Felsőbányai Hírlap, 1911 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1911-03-23 / 6. szám
Felsőbányái Hírlap szavalta Szász Lenke. 3. Csak magyarok legyünk; szavalta Boros Sándor. 4. Nemzeti zászló; énekelték a leányok. 5. Az öreg honvéd; szavalta Boczor Juliska. 6. Nemzeti szin ; szavalta Csepregi Gyula. 7. Honfidal; énekelték a fiuk és leányok. 8. Emlékezés március 15-re; szavalta Hajdú Teréz. 9. A magyarok Istene; szavalta Ilucz Gergely. 10. Áldd meg Isten ezt a hazát; énekelték a leányok. 11. Branyiszkó; szavalta Kruppa Berta. 12. Hazám ifjúsága; szavalta Spáczay Árpád. 13. A magyar zászló ; énekelték a fiuk és leányok. 14. Március 15-én; szavalta Marcsics Ilona. 15. Márciusi napok; szavalta Szász Sándor. 16. Hideg őszszel; énekelték a leányok. 17. A tépéscsinálók; szavalta Szegedi Gizella. 18. Szabadság, dicsőség; szavalta Hoffman Tibor. 19. Magyar lányok; szavalta Kormos Vilma. 20. Kossuth Lajos ; énekelték a fiuk és leányok. — Az ünnepély igen szépen sikerült, minden egyes pontja kedves, vonzó volt. Dicséret illeti érte a tanítókat. Este 8 órakor a Polgári kör helyiségeiben társas-vacsorára gyűltek össze. Vacsora előtt Csonka József tanító szép történelmi visszaemlékezését olvasta fel a márciusi napokról. Vacsora közben Szász Lenke, Kormos Vilma, Hajdú Teréz, Boczor Juliska és Marcsics Ilona iskolás leánykák szavaltak hazafias verseket ügyesen, kedvesen, nagy tetszés mellett. Az ünnepi pohárköszöntőt Spáczay Gyula al- elnök mondotta, beszéltek még Pap Márton, Csonka József, Szigyártó József is. A társasvacsora emelkedett hangulatban a hajnali órákig tartott. Sándor-nap. A farsang legyen akármilyen üres és esemény nélkül való, a felsöbányaiak köztudatában akkor is van egy kitűnő estély előjegyezve, melyre vágyakozva gondolnak. Ez a Sándor-nap, mely már fogalommá vált. A tisztelet, barátság, a jókedv és fesztelenség érzései találkoznak, mikor Fizély Sándor kir. bánya- főmérnök hívás nélkül vendégül látja a városnak majdnem egész intelligenciáját. Ez évben is 43-an gyűltek össze a Korona-vendéglő éttermében, hogy az ünnepelt házigazda páratlan vendégszeretetét élvezzék. A terítékek gyönyörű vörös szegfűkkel voltak díszítve, a hölgyek még ezenkívül nagyon szép violaágakat is kaptak emlékül. Bradofka Frigyes, Pintér József, Vagányi Kálmán szívhez szóló, az ünnepély hangulatához méltó szavakban köszöntötték fel Fizély Sándort, Pap Márton a hölgyekre emelte poharát. Vacsora után az egész társaság a táncterembe vonult, hol tánccal, vidám poharazással s nótával mulatott a legjobb hangulatban virradatig. Mozi a nagybányai Lendvay-szinházban. Mind jobban és jobban megkedveli a mozgófénykép- szinházat a nagybányai közönség. A múlt heti előadásokon sok érdekes képet mutattak be, melyek közt sok tanulságos is volt. Mint biztos forrásból értesülünk, az István király szálló bérlőrészvénytársaság, hogy az előadások iránti érdeklődést még inkább fokozza, azt tervezi, hogy filmjeit ezentúl egyenesen Párisból hozassa. Utána jártunk a hírnek s úgy értesültünk, hogy a párisi cégtől hetenként 18—20 kép (tehát három előadásra való) lenne megrendelve, melyek a legújabb szenzációs eseményeket, a legszebb színes tájképeket, a legújabb drámai jeleneteket tartalmaznák. Ha a részvénytársaság ezt a tervét megvalósítja, valóban lekötelezi a közönséget ezen kiváló figyelme által s háláját tömeges látogatásával fogja kifejezni. BirÓVálasztások. A bajfalusi körjegyzőség területén fekvő 6 községben f. hó 21-én tartották meg a biróválasztásokat, melyeket Weisz Jenő körjegyző segédletével Damokos Ferenc főszolgabíró vezetett. Bajfaluban Fett György, Dióshalomban Golomán György, Györkefaluban Csura Szimjon, Laczfaluban Csora György, Nyegrefalu- ban Demián Athanász és Pusztateleken Szelezsán László lettek a községi bírák. Sorozás. Az újabban megállapított és az illetékes katonai hatóságok által jóváhagyott sorozási terv most érkezett meg a vármegyéhez. E szerint Szatmármegyében az idei fősorozások április 1-én kezdődnek és május 5-ig tartanak. A sorozásokat a következő sorrendben tartják meg: Az erdődi járásban április 1, 3, 4, 5, 6 és 7-én. Nagykároly városban április 8-án és 10-én. A nagykárolyi járásban április 19, 20, 21 és 22-én. A fehérgyarmati járásban 24. 