárolyból Nagyszebenbe helyeztetett át, egyszersmind megbízást nyert az újonnan szervezett határszéli csendőrőrsök vezetésére. Választás. A Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdijegyletének nagybányai fiókpénztára e hó 11-én tartott gyűlésében töltötte be elhunyt agilis elnökének, néhai Gyöngyössy Gyulának helyét. Imre Károly állami tanítóban összpontosult az egyesület közbizalma, kit egyhangúlag választottak meg a tisztségre. Tanulmányút Szatmármegyében. A belügyminiszter éríesitelte Szatmármegye közönségét, hogy dr. Pekáry Ferenc miniszteri tanácsos, aki a városi rendőrségek országos szervezését végzi, a jövő hó folyamán Szatmármegyébe tanulmányútra fog jönni. A miniszter utasította a hatóságokat, hogy a miniszteri tanácsost ebben a tanulmányújában a legmesszebbmenő módon támogassák. A városi állatorvosi állásra az alispán a választást julius hó 25-re tűzte ki. A pályázat julius hó 15-én jár le. Vizsgák. Az altiszteket képző bányaiskolában a vizsgálatok most folynak. E hó 22-én és 25-én tartattak vizsgák és 27-én lesz az utolsó. A jövő tanévre 9, esetleg több tanítványnak évi 240 korona ösztöndíj mellett való fölvételére a nagybányai bányaigazgatóság pályázatot hirdetett. Az ösztöndíjért folyamodók julius 15-ig, a magántanulók augusztus 4 ig nyújthatják be folyamodványaikat. Az ösztöndíj adományozását, illetve a felvételt orvosi felülvizsgálat és felvételi vizsga előzi meg szeptember hó első napjaiban. — A gazdasági népiskolában az évzáró vizsga junius hó 16 án tartatott meg. ügy a fiu- rnint a leány tanulók szép eredményt mutattak fel s a múlt évben megnyitott iskola szép reményekkel kecsegtet. Gyászhir. Bölöni Mikó Béla nyug. m. kir. bányatanácsos f. hó 23-án Pankotán 70 éves korában elhunyt. A megboldogult sok éven át a nagybányai kincstári vegyelemzö hivatalnak főnöke volt, s nyugalomba vonulása után távozott el Nagybányáról. Dr. Vass Gyula ügyvéd neje édes atyját gyászolja benne Béke poraira! Osztálygyülós Az orsz. bányászati és kohászati egyesület nagybányai osztálya f. hó 25-én rendkívüli osztálygyülést tartott Nagybányán. Az ülésen városunkból Bradofka Frigyes bányatanácsos, Fizély Sándor főmérnök és Pethe Lajos mérnök vettek részt. Színészet Neményi Lipót színtársulatával julius 2 án bevonul városunkba, hogy itt egy 2 hetes sezont tartson. A színészeket jó hírnevük már megelőzi és őszintén örvendünk, hogy végre-valahára egy olyan nagy és jó társulat jön közzénk, amilyen még nem volt Úgy a szereplők, mint az egész műsor biztosítják az igazi műélvezetet, amilyet az eddig itt megfordult társulatok nyújtani nem voltak képesek. Felsőbánya város közönségén áll, hogy a társulat itt működését a jövőben is biztosítsa, mert az egész város közönségének támogatása szükséges ahhoz, hogy a társulat veszteség nélkül tölthessen itt 50 tagjával 2 hetet. Egész évben alig kínálkozik városunkban valami látványos szórakozás, ezt a két hetet tehát föl kell használni. Meleg érdeklődésre és áldozatkészségre kérjük fel a város közönségét, melyért még hozzá megkapja az ellenszolgáltatást mindenki. Nem tudjuk elképzelni, hogy a közönséget annyira hidegen hagyná az idei színi esemény, hogy közönyből vagy takarékosságból 12 előadásra ne bérelhetne kiki saját és családja számára. Maga a városi hatóság fog elől járni a pártolásban több irányú kedvezmények által. Az igazgató az alábbi előleges színházi jelentést adta ki: Tisztelettel értesítem Felsőbánya város és vidéke n. é. közönségét, hogy a »Korona«- Szálloda nagytermében előadásaim sorozatát 1912 évi julius hó 2 án Cigányszerelem c. nagysikerű operettel megkezdem Egyben van szerencsém társulatom névsorát bemutatni: I. Ügyvezetőség: Neményi Lipót művezető, igazgató és főrendező. Bajnai Jenő, titkár. Intődi Oszkár, karnagy. Gáspár Jenő, rendező- Ernyei János, rendező. Ötvös Andor, ügyelő. Némethy Erzsi, súgó. Olinszky Erzsi, pénztáros. II. Előadó sze mélyzet: Hölgyek : Komáromy Gizi, operette szubre’t Miklós Dóra coloratur. N. Szelényi Ilonka énekesnő és társalgási színésznő. Füzes Lenke szubrett. Sárváry Nusi, hősnő. Sponer Ilonka, szende, vígjátéki szubrett. Salgó Ilonka, énekes naiva Szelényi Emilia, operett komika. Homokay Gabrialle, anyaszinésznő. Férfiak: