Felsőbányai Hírlap, 1911 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1911-07-13 / 14. szám

Felsőbányái Hírlap

hol most a halál megváltotta szenvedéseitől. Halálának hire széles körökben keltett igaz részvétet.

Kegyes adomány. Fischer Ferdinandné felsőbányái lakos hitrokonunk a felsőbányái ref. egyház céljaira 200 koronát volt szives adni, Vallásos, jó szív sugalta adományáért fogadja egyházunk nevében kifejezett hálás köszönete- met. Felsőbánya, 1911. julius 10. Nagy Lajos ref. lelkész.

Múzeumi ajándékok. Dr. Stoll Béla v. t. ügyész ur a városi múzeum részére egy Bem, 48/49-es tábornok által használt térképet és egy Schwarz jelzéssel ellátott 5 koronás osztrák ezüstpénzt adott. Báthy Imre nyug. járásbiró, 1848/49-iki honvédhadnagy pedig fivére Báthy Lajos által őrzött zászló-foszlányt ajándékozta a múzeumnak. A kiválóan becses és követésre méltó adományt az alábbi ajánlással küldte meg: A világosi fegyverletétel alkalmával a bajtársak által széttépett 14-ik honvéd zászlóalj zászlójának emlékül megőrzött foszlányai. Báthy Lajos, az én testvérbátyám volt az, aki, mint a 14 ik honvéd zászlóalj egyik tisztje, ezen zászló foszlányt 1849-ben a fegyverletételkor magához véve, azt az 1890. évben Egerben történt haláláig magánál rejtegette, hanem később, valamikor papírra ragasztotta és az alatta olvasható sorokkal ellátva, üveg alá tétette s a hátlapon a zászlóalj tiszttársak neveit is feljegyezve, falra függesztette, mig végül én, az ő temetése után, birtokomba vettem és mint kedves emléket, mind a mai napig, szintén lakásomba tartogattam. Most pedig, további őrizet végett, a városi Múzeumnak átadom. Felsőbánya, 1911. évi julius hóban Báthy Imre 1849-iki honvédhadnagy. Az ajándékokért köszönetét mond Farkas, polgármester.

Nyaralás városunkban A júliusi dátum ismét elhozta Felsőbányára azokat, kik egészséges, gyönyörű vidékü városunkban keresik és találják meg a pihenést és üdülést. Sok kedves, régi ismerőst üdvözölhetünk a nyaralók között, de fölkeresik városunkat uj vendégek, kiket a már itt voltak ajánlása vonz ide. Sajnos, az idő eddig nem nagyon kedvezett a kirándulásoknak, de remélhető, hogy szép napok következnek és az alábbi kirándulási programmot végig lehet élvezni. Julius 15-én, szombaton, polgáriköri táncmulatság a vendéglőben. 17-én, hétfőn kirándulás a fővölgyi árokra. Indulás a vendéglőtől délután 2 órakor.

20-án, csütörtökön, kirándulás a Bányahegyre. Indulás a vendéglőtől délután 2 órakor. 22-én, este, összejövetel a vendéglőben. 23. Feketehegy s Bóditó (egész nap). 26. Keleti bányatelep s árok (délután). 29. Este összejövetel a vendéglőben. 30. Máramarosi-ut s Gutin (egész nap.) Augusztus 2. El és Grozut hegy (délután.)

5. Este összejövetel a vendéglőben. 6. Kisbánya és Rozsály (egész nap.) 9. El és Nyiresi telep, délután. 12. Este összejövetel a vendéglőben. 13. Bajfalu fürdő (egész nap, vagy délután.)

