Felsőbányai Hírlap, 1912 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-25 / 2. szám

Fels <5b Anyai Hírlap

Hidalapndl:

Bevétel

................................ . 174 K 94 f.

Kiadá

s .......................................... 174 » 94 >

Mar

advány — K — f.

4. Előterjesztés tétetett a tizedesek alkalmazása ügyében.

Gazd. és pü. bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy a tizedesek alkalmazása és díjazása tárgyában határozat életbeléptetését egyelőre a rendőrség államosításának megvalósulásáig felfüggeszti s egyben a tizedesekre és javadalmaikra nézve az eddigi rendet tartja fenn.

5. Jelentés tétetett a fertőtlenítő építése tárgyában.

Gazd., pü. és egészségügyi bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy a fertőtlenítő épületére a hitelt az Erzsébet szegényápolda-alap terhére engedélyezi, miután a hevenyfertőző betegségek elleni védekezéssel felmerült és igy a fertőtlenítő építési, beruházási és fentartási költségeinek a felét az 1908 évi XXXVIII. t.-c. 1. §. d) pontja értelmében az országos betegápolási alap terhére az állam viseli s igy a költségek fele a városnak megtérül. Egyben az állami hozzájárulás kieszközlésével, nemkülönben az 1898. évi XXI. t.-c. 9. §. d) pontja értelmében a kolera elleni védekezéssel felmerült összes kiadásoknak az állam által leendő visszatérítésének kieszközlésével közgyűlés a tanácsot bízza meg és kimondja, hogy a fertőtlenítésért a fenti állami megtérítés következtében a város jövőben dijat nem fog szedni.

6. Az állatorvos lemondásának bejelentése és javaslat helyettesítése iránt.

Közgyűlés Kerekes Ferenc városi állatorvos f. év január 4-én történt lemondását tudomásul veszi és elfogadja, egyben felhívja, hogy január 1-én I. negyedévi lakbérilletményéből a február és március hónapokra esedékes részletet a város pénztárába 15 nap alatt fizesse vissza. A helyettesítéssel Blum Márton helybeli kir. járási állatorvost bízza meg, kinek részére díjul az állatorvos részére megállapított egész törzsfizetést és tüzifajárandó- ságot a lakpénz kivételével megállapítja, a fizetést utólagos havi részletekben, a fajárandóságot előleges negyedévi részletekben kiutalja. Az állás betöltése iránti intézkedésekkel közgyűlés a tanácsot bizza meg.

7. Olvastatott a vármegyei 1296—1911. Bjkvi végbatározat az 1910. évi árvaszéki zárszámadás jóváhagyásáról.

Közgyűlés a városi árvaszéki gyámpénztár 1910. évi zárszámadásának jóváhagyását, Háder Ferenc pénztárnok és Bernovits Emil ellenőr felelős számadók felmentését tudomásul veszi.

8. Olvastatott 996—1911. Bjkvi sz. törvény- hatósági végbatározat az ingatlan átruházási pótilleték megállapításáról hozott városi szabály- rendeletről.

Közgyűlés a szabályrendelet jóváhagyását tudomásul veszi.

9. Olvastatott a nagykárolyi m. kir. pénzügyigazgatóság értesítése a lakbér-osztályozás ügyében.

Az értesítést, mely szerint a pénzügy- miniszter a városnak magasabb lakbérosztályba való sorozását ezúttal sem teljesíti, Közgyűlés tudomásul vette.

10. Olvastatott a Szatmár-nagybányai vasút értesítése a vasúti jegyekre vonatkozó MÁV. igazgatósági intézkedésről.

Közgyűlés az értesítést, mely szerint a MÁV. igazgatóság Felsőbánya és Szatmár között II. és III. oszt. féláru vasúti jegyek kiadása iránt intézkedett, — tudomásul vette.

11. Olvastatott Zsigmond Agnes kérvénye lakbér felemelés iránt.

Miután Zsigmond Agnes szülésznő fizetése az ennek szabályozására kiadatott beíügymi- nisteri körrendelet értelmében lett megállapítva, közgyűlés a lakbéremelés iránti kérelmet teljesíthetőnek nem találta.

12 Olvastatott Jó Antal indítványa a város vagyona tárgyában.

Több képviselő felszólamlása után közgyűlés egy szavazat ellenében határozatilag kimondja, hogy a Jó Antal képviselőnek egy bizottság kiküldése iránti indítványát, mely a város vagyoni állapotát megvizsgálná és a háztartását a számadatokon alapuló biztosabb

költségvetési támaszokra helyezné, — nem fogadja el, miután a bizottság működésének semmi szükségét nem látja és a város biztos alapokon és folytonosan fejlődik s ez eddigi irányelvek a város jövőjére nézve helyeseknek mutatkozik.

