Felsőbányai Hírlap, 1912 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1912-05-03 / 9. szám

XVII. évfolyam.. 0. fxzám. 101S. na&jus 3. TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYEST ART ALMU LAP. á:­MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MiNDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN. ^KlőfizAési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. "'"■n '] Egyes szám ára 20 fillér. > 'í ■ ---------------------­Fe lelős szerkesztő : !)• MOLDOVÁN FERENC A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő címére Felsőbányára küldendők. Vidéki előfizetési pénzek, reklamá­ciók és hirdetések Nánásy István kiadóhoz, Nagybányára inté- zendők. — Nyilttér garmond sora 40 fillér. »ft hTIM.HHi«»i Eidalapnál: A városi közgyűlés. cm képviselőtestület f. hó 22 én ren­des közgyűlést tartott. 1910. évi zárszá­madásunkat jóváhagyta a megye, tava­lyi zárszámadásunkat és a gyámpénztári zárszámadást elfogadta a közgyűlés, a pénztárban is rendben volt minden, szó­val jól áll a város szénája. Szabályrende­letekkel való megrendszabályozásunkat is tudomásul vettük. Az államsegélyből miután nagyon hátul kullogtak a tiszt­viselők fizetés dolgában alapok kiegészí­tésére volt szükség, hogy mindenki meg­kapja azt, amit a belügyminiszter mini­mumképen megjelölt. De még igy is maradt majdnem ezer korona. Ez város fejlesztésre lesz fordítva. Meg is indult ennek számlájára a mozgalom a városi csatornázás fokozatos keresztülvitelére. Részletes tudósításunk a következő: Farkas Jenő polgármester a rendes közgyű­lést d. e. fél 11 órakor nyitotta meg, A jegyző­könyv hitelesítésére dr. Berks Aurél, Mayker Jó­zsef é<? Rernovics Emil képviselőket kérte fel. 1. Olvastatott pénztárvizsgálati jelontés. Közgyűlés a folyó év március hó 28-án meg­tartott pénztárvizsgálati jelentést, melyszerint a gazdasági és gyámpénztárnál és az egyes alapok pénztárainál a vizsgáló bizottság mindent teljes rendben talált, tudomásul vette. 2. Olvastatott 86/1912. Bjkvi törvényható­sági határozat a gazdasági pénztár és egyébb alapoknak 1910. évi zárszámadásának jóváha­gyásáról. Közgyűlés a zárszámadást jóváhagyó tör­vényhatósági határozatot tudomásul vette. 3. Tárgyaltatott a gazdasági pénztár és egyébb alapok 1911. évi zárszámadása. Közgyűlés a gazdasági és pénzügyi bizott­ság javaslata alapján közgyűlés egyhangú hatá­rozattal kimondja, hogy a gazdasági pénztár és egyébb alapok 1911. évi zárszámadását elfogadja, jóváhagyja s jogerő után a törvényhatósághoz felterjeszteni határozza. Közgyűlés a gazdasági pénztár és egyébb alapok zárszámadási eredményeit a következőleg állapítja meg: A gazdasági pénztárnál: Rendes bevétel .... 185,259 K 74 f. Rendkívüli bevétel .... 154,605 » 87 » Átmeneti bevétel .... 44,536 » 97 » 1910. évi pénztári maradvány 962 » 03 » öss esen 385,364 K 61 f. Rendes kiadás................... 282,943 K 90 f. Rendkív üli kiadás .... 55,158 » 18 » Átmeneti kiadás .... 37,228 » 67 » összesen 375,330 K 75 f. ezt levonva a bevételek összegéből marad pénz­tári maradvány 10.033 K 86 f. A bányakárpótlási alapnál: Bevétel................................. 122,805 K 52 f. Ki adás................................. 120,450 » 37 » Mar advány 2,359 K 15 f. Szegény ápolt" alapnál: Bevétel............................................9160 K 79 f. Ki adás............................................9516 » 08 » Tu lkiadás 355 K 29 f. Nyugdíj alapnál: Bevétel................................. 35.800 K 73 f. Kia dás ...... . . 35,594 » 67 » Maradvány 206 K 06 f. Viktoria tűzoltási alapnál '. Bevétel . ......................................196 K 28 f. Ki adás............................................195 » 54 » Maradvány 74 f. Bevétel......................................163 K 47 f. Ki adás.......................................127 » 92 » Maradvány 35 K 56 f. A város vagyona : Cselekvő vagyon .... 1.154,959 K 14 f. Szenvedő vagyon . . . 232,418 » 52 » Tiszta vagyon 922,541 K 62 f. Egyben kimondja közgyűlés, hogy a jövő évi zárszámadásában és 1913. évi költségvetés­ben a vagyonleltárt uj alapokon fogja mgállapi- tani s a város tulajdonát képező ingó és ingat­lan vagyonok értékét a mai viszonyok szerint fogja felvenni, hogy a város vagyonáról helye­sebb kimutatással számolhasson be. 4. Olvastatott árvaszék jelentése az 1911. évi gyámpénztári számadásokról. A városi árvaszék és gazd. és pü. bizottság javaslata alapján közgyűlés az 1911. gyámpénz­tári zárszámadást a mérleget elfogadva helyes­nek találva, a mérleget 64,128 K 12 f. fedezet­tel, a gyámoltak és gondnokoltak követelését 50,845 K 26 f. összeggel s igy az árvaszéki tar­talék alaptól 13,282 K 86 fillérrel megállapítja s egyidejűleg a 7 éven felüli elhagyott gyermekek gondozási költségeinek fedezésére a tartalék alap kamatjövedelméből 671 K 85 f. összeget határoz fordítani. Közgyűlés az összes italokat jogerőic emelkedés után jóváhagyás végett felsőbb helyre felterjeszteni határozta. 