Felsőbányai Hírlap, 1911 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1911-10-12 / 21. szám
Felsőbányái Hírlap Áthelyezett szolgabiróság. Az avasi járás szolgabirói hivatala, mely eddig Avasfelsőfalu- ban székelt, Avasujvárosba helyeztetett át. Vármegyei közgyűlés volt Nagykárolyban f. hó 12-én, melyen Farkas Jenő polgármester is részt vett. Az ujjonan rendszeresített aljegyzői állásra dr. Schönpflug Lászlót, a megüresedett szolgabirói állásra dr. Helmeczy Pált választották meg. Ez alkalommal tűzte fel Csaba Adorján főispán,, ünnepélyesen Illés Olivér árvaszéki ülnöknek Őfelsége által adományozott Ferenc- József rend lovagkeresztjét. A felsőbányái rom kath. esperesi kerület ülése Felsőbányán f. hó 10-én folyt le, melyre a kerületből nyolc lelkész jelent meg. Az ülés után Pály Ede esperes vendégeinek fényes ebédet adott. Gyászhir. Joós Lajos erzsébetbányai m. kir. bányatanácsosnak 14 éves fia elhalt, aki Kolozsvárott gimn. tanuló volt. A gyászba borult család iránt őszinte részvéttel van az egész vidék. A láposvölgyi vasút ellen. Dr. Kelemen Samu Szatmár város képviselője és közgyűlési bizottsági tag éles szavakkal támadt a gazdasági szakbizottság javaslata ellen, mely szerint 50 éven át évi 2000 korona hozzájárulást helyez kilátásba. Kelemen szerint a láposvölgyi vasútra adandó összeg leghaszontalanabb kiadás, mert abból csak Nagybánya város fog hasznot huzni. Szerencsére a közgyűlés másként gondolkodott, mint a képviselő ur s a bizottság javaslatát nagy szótöbbséggel elfogadta. Elutasított felterjesztés Nagybánya város tanácsa annak idején, a közgyűlés utasítására fölirt a földmivelésügyi m. kir. miniszterhez, hogy a »Hegyvidéki kirendeltség«-et Nagykárolyból Nagybányára helyezze át, mint természetes központba. Most érkezett meg a miniszter válasza, mellyel kérést elutasítja. A hegyvidéki kirendeltség tehát tovább is az alföldről fogja tanulmányozni a hegyvidék viszonyait és szükségleteit és terjeszteni áldásait. A városi juharfa eladására vonatkozó árverési hirdetményt olvasóink szives figyelmébe ajánljuk. A város képviselőtestülete folyó hó 19-én ismét rendkívüli közgyűlést fog tartani. Fráter Lóránd nagybányai dalestélye január havában lesz megtartva. A szüret. A misztótfalui, sikárlói és váraljai szőlősgazdák, kik között sok a felsőbányái birtokos, leszüreteltek közepes eredménynyel. A tavaszi fagy és jég sok kárt tett a termésben, mely alig fele, sok helyen V3'a a tavalyinak. A minőség azonban jó és igy a magasabb must-ár fogja némileg kárpótolni a csalódott szőlőbirtokosokat. A kath. legényegylet ez évben is október hó 29-én szüreti mulatságot rendez, melyre nagyban folynak az előkészületek s a múlt évi tapasztalatok után sikerült mulatságra van kilátás. Egy jeles magyar szaklapra akarjuk az építészek, építőiparosok, mérnökök, vállalkozók és fakereskedők figyelmét felhívni, a 32-ik évfolyamban megjelenő »Vállalkozók Lapjára«, amely az összes munkaalkalmak közlésével és elsőrangú szakcikkeivel egyaránt jó nevet vívott ki magának. A kiadóhivatal — Budapest, VII. kér., Erzsébet-körút 29. — egy levelezőlapra szívesen küld mutatványszámot. A méter-rendszer Boszniában. Mint az osztrák-bosznia-herczegovinai érdekeltek szövetsége közli, Boszniában az eddigi török mérték és sulyrendszer helyébe országos törvénynyel a méter-rendszert léptették életbe. Egyidejűleg rendeletet adtak ki a kötelező mértékhitelesités tárgyában. Az Ausztriában és Magyarországon hitelesített mértékek Boszniában is ilyeneknek tekintetnek. A felsőbányái nyaralás ügyének Siegmeth Károly, a Kárpátegyesület ügyvivő alelnöke buzgó apostola. Az »Idegen forgalom« cimü lapban, mely a felsőmagyarországi idegenforgalmi szövetség hivatalos közlönye, az október havi számban érdekes ismertetést olvasunk a felsőmagyarországi nyaralóhelyekről, Siegmeth Károly szakavatott tollából. A nyaralóhelyeket megyénként, cikksorozatban ismerteti, elsősorban Szatmármegyét s abban legmelegebben Felsőbánya várost, melyről egy képet is közöl a lapban. Egy jó nyaralóhely minden követelményét elősorolja, melyek nálunk bőségesen megvannak; talán a mintát is városunkról