25, 26 és 27-én. Az avasi járásban április 29-én és május 1 és 2-án. A nagysomkuti járásban május 4, 5 és 6 án. A csengeri járásban április 8, 9, 10 és 11-én. A szinórváraljai járásban április 18, 19 és 20-án. Nagybánya városban április 22 és 23. A nagybányai járásban április 24, 26, 27 és 29-én. Felsőbánya városban május 31-én. A mátészalkai járásban április 1-én, 3,4,5,6 és 7-én. A szatmári járásban május 1, 2, 3, 4, és 5-én. A felsőbányái bányamegye kötelékébe tartozó bányatársulatok megbízottjai f. hó 25-én d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tartanak a városháza tanácstermében. Szatmárvármegye február hónapban. Szat- márvármegye törvényhatóságának közigazgatási bizottsága f. hó 10-én tartotta meg rendes havi gyűlését. Az ülésen a főispán betegsége folytán Ilosvay Aladár alispán elnökölt, ki megnyitó beszédén dr. Aáron Sándor tragikus haláláról emlékezett meg. Kiemelte beszédében az ő tevékenységét és azt a veszteséget, amely halálával a közigazgatási bizottságot érte. Indítványozta, hogy a bizottság jegyzőkönyvében örökítse meg emlékét, mit egyhangúlag el is fogadtak. Az elnöki megnyitó után a szokásos szakjelentések következtek. Kiemeljük ezek közül mint legérdekesebbet: a kir. tanfelügyelő jelentését. E jelentés szerint bizony Szatmár- megye tanügyi viszonyai meglehetősen szomorúak. 11049 gyermek nem jár e megyében iskolába, mig az iskolába járók száma 36184-re rúg. Ugyancsak kedvezőtlen a közegészségügyi előadó, dr Cukor Lajos jelentése is. Influenza, csuz, légzőszervi betegségek nagyon elterjedtek e hónapban. Kismajtény községben erősen dühöng a vörheny. Úgyszintén nagyon elterjedt e hónapban a hasi hagymáz is. Már sokkal kedvezőbb momentumokról számol be a törvényhatósági főállatorvos jelentésében. Az állategészségügy február havában igen kedvező volt. A ragadós száj- és körömfájás nagyobbrészt mindenütt megszűnt. A többi jelentések kivétel nélkül a szokásos sablonos keretekben mozogtak, semmi figyelemreméltóbb dolgot nem tartalmaztak. A képviselőválasztó k összeírása Felsőbányára, Laczfaluba és Magyarkékesre nézve f. hó 21-én lett megtartva. Hidegkút, Tőkés, Gi- ródtótfalu, Kisbánya községekre nézve pedig 23-án lesz az összeírás. A bizottsági elnök Farkas Jenő polgármester, tagjai Münnich Sándor és Pap Márton. Póttagok: Eperjessy Mihály és Kis Miklós. A kamara ösztöndíj pályázatai. A debre- czeni kerületi kereskedelmi és iparkamara most hirdeti meg évente ismétlődő ösztöndíj pályázatait. Ez évben a kamara tetemesen felemelte ösztöndíjai számát, melyek főcsoportjai a következők : /. Tanulmányi ösztöndijak: 1. Egy 600 koronás ösztöndíj (állami), melyet külföldön műhelyben, tanfolyamon, vagy szakiskolán tanulni kívánó iparos ifjú kaphat. Folyamodók igazolni kötelesek, hogy katonai kötelezettségüknek már eleget lettek. Kereskedő ifjak ily tanulmányúd ösztöndíjért, pályázaton kívül, szintén folyamodhatnak. — 2. Két egyenként 300 koronás. Szabó Kálmán elnök nevét viselő (kamarai) hasonló czélból. Egyik iparos, másik kereskedő ifjút illet. — 11. Kisiparos-önállósulási ösztöndíj: Két egyenként 200 koronás: szerszámsegélyül kaphatja 2 Debreczenben felszabadult, szakmájában kiváló, önállósuló kisiparos. Ez ösztöndíjak Löfkovits Arthur adományai. — 111. Munkás jutalmak: 1. Öt egyenként 100 koronás jutalom és díszes oklevél (államiak). 2. Hat egyenként 50 koronás jutalom (kamaraiak) oly iparos munkásoknak, akik huzamos idő óta foglalkoznak szakmájukban. Javaslatokat a munkaadók nyújtsák be. Kereskedelmi alkalmazottak állami megjutalmazásáról a kamara külön gondoskodik. Az I—III. csoport lejárata május 15. — IV. Szakiskolai ösztöndíjak (kamaraiak). Ezekből igényelhető : 10 egyenként 200 koronás a debreczeni fémipari szakiskolától, 7 egyenként 150 koronást bármely szakiskolától, 3 egyen ként 150 koronást a szatmári faipari szakiskolától, 2 egyenként 200 koronást a debreczeni felső keresk. tanintézettől, 1 egyenként 200 koronás ugyanonnét (Lölkovits Arthur adománya). E