5. Olvastatott a gazd. és pü. bizottság javas­lata az 1912. évi államsegély felosztása tárgyában. Bizottság javaslata alapján közgyűlés egy­hangú határozattal kimondja, hogy a belügy- minister 15800/1912. III. b. sz. rendeletével a város részére kiutalt 11000 K államsegély az 1909. évi költségvetésben meghatározott s a vá­rosi gazdasági pénztárból folyósított tisztviselő javadalmazásoknak az államsegély előtti mérvé­ről a 62000/1910. B. M. körrendelet értelmében hozott 87/1911. sz. városi közgyűlési határozat­ban megállapított tisztviselő fizetésekig való fel­Akkor is, mikor nagy várakozás után az első, laposra csomagolt példány megérkezett a könyvéből: az első pillanatban nem merte mind­járt felbontani. Várt. Mikor végre kezébe vette és belepillantott: üresnek, semmitmondónak ta­lálta önmagát és Írásait. Csüggedten vágta fel a friss, nyomdaszagu iveket é3 nem tudott gyö­nyörködni a szép nyomásban, a harmónikus bori- tékrajzban és a neve két ismerős szava ijedten nézett rá a papírról. Letette a könyvet az asz­talra. Napokon, heteken keresztül újságot se vett a kezébe, mert félt, hogy valami szörnyűi fog a könyvéről olvasni. lakásban él az urával. Az urával, aki keveset van otthon, durva, közönséges és akinek az élete messze esik az ö arisztokrata lelkének érzékeny finomságától. Este, mikor magára maradt szobájában, végigemlékezte azokat a kedves, szelíd nőket, akiknek valaha közük volt az életéhez. Eszébe­jutottak a vasárnapdélutánok, a csöndes esték, melyeken mindig szövődött valami apró történet, amit meg lehetne Írni. Csak volna valakije mos­tan. Valakije, aki jobb, szebb, gyöngébb, engedel­mesebb, békésebb, s akinek a szavára sok alvó mese életre születhetnék — — — Heteken keresztül jöttek a levelek az isme­retlen aszonytól, aláírás és cim nélkül. Minden levélnek egy volt a betűje. Semmit se tudott meg, amiről nyomra akadhatott volna. Pedig írni akart. Válaszolni. Betűkkel, mon­datokkal a lábai elé esni, sírni és rimánkodni, könyörögni. Mint egyszer az édesanyjának . . . Egy este későig maradt a szerkesztőségben. Fehér gázlángok alatt halkan nyikkanó tollak szaladtak a papíron. A sötét utcába behallott a kőrútról a villanyosok csengője. A földszinten zörögve gurult a rotációs. Háromnegyed kilenckor ijesztően csörrent meg a telefon. — Jani, gyere a telefonhoz 1 Valami nő hivat. A bolondos fiú sietve kapta füléhez a kagylót. — Halló. Találkozás*) Irta: ifj Kárpáti Endre. Egész fiatalon, huszonkét esztendős korában kapta az első ajánlatot egyik kiadócégtől. Egy kötetnyi novelláját beküldötto s onnét visszaírták, hogy elfogadják. Lázasan készült az első könyv fogadására. Valósággal ünnepi hangulatokban élt, mikor az utolsó simításokat végezte novelláin. Egy délután megérkeztek a korrektúrák. Akkor este nem ment a kávéházba. Barátainak fejfájásról panaszkodott. Vacsora alatt alig szólt bele a társalgásba. Kilenc óra se lehetett még, mikor hazaszaladt és lihegve dugta a kulcsot szobája ajtajába. A háziaszony sántítva csoszogott elő a konyha felöl. Félig lecsavart, ködös petróleum lámpát hozott a kezében és becsukta maga után a kis szoba ajtaját. Megpiszkálta a pirosgyomru kályhát. Le­eresztette a vászonfüggönyt. Az ágy megvetve, tisztán ácsorgott a sarokban. — Teát főzzön, Smillár — mondta a fiú. Levetette kimenökabátját és a dohány után ko­torászott az asztalfiókban. Fontoskodva készült neki az eseménynek. Szerette az életében az ilyen ritka, fényes jele­neteket. *) Mutatvány a szerzőnek .Csendes Arcok« cimü novellás kötetéből. Egy reggel ismeretlen irásu, halavány szürke levelet kapott. Női irás. Azt irta benne egy asszony, hogy szépek a novellái, hogy még ilyeneket nem irt más senki. Aláírás semmi. Első pillanatban táncolni, kacagni szeretett volna az örömtől, mámortól. Azután lecsillapult kissé és — életében talán először — jónak, szép­nek, nagynak érezte magát. Cigarettázva, fürgén nyitott be a szerkesz­tőségbe s a titkot mélyen elhallgatva görnyedt íróasztala fölé. Csupa novellatéma járt a fejében. Az isme­retlen, közelben élő s mégis elérhetetlenül távoli asszonyt látta, aki szép lehet, fiatal, gyönyörű s akinek olyan sokat tudna beszélni, annyit tudna panaszkodni, mesélni szegény életéről. Az asszony állt előtte, aki valahol fényes

Next

/
Oldalképek
Tartalom