Felsőbányai Hírlap, 1911 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1911-11-02 / 22. szám
JL XVI. évfolyam. 2S3. 3záim.. 1911_ November Ö, /f y TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. = MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. ; Egyes szám ára 20 fillér. ' | Felelős szerkesztő : L)r‘ MOLDOVÄN FERENC l A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő címére • Felsőbányára küldendők. Vidéki előfizetési pénzek, reklamálj ciók és hirdetések Nánásy István kiadóhoz, Nagybányára inté- zendők. — Nyilttér garmond sora 40 fillér. Felsőbánya jövendőbeli ipara. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület nagybányavidéki osztálya 1905. évben Felsőbányán tartott közgyűlésén alkalmunk volt meghallgatni dr. Szokol Pál m. kir. bányatanácsos igen érdekes előadását, melyben vidékünk terjedelmében végzett geológiai kutató munkái alapján tudományos fejtegetésekkel bemutatta Felsőbánya és vidékének földtani viszonyait, különös tekintettel az iparilag fontos szervetlen terményekre. Részletesen megállapította azt, hogy itt nemcsak a fémbányászat tárgyát képező ércek, hanem többféle oly ásványok és kőzetanyagok is fordulnak elő, amelyek ipari tekintetben sokféleképpen jelentékeny előnyökkel hasznosíthatók. Ily hasznos ásványanyagok, kőzetek és földnemek például a quarz, a quarzit, az építő-, faragó- és járdakövek, a palák, a változatos tufák, a homokkövek, a különféle agyagfajok, a márga, a kaolinit, a porcellánföld és a festőföldek. Az agyagnemek különösen terjedelmes települeteket képeznek. Van kemény, zsíros, vízben nehezen átázó tűzálló anyagunk, van tűzálló tufaváltozat, képlékeny-, fazék- és pipaanyagunk, előjön a téglagyártáshoz, a fedőcserép és finomabb edények gyártásához való agyagfajta. Ezekre nézve igen tanulságos gyűjteményt mutatott be dr. Szokol Pál bánya- tanácsos a szatmári kiállításon. Vidékünk geológiai viszonyainak tanulmányozása közben állandóan gyűjtötte az anyagot és bírjuk ígéretét, hogy városi múzeumunkat az ő érdekes és tanulságos, általa tudományosan meghatározott gyűjteménye, mint sok évi munkájának eredménye, nemsokára díszíteni fogja. Tanulmányai és adatai annyira alaposak és érdekesek, hogy írott műveiből más szakírók is átvesznek. Dr. Glinka novo- alexandriai tanár Bikszád környéki mállási termények és talajokról szóló értekezésében dr. Szokol Pál bányatanácsos munkájából idézi a vidék petrographiai jellemzését. A város területét véve figyelembe, a Piatra Álba nevű erdőrészben a kelet felé fekvő lejtőn mindenütt, az úgynevezett Fenyvesen át a Limpegye gerincéig, fehér kaolin van igen vasas tartalmú rétegekkel, melyekben minél mélyebbre hatolunk, annál tisztább az an\ag. A Zavaros patak középső folyásában, a völgyben kékes kaolin van, mely a mélyebb rétegekben erősen tisztulva jön elő. A Kakas-domb északi részén tűzálló anyag van, mit Fernezelyen a tűzálló tégla gyártásához használnak. Érdekes az úgynevezett borostyánföld, a Szentjános-patak völgyében és az Estörcz- völgy középső északi fensikján, hol gyönyörű, tiszta fekete festék található. Ép úgy előjön a Vereshegy északi lejtőin a vörös föld, mely égetésben szép vérvörös szint ad. A Limpegye-gerinc nyugati részén könnyen faragható homokkő található. Mindenütt pedig az andesit, mely nagyobb tömbben csiszolásra, törmelékben pedig utkövezésre kitünően felhasználható. Mindezen elősorolt anyagok oly nagy mennyiségben fordulnak elő, hogy nagy gyári üzem mellett is igen hosszú ideig volnának aknázhatók. Felsőbánya város viszonyai, olcsó és számos vizereje, vonatja, mind rendkívüli kedvező módot nyújthatnának arra, hogy itt valamilyen nagy agyagipari, festék-, kaolin-, keranit-, kőipar-gyár létesüljön, melyhez a város telket, követ, téglát, fát vagy ingyen, vagy a legolcsóbb áron hajlandó egyéb kedvezmények és támogatás mellett adni. Itt csak egy vállalkozó tőke kellene, hogy egy virágzó és jövedelmező ipartelep létesüljön, mely úgy a lakosságra, mint a vállalkozóra sok előnynyel járna. Az »Iparfejlesztés« cimü ipari szaklapban legközelebb Felsőbánya város térképe a gyáraknak alkalmas területek megjelölésével és ismertetésével is meg fog jelenni. Bízunk