vette, ! annyira ráillenek arra a mi viszonyaink. Ugyancsak Siegmeth Károly irt egy fontos, hézagpótló munkát, a »Tátrai kalauz«-t. Megbízhatóság, teljesség, az anyag célszerű kiválasztása és félreérthetetlen világosság, ezek a hegyi kalauzoló könyvek iránt támasztható legideálisabb követelmények. — A Siegmeth szerkesztésében és az idegenforgalmi és utazási vállalat kiadásában megjelent »Die Hohe Tátra im Sommer und im Winter« cimü, a Magas-Tátrára és környékére vonatkozó illusztrált kalauzoló könyvön meglátszik, hogy sok évi szeretetteljes, gondos tanulmány és utánjárás eredménye, mert a föntemlitett tulajdonságokkal bátran dicsekedhet. Ami e müvet az összes enemü könyvek között kitünteti, ez az, hogy leginkább az általános közlekedési, forgalmi és kulturviszonyok tekintetében nyújt könnyű, kitűnő tájékoztatást. Ez az, amire nézve az idegen leginkább tanácsot kér. Mert hiszen pl. a csucsmászások tekintetében már terjedelménél fogva sem pótolhatja a kalauzkönyv a vezetőt, esetleg a csucs- mászók eredeti leírásait. Igen praktikus a füzet függelékének tartalma is. Itt a szerző a vadászat-, a halászat- és a téli sportra vonatkozó szabályokat és rendeleteket közli s rövid általános tanácsokat nyújt a kezdő turistának. A füzethez csatolt térképet rendkívül használhatóvá teszi az utak berajzolásában követett módszer, amely lehetővé teszi, hogy első tekintetre lássa az idegen, melyek az egész könnyű, nehezebb és a veszedelmes utak. Egészen uj dolog a vezetőben a »Die Tátra im Winter« cimü fejezet. A tájékoztatásra szoruló Tátra- vendégek hálával fogadhatják a régi Tátra- barát könyvét s kívánatos volna, ha ennek magyar nyelvű kiadása is megjelennék. A zsebkiadás formájú. 180 oldalra terjedő, 3 úthálózat- térképpel 25 jó tájképpel illusztrált füzet ára 1 korona 20 fillér. Megégett gyermek. Lendeczki Péter bányamunkás 3 éves Róza nevű gyermekét folyó hó 17-én anyja egyedül hagyta otthon az udvaron. Mikor az anya hazajött, gyermekét nem találta, de a bezárt házban erős füstszag fogadta. A tűz okának keresése közben az ágy alatt rátalált összeégett gyermekére, ki estére sebeibe belehalt. Az anya állítása szerint a gyermek az ablakon mászhatott be és gyufát kaphatott, attól gyűlt meg ruhája, mert a tűzhelyen nem volt tűz. 18-án kiszállott Horváth vizsgálóbíró dr. Hercinger és Lakatos városi orvosokkal a boncolás megejtésére és a helyszínén való szemlére. A gondatlan anya ellen megindult az eljárás. Merénylet a fehérgyarmati járásbiró ellen. Szenzácziós uíczai merénylet történt hétfőn délután Fehérgyarmat község ulczáján: egy elkeseredett és elkeseredésében gondolkodni nem tudó asszony, a járásbíróság egyik Írnokának felesége az utczán vesszővel támadta meg Balás Zoltánt, a fehérgyarmati járásbíróság vezető bíróját, akinek a vesszővel többizben az arczába vágott, úgy, hogy az ütések nyomán kiserkent a vér. Az esztelen támadást egy másik szenzáczió előzte meg: egy öngyilkossági kísérlet, amelyet a merénylő asszony férje követelt el. Az asz- szony ugyanis férjének öngyilkossági kísérletét annak tulajdonította, hogy ez nem bírta ki a járásbiró bánásmódját s ezért követte el az inzultust. Az Írnokot, aki az öngyilkossági kísérletet elkövette, Moldován Lászlónak hívják. Szat- márról került Fehérgyarmatra. Moldován hétfőn délelőtt a hivatalban revolvert vett ki zsebéből és azt maga felé irányítva, el akarta sütni. Tiszlviselőtársai, akik vele .egy hivatalban dolgoznak, észrevették ezt és még idejekorán kicsavarták Moldován kezéből a revolvert, egyben figyelmeztették feleségét, aki Kabay István szatmári jómódú gazdálkodó leánya, hogy vigyázzon férjére, mert ez öngyilkosságon töri a fejét. Az asszonyt módfelett elkeseritetíe férje esete és Balás Zoltán vezető-járásbiró szigorú bánásmódjának tudta be férje sötét szándékát. Férjének nem szólt semmit, hanem egy vesszőt ! kerített és azzal a déli órákban az utczán várta, mig Balás Zoltán kijön hivatalából. Mikor Mol- dovánné szembetalálkozott a hivatalából hazafelé tartó járásbiróval, elébe állott és mielőtt a bíró védekezhetett volna, a vesszővel többször egymásután az arczába