15. Bóditó (délután). Vezetőről a nagyobb kirándulásnál gondoskodva lesz.

Az eddig érkezett nyaralók névsora a következő: Gábor Sándor m. kir. erdőtanácsos és családja, Nagykároly. Dr. Tötössy Gézáné, jogügyi tanácsos neje és leányai, Arad. Dr. Ilosvay Bálint belügyminiszt. osztálytanácsos és családja, Budapest. Újhelyi András nyug. kúriai biró és neje, Debreczen. Ujlaky András nyug. táblai biró és neje, Debreczen. Spiegelhalter Lajos máv. felügyelő és családja, Miskolcz. Dr. Ferencsik Lajos főgimn. tanár, Zombor. Plachy Gyula kir. tan. pénzügyigazgató és családja, Nagykároly. Baudisz Jenő várm. t. ügyész, Bau- disz Janka, Nagykároly. Pottyondy Tihamérné, máv. főmérnök neje és családja, Budapest, özv. Moldován Antalné, Moldován Anna áll. felsőbb leányisk. tanítónő, Kassa. Kárpáthy Endre nyug. felsőbb leányisk. igazgató és neje, ifj. Kárpáthy Endre újságíró, Győr. özv. Sál Istvánná, Nagyvárad. Papp Pál egyetemi hallgató, Nagyvárad. Kovács Pál erdőmérnök és családja Szatmárnémeti. Németh János főkertész és családja, Baja. Ilosyay Tihamér cs. és kir. kamarás, huszárezredes, Wien. Remisovszky Aranka tanítónő, Kolozsvár. Lévay Endre tanító, Alsófernezely. Lévay Mihály könyvelő, Petrozsény. Bíoch Ilus, Ungvár. Bíró Sándorné, Kolozsvár. Dr. Gócs Józsefné, máv. jogtanácsos neje, Bpest. Grün- wald Juda orth. izr. főrabbi, Szatmárnémeti. Zakariás Gyula járásbirósági jegyző, Mócs. Kulbe Lajos épitész és leánya, Faluszlatina. Ember

Péterné, szertári főnök neje és leányai, Petrozsény. Gájási Alajos áldozár, Debreczen. Kovács Gyula erdőszámvevő, Apatin. Bodnár Ferencné, törvényszéki biró neje és gyermekei, Szolnok. Hoffmann Róza hivatalnoknő, Győr. Ilosvay Károly raktárnok, Budapest. Tscharner Jan festőművész, Páris. — A nyaralók részére kellemes utcai és kerti magánlakások, kitűnő szálloda és vendéglő áll rendelkezésre.

A M. 0. Kárpátegyesüiet Keleti Kárpátosztálya ez évi közgyűlését, érdekes kirándulásokkal egybekötve, szeptember hó 8-án Rozsnyón tartja meg az újonnan alakult Gömöri osztály közreműködésével. A programra a következő: Szept. 8-án d. e. közgyűlés Rozsnyón. Délután kirándulás Krasznahorkára. A vár, a mauzóleum és a képtár megtekintése. Szept. 9-én reggel 5 óra 31 perckor indulás vonaton Pelsőcön át a cet- neki völgybe Nagyszabosra, Magyarország legnagyobb papírgyára megszemlélésére. Este visszatérés Pelsöcre, meghálás. Szept. 10-én kocsin a Szilioei jégbarlanghoz (2 órai ut). Délben vissza Pelsöcre. Délután hazautazás vagy a Baradla- barlang megtekintése céljából Aggtelekre. A részletes programmot augusztus hó folyamán küldjük szét. A résztvevők vasúti menetdij kedvezményben részesülnek. Felvilágosításokkal szolgál Sieg- meth Károly ügyvivő alelnök Budapest VII. kér. Aréna-ut 70.

Uj ügyvéd Nagybányán. Dr. Kiss Rezső volt aljárásbiró ügyvédi irodáját Nagybányán Felső - bányai-utca 34. szám alatt megnyitotta.

A polgári kör szombati bálja elé a rendezőség a lejobb reményekkel néz és reméli, hogy a téli mulatságán tapasztalt részvétlenség nem fog ismétlődni, annál is inkább, mert a nyáron más táncmulatság nem lesz. A mulatságra, melyre igen jó nagybányai cigányról gondoskodott a rendezőség, mint értesülünk a város társadalmának minden rétegéből sokan készülnek.

A nagybányai állami főgimnázium értesítője.