Neményi Lipót jellem. Ernyei János, hősszerelmes. Stella Gida, lirai szerelmes és siheder. Kovács Imre, apa és jellem. Bay László baritonista. Csáky Antal, énekes bonvivant és tenor. Gáspár Jenő, operette buffó komikus. Kun Dezső, tánczos komikus. III. Segédszemélyzet: Flölgyek: Mikey Rózsi, Béressy Gizi, Fekete Mariska Kiss Eszti, Abonyi Terus, Rajnai Je- nőné, Bállá Jolán, Férfiak: Völgyi József,Otvös Andor, Faragó Sándor, Kiss Lajos, Szép Gyula. Rajnay Jenő, Pelsőczy László. IV. Műszaki személyzet: Schönvitner Samu disz- mester, 4 segéddel. Huszti Márton főkellékes, 2 segéddel Csákó Sándor főszabó, 2 segéddel. Boda Mihály szinházi szolga. Az idény alatt szinre kerülnek a fővárosi színházakban szinre kerülő összes újdonságok. Bérlet ára: Támlásszék (12 előadásra) 24 K, körszék 19 K 20 fillér Bérelni lehet Farkas Jenő polgármester urnái. Teljes tisztelettel Neményi Lipót az «Északkeleti szinikerület« igazgatója. A városok meelntingje. Nagyváradról jelentik a Magyar városok Országos Kungreszusa tervbe vette, hogy minden évben valamelyik nagyobb városban meetingeket rendez, melyeken az aktuális városi kérdéseket megbeszélik. A meeting elnöke Bárczy Isrván, a székesfőváros polgár- mestere. Az első összejövetel az ősz folyamán Nagyváradon lesz. Korona, K és kor. Az Osztrák Magyar Bank a vármegye összes pénzintézeteit ,körilatilag figyelmezteti arra, hogy a váltók kiállításánál, illetve az érték megjelölésénél vagy korona, vagy egyszerű K betű, de semmi esetre sem használható a »kor.« rövidítés. Ugyancsak a fillér vagy f betű, de a »fill .« rövidítés nem. Az Osztrák Magyar Bank azt is kijelenti, hogy a »kor.« vagy »fül.« jelzésű váltókat visszieszámitolásra nem fogadja el. A pénzitézetek az Osztrák Magyar Bank körirata folytán figyelmeztetik a közönséget, hogy a váltóértókek jelzésénél a széles körökben helytelenül használt »kor.« és »fill« jelzéseket mellőzze, mert az igy kiállított váltókat leszámítolásra szintén nem fogadhatják el. Rendelet. A pénzügyminiszter kötelezi a gyógyszerészeket és kereskedőket, akik mesterséges édesítő szereket árusítanak, hogy f. évi julius hó 1-én 100 grammon felüli készletüket a pénzügyigazgatóságnál jelentsék be. A mulasztókkal szemben a büntető határozatokat érvényesíteni fogja. A nagybányai országos képkiállitás. A nagybányai országos képkiállitás, mely ez év julius hó 15-én nyílik meg, valóban nagyon impozánsnak és érdekesnek ígérkezik. A képkiállitáson érdekelve lesznek mindazon mesterek, akik a nagybányai íestőkoloniával annak fennállása óta bármi összeköttetésben állottak. így több képpel fog szerepelni a kiállításon Hollósy Simon mester, ki ezelőtt tizénhét évvel Thorma János és Biti István társaságában a festőkolóniát alapította. A kiállítás főérdekessége lesz, hogy rektrospektive mutatja be a nagyhirü s a nagy sikereket aratott festőkolónia múltját, fejlődését, megizmosodását. A kiállításra ezideig mintegy 700 képet jelentettek be. A megnyitási ünnepély igen nagy arányú lesz. Részt vesznek azon a szomszédos vármegyék, a vármegyei irodalmi testületek, a fővárosi művész- társaságok. A kiállítást maga a kultuszminiszter gróf Zichy János fogja megnyitni. Időszaki mértékhitelesités van Felsőbányára is elrendelve. A hitelesítés julius hó 13—17-én lesz foganatosítva az uj vágóhídi épület egyik helyiségében. Mindazok kik közforgalomban bárminő mértéket használnak, kötelesek azokat az eljáró hitelesítőnek bemutatni. A város közönségét a hatóság falragaszok utján is figyelmeztetni fogja a hitelesítésre. Tanítók gyűlése. A nagybányai ref. egyház- megyei Tanitó-egyesület folyó évi rendes közgyűlését junius hó 27-én Felsőbányán, a városháza tanácstermében tartja meg. A gyűlésre mintegy 36 tanító érkezett a ma esti vonattal. Az érkezőket Nagy Lajos ref. lelkész fogadta a vasútnál és magánházaknál szállásolta el a vendégeket. Az ülés istentisztelettel fog kezdődni. Délben a Korona-szállodában társasebéd lesz, melyre a helybeliek közül is sokan jelentkeztek^ A Vasárnapi Újság junius 23-iki számába Vadász Miklós rajzolt pompás illusztrácziókat a főrendiház junius 15-iki nevezetes üléséről. A többi képek tárgyai: Zala György műtermének és egyes nevezetesebb müveinek képei, egy képsorozat Nor-