13. Olvastatott Brezóczki Agnes illetőségi ügye.

Tanács határozata alapján Felsőbánya város képviselőtestülete Brezóczki Ágnest felsőbányái illetőségűnek elismeri, mert nevezett Felsőbányán 1858. évben született, szülei Brezóczki János és neje itt ingatlannal birtak s itt adót fizettek: nevezett máshol uj illetőséget nem szerzett, mivel mint cseléd s mosónő tartotta fenn magát és igy eredeti illetőségét megtartván, őt felsőbányái illetőségűnek kellett elismerni.

Magánbányáink jövője.

A nagybányai kerületi bányaegylet Mol- dován László alelnök indítványára a magánbányászat helyzetének javítására 1. Bay Lajos vezetése alatt küldöttséget menesztett Lukács László pénzügyminiszterhez és egy emlékiratot nyújtottak át, melyben kérelmeiket előterjesztették A beadványra a pénzügyminisztérium leiratát, mint közérdekű választ, alább közöljük: „Magyar királyi bányaigazgatóság Nagybányán. 2081. szám. A nagybányai kerületi bányaegylet tekintetes elnökségének Felsőbánya. A nagybányai kerületi bányaegylet múlt év január hó 10-én kelt beadványára a nagyméltóságu m. kir. Pénzügyminisztérium alábbi elhatározását méltóztatott velem közölni: 1. A bányaegylet mostoha eljárásnak minősiti azt, hogy a fernezelyi kohóhivatal „Igazgatósági hányad“ fejében, minden métermázsa érc után 30 ft szed a magánbányászattól és hogy a sérelem még teljesbb legyen, az igy befolyt összegeket nem a kohóhivatal, i hanem az államkincstár véte ezi be, már előre ki van zárva tehát annak a lehetősége, hogy az elért és kimutatott jövedelemből a magán- j bányászat a beváltás arányában részesülhessen. '

A beadvány e részére arra nézve értesítem, hogy amint az általános igazgatási költség minden iparvállalatnak a rendes kiadások között számolandó el, a fémkohókat is jogosan meg lehetne terhelni a tényleg felmerült igazgatási költség összegével. A kincstári fémkohók azonban e helyett, a beváltási szabályzataik alapján bizonyos költségpótlékot szednek a beváltatóktól a bányaigazgatóságok költségeinek részben való fedezésére, miután pedig a szegényebb beváltmányok már az olvasztási költségeknél részesülnek jelentékeny árkedvezményben, az igazgatósági költség- hányadot a beváltmányok száraz súlya után vetik ki, tekintet nélkül azok fémtartalmára.

A felszólamlás ezen költséghányad ellen annál kevésbbé indokolt, mert a befolyó ösz- szeg korántsem fedezi a tényleges igazgatási költségeket, a beváltók tehát nagyobb teherrel sujtatnának, ha a valóban felmerült igazgatási költség vettetnék ki a kohókra, illetőleg vonatnék le a beváltatók között szétosztásra kerülő kohójövedelemből.

Igaz ugyan, hogy a fernezelyi kohónál 1908 ban 21.970 korona folyt be e cimen a kincstári és magánbányák beváltmányai után. ahhoz azonban az utóbbiak csak alig 5000 koronával járultak. Az 1908. évi állami zárszámadás szerint pedig a „bányaigazgatóság“ címén 391.395 korona 73 fillér rendes kiadással szem 1 ben a rendes bevételek összege csak 43.189 , korona 83 fillért és ebből a beváltmányok 1 után befolyt hányad csak 39421 korona 23 fillért tett ki.

Minthogy a fémkohókat a bányaigazgatóságok összes kiadásainak legalább 30 százalékával, vagyis kereken mintegy 117.000 koronával kellene megterhelni, nyilvánvaló, hogy a beváltmányokra kivetett költséghányad aránylag csekély és hogy a bányaigazgatóságok költségeiből a fémkohókra eső összegnek kétharmad részét nem a beváltatók, hanem maga a kincstár fedezi.

Semmi alapja nincsen tehát annak az állításnak, hogy az igazgatási költséghányad kivetése igazságtalan és hogy aránytalan terhekkel sújtja a magánbányászatot.