A főgimnázium terjedelmes értesítőjét dr. Rencz János igazgató teszi közzé. Az értesítő első helyen hozza a tanári könyvtár teljes címjegyzékét; azután közli az intézet személyzetének névsorát, a tantárgyak, tankönyvek, felszerelések kimutatását. Majd foglalkozik az év történetével s itt az igazgató részletesen ismerteti az újonnan építendő gimnázium ügyét, szól az érettségi vizsgálatról, a segélyző egyesületről s hozza a tanulók érdemsorozatát, valamint a szokásos statisztikai kimutatásokat. Év elején volt az intézetben 375 tanuló, kilépett 21, vizsgálatra nem jelentkezett 1, meghalt 1, maradt az év végén 352. Vallás szerint a régi arány most is áll, hogy egyharmada kath., egyharmada g. hath, és egyharmada más vallásu, vagyis r. k. 125, g. k. 104, g. kel. 4, ág. ev. 13, ref. 39, izr. 67. Magyar 282, román 96, német 1. Csak magyarul beszél 206. Előmenetelre nézve jeles 22, jó 65, elégséges 154, egy tárgyból bukott 47, kettőből 20, többől 34. Nagybányai illetőségű 173, megyebeli 113, szoinok-dobokai 18, szilágyi 24, a többi megyékből szórványosan 1—2. A jövő isk. év. szept. 5-én kezdődik. Beiratások szept.

1.^2. és 4-én.

Országos vásár volt f. hó 10 és 11-én a

különféle vásárok miatt az állatvásár gyenge volt, a kirakó vásár sem volt nagyon keresett. Az állatvásáron felhajtatott: 300 szarvasmarha, 150 ló, 100 juh és kecske, 400 sertés, összesen 950 állat. Eladatott 152 szarvarmarha, 81 ló, 31 juh és kecske, 248 sertés összesen 504 állat.

Úri szülők figyelmébe. Serdülő leányok, akik tanulmányaikat bármily téren: zene, ének, nyelv- ismeret stb. Bécsben óhajtják folytatni, gondos otthont találnak egy magyar oki. polgári isk. tanítónőnél. A leányok állandó felügyelet alatt állanak s bárhova csakis kísérettel járhatnak. A társalgás német, francia és kívánatra angol nyelven folyik. Az ellátás elsőrangú, Az árak igen mérsékeltek. Bővebb felvilágosítást ad dr. Erdélyi Gézáné Wien, III., Rudolf gasse No 12., I. Stock, Thür 9.

3-1218-1908 kgy. sz.

Legeltetési szabályrendelet

Felsőbánya város tulajdonát képező közlegelő használata tárgyában.

1. §. Felsőbánya város határában elterülő s a város 45. és 46. számú telekjegyzőkönyvben 1272, 1347, 348, 1349, 1351, 1352, 1363. hr. számok alatt a város, mint erkölcsi testület tulajdonául feltüntetett, összesen 87. kát. hold. 581 □ -öl kiterjedésű közlegelö és 476.36 hold legelő

erdő egész terjedelmében állandóan csak közös legeltetésre használható. A közlegelőt, vagy annak egy részét felosztani — még rövidebb időre is — csak az 1892. XII. t.-cz. 12. §-ában előirt miniszteri engedéllyel lehet.

2. §. A közlegelő határai: a Somoshegy, Bulát, Negyei és Tyusz és a kisbányai árokalja nevezetű erdők, továbbá a Leptes, Csilános Sár- másos, Kőrösös, Tilalmas nyáras, Csurka és Világos nevű erdőrészek. A legelő erdő határa a Sátfa, Közös erdő és Fővölgy. A közlegelő határai a vármegyei birtok határjelzési szabály- rendelet rendelkezései szerint állandó határjelekkel megjelölendők s úgy a határok, mint határjelek épsége alatt való felügyelet a városi hatóság kötelessége. Nevezetesen a városi hatóság minden tavasszal köteles a határvonalakat és jeleket megvizsgálni s amennyiben foglalást, vagy határjelsértést lát fennforogni, köteles a helyreállítás és az esetleg szükséges megtorlás iránt a törvényes lépéseket megtenni.