vágott, úgy, hogy az ütések nyomán a járásbiró arczából kiserkent a vér. Az eset nagy izgalmat keltett Fehérgyarmaton. Balás Zoltán a támadó asszony ellen feljelentést tett. Négymillió korona államsegély. Dr. Lukács László pénzügyminiszter a múlt héten terjesztette be az államháztartás jövő évi költségvetését, amely 1 milliárd 580 millió korona összegről szól. Bennünket leginkább a városok érdekelvén, örömmel látjuk, hogy 1 millió koronával emelkedett a városok részére adandó állami hozzájárulás összege s igy végre az 4 millió koronára emelkedett. A polgármesterek mozgalma tehát nem volt hiábavaló s igy a városi tisztviselők a jövő évben már az összes fizetés- különbözetükhöz hozzájuthatnak. A kézszoritás ellen Ne fogjunk senkivel kezet, mert ez a művelet veszedelmes! Ezt hirdeti a Newyork Herald orvosmunkatársa. Az ember keze az a testrész, amely a legtisztátalanabb, mert érintkezik mindennel: a füllel, a szájjal, az orral, a hajjal, zsebkendővel, fog- piszkálóval, kesztyűvel, kalappal, czipővel, ajtó- kilincscsel, lépcsőházkorláttal, stb. Minden szenny és betegségcsira könnyen odalapad a felületéhez, amelyen sok a redő, meg az Ízület és amelyet tartósan nedvessé tesz a sok verejtékmirigy. Mindezekből következik, hogy az idegen kéz érintése fertőzéssel jár. A Newyork Herald orvosi munkatársa azt állítja, hogy a legtöbb fertőzést a kézfogásból származó infek- czió okozza Érdekes a kéz veszedelmességének listája az egyes hivatások szerint. Első helyen vannak e tekintetben az orvosok, borbélyok, hentesek és bőrmunkások — figyelmen kívül hagyva az, hogy ezeknek a foglalkozási ágaknak az űzői milyen gondosságot fordítanak a kezük tisztántartására. A legkevésbé veszedelmesek a vegyészek, a gyógyszerészek és drogu- isták, mert a kezük gyakran érintkezik tisztitó és csiraölő anyagokkal. Középütt vannak a sorban a fémmunkások, mivelhogy azok az anyagok, amelyekkel az ő kezük érintkezik, a kéz felületén maradnak, kitöltik a redőket és ártalmatlanok, kivált, ha az izzadással fertőtlenitően ható vegyi anyagok képződnek. Az amerikai újságíró orvos azzal végzi a czikkét, hogy a kézszoritás szokását feltétlenül meg kell szüntetni. A vakbél mint tudjuk, teljesen felesleges testrésze az embernek, mégis számtalan esetben komoly, sokszor halálos betegségeknek az okozója. Az oly gyakori vakbélgyuladást, melyet többnyire csak életveszélyes operáczióval lehet kigyógyitani, a belekben való torlódás idézi elő. Mi sem természetesebb, mint hogy a veszedelmes megbetegedés elkerülésére minden embernek gondoskodni kellene arról, hogy ily torlódások a belekben elő ne forduljanak. Ez a legbiztosabban a természetes Ferencz József-kese- rüviz rendszeres használata által érhető el. Ez az évtizedek óta kipróbált biztos és enyhe hatású páratlan hashajtó megakadályozza a torlódást a belekben és a legmakacsabb székrekedést is biztosan megszünteti, Ezért kevés gyógyvíz küldetik oly távol vidékre és örvend oly közkedveltségnek, mint a már harminezöt év óta használatban levő »Ferencz József« keserü- viz, melyről a négy világrészben nyert 1U aranyérem tanúskodik. A valódi Ferencz József-kese rüvizből mint rendes adag egy boros pohárral, reggel éhgyomorra véve elégséges. Kapható a jobb füszerüzletekben és az összes gyógyszer- tárakban. Ezer adóügyi telebbezés: bironyára rekord- szám. A temesvári kereskedők és iparosok III. osztályú kereseti adóját a most eszközölt adókivetés alkalmával rendkívül felsrófolták, ami kitűnik abból, hogy mig 1908-ban e címen a temesvári adókötelezettek összesen 354,359 koronát fizettek most a III. osztályú kereseti adó összege 313,450 koronában rovatott ki, egészben véve pedig a kivető bizottságok ez egész városra nézve összesen 44 4% adó emelést vittek keresztül. Igen természetes, hogy különösen a sok bajjal küzdő kereskedők és iparosok rendkívül felháborodtak adóterhüknek 40—50, egyes esetekben 100—150%-kal való felemelése miatt, ami abból is látható, hogy 2590 adóköteles közül több mint ezer élt a kivetés ellen fellebbezéssel s ezzel Temesvár olyan rekordot ért el, melyet kevés város közelit meg. Kiadótulajdonos: Nánásy István.