abban, hogy a fejlődő magyar gyáripar nem fog közönyösen továbbhaladni a kínálkozó előnyök mellett, főleg akkor, mikor a tudományos kutatás is az iparilag hasznosítható anyagok óriási meny- nyiségben való előfordulását hivatalosan megállapította. Városi közgyűlés. Folyó évi október hó 19-én a képviselőtestület rendkívüli .közgyűlést tartott hogy a város az engedélyezett és turnusban levő faanyagára az árverést mielőbb kitűzhesse. Ezen erdészeti bevétel a város jövő évi költségvetésében a fedezetet biztosítani fogja. A közgyűlést a polgármester d. e. 11 órakor nyitotta meg és a jegyzőkönyv hitelesítésre Török Lajos, Tanczer György és Münnich Sándor képviselőket kérte fel. 1. Olvastatott gazdasági és pénzügyi bizottA kamarás. (Humoreszk). — Irta: Battyán Radó. — Ebéd után nyugodtan szenderegtem Morpheus karjai között, midőn egyszerre halk kopogást hallok fejemen. Eleinte úgy gondoltam, hogy kedves nőm megtudta múltkori ősbudavári kalandomat és néhány befőttes üveggel harci indulót akar játszani koponyámon, melyet nem tudom miért, tán kedvtelésből, általában Máutner diadalának neveznek, de midőn feltekintettem, egy népszerű és szerény, de mindamellett zsiros köntösbe bujtatott gentlemant láttam magam előtt. Mielőtt még megszólíthattam volna, már az asztalomon ült és lábait nyugodt kényelemmel egy plüs fauteil szélére helyezte. — Uram — kezdé minden bemutatkozás nélkül — én tudom, hogy ön szerény viszonyok között él. Nos én e viszonyokat becses engedel- mével meg fogom szerényteleniteni. Kétkedve néztem rá, de ő egykedvűen folytatta: — Igen, én önt gazdaggá, dúsgazdaggá fogom tenni. Nézzen meg engem. Ugy-e nem vesz rajtam észre semmi különösebbet. Pedig bennem egy kincs, egy aranybánya rejlik. — Hány kamarája van az ön szivének? Ugy-e négy ? Mert minden jobb családból való I szívnek négy kamrája van. Az enyémnek azonban öt van uram, öt — kiáltá lelkesedtem Engem azonban mindez hidegen hagyott és hűvösen válaszoltam: — Köszönöm, jelenleg nincs szükségem bu- torzatlan kamarákra. — De uram, ön félreért. Nem kiadni akarom önnek kamaráimat, hanem eladni, igen, örökárban odaadni. Képzelje csak el, ha meghalok, bármely muzeum szívesen megveszi akármily magas áron e ritkaságot, mely önnek nem száz, nem is ötven, nem is huszonöt, csak csekély tiz forintjába kerül, mert ennyit kérek érte. — És ha ön túlélne engem ? — Akkor . . . nos akkor hálás szivem ötödik kamaráját tisztán az ön emlékének szentelem. — Az már más — mondám és meg is irtuk azonnal a szerződést, melyet nagyobbik pecsétemmel hitelesítettem. — Az öt kamaráju ur, kit rövidség okáért ezentúl csak kamarásnak fogok nevezni, zsebre- vágva a megállapitott összeget, nyomtalanul elpárolgott, uj őszi kabátommal egyetemben. — Már-már azt hittem, hogy haláláról csak az újságok révén fogok értesülni — mert úgy egyeztünk meg, hogy kimultát a nagyobb napilapokban köteles közzétenni — midőn végtelen meglepetésemre este 8 órakor becsöogetett. — Ejnye, ejnye — mondám kétféle hanglejtéssel — hát maga mit akar itt? — A vacsorámért jöttem volna, kérem alássan. — Micsoda vacsoráért ? — Hja hát kérem, uraságod engem megvásárolt, én az ön tulajdona vagyok és mint ilyenről, az ön kötelessége gondoskodni. — Talán csak nem kívánja, hogy kihizlaljam magát ? — Oh dehogy, nem is szeretném, mert az izmok fejlődését többre becsülöm, mint a zsige- reket és igy szerény, de jó és tápláló házi koszttal megelégszem. — No ilyen szemtelent. De hát csak nem hagyhatom elveszni a tiz pengőmet, inkább hadd legyen nálunk, az öt kamarával úgy sem élhet valami nagyon sokáig . . . . . . Akkor féléves házas és deli ifjú voltam. De a percek múltak, két gyermekem is már másodszor, kedves nőm pedig már negyedszer fogzott, a harmadik pár fogsor kiesett a szájából és eltörött, koponyámon pedig a hold már teljes tökében pompázott, a kamarás ur még mindig feljár. Hízott, gyarapodott, mig végre utólérte a végzet, egyszer csak vacsoránál nagyot hörgött és — összeesett. — Megütötte a guta — kiáltám lelkesedéssel — de örömöm csakhamar bura fordult, hová tesszük ezt az embert, mig valami orvos ki nem operálja a szivét ? Erre kedves nőm egy fényes ajánlattal állt elő. r