3. §. A legelőre minden városi lakos hajthat ki jószágot a megfelelő legeltetési-dij lefizetése ellenében. Legeltetési-dij fizetése nélkül senki sem használhatja a közlegelőt.

4. §. Az egész közlegelőre túlterhelés megakadályozása céljából legfeljebb csak összesen 240 darab szarvas marha hajtható ki. 1 darab szarvasmarhának vétetik: 1 drb. ló, vagy szarvas- marha, 2 drb. csikó, vagy borjú (1 éven alól) 5 drb. sertés, 10 drb. malac, 8 drb. juh, 16 drb. bárány, vagy gidó (1—2 éven alól. Ha túlterhelés mutatkoznék, első sorban a kevesebb jószággal biró kisgazdák állatjai veendők fel a legelőre.

5. §. Legeltetési dijat minden év elején a városi tanács javaslata alapján állatfajok szerint a közgyűlés állapítja meg.

6. §. A befolyó legeltetési dijakból legelő- alap létesittetik, mely a városi többi jövedelmektől külön kezelendő. A legelő-alap csakis legeltetési és állattenyésztési célokra fordítható. Ezen alapból fedeztetnének, legelöápolási költségek, legelőadó és esetleg a legelőt terhelő kölcsön törlesztése. A legelőalap költségvetési és számadásai a községi költségvetéssel és zárszámadással együtt az 1886. évi XXII. t.-c.-ben a községi költségvetések és zárszámadásokra nézve előirt módon szerkesztendők és tárgyalandók.

7. §, Idegen községbeli lakosok és birtokosok lábasjószágai, csak akkor vehefők fel a legelőre, ha a községi lakosság által legeltetésre bejelentett állatlétszám a legelő használatára nézve abban megállapított maximális állatlétszámon alul marad.

8. §. A legeltetési dijak felerészben a legeltetés idejének kezdete előtt április hó 15-ig, fele részben pedig julius hó 1-ig a városi pénztárosnál nyugta ellenében fizetendők le. Akik a legeltetési dijat a köteles határidőre le nem fizetik, állataikat a közlegelőre nem bocsáthatják. A legeltetés megkezdése után később kihajtott állatok után, ha a legeltetési idő fele még nem múlt el, az egész évi legeltetési dij fizetendő, annak elmúlta esetén pedig a legeltetési dij fele.

9. §, A legeltetési időszak évenként április hó 15. napjánál előbb nem kezdődhetik. A legeltetési időszak tartama alatt is azonban legeltetni csak akkor szabad, ha a legeltetőtalaj elég száraz s a legeltetés a talajban való kártétel nélkül gyakorolható.

10. §. A különböző állatnemek részére, melyek egymást a legeltetésben hátráltatják, az alábbi külön területek jelöltetnek ki: Szarvas- marhák részére április hó 15-töl szeptember hó 30-ig a legelőnek 350. kát. hold kiterjedésű része; lovak részére április hó 15-től szeptember hó 30-ig a legelőnek 100. kát. hold kiterjedésű része; sertések részére egész évre a a közlegelőnél 163'69 kát. hold kiterjedésű része juhok és kecskék részére a legelő azon dombos részei állapíttatnak meg, melyek egyéb haszonállatok által nem használtatnak. Majorságot legeltetni csakis a sertések részére kijelölt területeken szabad,

11. §. A kihajtott állatokat csakis a közös pásztor felügyelete alatt közös csordákban, nyájakban, csürhékben, méhesekben szabad legeltetni és pedig: a) külön csordákban a két évnél idősebb szarvasmarhák a bikákkal, b) külön csordákban a két évnél fiatalabb borjuk (szűz gulya). Külön legeltetni egyeseknek indokolt esetekbeu csak akkor szabad, ha városi képviselőtestület azt megengedte. A városi képviselőtestület a külön legeltetésre azonban csak akkor adhat az illető kérelmére külön engedelmet: b) ha a ké-