2. Sérelmesnek tartja továbbá a bányaegylet azt, hogy a kohók a beváltmány szabad értékéből tőkekamat fejében 2 százalékot vonnak le és hogy ebből a kincstárnak 1908- ban 43.824 korona 16 fillér bevétele volt.

Annak előrebocsátása mellett, hogy a tőkekamat fejében befolyó összeg nagysága felől a bányaegylet teljesen tájékozatlan, amennyiben ebből 1908-ban nem 43 824 korona 16 fillér, hanem csak 8.570 korona 34 fillér folyt be, tőkekamat szedése körül fennforgó egyéb állítólagos sérelmek megvilágítására közlöm a bányaegylettel az alábbiakat:

A kohóüzem folytonosságának biztosítása céljából legalább három havi beváltmányt kell készletben tartani. így az év első hónapjában beváltott ércnek feldolgozása a kohóban csak a negyedik hónapban veszi kezdetét és számba véve a különféle olvasztásokat és egyéb műveleteket, a teljes feldolgozás legalább négy hónapot vesz igénybe. A beváltástól a fémek áru alakjában való előállításáig tehát két hónap okvetlen szükséges. A beváltók terményeik értékét a beváltás után egy hó múlva — és nem miként a bányaegylet állítja, két hónap múlva — kapják meg, a kohók ellenben a beváltmányok szabad maradványának értékét csak a kész árutermények eladása után, a beváltást követő hetedik hónap elteltével vételezik be, e szerint a bányakincstár a beváltatóknak hat hónapra terjedő előleget ad. Hogy erre az időre 2% kamat felszámítása nem túlságos és nem jogtalan: az bővebb magyarázatra alig szorul.

Ama kívánságot pedig, hogy a tőkekamat fejében beszedett összegek a kohók jövedelméhez számíttassanak, teljesen alaptalannak és indokolatlannak kell tekinteni, mert a kamat jogszerűen a beváltási költségeket előlegező államkincstárt illetné meg és a kincstár csupán bőkezűségből adományozza azt a kohóalapok gyarapítására.

Sérelemről tehát annál kevésbé lebet szó, mert a kohóalapokba igy befolyt összegek a kohósitás tökéletesbitését célzó hasznos építkezésekre, illetve tanulmányokra fordittatnak s ennél fogva kizárólag a beváltatók érdekeit szolgálják, sőt amennyiben a kohóalapból végrehajtott építkezések az üzemet nem terhelik: a jövedelem kedvezőbb alakulására is befolyást gyakorolnak.

3 Sérelemként emlittetik fel, hogy 1908-ban az »épületek fentartása, üzemi berendezések fejlesztése és tökéletesbitése« alrovaton a fernezelyi kohónál 73 000 K kiadás merült fel, mely összeg azonban nem épületek fentartá- sára, hanem állítólag teljesen uj épületek, tiszti lakok emelésére fordittatott.

Ez az állítás nem felel meg a valóságnak, mert a jelzett alrovaton elszámolt 73 796 K 14 fillérnyi kiadásból üzemi berendezések tatarozására, bővítésére és tökéletesbité sére 53.280 K 96 f, épületek fentartására pedig mindössze 20 515 K 18 f esik, mely utóbbi összegben benfoglaltatik egy kettős altiszti lakásnak a Kincza-féle ház átalakításával kapcsolatos építési költsége is: 18.964 K 90 f.

A bányaegylet valószínűleg ennek a költségnek a rendes kiadások között történt elszámolására céloz beadványában, már pedig azt kifogás tárgyává tenni nem lehet, ha figyelembe vesszük, hogy a kincstár által megváltott Kincza-féle lakóháznak átalakítása következtében két altisztnek lakpénze takarittatik meg, amely állandó megtakarítás évről-évre a kohó kiadásait apasztja, jövedelmét emeli, tehát a beváltatók javára esik.

A bányaigazgatóság javaslatának elfogadásával elrendelem mindamellett, hogy a fém- kohóknál foganatosítandó azoknak az építkezéseknek költségei, melyek szorosan véve és közvetlenül a kohójövedelem fokozását nem szolgálják, hanem csupán kezelési, közegészségi, közjóléti és ezekhez hasonló szempontokból válnak szükségesekké és az ingatlan állami vagyont gyarapítják, ezután a »Beruházások* között irányoztassanak elő és számoltassanak el.«

(Vége következik.)

A nagybányai kerületi bányaegylet közgyűlése.

Nagy érdeklődés mellett foly le városunkban f. hó 21-én délután 2 órakor a nagybányai j kerületi bányaegylet évi tisztújító közgyűlése 59 bányatársulat képviseltette magát 73 szavazattal.