csoport lejárata juiius 15. — V. Iparos és tanoncziskolák jeles végzettségű tanulóinak, az iskolaigazgatóság javaslataira ez évben is 100 nagy ezüst érmet adomáuyoz ki jutalmul. Valamennyi pályázatnál általános feltétel, hogy a kérelmező a debreczeni kereskedelmi és iparkamarai kerületben illetékes legyen. Részletes I feltételeket a kamara hivatala ad az oda fór- ! dulóknak. ! A kolera veszedelme. A belügyminiszter legutóbb valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság első tisztviselőjéhez körrendeletét intézett, melyben arra való tekintettel, hogy a kolera a múlt évben deczember hónapban ugyan megszűnt Magyarországon, de egyes európai államokban még most is mutatkoznak és igy számolni kell a behurczolás lehetőségével s figyelembe véve azt is, hogy a kolera a közelmúltban (1886—7., továbbá 1892—4) több egymást követő évben lépett fel s ennélfogva újra megjelenésének esélyével számot kell vetni, felújítja a behurczolás vagy elterjedés esetére szükséges szigorú óvintézkedéseket. A körrendelet egyebek között részletesen rendelkezik arról, hogy gyanús megbetegedések és halálesetek a hatóságnak nyomban bejelentendők, illetőleg hogy a hatóságnak gondoskodni kell arról, hogy ilyenekről értesülést nyerjen s hogy ilyen esetekben azonnal orvos vizsgálja meg az eset körülményeit s a fertőtlenítés és az elkülönítés szempontjából szükséges intézkedések haladék- tálanul megtétessenek. A belügyminiszter felhívja a törvényhatóságok első tisztviselőit arra is, hogy gondoskodjanak, miszerint kellőképpen felszerelt járványkórház, esetleg megfelelő bérelt helyiség álljon az elkülönítés számára, úgyszintén orvosokról is, akik a kolerának az illető törvényhatóság területén való fellépése esetén a betegeket orvosi ellátásban részesítsék. Nagykároly a nagybányai -dósi szinikerü- letben. Nagykároly város szinügyi bizottsága legutóbbi ülésén tárgyalta az országos szinészeti felügyelőség leiratát, mely szerint ez hozzájárul ahhoz, hogy Nagykároly a szatmári szinikerü- letből kilépjen, hogy a nagybányai—dési szini- kerülethez csatlakozzék. Tudomásul. Mély tisztelettel hozom a nagyérdemű vidéki közönség becses tudomására, hogy Nagybányán a Kossuth Lajos-utcában levő Lendvay-téren, a »Nemzeti Szálló« helyiségében megfelelő istálló és kocsiszín áll a t. vidéki közönség fuvara rendelkezésére. A vendéglő kitűnő magyar konyhával van ellátva, valamint hamisítatlan italok mindenkor kaphatók. — Tisztelettel a vendéglős. Régi Marisokból. — Közli: Tury István. — 6- dik Articulus. Ha pedig Tanító Mesterének elhagyására helyes oka lenne, azt Czéh Mesternek vagy Magisztuális Comiszszáriusnak eleibe adni köteles. ’s a dolog a feladás szerint világosodván ki, az előlljárók néki más Tanító Mestert rendelnek, hol hátralévő Inasi esztendeit kitölthesse. Köteles lévén az elsőbb Tanító Mester a Tanitáspénznek egy részét ha azt egészen felvette volna, a felszabadító Máiszternek az őtet illető időre megfordítani. 7- dik Articulus Ha a Tanító Mester meghalálozván olyan Inast hagyna, ki még Inasi esztendeit einem töltötte, azonba az özvegy a mesterséget folytatni kívánná, ’s Műhelyébe jó első Legény találtatnék ki az Inast taníthassa. A Társaság megvizsgálása ’s helybe hagyása mellett az Inas azon Műhelybe tovább is meghagyattat- hatik, de Inasi ideje eltelóse előtt egy holnapot Maiszternél lészen köteles kitölteni, ki az Inast fel is szahadittya, a Tanitópénz miud az özvegynek maradván. 8- dik Articulus. El töltvén a Tanuló ifjú maga Inasi esztendeit ha Tanító Mesterének ellene valami helyes kifogása nintsen, a Mesterségben tett előmenetelének bébizonyitása remekjét bé mutatván, annak helybehagyása után, őtet a Társaság felszabadítani és a Mester Legények számába be iktatni köteles lészen az 1 fr. 20 kr, taxa letétele mellett. Szabaduló levele pedig a maga eredetibe a Czéh ládába bé tétetik. 9- dik Articulus. A Mesteremberek gyermekeinek az idegenek előtt, sem az Inasi esztendőkre, sem más a Mesterséget illető dolgokra nézve semmi elsőség, vagy kedvezés nem lehet, hanem hogy a Szegődtetés és felszabaduláskor tsak fél taxát fizetni megengedtetik.
